Heves Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-26-27 / 279. szám

Hétvégi Magazin 1994. november 26-27., szombat - vasárnap 12. oldal Kertbarátoknak ajánljuk: új sikernövény - a tüskétlen szeder A ház falára, kerítésre is futtatható a tüskétlen szeder Az elmúlt 15-20 evben számos új, különleges bogyós gyümöl­csű növényt hoztak be ha­zánkba, így került ide a tüskét­len szeder is. A szedernek több száz faja van. A vadszeder ízletes termé­sét sokan szívesen gyűjtik és fogyasztják. A nemesítés kiin­duló alapját ezek a fajok adták. A tüskementes fajták kinemesí­tése óta rövid idő alatt a házi­kertek egyik kedvelt és hasznos gyümölcsévé vált. íze, aromája, színanyaga, ásványianyag- és C-vitamin-tartalma miatt egyik legértékesebb gyümölcsünk, frissen, mélyhűtve egyaránt jó. Gyümölcse nagy, kúp alakú, fényes, fekete. íze savany- kás-édes. Júliustól szeptember végéig szedhetjük. A tüskementes szederfajták kétéves, föld feletti hajtásrend­szert fejlesztenek (mint a málna), de mivel ezek kúszó tí­pusúak, hosszúak, sok gyümöl­csöt hoznak, önmagukat nem tudják megtartani. Mindezek miatt csak támrendszer mellett nevelhetők. A támrendszert legkésőbb a telepítés utáni évben el kell ké­szíteni. Ennek anyagi, kivitele­zése a szőlőéhez hasonlatos. Egymástól 6-8 méterre oszlo­pot teszünk, aminek a föld fel­etti része két méter körül van. Az oszlopok között három hu­zalpárt feszítünk ki, 60, 120, 180 cm magasságban. Telepíté­sére legjobb időszak az ősz. Hosszú hajtásnövekedése miatt nem célszerű két méternél kö­zelebb ültetni egymáshoz. Az első évben 1-2 tőhajtást hoz, amit még nem érdemes meghagyni, hanem tavasszal a talaj közelében vissza kell vágni. A harmadik évtől bősé­ges a sarjképződés, de csak tö­venként maximum négyet-ötöt hagyjunk meg. A növekvő haj­tásokat a huzalra aggassuk fel. Ezt a műveletet óvatosan kell végezni, mert a fiatal hajtások nagyon könnyen elpattannak. Ősszel a már termett vessző­ket kivágjuk. Erre a célra hosz- szú nyelű metszőolló a legal­kalmasabb: A szedertöveken 4-5 elsőrendű termővesszőt és termővesszőnként 1-2 másod­rendű termővesszőt hagyhatunk meg. A termővesszőket (mind az első-, mind a másodrendűt) vissza kell metszeni. A gyakor­lati tapasztalat azt mutatja, hogy ott kell ezt megtenni, ahol már a vessző átmérője nem éri el a ceruzavastagságot. A sze­der tavasszal nagyon korán fa­kad, ezért a metszést ne halasz- szuk erre az egyébként is zsú­folt időszakra. Közvetlen lombhullás után a legjobb elvé­gezni. A metszéssel egy időben alakítjuk ki a következő évi „termőfalat”, azaz a huzalra kö­tözést. Gyakori, hogy az alsó és középső huzalon legyezősze- rűen helyezik el, majd a kép­ződő új zöldsarjakat függőlege­sen fölfelé vezetve a legfelső dróthoz, két oldalra kikötik.. A szeder gondozása legjob­ban a málnáéhoz hasonló; kör­nyezeti igénye, támrend- szer-szükséglete pedig a szőlő­éhez teszi közelivé. Szedési ideje hosszú: 40-50 nap, és elég nehéz megállapítani, mi­kor a legízletesebb. Egy-egy tő megfelelő gondozás esetén 10- 15 kg-ot is adhat. Házi haszná­latra kiválóan alkalmas „bio” növény, mivel vegyszerezés nélkül is termelhetjük. V. Pénzes Judit ____________________MINDENNAPI NYELVŰNK M egszaporodtak a helyzeteink... Közleményünk arra a kettős jelenségre hívja fel a figyel­münket, hogy napjainkban szóban és írásban egyaránt megszaporodtak azok a nyelvhasználati formák, ame­lyekben egyrészt társadalmi, politikai és gazdasági életünk folyamatainak és körülménye­inek alakulásáról kapunk meg­felelő tájékoztatást, másrészt az ezzel kapcsolatos helyze­tekre vonatkozó szó- és nyelv- használati eszköztár hatásté­nyezőinek érzékelésére és ér­telmezésére adnak lehetősé­get. Különösen azt kell kiemel­nünk, hogy a helyzet szavunk közlő, kifejező szerepvállalása feltűnő gyakorisággal jelent­kezik. Erről tanúskodnak ezek a szövegrészietek is: „Az or­szág gazdasági helyzete nem teszi lehetővé, hogy pénzügyi­leg kifogástalan helyzetet te­remtsünk” (Heves M. Hírlap, 1994. .okt. 15..). - „Bizottságot kell a helyzetre tekintettel fel­állítani az ilyen helyzet kezelé­sére” (Magyar Nemzet, 1994. okt. 17.). A rádiós és televíziós ri­portműsorokban is gyakran emlegetik ezeket a jelzős szerkezeteket: anyagi helyzet, kényszerhelyzet, veszélyhely­zet, szorongatott helyzet, osz­tályhelyzet, túlfűtött helyzet, politikai helyzet, nehéz hely­zet. A sportnyelvben ezek a szó- és nyelvhasználati formák a leggyakoribbak: gólhelyzet, helyzetbe került a csatár, ez is helyzet volt. A sakkjátékos patthelyzetbe került. A döntet­len helyzetre utaló szóhaszná­lati formák a sajtóban is gya­korta szerepet kapnak. Erről tanúskodnak ezek a szöveg­részletek: „Patthelyzetben az Inter Európa Bank” (Nép­szava, 1994. okt. 14.). - „El­képzelhető a választási patt­helyzet Bonnban” (Népszava, 1994. okt. 15.). Szó- és nyelvhasználatunk sajátos jelensége és gyakor­lata, hogy a helyzet szó olyan beszédhelyzetekben és szövegösszefüggésekben vál­lal közlő, kifejező szerepeket, amelyek rosszalló áthallások­kal terhelik meg a mondaniva­lót. íme, a példatár: „A csa­vargó gyerekek mindig vala­miféle krízishelyzetből mene­külnek” (Népszava, 1994. okt. 12.). - „Ad hoc bizottságot kell a válsághelyzetre felállí­tani” (Magyar Nemzet, 1994. okt. 18.). — „Hogy a televízió­ban több műsorvezető is mun­kálkodik, versenyhelyzetet te­remt - mondják az ilyesmire az okosok” (Magyar Nemzet, 1994. okt. 12.). - „A lakosság önhibáján kívül került nehéz helyzetbe” (Heves M. Hírlap, 1994. okt. 14.). A nehéz hely­zetet tehát egyéni és társadalmi terhes feladatok, megbízatá­sok, kockázatos, vagy éppen válságos jelenségek érzékelé­sére és értelmezésére alkalmas kifejezésként tartjuk számon. Ugyanakkor a nehéz minősítő jelző újabban el is marad, s azokat az embereket, társa­dalmi és politikai szervezete­ket, akik a vázolt feladatokat vállalják és teljesítik, azokat „helyzetbe kell hozni” (TV-Híradó, 1994. febr. 25.). Ezzel a jelentésámyalattal és használati értékkel vállal­nak szerepet az almahelyzet és a járványhelyzet ezekben a szövegkörnyezetekben: „Az almatermelés nehézségei okozta almahelyzet is sújtja a lakosságot” (Népszava, 1994. okt. 8.). - „Az ukrajnai jár­ványhelyzetről is szólnunk kell” (Népszava, 1994. okt. 11.). - „Pestiesen szólva: helyzet van” (Népszava, 1994. okt. 5.). Társadalmi, politikai álla­potaink, viszonyaink és kö­rülményeink helyzetképét fel­táró mondanivalónk megfo­galmazásaiban a latin szituá­ció szó is gyakran vállal szere­pet. Rádiós és televíziós ri­portjainkban hallhatjuk ezeket a szövegrészieteket: szituációs lehetőségeink között két típust emelhetünk ki. A jól szituált, a jómódú, a tehetős csoportoké az egyik, a másik típusról pe­dig ez a verses szövegrészlet nyújt elfogadható értelmezést: „S mind kevésbé nyílik kigázo­lás/ A szituból, amelyben ez a kor van” (Somlyó György: Első ének). A változatos be- szédhelyzétekben közlő, kife­jező szerepet vállaló szituáció, helyzet szóalakok ma már nemcsak a zsargonban, s a publicisztikai közhelyekben olvashatók, hanem sajátos slí- lusértékben, politikai felhan­gokkal terhelve ilyen szöve­gösszefüggésben is: „Az In­terparlamentáris Unió magyar nemzeti csoportja a megválto­zott világhelyzetben keresi he­lyét” (Magyar Nemzet, 1994. okt. 18.). S végül a merészebb költői szóleleményekről szólva, ezt a verses szövegrészletet idézzük meg a „helyzet” szócsalád bő­vülésére: „Az én a versben alig több, mint helyzet,! a versbe helyezett énhelyzet/ s ekkor alakul ki a vershelyzet” (Borbély Szilárd: Az én.) Dr. Bakos József A jóga a szellemet is nemesebbé edzi Van annak legalább negyven éve, hogy a legvadabbul te­nyésző Rákosi-diktatúra egyik esztendejében valaki átadta nekem azt a könyvet, amely­ben az ősi Kelet üzent. Lapoz­gattam a számomra újdonság­nak számító példányt. A szerző - a harmincas évek Magyarországának ismert vendégfigurája - különböző testgyakorlatokat ajánl. Olya­nokat, amelyek nemcsak az izmokat fejlesztik, hanem a kedélyt is higgasztják, alakít­ják. Tetszett a dolog, mert tiltott művet forgattam, s mindig vonzott az, amit nem szabad volt csinálni. Ez az örök ellenzéki kielé­gülés hatott át akkor is, amikor - ma így hívnánk - aura-látási gyakorlatokkal próbálkoztam. Természetesen reménytele­nül, ám mégis áthatott a titkok örök varázsa. Az egyetemen megint reni- tenskedtem. Mindennek szolid változata volt a reggeli huza­mos légzési procedúrák soro­zata. Ezt is abbahagytam, de In­dia különleges légköre foly­vást elbűvölt. Annál is inkább, mert egyre többet hallottam róla. 1. Mindez felötlött bennem, amikor találkoztam a buda­pesti Komár Lajossal. Az egyik fővárosi étteremben ta­lálkoztunk. A fiatalember olyannak tűnt, mint többi kortársa, ám amikor a témák sűrűjébe vág­tunk, kiderült: őt is ugyanaz a világ fogta meg, mint engem hajdanán. A különbség csak annyi, hogy legalább' gondolatilag emberibb a környezet, azaz senkit sem „feszítenek meg" egyéni nézeteiért. 2.- Amint bepillanthattam a jóga különböző fokozataiba - persze, a legalsó elsajátításá­val kezdtem -, rájöttem, hogy helyes utat választottam. Mi­vel semmi sem véletlen, egyre határozottabban haladtam to­vább, s ezt nem is bántam meg. Szinte törvényszerű, hogy a buddhizmushoz közelí­tettem. Jelentkeztem is a honi főiskolára, ahol jelenleg is fi­lozófia szakos vagyok. Innen már élénkebbé vált a disputa. Örök tamáskodóként arra utaltam, hogy a mesterek iránti alázat európai polgár számára nehezen elfogadható. Megértette. Olyannyira, hogy méltányolhattam néhány valós ellenérvét. Aztán a nézetrendszert jár­tuk körbe. Mindketten kritikai érzékkel felvértezve. Megérte ez a szellemi por­tya, hiszen végül jó néhány fő mozzanatban meg is egyezhet­tünk. Kikötve a lényegnél, a lét értelménél. Annál, hogy ki­zárólag a „ne árts, segíts” el­vét és gyakorlatát kell valóra váltanunk ahhoz, hogy napja­ink kiegyensúlyozottakká, örömmel színesítettekké válja­nak, hogy - s ez törvénysze­rűen következik az előbbiekből - osztályrészünk legyen a harmóniával, a békével társí­tott egészség. Igen, csak e mó­don szabadulhatunk meg azok­tól a betegségektől, amelyeket korábbi életeinkben érdemel­tünk ki. Csak akkor nem gyö­törnek már, ha ezeket a vétsé­geket korrigáltuk. Nem könnyű, de csak ez a kiút létezik. 3. Megint áthatott a bizonyosság, hogy a lélekvándorlás tana a legmagasabb rendű etikai iránytű. Aki ezt vallja, eleve nem durva, agresszív, acsarkodó, haszonleső, karrierista, hiszen tisztában van azzal, hogy e negatív tulajdonságok árát bu­sásan megfizeti a következő fordulókban. Aki így véleke­dik, hosszabb távra tervez, s nem tart sem az állítólagos elmúlástól, hiszen valaminek a vége egy másnak a kezdete. A nappalt az éjszaka, a világos­ságot a sötétség követi, s ez a körforgás igazodik az Univer­zum reguláihoz, amelyeket - bármennyire is furcsa - egye­dül a szeretet mozgat. 4. Nemes értelemben vett kíván­csi alkat, azaz kevésnek tar­totta az elméletet.- Valahogy összeszedtem a pénzt, és barátaimmal együtt eljutottam Vietnamba, s a Tá­vol-Kelet azon országaiba, ahol Buddhát tartják mérv­adónak. Az itt szerzett tapasz­talatok megerősítették azt, hogy magamra leltem, s ezt követően csak az a feladatom, hogy minél szerényebben, mi­nél lelkiismeretesebben szol­gáljam mások érdekeit. Ezért szervezek - a buda­pesti Életfa Bt.-nél - tanfo­lyamokat. Először csak egy kurzus indult, aztán kettő, há­rom. Ebben nincs semmi kü­lönös, hiszen honfitársaim a pillanatnyi káosz miatt nem kötődnek sehová, ám belülről mindinkább tudatosul bennük, hogy fogódzópontra kell lel­niük. így hát én is mutatom az irányt. Nincs egyedül. Pécsi István *** A fenti riport alanyával ta­lálkozhatnak az érdeklődök - az Egri Egészség- és Kör­nyezetvédő Egyesület szer­vezésében - november 30-án, szerdán délután 4 órakor az egri Szilágyi Erzsébet Gim­názium ebédlőjében (Eger, Ifjúság u. 2.). Vele az előbbi írás szerzője készít nyilvános riportot, amelynek kereté­ben a résztvevők kedvükre mozoghatnak. Az egyesületi tagok fény­képes igazolványuk felmuta­tásával juthatnak be. Egyéb­ként a helyszínen jelentkező­ket még készséggel fogad­nak. Hogy mit meg nem tesz az ember... Ellesett beszelgetes: — Hová viszed azt a két kövér libát? - kérdezi az egyik járó­kelő az ismerősétől, amikor vé­letlenül összefutnak az utcán. A választ lásd a rejtvényábra vízsz. 5., 27., valamint függ. 1. sz. soraiban. VÍZSZINTES: 1. Az a távolabbi 5. A válasz első része (zárt betűk: Y, A, N, E, P) 14. Egy dunántúli telepü­lés lakója 15. Valamihez szük­séges, nélkülözhetetlen dolog 16. Három - oroszul 17. Latin üdvözlő szó 19. Milligramm, röv. 20. Vanádium és urán 21. A tölgyfa termése 23. Reding... (a tök alsón olvasható név a magyar kártyában) 25. Dunake­szihez csatolt település 27. A válasz harmadik, befejező része (zárt betű: L) 29. Nagy költőnk (Endre) 30. Indulatszó 31. A medve kicsinye. 32. Táplálko­zás 34. Nóta egynemű hangzói 35. A dinitrotoluol röv. neve 37. Te és ő 38. Szemével az ott levő tárgyakat érzékelni tudja 40. Kézben fogta (régiesen) 42. ... Lanka (Ceylon mai neve) 43. Alapvető 45. Horgászó 47. Szóösszetételekben táplálko­zásra utaló szócska 48. Jöven­dőmondó 49. Esetleg 51. Ké­kesvörös színű 52. Biztosítási forma 54. Részvénytársaság, röv. 55. A nagypapa megszólí­tása egyes vidékeken 57. Kohá­szati dolgozó 60. Ütővel ját­szott labdajáték 62. Oktat, ne­vel 63. Egykori neves teniszező (Björn) 65. Részben hagyni! 66. Bolygók közti térség 68. Középen áztat! 70. Helyrag 71. Táplálás 74. Egyházi énekek hálaadó, dicsőítő szava. FÜGGŐLEGES: 1. A válasz második része (zárt betűk: A, G, R) 2. Világhírű ar­gentin labdarúgó (Diego) 3. Aladár becézve 4. Ford. névelő 5. Árpád-házi uralkodó volt (Sámuel) 6. Zoltán Éva mono­gramja 7. Nyári idénymunka 8. Piperemárka 9. Középen csó­kol! 10. Szintén nem 11. Női név 12. Milliliter, röv. 13. Új­szülöttnek rendezett társadalmi ünnepség 18. Betakarja 22. Rá­dióadójáról ismert hegy a Ba­konyban...-23. Finci (rajzfilm­beli egér) 24. Szlovák város 26. A lantán vegyjele 28. Anyagi támogatás, juttatás 33. Nyakba való ruhadarab 36. Néma törpe! 38. Rio de ... (Spanyol Szahara) 39. Egészséges ital 4L ...-Aviv (izraeli város) 42. Valamire voksol 44. Jókai személyneve 46. Nem mozgott 47. Egy, a SZU-ból kivált állam polgára 50. Névelős halfajta 52. Kínai kisváros Tibet területén (GSI- ALI) 53. Élettelen figura 56. Rangjelző szócska 58. Férfinév 59. Volt NDK-beli gépkocsi­márka 61. Helyiséget felmele­gítő 64. Start, indulás 67. Kikö­tőhely kisebb vízi járművek ré­szére 69. A személyére - régie­sen 72. Európa-kupa, röv. 73. Vas megyei település 75. Liba egynemű hangzói 76. Folya­dék. Báthory Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents