Heves Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-03 / 259. szám

1994. november 3., csütörtök Panoráma 11. oldal A Panama együttes Viki után Kimnowak Hogyan született a cirkusz? A Sony Music egyre komo­lyabban veszi magyarországi „küldetését”. Szandi és Viki után szerződtették Kimnowakot és a Carpe Diem-et is. Leg­újabb szerzeményük a metál gi­tárhangzást a techno alapokkal ötvöző Mex. A Závodi Gábor billentyűs/énekes és Madarász „Madi” húmyűvő által vezetett csapat első lemeze még a Mu­sic Dome kiadónál jelent meg „Őrülj + !” címmel, de a ha­nyag promóciós munka miatt eléggé elsikkadt az egyébként kiváló album. Októberben jelent meg a D. Nagy és a Frakció második al­buma „Kejne Pánik” címmel. Míg az első album inkább D. Nagy Lajos szólólemezének te­kinthető, addig az új anyag már igazi csapatmunka gyümölcse. Az enyhén ironikus, cinikus hangvételű műsorával már élő fellépésekre is vállalkozik a Frakció. A pletykákkal ellentétben szó sincs arról, hogy feloszlana a Pál Utcai Fiúk csapata. Igaz, hogy Papp Ernő időközben a Memphis Train (volt S-Modell) blues-rock formációhoz is csat­lakozott, de ez még nem jelenti a hihetetlenül népszerű PUF végét. Jelenleg Leskovics Gá­bor gitáros/énekes új dalok írá­sán fáradozik, de kevés az esély, hogy még idén megjelen­jen a zenekar következő pro­dukciója. Október 20-án került a bol­tokba az Edda 17. nagylemeze! Pataky Attila elmondta, hogy utána rögtön országos tűmét bonyolítanak le, majd kará­csonykor két Petőfi csarnokbeli koncert szerepel a programban. 1995-ben csupán áprilisban lépnek majd színpadra, amikor is a Budapest Sportcsarnokban ünnepli a „nagy” Edda 15. szü­letésnapját! A Palermo Boogie Gang tra­dicionális blues csapata megje­lentette legújabb alkotását, „Bottle Up And Go” címmel. A zydeco stílus elkötelezettjei minden hétfőn a margitszigeti Stella Gardenbe várják hívei­ket. November 12-én utoljára áll színpadra a jelenlegi felállás­ban a Bonanza Banzai legény­sége! A BMG Ariolához szer­ződött trió még megjelenteti „Jóslat” című vadonatúj albu­mát, majd kötelezettségüknek eleget téve, egy szimpla kon­certalbummal búcsúznak hűsé­ges rajongóiktól. A manapság kissé háttérbe szorított, amerikai ízű rockze­nét játszó Panama együttes el­készítette második, „Rádió Ak­tív” albumát. November 4-i le­mezbemutatójuk alkalmával, melyet a népligeti E-klubban tartanak, az előzetes tervek sze­rint - klubkoncerten először - videovetítőket is bevetnek a közönség minél jobb kiszolgá­lása érdekében. Az eseményről videofelvétel is készül a Rock­tükör stábjának segítségével. Vendégként Demeter Gyuri (ex-XL Sister) és csapata, a Buldózer is színpadra lép! A Tátrai Band dupla album­mal jelentkezett. Hogy mi in­dokolta ezt a lépést? Tibusz szerint hirtelen ennyi dal bugy- gyant ki belőlük, és nem akar­ták, hogy bármely szerzemény is lemaradjon az albumról. Ki­adójuk, a Warner pedig nem zárkózott el a duplázás lehető­sége elől, hisz ki tud nemet mondani egy ilyen sikeres csa­patnak? Az eléggé szétzilált NO együttes szintén dupla le­mezzel jelentkezett, és a hírek szerint a „Titkos napló” a társu­lat hattyúdala. Állítólag Slamo- vits István elégedetlen volt ze­nészeivel, ezért a hirtelen leál­lás. Ahogy az összedobott anyagot hallgatjuk, már nem is csodálkozunk nagyon Slamo mester döntése miatt. „Fetrengés” címmel jelent meg a rockparódiákat előadó Irigy hó Naljmirigy debütáló albuma. A 15 tételes mű min­den bizonnyal hatalmas sikerre számíthat, persze az igazi áttö­rést az hozná meg a hat csinta­lan fickónak, ha élőben is be­mutathatnák hihetetlen prog­ramjukat az ország egész terü­letén. Talán tavasszal összejön a várva várt turné... Philip Astley, akinek apja asz­talos volt Newcastle-ban, unalmasnak találva a kézmű­ipari munkát, a katonai pályát választotta. 1768-ban, 26 éves korában, hozzá hasonlóan ki­váló lovasokból csoportot ala­kított, és gyakorlás céljára kibé­relt egy telket a londoni Lam­beth kerületben, ott, ahol most a Waterloo állomás van. A gyakorlatozó lovasoknak sok nézője volt, így négy év múlva Astley megalapította az úgyne­vezett Riding Schoolt, ahol lo­vagló-leckéket lehetett venni, majd ezt követően lovasbemu­tatókat tartottak. Kezdetben csak különböző katonai sport­gyakorlatokat mutattak be, de később a repertoárt néhány olyan számmal tették látványo­sabbá, amelyeket addig csak a mutatványosok bódéiban lát­hattak az emberek, sőt még egy zenekart is szerződtettek. Es ezzel meg is született az első igazi cirkusz, bár nem nevezték annak. Valahányszor elérkezett a bemutató időpontja, a bejárat­nál maga Astley jelent meg Gibraltár nevű fehér lován, és kivont tőrével mutatott a bejá­rat felé, felesége pedig dobszó­val jelezte, hogy kezdődik a látványosság. Astley a királyi könnyűlo­vasság dragonyosának egyen­ruháját viselte: aranyzsinóros mentét, szarvasbőr nadrágot, puha, fekete cipőt sarkantyúval, toliforgós kalapot és fehér pa­rókát, amelynek fonatát szalag­gal kötötte körül. Kedvelt Gib­raltárjával égő karikán ugratott keresztül. Az Astley-cirkusznak már voltak bizonyos olyan építé­szeti elemei, amelyek később klasszikus mintát jelentettek. A szabad ég alatt kerek térséget alakítottak ki, amelyet magas kerítéssel vettek körül. A térség szélén álltak körben a páho­lyok, amelyek felett tető volt, és volt egy háromemeletes há­zikó is, amelynek nem volt ne­gyedik fala. A térség közepén olyan jellegű építményt helye­zett el Astley, amilyet ma lo­vaglás közben ugratáshoz használnak, és ennek a magas­ságát tetszés szerint lehetett változtatni. Astley 1782-ben ünnepélye­A házasság egyszerre növeli a férj önérzetét és a feleség ön­zetlenségét. (Schnabl) * A házasság gondjai olyan sú­lyosak, hogy csak ketten tudják elviselni - olykor csak hárman. (ifj. Dumas) * Nem érzéki vonzalomból kell házasodni, hanem annak meg­fontolásával: jövendő felesé­günk segítségünkre lesz-e, hogy emberi módon éljünk, sen nevet is adott cirkuszának, ám a fából épült „Astley Royal Amphitheater of Arts” 1794-ben kigyulladt és leégett. Astley ekkor 50 lovat veszített el. Egy évvel később újjáépült a cirkusz, de azt már Astley fia, John irányította. 1803-ban ez a cirkuszépület is leégett, és he­lyette az újat már kőből építet­ték fel, szinte azonnal, és a fia­talabb Astley az új cirkuszt olimpiai pavilonnak nevezte el. Az Astley-cirkusz műsorá­ban már 1775-től kezdve szinte mindaz megvolt, ami egy mai cirkuszra jellemző: műlovag­lás, lóidomítás, kötéltánc, akro­batika, állatidomítás, balett, légtomászmutatványok, harci játékok, és természetesen volt cirkuszi pantomim, amelyet Angliában ma is annyira ked­velnek. Nemsokára riválisa is lett Londonban Astleynak, aki nem volt más, mint csoportjának egyik lovasa, Charles Hughes. Az Astley-cirkusztól alig né­hány száz méterre építette fel a maga Royal Circusát. Ezzel megkezdődött a történelem első cirkuszháborúja. És Hughes cirkuszának is megvoltak a maga attrakciói: ott volt James Lawrence, a „nagy ördög”, aki 12 ló háta fölött végezte halál­ugrását, vagy Crosman, az ak­robata, aki összekötözött lá­bakkal ugrált a vágtató ló hátán előre és hátra, vagy a befejező szám, az úgynevezett rókava­dászat, amelyben 24 kutya, két róka és egy szarvas vett részt. Astley végül úgy szabadult meg versenytársától, hogy Hughes cirkusza eladósodott és 1805-ben le is égett, maga Hughes pedig Oroszországban telepedett le. Közben Astley Párizsban is épített egy állandó cirkuszt, 1782-ben a Faubourt du Temple elővárosában. Itt két­féle közönséggel találkozott, kétféle ízlésnek kellett eleget tennie: az egyik közönséget a gazdag polgárok jelentették, akiket a lovasbemutatók érde­kelték, a másikat a szegény néptömegek, ezek eddig szinte kizárólag csepűrágókat láttak. Astley, aki előrelátó menedzser és ügyes showman volt, minden igényt kielégített. A közönség láthatott menüettet, táncoló lo­vagy éppen ellenkezőleg, nem fog-e abban gátolni. (Lev Tolsztoj) * A szerelem és a féltékenység - testvérpár. Igaz, mostohatestvé­rek. Nem lehet egy az apjuk, hi­szen az egyik a bizalom, a má­sik a bizalmatlanság gyermeke. (Sanders) * Egy házasság boldogságához inkább szükséges a jellemek, mint a gondolatok összhangja. (Mante gázzá) vakat, cimbalmon játszó hároméves csodagyereket, kö­téltáncosokat, atlétákat, hasbe­szélőket, mutatványosokat, akiknek a torkából mesterséges tűz tört elő, kötélen táncoló idomított majmokat, lovast, aki a vágtató ló hátán többször tel­jesen átöltözött, és lovat, amely a lányok hajából kihúzta a sza­lagot... Amikor a sikeres párizsi sze­replések után az Astley-cirkusz ismét visszatért Londonba, már olyan híres volt, hogy Astleyt szinte nemzeti hősként fogad­ták. Az Astley-cirkusz színpa­dán ekkor már megjelentek a bengáli tigrisek is, az afrikai elefánt, a kínai akrobaták és az olasz kötéltáncosok. Astley is­tállóiban 200 lovat tartott, de voltak zsiráfjai, zebrái, tevéi, oroszlánjai is. A nézőtéren egész Anglia ott volt: előkelő hölgyek, egyenruhás táborno­kok, oxfordi diákok, teakeres­kedők, halárusnők, matrózok. A műsor, ha a régi összetéte­lét meg is tartotta, minőségileg sokat fejlődött. A régi panto­mimek új tartalmat kaptak. Kü­lönösen sok katonai vonatko­zású történetet adtak elő. Köz­tük szerepelt a „Cook kapitány halála”, vagy a „Marlborough tábornok harca és halála”, amit 1789-ben mutattak be Astley- nél először, és azután a követ­kező évtizedekben megszám­lálhatatlanul sokszor adták elő Európa sok más cirkuszában, vagy a „Bastille bevétele”, amelyben a közönség láthatta Delaunay és Flesseles levágott fejét is - ezek a párizsi Curtius doktor híres viaszfigura-műhe­lyében készültek. Astley 1814-ben halt meg Párizsban, fia, John alig hét év­vel később. Mindkettőjüket Pá­rizsban temették el. Az 1803-ban épült első Astley-cir­kusz 1893-ig maradt fenn, ak­kor lerombolták, mert új épüle­teket akartak oda helyezni. De azt a területet, ahol az Ast­ley-cirkusz 1768-ban elkészült első faépülete állt, a Stanget és a Roupell utca sarkán, szaba­don hagyták. A porond helyét beültették fűvel, de az nem akart kisarjadni, hiszen a földet ott több mint 120 éven keresz­tül lópaták taposták keményre... Kincses Kalendárium alapján Bármennyit filozofálsz a szere­lemről, attól még nem leszel szerelmes. (Csehov) * A szépség csodálata és a sóvár­gás, hogy birtokunkba vegyük, még nem szerelem. (Galsworthy) * Ne válassz magadnak másfajta feleséget, mint amilyet barát­nak választanál, ha az illető férfi volna. (Juobert) Humor- Igazgató úr - ront be a válla­lati rendész. - Eltűnt a főpénz­táros!- Végünk van! - kap a szívé­hez az igazgató. - Nézze meg a széfet! Tíz perc múlva sápadtan visszajön a rendész:- Abban sincs. * Lányát oktatja az anyja:- Lányom, azt tanácsolom, ne menj fel Pali lakására ket­tesben vele. Isten tudja, mi minden kellemetlenség történ­hetik ott veled.- Anyukám, hogyan történ­hetne kellemetlenség. Hiszen Pali mindig gondosan bezárja az ajtót. * A kicsi skót hazamegy az is­kolából, és meséli, hogy dolgo­zatot íratott velük a tanár.- Hm... és te mit csináltál? - kérdezi az apa.- Spóroltam a tintával. *- A szegény barátodnak az or­vos szigorú diétát írt fel - mondja a feleség a skót férjé­nek.- Óriási! Akkor itt az alka­lom, hogy meghívjuk őket ven­dégségbe. * A skót új cipőt vesz a fiának. Másnap az egész család ven­dégségbe megy. Az utcán meg­kérdi a skót a fiát:- Már az új cipődet vetted fel?- Igen, apa.- Jól van, de akkor légy szí­ves, nagyobbakat lépj! * Egy ideggyógyász hosszabb ideje kezel egy farmert, ered­ménytelenül.- Nézze, barátom! - veszi elő egyszer. - Az a baj, hogy maga nem hisz a gyógyszerben, amit felírtam. Márpedig csak az az orvosság segít a betegnek, amiben szívvel-lélekkel hinni tud. Érti? A farmer értette, és ettől-e vagy mástól, de valóban meg­gyógyult. Hónapokig tájékára sem nézett az ideggyógyász­nak. Egy napon mégis felverte, méghozzá hajnalban:- Doktor úr! Jöjjön gyorsan. Beteg az egyik tehenem!- Miért nekem telefonál? - kérdezte dühösen. - Hívjon ál­latorvost.- Az állatorvos már volt itt. Gyógyszert is adott a tehénnek.- Akkor meg mi a baj?- A tehén nem hisz a gyógy­szerben. *- Uram, ezzel a szívvel ön megéri a hetvenöt esztendőt.- De hát már el is múltam hetvenöt, doktor úr!- Hát nem megmondtam? * Megszületik a család első gyermeke.- Hiszen ez a gyerek fekete!- őrjöng az apa.- Még szép - válaszol az asszony -, hiszen te mindig el­oltottad a villanyt! Bölcsességek a házasságról Jacques Rouffio filmet készít a film szülőapjairól, a Lumiére fivérekről. A történet­ben szerepel a francia film apja is, Charles Pathé. Pathé feleségét Isabelle Gelinas, a testvérpárt pedig Ives Jacques és Ronny Couteure alakítja. (FEB-fotó) Fesztiválra gyűltek össze a jelvényt és kitüntetést gyűjtők. Volt, aki magára feltűzve mutatta be a jelvényeit. A győztes egy orosz gyűjtő volt, akinek több mint 10.000 jelvénye messze verte az egész mezőnyt. (FEB-fotó)

Next

/
Thumbnails
Contents