Heves Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-17 / 271. szám
1994. november 17., csütörtök Választási Fórum 7. oldal i há, ÜÜ. »/ 1 I« ET! ít! EN nk. Visszapillantás az elmúlt négy esztendőre - a területi szervezőmunkáról Az önkormányzati törvény a megyei önkormányzatoknak nem biztosított a területfejlesztéssel kapcsolatban semmilyen lehetőséget, még koordinációs feladatot sem fogalmazott meg. Sajnos, ez nemcsak a megyei önkormányzatokra volt jellemző, hanem a területfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat egyáltalán semmilyen jogszabály nem határozta meg. A fentiek miatt - és a helyi önkormányzatok igényei alapján is - a megyei önkormányzat kezdettől fogva kezdeményező szerepet vállalt, és fokozatosan közreműködött a területi társasági feladatok szervezésében, koordinálásában. Már csak azért is, mert jogszabály ugyan ezt nem mondta ki, de nem is tiltotta. E tevékenységen belül - igény szerint - szakmai közreműködéssel részt vettünk a térségi területi infrastrukturális fejlesztési feladatok szakmai előkészítésében, a tervezői, kivitelezői pályáztatások összeállításában. Szakmai koordinációnk is hozzájárult ahhoz, hogy Istenmezeje és Nagyvisnyó községek bekapcsolásával teljes körűvé vált a vezetékes ivóvízellátás megyénkben. Immár 41 azoknak a községeknek a száma, ahol megépült vagy épülőfélben van a szennyvízcsatornázás. Ezen belül is elmozdult a holtpontról a Felső-Mátravidék csatornázási, valamint a Tisza-tó menti települések szennyvíztisztítási ügye. Önkormányzati társulási formában épültek ki a gázellátás gerincrendszerei, és 1995 végére - néhány kivételtől eltekintve - a megye valamennyi településén kiépülhet a gázvezeték-hálózat. Ezekhez a munkálatokhoz a megye nemcsak szakmai, hanem esetenként anyagi segítséggel is hozzájárult. 1994-ben várhatóan befejeződik a megye távbeszélő-hálózatának teljes automatizálása, és ezzel megháromszorozódik a telefonállomások száma. Ezekhez a fejlesztésekhez óriási áldozatvállalásra volt szükség a lakosság részéről, és igen nagy hitelterheket vállaltak fel a helyi önkormányzatok is. Ezeknek az eredményeként viszont a megye lakásainak komfortfokozata jelentősen nőtt, és az életminőség feltételei is lényegesen javultak. Szorító gond - szinte a megye egész területén - a kommunális hulladék elhelyezése. A megyei önkormányzat elindította a többéves stratégiai célprogram kidolgozását, melyhez a megyei költségvetési lehetőségeken tűi a dán kormány támogatásával remélhetőleg megszerezhető PHARE-támo- gatást is csatolni tudja. A települési önkormányzatok kezdeményezésével, esetenként a megyei önkormányzat támogatásával koordináltuk a közúthálózat fejlesztését is. Részt vettünk a 2000-ig szóló fejlesztési program kidolgozásában, az M3-as autópálya folytatásának műszaki előkészítésében, az új hálózati összekötő utak kivitelezési tervének előkészítésében és megvalósításában. Fontosnak tekintettük a műemlékvédelmet, a környezetvédelmet, de az ehhez szükséges pénzügyi fedezet hiányában hathatósabb intézkedéseket tenni nem tudtunk. Folyamatosan segítettük, koordináltuk, kezdeményeztük a rendezési tervek felülvizsgálatát, illetve azok elkészítését. Ennek ellenére - sajnos - a mai napig sem rendelkezik 32 község jóváhagyott rendezési tervvel, illetve tovább kell folytatni az elavult rendezési tervek felülvizsgálatát is. Külön témaként és többször visszatérő kérdésként szerepelt a különböző szakmai rendezvényeken, polgármesteri értekezleteken a közüzemi vállalatok átalakítása. Ezek a vállalatok gazdasági nehézségeik ellenére is meg tudták őrizni az elért szolgáltatási színvonalukat, de átalakításuk lassan, vontatottan haladt. Még most sem rendezett a Vízmű Rt. és a Temetkezési Kft. jogi helyzete. Álláspontunk szerint a Vízmű Rt. alapítók szerinti szétosztása együtt járhat a vízszolgáltatás biztonságának csökkenésével, a vízdíjak nagyarányú emelésével. A különböző helyi fejlesztéseket a megyei közgyűlés a létrehozott településfejlesztési alapítvánnyal, illetve kamattámogatási alap működtetésével támogatja. Ezekkel a lehetőségekkel mintegy 90 települési önkormányzat tudott élni, így 55 fejlesztési célú pályázathoz, beruházáshoz a megközelítően 3 és fél év alatt mintegy 60 millió forint összegű támogatást tudott nyújtani a megyei ön- kormányzat. 1991 őszén, tehát a ciklus elején kihelyezett kormányülésre került sor a 3-as számú régióban, melynek helye Miskolc volt. A kormányülésre többféleképpen feldolgoztuk Heves megye gazdasági, társadalmi életének legfontosabb problémáit, feszültségeit, kitűzött feladatait. Sajnos, e kérdéseket Borsod-Abaúj-Zemplén megye gondjaival tárgyalták együtt. A kormány-előterjesztésben és a kormányhatározatban is megfogalmazott támogatást - mely elsősorban a pétervásári és a hevesi körzetre vonatkozott — úgy minősítjük, hogy többségében és összességében nem teljesült. Kétségtelen viszont, hogy ez a kormányhatározat segítette az infrastrukturális fejlesztést, a kistérségi szintű átfogó fejlesztési programok megvalósulását. A kormányhatározat területi végrehajtásának koordinálására regionális fejlesztési tanács alakult, amelyben a megyei ön- kormányzati hivatal képviseletén túl néhány helyi önkormányzat, illetve szövetség is képviseletet kapott. E tanács értékelésünk szerint nem tudta végrehajtani a kormányhatározatból fakadó koordinációs feladatokat, illetve annak sajnos kevés konkrét megnyilvánulása volt ez idáig. A megyei önkormányzat fontos és kiemelt feladatának tekintette, és kezdeményezte a települési önkormányzatok kistérségi társulásokba tömörítését, e társulásoknak kialakítását. Úgy gondoljuk, hogy a jövőt illetően ezek a társulások alkalmasak lesznek a közös célok megfogalmazásához, a kistérségi fejlesztések végrehajtásához. Hosszabb távon lehetőséget biztosíthatnak a közigazgatási funkciók összehangolására, különböző támogatások és programok kidolgozására, megpályáztatására, ezek racionális igénybevételére. Ezek a társulások jól kiegészíthetik a települési szövetségeket. A megyei önkormányzat vállalta azt, hogy kezdeményezője legyen az átmeneti időszakban hiányzó és a mai napig meg nem született intézményrendszerek póttárának, különböző koordinatív feladatok ellátásának. Ennek érdekében született meg a Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány, amely elsődlegesen a kis- és közepes vállalkozások fejlesztését tűzte ki célul. Ebben két város, Eger és Hatvan vállalt partneri szerepet, de támogatta ezt a kezdeményezést az OTP, illetve támogatást adott ehhez a PHARE-program is. Csatlakozott hozzá Gyöngyös város, és reméljük, a közeljövőben Pétervására és Heves is megjelenik. Ennek az alapítványnak is - úgy gondoljuk - döntő szerepe volt abban, hogy mintegy 18 ezer magán- vállalkozói igazolvány került forgalomba. Pályázatot készítünk elő a Heves Megyei Fejlesztési Ügynökség létrehozására is. Ez a gazdasági élet szereplőiből alakult szervezet, amely egy komplex fejlesztési stratégia kidolgozásához nyújthat nagy segítséget - reményeink szerint. Megvalósulás előtt áll az Észak-magyarországi Fejlesztési Befektetési Társaság, amely kockázati elven működne, és befektetőként kamatmentes tőkével segítené a különböző vállalkozásokat. Korábban is szóltunk róla más vonatkozásban, de itt alá kell húzni azt, hogy a megye fejlesztési törekvéseiben több minisztérium is partner volt. Rendszeres kapcsolatot teremtettünk a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumával, elsőként az országban velük kötöttünk együttműködési megállapodást. Együttműködési megállapodásunk van érvényben az Állami Vagyonügynökséggel, amely rendszeres és folyamatos információkat jelent számunkra. Aláírtuk az együttműködési megállapodást a Körríyezet- és Területfejlesztési Minisztériummal is, amely igen részletesen és konkrétan tartalmazza a különböző fejlesztésekre vonatkozó elképzeléseket, a kölcsönös együttműködés feltételeit. A megye jellege is meghatározza kapcsolatunkat az Országos Idegenforgalmi Hivatallal, mely különböző kiadványokhoz, rendezvényekhez nyújtott hasznos szakmai és anyagi segítséget. (Folytatjuk) Dr. Jakab István a megyei közgyűlés elnöke Jelöltdömping (52 listanyitás) Lőrinciben Megyénk legfiatalabb városában a négy évvel ezelőtti 27 képviselőjelölthöz képest ez a szám mostanra csaknem meg- j duplázódott. Idáig ötvenketten nyitottak í listát, bízva abban, hogy december 11-ét követően elfoglalhatják a 13 képviselői szék valamelyikét. A pártok közül a legtöbb jelöltet - szám szerint tízet - a Munkáspárt állította ki. Őket az MSZP és a Független Kisgazdapárt követi 9, illetve 8 indulóval. A szükséges aláírások összegyűjtése esetén a kereszténydemokraták heten, továbbá egyetlen SZDSZ-es jelölt szállhat ringbe a mandátumokért. Figyelemre méltó, hogy az MDF-nek és a Fidesznek nincs helyi alapszervezete, következésképp jelöltjük sincs a városban. Á felsoroltakon kívül 17 független vesz majd részt a csatározásban. A neveket böngészve számos érdekesség kínálkozik az elemző számára. Kiderül belőle, hogy mind a hat polgármesterjelölt képviselőként is szeretne a testületbe kerülni. A jelenlegi vezetőségből többen nem vállalják az újbóli megméretést. Ketten - dr. Kovács Mária és Tóth András - nem a város bejelentett lakói, ennek ellenére bíznak abban: így is tehetnek a település érdekében. Háromnaponként ürítik az urnát. Egerben a Polgármesteri Hivatalban is be lehet dobni az ajánlószelvényeket. A titkos ajánlás feldolgozását a választási munkacsoport végzi. (Fotó: Perl Márton) Rendhagyó voksolás lesz Kisnánán: egy választással - három önkormányzat Érdekes színfoltja lesz december 11-én a kisnánai választásoknak. A mintegy 1300 lakosú település csaknem ezer választó- polgára ezúttal három leendő önkormányzat tagjaira, illetve vezetőire voksolhat. A megújuló települési önkormányzatba hét képviselőt, illetve a polgármestert választhatja be a lakosság érintett része. A jelöltállítás folyamatosan zajlik, s a november 21 -i határidőre össze is állnak az ajánlási ívek. A községben ezenkívül kisebbségi önkormányzat állítására szerzett jogot a helyi szlovákság, illetve a cigány etnikum. Kisnánán eddig is jól és eredményesen működött - elsősorban kulturális vonatkozásban - a Pobocska Szlovák Érdekvédelmi Csoport, amelynek vezetője Huszár Mihályné.- A törvény szerint öten kezdeményezhetik a kisebbségi önkormányzat felállítását, nálunk huszonötén adták hozzá a nevüket... Választáskor ötven érvényes szavazatot kell kapnia A Munkáspárt területi listájának bejelentése november 15-én a Heves Megyei Területi Választási Csoportnál megtörtént. A területi listán 60 képviselőjelöltet indítanak. A 10.000 fő alatti település listavezetője Tajcs Ferenc Eger. 2. Blahó István Füzesabony, 3. Barta Norbert Bélapátfalva, 4. Fekete Kálmánná Lőrinci, 5. Barna Miklós Párád, a három jelöltnek, Domoszlai Józsefnénak, Hliva Mihálynak, illetve nekem, mint a harmadik, számba jöhető képviselőnek. A hosszú Sport utca legvégének egyik házában lakik Domoszlai Józsefné, aki lelkesen beszél a lehetőségekről:- Nagyon fontos dolognak tartom ennek a kisebbségi ön- kormányzatnak a megalakulását - mondja. - Azon túl, hogy számos itt élőnek - mint nekem is Strekovban - rokonai laknak odaát Szlovákiában, s ha már találkozunk, jó érzés az anyanyelvűnkön társalogni. Tősgyökeres kisnánai vagyok, a nagyanyám egyáltalán nem tudott magyarul, az édesanyám az iskolában tanult meg, itthon mindig úgymond „tótul” beszéltünk. A szomszédos országokban járva én hasznát is vet6. Sinkó István Egerszalók, 7. Mester András Tamazsadány, 8. Tuza Ferenc Egerszólát, 9. Juhász József Vámosgyörk, 10. dr. Magda Jenő Tenk. A 10.000 fő feletti városokban a listavezető Forgács József Gyöngyös, 2. Nagy Tibor Hatvan, 3. Kurunczi István Heves, 4. Bugarszki András Gyöngyös, 5. Enyedi László Heves. tem ennek, jó lenne, ha az unokáink, a mostaniak is hasonlóan tudnák a nyelvet... Tény, állapítja meg Huszár Mihályné is, hogy - bár semmi panaszuk nem lehet a települési önkormányzatra a támogatást illetően - saját közösségükben jobban oda tudnának figyelni a hagyományok ápolására, az anyanyelvi oktatás fejlesztésére, s talán a pénzügyi támogatás is koncentráltabb lenne. Hasonló érvek vezérelték - mint hallani a faluban - a ci- 1 gányság képviselőit is, akik közül öten kezdeményezték a kisebbségi önkormányzat létrehozását. A választásoktól sok minden függ, mert - mint Lakatos Adolfné, a közösség vezetőjének felesége elmondta - a saját önkormányzat támogatásával talán beiskolázhatnák azokat, akik nem végezték el a 8 osztályt, s esetleg munkahelyhez is segíthetné a rászorulókat a testület. (szilvás) Váltott a jelölt Egerben az eredetileg a 3. sz. választókerületben induló képviselőjelölt, dr. Gyula Zoltán váltott. Kezdetben ugyan elfogadta a Munkáspárt és a Nyugdíjasok Érdekképviseleti Szövetsége támogatását, most viszont lakókörzete polgárai kérésére az 1. választókerületben, függetlenként indul. Területi listát állított a Munkáspárt __________________KÉRDŐJELEK______________ K iket küldünk vajon T. Házainkba? Ismét a választók szavazatokban kifejeződő támogatásáért versenyeznek a pártok, a civil szervezetek és a független jelöltek. A voksok ezúttal nem a Parlamentbe, hanem az önkormányzati testületekbe juttatják be a megválasztott személyeket. De vajon ebből adódóan a december 11 -i választásnak kisebb a tétje, mint a májusinak volt? A kérdés úgy is feltehető: vajon a választópolgár közérzete, jó vagy rossz sorsa csak az országos politika alakulásától függ-e, vagy a közvetlen környezetének állapotára, szellemiségére ható helyi politizálás is befolyásolja életét, munkáját, hangulatát? Nyilvánvaló, hogy a két - az országos és a helyi - tényezőt nem lehet szétválasztani, még kevésbé szembeállítani. Mindkettő egyformán fontos, következésképpen a két választás közül egyiket sem lehet jelentősebbnek tekinteni a másiknál. Milyen beleszólási lehetőségei vannak a választópolgárnak? E tekintetben már lehet némi különbséget tenni a parlamenti és az önkormányzati képviselők, polgármesterek megválasztása között. Ha egy választókerület lakossága mandátumhoz juttatta a képviselőjelöltjét, annak napi állásfoglalásaira többnyire csak csekély mértékben és igen áttételes módon tud hatni. A helyi tisztségviselők azonban nemcsak területileg vannak közelebb hozzájuk, hanem egy városban, de még inkább a kisebb településeken egészen közvetlenül szembesülnek a lakosság véleménynyilvánításával, javaslataival, bírálataival. Következésképpen: a helyi önkormányzatokkal a lakosság a saját érdekeinek és akaratának érvényesítését legközvetlenebbül szolgáló intézményeket hívja életre. Ha így nézzük, akkor nagy a tét: jól kormány ozzuk-e önmagunkat a következő négy évben? Nem mások minket, mi magunkat, s nem „odafenn” a Parlamentben, hanem itt, a mi utcánk, kerületünk, községünk vagy városunk Tisztelt Házaiban. (FEBi
