Heves Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-03 / 259. szám

2. oldal Világtükör 1994. november 3., csütörtök Magánkézbe kerül az argentin rabok ellátása? Az argentin börtönök többségében az áldatlan állapotokat a ter­vek szerint úgy számolják fel, hogy a fegyintézetek lakóinak el­látását magánkézbe adják - jelentette be Buenos Airesben Ro­dolfo Barra, a dél-amerikai ország igazságügy-minisztere. Az argentin börtönökben az utóbbi időkben kaotikus állapotok ala­kultak ki tekintve, hogy az állami költségvetésből egyre keve­sebbet lehetett szánni a rabok emberhez méltó életkörülménye­inek a biztosítására. A fegyintézetekben ezért általánossá váltak a zendülések. Az argentin kormány tervei szerint magánkézbe adják a börtönélelmezést, az orvosi ellátást, és egyéb, a rabok életét könnyítő szolgáltatásokat. Az állam csupán a börtönök őrzésére fordít majd pénzt. Csökken majd Nelson Mandeláék fizetése... Nelson Mandela, a Dél-afrikai Köztársaság államfője és kor­mányának tagjai - a nadrágszíj meghúzásából példát mutatva - beleegyeztek saját fizetésük megnyirbálásába. A Reuter johan­nesburgi jelentése szerint Nelson Mandela évi fizetése 20 szá­zalékkal lesz kevesebb: a jelenlegi 757 ezer rand (201 ezer dol­lár) helyett 460 ezer rand (161 ezer dollár). A két alelnök, Thabo Mbeki és Frederik Willem de Klerk jelenlegi 500 ezer randos (175 ezer dollár) fizetése szintén 20 százalékkal csök­ken, a most még évi 292 ezer randdal (137 ezer dollár) java­dalmazott kormánytagoké pedig 10 százalékkal. A parlament 460 törvényhozóját és más politikai tisztségviselőket ugyan­csak áldozatvállalásra buzdítják majd a kormány „nadrágszíj- meghúzó” kampányának jegyében. Úgy tűnik, a bojkott felett eljárt az idő Warren Christopher amerikai külügyminiszter a casablancai konferencián felvetette annak lehetőségét, hogy az Arab Liga a következő hónapokban rendkívüli ülés tart, amelyen részben vagy teljesen megszünteti az arab országok gazdasági bojkottját Izraellel szemben. Elérkezettnek nevezte az időt arra, hogy e témában rendkívüli ülést tartson az arabközi szervezet, s ezen megszüntessék a másodlagos és harmadlagos, sőt, talán a köz­vetlen szankciókat is. A másodlagos szankciók azokra a vállala­tokra vonatkoznak, amelyek üzleti kapcsolatot létesítenek Izra­ellel, a harmadlagos rendelkezések pedig azokat a cégeket bün­tetik, amelyek az Izraellel kapcsolatban álló vállalatokkal ke­rülnek üzleti viszonyba. A közvetlen bojkott az izraeli termé­kekre vonatkozik. Az amerikai külügyminiszter jelezte: számos ország - amelyeket nem nevezett meg - „elismerte, hogy a boj­kott felett eljárt az idő”. A Két Lotti nyerőszámai és nyereményei A 44. heti Két Lotti nyerőszámai a következőek: 15, 25, 39 és 32, 36, 66. A héten 3+3 találatos szelvény nem volt, így a 6-os nyerőosztályban a nettó nyeremény 39.646.335 forintra halmo­zódik. A 3-asok egyenként 55.108, a 2-esek 382 forintot érnek. A közölt adatok nem véglegesek. A hírek szerint Moszkvában személyi változások lesznek Rendőrkézen a németországi túszejtők A Nyezaviszimaja Gazeta című moszkvai lap azt jósolta, hogy véget ér Andrej Kozirev kül­ügyminiszteri pályafutása. Bár Borisz Jelcin elnök valószínű­leg még nem készült fel Kozi­rev menesztésére, minden jel arra utal, hogy erre mégis sor kerül. A lap tegnapi számában úgy vélekedett, hogy három orosz kulcstárca, a külügy mellett a pénzügyminisztérium és a vé­delmi minisztérium élén is személyi változások várhatók. Mindazonáltal a legnagyobb meglepetést az új pénzügymi­niszter okozza majd - írta a lap, noha nevet nem közölt. Az újság szerint ugyanakkor a legkevésbé világos, hogy mi lesz Pavel Gracsov védelmi miniszter sorsa. Az államfő állí­tólag már nyáron elhatározta, hogy felmenti Gracsovot. Ezzel magyarázta a lap, hogy a vé­delmi minisztérium az utóbbi időben egyre kevésbé töreke­dett arra, hogy „rátegye a ke­zét” a FÁK egyesített fegyveres erői főparancsnokságának tu­lajdonára: Gracsov ugyanis esetleges menesztése után „ej­tőernyősként” annak élére ke­rülhet. A Nyezaviszimaja Gazeta ugyanakkor hozzátette: a vé­delmi miniszter elleni támadá­sok viszont inkább lefékezték, semmint felgyorsították a mi­nisztérium élén történő esetle­ges személyi változásokhoz ve­zető folyamatot. (MTI) Kína és Dél-Korea együttműködése... Kim Jung Szám dél-koreai el­nök és Li Peng kínai kor­mányfő tegnap megegyezett ar­ról, hogy a két ország együtt­működik a nemrég Genfben aláírt amerikai-észak-koreai megállapodás végrehajtása ér­dekében. A hivatalos szöuli látogatá­son tartózkodó Li Peng tegnap főként gazdasági kérdésekről, valamint a Korea-közi kapcso­latok helyzetéről tárgyalt Kim Jung Számmal. Ez utóbbi kér­déskörrel kapcsolatban került szóba a genfi megállapodás végrehajtását célzó együttmű­ködés, amelyet Dél-Korea élénken szorgalmaz. A jelek szerint Peking nem fog elzár­kózni. A kínai külügyminiszté­rium egyik illetékese Szöulban azt közölte, hogy országa - ha felkérik rá - fontolóra veszi csatlakozását ahhoz a nemzet­közi konzorciumhoz, amely korszerű, könnyűvizes szerke­zetű atomreaktorokat szállít majd Eszak-Koreának. Han Szung Dzsu dél-koreai külügyminiszter kínai kollégá­jával, Csien Csi-csennel tartott találkozója előtt annak a remé­nyének adott hangot, hogy Kína ezen kívül más módon is hozzá­járul majd az észak-koreai nuk­leáris problémák rendezéséhez. A megbeszélésen Csien úgy foglalt állást, hogy a genfi megállapodást végre kell haj­tani, de a vele kapcsolatos prob­lémák csak akkor rendezhetők, ha újrakezdődik a párbeszéd Szöul és Phenjan között. A duci rab peche Túlsúlyos hibának esett áldoza­tul kéttucatnyi, szökni kívánó fogoly egy brazíliai fogdában. A 36-os számú Sao Paulo-i körzeti rendőrség épületének 4-es zárkájában raboskodó le­tartóztatottak alaposan megter­vezték a szökést, és eleinte úgy tűnt, a menekülés simán is fog menni. Az első tíz szökevény­nek hétfőn éjjel gond nélkül si­került kijutnia a kiszemelt csa- tomalejáraton. Ám a tizen­egyedik rab, aki 100 kilós test­súlyával a legtestesebb volt kö­zülük, elakadt a lyukban. A duci rab - Carlos Henrique da Silva - úgy beszorult a csator­nába, hogy nem tudott kimoz­dulni onnan. Kínjában segítsé­gért kiáltozott, s ezzel felriasz­totta az őröket. További tizen­két, menekülni vágyó rab eköz­ben segítőkészen, ámde tehetet­lenül bámulta a megszorult ra­bot. A rendőrök egyesült erővel visszahúzták a csatornából da Silvát, és a korai riasztás révén öt foglyot azok közül is sikerült újra elkapniuk, akik túlsúlyos társuk előtt távoztak. A mázsás szerencsétlennek volt még egy második szomlása is: de ez sem lehetett kellemesebb, mint az első, ugyanis a miatta vissza- kasztlizott rabtársaitól kapta. Kedden éjszaka befejeződött az ámokfutása annak a két fegyve­res banditának, akik hétfőn ki­raboltak egy bankot, majd tú­szokat ejtettek, és csaknem két napon át keresztül-kasul szá­guldoztak Németországon. A hamburgi börtönből három héttel ezelőtt megszökött két veszélyes bűnöző egyikét még kedden délután elfogták, míg társa - látva kilátástalan helyze­tét - kedden nem sokkal éjfél előtt adta meg magát a rend­őröknek. A 32 éves Raymond Albert gyilkosság, a 35 éves svájci Gerhard Polak rablás és zsaro­lás miatt került börtönbe. Szö­késük óta az ország különböző részein rejtőzködtek. Ámokfu­tásuk hétfőn reggel Stuttgart­ban kezdődött, ahol előbb két Mexikó megerősödött az elmúlt időszakban - mondta Carlos Salinas de Gortari elnök ked­den, a törvényhozás előtt ismer­tetett éves jelentésében, amely egyben utolsó ilyen beszámo­lója volt, mivel december 1 -jén átadja a hatalmat pártjabéli utódjának, Emesto Zedillónak. Az államfő annak ellenére pozitív mérleget vont hatesz­tendős kormányzásáról, hogy elismerte: ez az év a remény mellett a tragédia éve is volt, amelyet zavarodottságot és ag­godalmat keltett rendkívüli események fémjeleztek. Az erőszak okozta megrázkódtatá­sokról szólva emlékeztetett a kormánypárt egykori elnökje­löltjének márciusi meggyilko­lására, a párt főtitkára ellen ­rendőrt ejtettek túszul, s az ő kíséretükben raboltak ki egy bankot Fuldában. A 250 ezer márkás zsákmánnyal sikerült kereket oldaniuk, és később el­engedték a két rendőrt. Türin- giában egy házban elbarikádoz- ták magukat, ahonnan egy apát és két kisfiút hurcolva maguk­kal menekültek tovább. Előbb Weimar, majd Drezda közelé­ben szereztek új autót a mene­küléshez, és ejtettek új túszo­kat. A rendőrök mellett a határőr­ség karhatalmi egységei is részt vettek az üldözésben, de nem csaptak le a bűnözőkre, mert nem akarták veszélyeztetni a túszok életét. A rendőrök csak távolról követhették a banditá­kat, mert azok azzal fenyege­tőztek, hogy a náluk levő kézi­politikai indokokból - elköve­tett merényletre és az ország déli részén kitört indián gerilla­felkelésre. A chiapasi lázadást „a politikai információ hiá­nyosságainak” és annak az elégtelen társadalmi és politikai válasznak tudta be, amelyet a helyi vezetők adtak a legszegé­nyebb szövetségi tagállamban élők jogos gazdasági és egyéb követeléseire. Salinas de Gortari egyben újabb felhívást intézett a geril­lákhoz, hogy üljenek tárgyaló- asztalhoz a konfliktus békés, megnyugtató megoldása érde­kében. Hozzátette: a lázadás ki­robbanása után kormányának egyik legfőbb törekvése az volt, hogy elkerülje a felkelés átter­jedését az ország más régióira. gránáttal felrobbantják az autót a túszokkal együtt. Kedden reggel a hesseni Limburg közelében egy or­szágúton a banditák szabadon engedték három túszukat, egy házaspárt, valamint egy férfit. Az egyik személyt könnyebb sérülés miatt kórházba kellett szállítani. A banditák gyalog folytatták a menekülést, és egy erdőbe vették be magukat. A hatalmas erőket felvonultató rendőrség az egész környéket lezárta, és kedden délután sikerült elfogni a láthatóan kimerült Polákot. Egyre szorult a hurok a másik bűnöző körül is, de az éjszakai órákra már abbahagyták a kere­sést, amikor a rendőrök nem kis meglepetésére éjjel 11 óra után Albert föladta magát. Az elmúlt évek eredményeit részletezve az elnök kiemelte a kormányzat alkotmányos re­formjait, amelyek az államfői hatalom korlátozását, a válasz­tási rendszer korszerűsítését és demokratizálását szolgálták. Hivatali ideje egyik legfonto­sabb sikereként könyvelte el, hogy rendbe hozták az ország pénzügyeit; az infláció éves szintje hat év alatt 180-ról 6,8 százalékra csökkent. Az ellenzék, különösen a baloldali-populista Demokrati­kus Forradalmi Párt képviselői az elnöki jelentés egyes részeit közbekiabálásokkal, transzpa­rensek magasba emelésével fo­gadták, a kormánypártot okolva a társadalmi feszültségek éle­ződéséért. A mexikói elnök legutolsó beszámolója A sajtó II. Bármit is tesz 11. János Pál pápa, a Vatikán és a katolikus egyház kérdéseire szakosodott sajtó azonnal azt kutatja, hogy a katolikus egyházfő lépései mennyiben utalnak az ő pápa­ságát követő időkre, az egyes lépésekből milyen jelzéseket lehet kiolvasni arra nézve, hogy Karol Wojtyla kire szeretné hagyni Péter trónusát. Az új pápa személyét illető találgatásokra mi sem adhatott volna jobb okot, mint az, hogy a múlt vasárnapi „Úr Angyala Imájában” nyilvánosságra hozta annak a 30 főpapnak a nevét, akik a november 26-án összeülő bíborosi konzisztóri- umon fogják megkapni a bíbo­rosi kalapot. „Minden pápa maga választja meg az utódját”- tartják a Vatikánban, s az utódválasztás befolyásolásának egyetlen tényleges eszköze a János Pál pápa utódjának személyét találgatja pápa számára az, hogy ő állít­hatja össze a pápaválasztó tes­tületet, a konklávét. (Az eredeti latin elnevezés - „kulcsra zár­tan”- arra utal, hogy a pápát vá­lasztó bíborosokat szigorúan elzárják a külvilágtól addig, amíg döntésre nem jutnak az új egyházfő személyéről.) VI. Pál pápa 1975-ben a „Romano Pontifici Eligendo” reformmal 120 főben állapította meg a konklávé létszámát. A bíborosi testületből - a 165 fős Sacro Collegióból - azok ren­delkeznek választói joggal, akik nem töltötték be még 80. évüket. A bíborosi testületet - s ebből logikusan adódóan a le­endő konklávét - már alapve­tően II. János Pál pápa állította össze azzal, hogy a mostaniak­kal együtt a 165 bíborosból 137-et ő nevezett ki. Az új konklávé összetétele valóban érdekes következteté­sekre ad lehetőséget. Ezek kö­zül is a legfontosabb talán az, hogy nagyon nagy az esélye annak: II. János Pál - a „len­gyel pápa” - után ismét nem olasz bíboros lesz Krisztus földi helytartója. Ebből a szem­pontból már 1978-ban szenzá­ció volt Karol Wojtyla megvá­lasztása, ugyanis előtte utoljára 1522-23-ban volt nem olasz származású pápa, a VI. Adorján néven megkoronázott Adriaan Florensz, aki a hollandiai Ut- rechtben született. Wojtyla megválasztását még „kivétel- nek” lehetett tekinteni, de ha utódja sem olasz lesz, az már azt mutatja, hogy bár a római Kúria kivételezett szerepe megmarad, de az olasz katoli­kus egyházé nem. A 120 fős konklávéban jelen­leg mindössze 20 olasz bíboros van, s ez Itália számára „törté­nelmi mélypont”. Ám ami még ezen is túlmegy, az a szintén történelmi jelzőt érdemlő for­dulat: az, hogy a következő pá­pát nem is Európa fogja adni. A november 26-án összeülő bíborosi konzisztórium után a pápaválasztó testület földrajzi összetétele így néz majd ki: 55 európai, 11 észak-amerikai, 22 dél-amerikai, 15 afrikai, 14 ázsiai és három, a csendes-óce­áni szigetvilágot képviselő vá­lasztó bíboros. 1963-ban a konklávé tagjainak 70 száza­léka került ki Európából, 1939-ben 89 százaléka, a szá­zad elején pedig 92 százaléka. A számszerű többséget még mindig az Európa-Eszak-Ame- rika „tengely” alkotja, de a földrajzi arányok oly mérték­ben módosultak, hogy a nem európai pápa hipotézise minden korábbinál komolyabbnak lát­szik. Közismert, hogy II. János Pál szívéhez milyen közel áll Afrika, így a sajtó egyre bizto­sabban ír arról, hogy a Vati­kánban már egy afrikai pápa gondolatával is barátkoznak. Az olasz sajtó „pápa-totója” mindezekkel a lehetőségekkel számol. A lehetséges pápák kö­zött az olasz „jelöltek” közül a legtöbb esélyt Carlo Maria Martini milánói érseknek, a legnagyobb európai egyházme­gye fejének és Achille Silvest- rini bíborosnak, a Keleti Egy­házak Kongregációja prefektu­sának adják. De a jelöltek név­sorában sokkal több a nem olasz származású bíboros. így Godfried Danneels brüsszeli érsek, vagy a most bíborossá váló Miloslav Vlk prágai érsek, az Európai Püpöki Konferen­ciák Tanácsának elnöke. Az Európán kívüli lehetséges jelöl­tek között emlegetik a brazil Luca Moreira Neves bahiai ér­seket, aki 14 évig dolgozott a római Kúrián. S az afrikaiakat: Francis Arinze nigériai bíbo­rost, a vallások közti párbeszéd pápai tanácsának elnökét, Ber- nardin Gantin benini bíborost, a Sacro Collegio dékánját és Hyacinthe Thiandoum szene­gáli bíborost, Dakar érsekét. Érdemes azonban megszív­lelni a konklávék történetét te­kintélyes kötetben feldolgozó olasz újságíró, Giancarlo Zizola az II Sole 24 Ore című gazda­sági lap „vatikanológusa” ész­revételét. Mint könyvének elő­szavában írta, az elfogulatlan történész kénytelen azt megál­lapítani, hogy eddig még alig volt olyan konklávé, amelyen az előre megjósolt eredmény született volna. Gyerekkatonák. A százezernyi herionfüggő francia a legtöbb kábítószert az „arany háromszög" országaiból kapja. Ott most gyerekkatonákat toboroznak a kábítószer-ke­reskedelem legyőzésére. Azt viszont nem lehet tudni, mi is lesz ezekből a gyermekekből, ha már most ilyesmivel kell foglalkozniuk...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents