Heves Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-03 / 259. szám

1994. november 3., csütörtök Tudomány Es Világa 13. oldal Korának neves csillagásza és geodétája volt a hetvenöt esztendeje elhunyt Lakits Ferenc. Elsősorban földrajzi és csillagászati helymeghatározásaival tűnt ki, ezek mellett az égitestek látszólagos és valódi mozgásának számításait is végezte. Bár kitűnő ké­pességeit a kortársai méltányolták, ennek ellenére sem jutott megfelelő álláshoz. Ezért kényszerült más területen elhelyezkedni, hogy megélhetését biztosítsa. Szinte elfeledve, magányosan, az ausztriai Grazban hunyt el. Meghatározta honfoglalásunk időpontját c c ír/ í r— JX\ ez: 3. ábra. Asszir 4. ábra. Asszír szoknyás istenség.-1--------7 5. ábra. Egyiptomi szárnyas korong. A napkorong asszír és egyiptomi ábrázolása A legrégibb emlékekről... A napkorong legrégibb ábrá­zolásáról írt cikket 1898-ban a Természettudományi Köz­lönyben Lakits Ferenc. Abból idézünk néhány érdekes mondatot: „Mióta Proctor elő állt, hogy a régi keleti népeknek, az asszíroknak, az indusok­nak, a babilóniaiaknak, egyiptusoknak - helyesebben a papjaiknak - több és helye­sebb ismeretök volt az asztro­nómiában, mint rendesen fel­tesszük, és hogy a nagy mű­emlékek több-kevesebb kap­csolatban vannak csillagá­szati ismereteinkkel - a pira­misok például óriási méretű meridián műszereknél egye­bek nem lennének -, azóta fő­képp Angolországban sok-sok ezer éves emlék asztronómiai magyarázatát keresték..." Jövetelünkről Pannóniába Az emberiség múltjának számos emléke - sírok, építmények - különféle csillagászati vonatko­zásokat rejt magában. Megál­lapítható ez a visszamenően pontosan kiszámítható csillagá­szati eseményekre, például nap- és holdfogyatkozásokra, a fé­nyes bolygók együttállásaira, visszatérő üstökösökre. Ezzel - mint kiderült - más, az égi je­lenséggel egyidejű történelmi esemény időpontját is meghatá­rozhatják. A csillagászati kronológia egyik korai alkalmazója és ha­zai úttörője a méltatlanul elfe­ledett Lakits Ferenc volt. A Nemes-székácsi előnevű tudós Pécsett látta meg a napvilágot 1850. február 19-én. Kortársa volt a XIX. század nemzetközi hírű magyarországi „nagy csil- lagásznemzedéké”-nek. Kon- koly-Thege Miklós, az ógyallai magán-obszervatórium alapí­tója, Gothard Jenő, a csillag­fényképezés egyik úttörője, és a napkutató Fényi Gyula elsősor­ban a fizikai asztronómia fej­lesztését tűzték ki célul. Lakits Ferencet érdeklődése elsősor­ban a „klasszikus csillagászat­ban”: az égitestek helymegha­tározására, az időmérésre és a látszólagos, illetve valóságos égi mozgások számítására ter­jedt ki. Gimnáziumi tanulmá­nyait szülővárosában kezdte, és már akkor pályadíjat nyert egy botanikai (!) dolgozatával. A budapesti tudományegyetemen matematikát és fizikát tanult, tanári képesítést szerezve 1880-ban ösztöndíjjal Göttin- genbe, Berlinbe és Bonnba ment, hogy csillagászati isme­reteit gyarapítsa. Hazatérve azonban nem tudott a képessé­geinek megfelelő állást sze­rezni. 1882-1885 között a Kirá­lyi József Műegyetemen Krus- pér István geodéziaprofesszor tanársegéde volt, emellett a bu­dapesti evangélikus főgimnázi­umban tanított. Szabadidejében Konkoly-Thege ógyallai ma­gán-csillagvizsgálójában ész­lelt, fizetés nélküli obszervá- torként. Lakits határozta meg igen nagy pontossággal a Műe­gyetem csillagvizsgálójának és az ógyallai asztrofizikai ob­szervatóriumnak a földrajzi szélességét. Ám a kedvezőbb megélhetési lehetőségek kész­tették arra, hogy 1885 végén, az akkor megalakított Postataka­rékpénztárnál vállaljon szám- vizsgálói állást. Később pedig a MÁV Rt. műszaki osztályának alkalmazottja lett. Onnan a Ke­reskedelmi Minisztérium külke­reskedelmi és vámügyi osztá­lyához osztották be. Emellett az órásipari szakiskolában tanított. Bar hivatali beosztásában távol került a csillagászattól, a szak­lapokból állandóan figyelem­mel kísérte az asztronómia fej­lődését. Lakits Ferenc rendkívül szé­les érdeklődési körrel és isme­retekkel rendelkezett. A Termé­szettudományi Közlöny, majd a Mathematikai és Physikai La­pok hasábjain számos cikkben ismertette a csillagászat, a fi­zika, sőt a műszaki fejlődés új eredményeit. Cikkeit különö­sen érdekessé tette, hogy kriti­kusan szemlélte az elméleteket. Igazi munkaterületét az 1880-as évek közepén találta meg, amikor Salamon Ferenc történetíró felhívta a figyelmét a magyar honfoglalás időpont­jának akkor még tisztázatlan kérdésére. A bizánci és a nyu­gat-európai krónikák alapján csak annyi volt megállapítható, hogy a magyar törzsek időszá­mítás előtt 888-ban még nem jelentek meg hazánk mai terüle­tén, 900-ban azonban már bi­zonyosan birtokukba vették a Kárpát-medencét. A pontosabb kormeghatározásra azonban egy bizánci krónikában fel­jegyzett napfogyatkozás tám­pontot nyújthatott, csak éppen azt kellett kiszámítani, hogy mikor volt ez az esemény. A krónika szerint Leó csá­szár uralkodása idején - vagyis 886 után - Bizáncban „napfo­gyatkozás állott be úgy, hogy éjjel lett a hatodik órában, és a csillagok megjelentek". Ezt kö­vette néhány kisebb jelentőségű esemény, majd kirobbant az úgynevezett bolgár háború, amelyet követően a magyar törzsek megtelepedtek a Kár­pát-medencében. Lakits nagy gonddal és hatalmas számoló­munkával 21 napfogyatkozás adatait határozta meg, és meg­állapította, hogy ezek közül a 891. augusztus 8-án beállt fo­gyatkozás az egyedüli számí­tásba vehető jelenség. A fo­gyatkozás után eltelt időt is számításba véve, végül a hon­foglalás időpontjául a 895- 896. éveket jelölte meg. Ezt az időpontot az úgynevezett fuldai évkönyvek is megerősítik. A magyar honfoglalás idejét vég­eredményben Lakits Ferenc csillagászati számításai rögzí­tették, és ezt a kormeghatáro­zást fogadta el a Magyar Tu­dományos Akadémia is. Ennek alapján szervezték meg a hon­foglalás ezeréves ünnepségét 1896-ban. A következő években Lakits sorra vizsgálta át a régi króni­kák csillagászati adatait és azok történeti értékelésének lehető­ségét. Kiszámolta az ó-orosz krónikákban felsorolt nap- és holdfogyatkozások adatait. A magyar királyok keleti kapcso­latai alapján ezeknek hazánkat is érintő vonatkozásai vannak. Ezen a téren kifejtett munkája úttörő jelentőségű volt. Meg­vizsgálta és alátámasztotta az angol Maunder következteté­sét, amely szerint az egyiptomi szárnyas napkorong ábrázolás a napfogyatkozásokkor feltűnő napkorona látványa nyomán alakulhatott ki. Más irányú ku­tatása volt a középkori temp­lomok tájolásának vizsgálata. Számos észak- és nyugat-euró­pai gótikus templomnál kimu­tatható, hogy a főhajó tengelye eltér a hagyományos kelet­nyugat iránytól, és a védőszent ünnepén felkelő vagy lenyugvó nap helyzete felé irányul. Lakits megkezdte a magyar- országi románkori és gótikus templomok irányainak vizsgá­latát. Ez a kezdeményezése saj­nos nem talált kellő vissz­hangra, bár az első próbálkozás eredményes volt. Bár törté­neti-csillagászati vizsgálatai érdekes és értékes eredmé­nyekre vezettek, nem keltettek nagyobb érdeklődést, és nem szereztek neki szakmai megbe­csülést. Mindez hozzájárulha­tott, hogy a túlzottan kritikus, emellett lobbanékony termé­szetű tudós egyre jobban eltá­volodott még korábbi barátaitól is. Az I. világháború idején Grazban telepedett le, és ott is hunyt el, szinte teljesen elfele­detten, hatvankilenc éves korá­ban, 1919. július 24-én. A sors szomorú iróniája, hogy a pontos évszámok ki­számítójának még a halála évét is tévesen, 1920-ra téve közlik az életrajzi lexikonok. Lakits Ferenc azonban marandandót alkotott azzal, hogy meghatá­rozta honfoglalásunk időpont­ját. Mentusz Károly Ha fellapozzuk a Természettu­dományi Közlöny 1890. no­vemberi számát, megtaláljuk Lakits Ferenc elemző cikkét, amely a tudóst nyomban hí­ressé tette. A magyarok honfog­lalásának ideje és a csillagá­szat a címe tanulmányának. Ebben történetiségében - régi krónikák, fennmaradt asztroló­giai emlékek felidézésével és összehasonlító elemzésével- ál­lapította meg Pannóniába jöve­telünk időpontját. „Azt hiszem, kétségtelenül kimutattam - írja munkájában -, hogy a magyaroknak Pannó­niába jövetele körül, de a bol­gár háborút mindenesetre meg­előzőleg, Byzancban látható napfogyatkozás, amely króni­kásunk szerint még István pat- riárcha halála előtt volt, ame­lyet a bolgár háború pedig csak követett, a 891. augusztus 8-i napfogyatkozás. Egy többé semmi kétséget nem hagyó ha­tárunk és évszámunk van tehát, amelyen alul a millenniumot meg nem ülhetjük. Ez az 1891-ik év. És ha természetsze­rűleg nem is tudjuk a honfogla­lás napját, ideje ma már eléggé szűk határok között van kije­lölve. Ha 891 után néhány évre volt is a bolgár háború és az­után a honfoglalás, ezredik éve mégis nagyon közel van már... E helyen is kötelességemnek tartom, hogy az illetékesek fi­gyelmét felhívjam, hogy az olyan hibákat, amilyenekre serdülő ifjúságunkat még ma is tanítjuk, megszüntessük! Ma már kétségtelen, hogy a honfog­lalás a IX. század utolsó har­madára esik, és középiskolá­inkban még mindig járja a bol­gár háború 888-as éve, hogy Árpád 889 tavaszán (!) indult új hazát keresni. Az is, hogy 891-ben be volt fejezve a hon­foglalás, majd, hogy 888-tól 895-ig tartott ez a folyamat..." ÉRTEKEZÉSEK A MATHEMATIKAI TUDOMÁNYOK KÖKÉBŐL. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. A EH. OSZTÁLY RENDELETÉBŐL . SZERKESZTI SZABÓ JÓZSEF OSZTÁLYTXTKÁU. •IX. KÖTET. II. SZÁM. 1882. ki Ö-GYALUI CSILLAGVIZSGÁLÓ FÖLDKAJZI SZÉLESSÉGE. IRTA D'- LAKITS FEREXCZ. »Beterjesztette a III. osztály ülésén 1891. tlecz. 12. Kpnkoly M.) BUDAPEST, 1882. A M. TL’D. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALA. (Az Akadémia épületében.) Lakits Ferenc egyik nevezetes munkájának cím­lapja, amelyet 1881-ben terjesztett az Akadémia elé A francia tulajdonú Európa Biztosító Rt. megyei hálózatának bővítése érdekében felvételt hirdet Heves megye területére üzletkötői munkakörbe Jelentkezni lehet Heverdle Tamás igazgatónál. Cím: 3300 Eger, Deák E út 64. Tel.: 36/321-899, 413-555 (14210) AZ ITV DIGITAL Kft. 7200 Gyöngyös, JókAi u. 29. szám aIatt (14512) J Legolcsóbban a termelőtől! A ROKON-HÚS Kfl. két hetes akciót hirdet egyes húskészítményeire 1994. november 3-16-ig Fogyasztói, átadói árok: top párizsi 199 Ft + ÁFA olasz 270 Ft + ÁFA zala 290 Ft + ÁFA mb. virsli 235 Ft + ÁFA Telephelyünkön és szakboltunkban a fenti áron szolgálunk ki minden kedves vevőnket. VÁSÁRODON NÁLUNK! Eger, Vincellériskola u. 9. Piaccsarnoki húsbolt még nim:s Figyelje további hirdetéseinket, mert az akció folytatódik. 36/311 -743

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents