Heves Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-23 / 276. szám
1994. november 23., szerda Bűnügyi Kaleidoszkóp 7. oldal Nyolc hónap amerikai katonák között (3.) Csodálatos fegyverekkel bánhatott cikkünk szerzője is „A világ azon kevés szerencsés emberei közé sorolhatjátok magatokat, akik a legjobban felszerelt, legjobb hadseregnek a gyalogsági tisztjei lehetnek. Ezt nem mondhatja el akárki magáról..." - hangzottak a háborút megjárt alezredes, zászlóaljparancsnok kiképzést megnyitó szavai. A közel 100 személyből álló osztályt, századot egy őrnagy vezetése alatt álló törzs és három százados - szakaszparancsnokok -, valamint tiszthelyetteseik vették át. A kissé félénk, Sang-Pak nevű tanuló elsők között vett pártfogásába. Valószínűleg azért, mert mind a ketten olyan egyedül voltunk a hatalmas rengetegben. Rám is igen furcsán néztek, mint angolul valamicskét tudó UFO-ra. Tapogatózva közeledtek felém, majd miután meggyőződtek, hogy nem minden „kommunista" országból jött egyén emberevő, nagyon barátságosak, segítőkészek lettek. A szoros, további jó kapcsolatok kialakításában (egri vitéz lévén) nagy szerepe volt az egri bikavérnek és leánykának. „Nálatok biztosan remekül néznek ki a csajok, ha ilyen jó, finom bort neveztek el róluk” - mondta egyik szakasztársam, már csillogó szemét törülgetve. Az 1964-ben átadott hatszintes Infantry Hall-ban (Gyalogsági Épület) nagyüzemben folytak a különböző tiszti tanfolyamok. Az épületet 10 millió dolláros befektetéssel építették. Minden termében légkondicionáló biztosítja az ideális hőmérsékletet. A zárt tv-hálózat- tal pedig az oktatást lehet színvonalasabban, hatékonyabban megoldani. A 16 hetes gyalogsági tiszti kiképzés közel felét ebben az épületben töltöttük el. Az alap harcászati elvektől kezdve a vegyi védelmen, pénzügyi és jogi órákon át az egyenlő esélyek, jogok tantárgyig folyt az okítás. Mivel az Amerikai Hadseregben megnövekedett a különböző beosztásokban lévő nők és színes bőrűek száma és jelentősége, így a problémák és félreértések elkerülése végett komolyan veszik az erről való előadásokat, beszélgetéseket. Az európai, hevesebb vérmérsékletű magyar férfi szokás szerinti hosszabb tekintete a csinosabb nem láttán itt már panaszra adhat okot. Mindenki inkább a lába elé nézzen, nehogy megbotoljon. A gyengébb nem tekintete ellen viszont nem szokás panaszt tenni. Harc- és lőtereken, betonozott bunkerekben Minden 2-3. héten harctereken, robbantási pályákon, lőtereken süttettük kopasz tarkónkat, és hadakoztunk a szitakötő nagyságú vérszívókkal. Föld alatti betonbunkerben összenyomulva éltünk túl légi- és tüzérségi támadást. A kis kémlelőnyíláson keresztül figyelhettük az előttünk 5-10 méterre becsapódó bombák hatásait, re- peszek szóródásait. A kézi lőfegyverek közül megtanították mesterien kezelni az M 16A2 gépkarabélyt. Olyan lőterekre vittek bennünket, melyek a világ legmodernebbjei. Minden célszektorhoz, lövőhöz számítógép van csatlakoztatva. A célok leküzdése után, vagy ha a lőszer elfogy, a katona megkapja a gép által kinyomtatott eredménylapot. Kis túlzással legyen mondva, még a lövő vérnyomása is szerepel a lapon. Támadás, védelem, különleges harcfeladatok mellett a túlélésre való nevelés szerepelt a főbb kiképzési ágak között. Meneteltünk, tűzhatás alatt bujkáltunk, csapkodó gallyak után sebzett arcainkat törülget- tük. Zuhogó esőben írtuk harcparancsainkat, páronként, felhúzott sátorlapok alatt. Amikor nem éleslőszert használtunk, akkor a fegyvereken lézeres adó, a testünkön pedig vevő (érzékelő) volt. Ezt a technikát MILES-nak (kb. lézeres lövő és kijelző készülék) nevezik, és a seregben is igen újnak számít. A működési elve igen egyszerű. Találat esetén az érzékelők éles sivító hangot bocsátanak ki. Akinél csipog, az halott, legalábbis sebesült. Aztán ahogy telt az idő, lassan megállapítottuk: „halottaknak, sebesülteknek mindig jobb, mint az életben maradiaknak”. Hiszen a túlélőknek gondoskodni, cipelni kell a tehetetleneket. Természetesen a fegyvert, felszerelést sem lehetett hátrahagyni. Elszántságunkon a kiképző őrmesterünk akkor döbbent meg, mikor rajunk kiadta harci jelszavunkat: „Szerezd meg a sebesülési érmet!” (Go for the Purple Heart). Ezt a medált „Bíbor Szívnek” hívják, és több száz évvel ezelőtt alapították csatában sérült, meghalt katonáknak. Szóval, tanulókat meghazudtolóan önként rohamoztunk, bunkerekbe ugrándoztunk, ellenség után kutatva. A fránya lőszer (lézersugár) mindezek ellenére gondosan elkerült. Metrójáratot ástunk a 704-es domb védelmére Társammal, egy Slade nevű hadnaggyal, mint Dragon-kezelők (páncél-elhárító rakéta) tüzelőállásunkat túrtuk felváltva. A 704-es dombot kellett megvédenünk. Éppen a fegyveremre támaszkodva rádiót hallgattam, amikor jött a felsőbb közlemény. DT 03, itt CP 01. ÁSÁST HAGYJAD MÁR! A következőkkel nyugtáztam: CP 01 itt DT 03. ÁSÁS HALADJ MÁR! A homlokát törölgető társamnak mondtam, hogy gyerünk, mert megsürgettek bennünket. A gyalogsági ásóink, mint bejáratos rotációs kapák, úgy pörgették a földet. Hamar remek mellvéd domborodott a gizes-gazos lankán. Mire a parancsnoki védelmi pozíció ellenőrzési ideje elérkezett, mint két megnyúzott vakondok, pihegtünk a biztonságos árokban. A szakaszparancsnok ekkor döbbent rá, milyen metrójáratot túrtunk össze... Nagyobb akciókban, menetekben géppuskás lehettem. A „nagy malac" -nak nevezett fegyver nem véletlenül kapta ezt a találó nevet. Keresztapja maga is többször elidőzhetett vele. Ennek az lett viszont a következménye, hogy egy késő délutáni rajtaütésnél a géppuskám mondta a magáét. A mellettem hasaló parancsnoknak a lélegzete is elakadt, ahogy pumpáltam az ólmot az adott célok irányába. Engem is elkereszteltek. Nevetéstől köny- nyező szemét törülve mondta a rajparancsnok: „ Gyerekek, ez egy magyar-gyilkos gép.” Ami igaz, az igaz. Lőszert nem szívesen cipeltem vissza a támaszpontra. A zászlóaljparancsnokom mosolyát nem leplezve adta át a kiválóan végzett külföldi tanulónak járó díszoklevelet. Bevallása szerint ez volt az első ilyen lágy pillanata az elmúlt pár hónapban. Murinkó Attila Megölte az apósát, azután megebédelt... yérbe fagyva találta meg férjét herédi otthonukban Cs. I.-né. Értesítette a lőrinci rendőrőrs munkatársait, akik azonnal a helyszínre siettek. A hetvenéves bácsit - a combján és a felsőtestén - nyolc helyen szúrta meg gyilkosa. Az áldozat felesége és nevelt lánya Bander Mihályra gyanakodott. Az özvegyasz- szony vallomásában elmondta: a veje - három héttel az iszonyatos eset előtt - bosszút esküdött. A rendőrség kiadta a körözést. A helyszínen talált véres farmernadrág megerősítette őket abbéli hitükben, hogy valóban Bander Mihályt kell elfogniuk. A tragédia november 8-án történt, és néhány napra rá elkapták a gyanúsítottat. Jelenleg Egerben tartják fogva. Itt kerestem fel őt. Lehetőségem nyílt arra, hogy négy- szemközt beszélgethessek vele. Mihály a padozathoz csavarozott lábú széken kapott helyet, én pedig az asztal túloldalán - tisztes távolságban tőle - ültem le. Mielőtt bevezették hozzám, az őr figyelmeztetett egy piros gombra, amit akkor kellett volna megnyomnom, ha veszélybe kerülök. Nem volt rá szükség. Bander Mihály csak az apósát gyűlölte, de őt nagyon. Különben talán a légynek sem ártana. Legalábbis bennem ilyen benyomást keltett szív alakú arcával, őszinte tekintetével. Vőlegénykori fotóját láttam először - akkor készült róla az a kép, amit körözésekor közzétett a rendőrség -, ezért erről az időszakról faggattam. Elmesélte, hogy a Hatvani Konzervgyárban találkozott először Erzsikével, mindketten ott dolgoztak. Nagy szerelemnek indult a kapcsolatuk, két hónapos ismeretség után ösz- szeházasodtak. Erzsiké hároméves kislányként került nevelőszüleihez, a Cs. házaspárhoz. Az öregek örültek a lányuk boldogságának, szívesen fogadták a vejüket is. A fiatalok a szobában lakhattak, az anyósék kiköltöztek a konyhába. Pici ház az, ahol a Cs. és a Bander család élt. Talán az összezártság, vagy a nemzedékek közti ellentét mérgezte meg viszonyukat? Erre nem tud választ adni Mihály, egy biztos, néhány hónappal a lagzi után összeszólalkoztak valamin. Később mindennapossá vált a vita és a verekedés. Ki ütött előbb: az após vagy a veje? Ezt is homály fedi. Azt viszont határozottan állítja a vő, hogy ő mindig egyedül maradt. Erzsiké rendszerint a nevelőszüleinek adott igazat.- Nem így képzeltem a házasságot - mondja Mihály. - Azt szerettem volna, hogy összegyűjtünk egy kis pénzt, és külön megyünk. Veszünk egy házat, ahol egyedül lehetünk. Ez nem sikerült. Kenyértörésre került sor. A fiatalember felmondta az állását, és hazaköltözött. Nem fogadták öt kitörő lelkesedéssel. Kétségbeejtőnek látta helyzetét. Három héttel később úgy döntött, visszakerékpározik Herédre, és megpróbál kibékülni az apósáékkal.- Az szóba se jöhetett, hogy önálló életet kezdjen, mindenkitől függetlenül?-Gondoltam rá, de munkám se volt és pénzem se.- Hány év után hagyta ott a konzervgyárat?- Hat.- Mikor megérkezett Herédre, kit talált otthon?- Senkit. A templomban voltak. Az apósom jött haza először, biciklivel.- Hétköznap is jártak misére?- Igen.- Mit mondott az apósa, amikor meglátta magát?-Azt kérdezte, mit akarok itt? Én erre semmit se tudtam felelni. Remegés jött rám. Gyűlöletet éreztem...- A puszta látványától?- Igen. Úgy éreztem, mintha valaki belülről azt mondta volna: tedd meg!- Hol történt ez?- A konyhában.- Nem védekezett az apósa?- De védekezett.- Hányszor szúrta meg öt?- Már nem emlékszem.- Azonnal meghalt?- Akkor még élt, amikor eljöttem.- Szereti a feleségét?- Már nem.- Ki az, aki fontos magának?- A szüleim.- Meglátogatták már?-Még nem. Nem tudom, hogy miért nem jönnek.- Talán haragszanak...- Tud-e azóta aludni, amióta ez az eset történt?- Tudni éppen tudok.- Nem álmodik arról a szörnyű napról?-Nem.- Szeretne-e valakinek üzenni valamit?- A szüleimnek. Kedves anyu és apu! Sajnálom, hogy szomorúságot okoztam. Nagyon megbántam. Gyertek el hozzám. Hozzatok cigarettát és gyümölcsöt.-A jegyzőkönyvben azt olvastam, hogy mielőtt eljött a herédi házból, magához vette az apósáék megtakarított pénzét. Mit csinált azzal?- Elmentem egy vendéglőbe, és megebédeltem.- Mit evett?- Levest, főzeléket és húst.- Mi a kedvenc étele?-A leves, a főzelék és a hús. Meg a krémes. Szeretem a pogácsát is, amit anyósom sütött.-Most egy jó darabig nem remélhet házi kosztol. Hány évet kaphat, ha elítélik?- Nem tudom. *** A Bander Mihálynak feltett utolsó kérdésemet megismételtem Asztalos János r. főhadnagynak is.- Ha beszámítják, hogy előre kitervelte és különös kegyetlenséggel követte el, beleszaladhat a 15 évbe is.- Ügyvédje van Bander- nak?- Kirendelt védője.- S járt már nála?- Még nem.- Megnézhetném a celláját?- Miért, panaszkodott?-Szégyellem bevallani, de ezt meg sem kérdeztem tőle. Egyszerűen csak kíváncsi lennék, hol tengeti a napjait... A rendőrök teljesítették a kívánságomat. Óvintézkedés gyanánt kivezényelték Bander Mihályt és „szobatársait” az udvarra, s így néhány percet én is eltölthettem ott, ahová - nagyon remélem! - sose kerülök. A tévésorozatbeli Bangkok Hiltonnál sokkalta lakályosabb fogdában raboskodnak az „előzetesek”. Azt persze, túlzás lenne állítani, hogy kifejezetten otthonos a cellájuk. Padozathoz rögzített prics- csek, durva pokróccal, műanyag ülőkék, egy asztal, amelyen étkezni lehet, s amin - állítólag - a legszebb levelek íródnak... A falak összefirkálva - aki itt járt, szeretné ezt az utókorral is tudatni. A leg- lehangolóbb egy parányi ablak, ami oly magasan van, hogy akkor se lehet rajta kilátni, ha bakot tartanak egymásnak a rabok. Nem egy leányálom... Az őrök megvigasztaltak: ennél még rosszabb is létezik. Bizonyságul bevezettek a régi szárny egy cellájába, ahol még mosdó sincs, s az ágyak a csupasz betonon állnak.- Ezek a fiúk sose láthatják a napot?-Dehogynem, az udvaron. Szeretné megnézni azt is? Újabb óvintézkedés következett. Visszaterelték Bande- rékat, tolózárak, reteszek be, mi a búvóhelyünkről ki a „sétatérre”. Alig néhány négyzetméternyi betonozott karám, meg- mászhatatlan, magas falakkal, ráccsal lefedve.-Elég kedélytelen... - dünnyögtem.- Nem is üdülni járnak ide - válaszolta az őr. Négyessy Zita Vigyázat, traffipax! Mivel sokan járnak - üzleti utakon - Jász-Nagykun-Szol- nok megyében, ezért az ottani sebességmérők mozgását is figyelemmel kísérhetik. November 25-én, 6-14 óra: Hatvan és környéke, Szolnok, 4-es főút Fegyvernek. 14—22 óra: Eger, Gyöngyös belterület, 4-es főút Szolnok, Karcag, Jászberény belterület. November 26-án, 6-14 óra: Gyöngyös belterület, 3— 24-es főút. 14-22 óra: Eger, Hatvan belterület, 3-25-ös, 3- 21-es főút, 4-es főút Szolnok, Karcag, 32-es főút Jászberény. November 27-én, 6-14 óra: Eger belterület, 3-as főút. 14-22 óra: Hatvan, Gyöngyös belterület, 3-21-es, 3-24-es főút, 4-es főút Szolnok, Karcag, 31-es főút Jászapáti. November 28-án, 6-14 óra: Eger belterület, 32-es főút Szolnok, Újszász. 14-22 óra: Gyöngyös, Hatvan belterület, 4-es főút Szolnok, Fegyvernek, 32-es főút Szászberek. November 29-én, 6-14 óra: Heves belterület, Szolnok, 442-es, 44-es főút, Kun- szentmárton. 14-22 óra: Hatvan, Gyöngyös belterület, 4-es főút Szolnok, Karcag, Jászberény belterület. November 30-án, 6-14 óra: Eger és környéke. 14-22 óra: Gyöngyös, Hatvan és környéke, 46-os főút Mező- \ túr, 4-es főút Szolnok, Kisúj- < szállás. December 1-jén, 6-14 óra: Eger belterület, Szolnok, Fegyvernek, 4-es főút. 14-22 óra: Gyöngyös, Hatvan, Szolnok belterület, Jászberény. A CSEMEGE-Juiius Meinl Rt. Jééé 656. sz. boltjába (5300 Eger, Kallómalom u. 87.) felvesz >• szakképzett eladót és X szakképzett árukiadó-pénztárost. Jelentkezni lehet személyesen a boltvezetőnél: Fűzi Ilona 3300 Eger, Kallómalom u. 87. Telefon: 36/313-023. ÁRENGEDMÉNY! TEGOLA tetőzsindely- 30 színben és formában- könnyű tetőszerkezetet igényel- új tetőhöz, felújításhoz RIGIPS- gipszkarton tetötérbeépttéshez, válaszfalhoz, álmennyezethez- gyors, tiszta beépítés- kazettás álmennyezetek guttanit-színes tetőfedő bitumenes hullámlemez Teljes választékban kapható a Pilon-Agria kft raktáráruházában, Eger, Berva. Tel/fax: 36/312-752. HÁZHOZSZÁLLÍTÁS. BEÉPÍTÉS!
