Heves Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-02 / 258. szám

1994. november 2., szerda Bűnügyi Kaleidoszkóp 7. oldal Óvatosság szükséges a kereszteződésnél A rendőrség felhívja a figyel­met: nem árt igen óvatosnak lenniük mindazoknak, akik haj­lamosak az elcsábulásra utazás közben. A tapasztalatok szerint a 3-as és a 33-as főutak kereszte­ződésében meglehetősen gya­kori, hogy eleven ifjú lányok, illetve már eleget megélt höl­gyek környékezik meg az arra haladó közlekedőt. Idáig nem is lenne oly nagy baj, ám előfor­dult már az egyenruhások sze­rint, hogy a gyönyörré áhítozót hirtelen izmos „urak” kapták körbe, s azzal fenyegették meg: elmondják mindenütt, ha nem fizet, hogy mit is művel útköz­ben. A rendőrségnek az a kérése, amennyiben valakit a fentebb leírtakhoz hasonló inzultus ér - elsősorban a saját érdekében -, feltétlenül jelentse a tényt a Heves Megyei Rendőr-főkapi­tányság bűnmegelőzési osztá­lyán. A cím: Eger, Eszterházy tér 2. A telefonon a 06/36-412-555-ös számot kell tárcsázni, majd a 10-13-as mel­léket kérni. VILAGBUNOK New York-i botrány: őrmester bandafőnök Ezek a betörők nem a szokásos bűnöző típushoz tartoztak. Legalábbis a látszat szerint. Ugyanis a rendőrség emberei voltak! A New York Times szerint a valaha volt legna­gyobb New York-i rendőrbot­rány tört ki. Az elkövetők, a „Nannery fosztogatók” Harlemben dol­goztak. A banda nevét főnöké­től, a harminchárom éves Kevin Nannery őrmestertől, a 30. kör­zet zsarujától kapta. Elég sze­rencsétlenül éppen tizenhá­rom/!) rendőrtagja volt a geng- nek, a főnökön kívül. Most kat­tant a bilincs a zsaruk csukló­ján, és 7-től 75 évig terjedő bör­tönbüntetésre számíthatnak. Manhattan államügyésze, Robert M. Morgenthau nem­csak a betörésekben és a lopá­sokban való részvételért akar vádat emelni ellenük, hanem korrupció miatt is. Általában drogárusok laká­saiba törtek be, kábítószert és készpénzt emeltek el. Az áruso­kat pedig futni hagyták, mert tudták, áldozataik nem fognak a rendőrségre szaladni és felje­lentést tenni. Ha pedig mégis, akkor elkapták az illetőt, és a nyakába varrtak egy friss ügyet. Ez a rendőrbotrány egyéb­ként nem egyedi eset. Csak a szóban forgó körzetben eddig 29 rendőr ellen kellett hasonló ügyekben eljárást indítani. (roóz) Ferenczy Europress Dr. Györgyi: „Az ügyészségi törvénytervezet előremutató elemeket tartalmaz” Múlt hét pénteken hivatalos látogatásra a Heves Megyei Fő­ügyészségre látogatott dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész. Itt-tartózkodása kettős célt szolgált: egyfelől tájékozódni kí­vánt a megyei viszonyokról, másrészt ő informálta itteni kol­légáit az aktuális kérdésekről, így a már az Országgyűlés előtt lévő, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az adatkezelésről szóló törvény vitájáról. Egyebek mellett az ezzel kapcsolatos kérdésekre is válaszolt a megyei főügyészségen folytatott tár­gyalásainak szünetében tartott sajtótájékoztatón. Tovább romlottak a költségvetési feltételek- Ügyész Úr! Mi a mostani Heves megyei látogatásának célja?- Mindig is a munkám ré­szének tekintettem a fő­ügyészségek végiglátogatását. Ennek két célja van, az egyik, hogy tájékozódjam a problé­mákról, másfelől pedig folya­matosan szállítom azokat az információkat, amelyekre az ügyészek joggal tartanak igényt. Az aktuális kérdések közül most elsősorban az ügyészségi szolgálati viszony­ról és az adatközlésről szóló terjedelmes, 111 paragrafusos törvényjavaslatról esett szó, amely már az Országgyűlés előtt van. Ennek lényege, hogy az ügyészségen dolgo­zóknak, fogalmazóknak, titká­roknak, tiszviselőknek, akik­nek szolgálati viszonyát eddig nem szabályozta törvény, ám az eltér a köztisztviselők jog­állásától, ez pontosan szabá­lyozza. Emellett tájékoztattam az itt dolgozókat a következő év költségvetési feltételeiről, amelyek a jelek szerint jelen­tősen romlanak.- A költségvetési megszorí­tások várhatóan mely terüle­teken jelentkeznek majd az ügyészségeken ?- A felújításra fordítható összeg az ideihez képest szá­mottevően csökken, holott ez alapvetően fontos feladat lenne. Reméltük ugyanakkor, hogy sikerül előrelépni a szá­mítógépes hálózat fejlesztése terén, de úgy tűnik, hogy jö­vőre nagyobb arányú fejlesz­tésre nem számíthatunk. Az országosan tapasztalható taka­rékossági program alól az ügyészség sem bújhat ki.- Ezek szerint akár műkö­dési zavarokkal is számolha­tunk?- Ez nem fenyeget, az alap­vető feladatokhoz szükséges eszközök biztosítottak lesz­nek. Minket várhatóan első­sorban „csak” az energia- és telefondíjak emelése érint. Ki kell majd dolgoznunk azt a stratégiát, hogy a kevesebb pénzből a magasabb árak mel­lett is ellássuk a tevékenysé­günket. Úgy gondolom, az elmúlt négy év alatt az ügyészség örvendetesen fejlő­dött. Sikerült a különböző technikai eszközök terén je­lentősen előrelépnünk, sike­rült az ügyvitel jó részét gépre vinni. Tény azonban, az lenne az eszményi, ha az eljárási cselekményeknél is sikerülne ezt meglépni. Az ezzel kap­csolatos programok ugyan megvannak - ezeket a nyáron a Kriminál Expón látni is lehe­tett -, ám alkalmazásuk még komoly anyagi akadályokba ütközik. Tudomásul kell venni, az igazságszolgáltatás egyetlen államban sem tekint­hető elkényeztetett ágazatnak. De az biztos, hogy a számító- gépesítés terén Nyugaton je­lentős előnyt élveznek. Né­metországban például a teljes jogi irodalom, a jogalkalma­zási gyakorlat gépen van. Ez a technika nálunk is rendelke­zésre áll, de ügyészségeinkre nem tudjuk bevezetni, mert a gépparkunk korszerűtlen, lassú a számítógépek agya. Az ideális az lenne, ha a jogi iro­dalom, a jogalkalmazási gya­korlat és a hatályos jog egy­aránt számítógépbe lenne táp­lálva. Úgy gondolom, hogy mintegy 200 millió forinttal jelentősen előre tudnánk lépni, ez az összeg a jelenlegi bá­zisra támaszkodva alkalmas lenne a következő lépés meg­tételére. „Közérzetjavító tény, hogy politikamentesek vagyunk”- A hat évre szóló legfőbb ügyészi poszt azt jelenti, hogy e tisztség betöltésekor a politi­kai megfontolások rovására a szakmai szempontok kerülnek előtérbe?- 1989 előtt a legfőbb ügyész megbízatása a parla­menti ciklushoz igazodott. 1989 végén fogadtak el egy törvénymódosítást, amelyik felemelte hat évre megbízatá­sának tartamát. Ez azért jelen­tős, mert a legfőbb ügyész nemcsak az őt megválasztó Parlamentnek, nemcsak a kormányzatnak tartozik fe­lelősséggel, hanem úgy kell végeznie a munkáját, hogy az azt követő Parlament előtt is védhető legyen. Az itt megje­lölt cél elérésének leghatáso­sabb eszköze, ha az ügyész mindenfajta részrehajlás nél­kül a törvények szigorú al­kalmazására törekszik gyakor­lati működésében. Az igazságszolgáltatás egy rendezett jogállamban a poli­tikai szférán kívül eső tevé­kenység. Nem lehet azt mon­dani, hogy az igazságszolgál­tatás az egyik pártnak vagy pártkoalíciónak az érdekeit szolgálja az ellenzékkel szem­ben, nem arra való, hogy a po­litikai küzdelmek eszközévé váljon. Ennek ellenkezőjével kapcsolatos rossz tapasztala­tokban bővelkedett az elmúlt évtizedek Magyarországa. Ezen ismeretek birtokában óvakodnunk kell mindenfajta politikai befolyásolástól, visz- szaéléstől, nyomásgyakorlás­tól. Úgy vélem, az javíthatja a politikusok és az állampolgá­rok közérzetét, ha tudhatják: sem a rendőr, sem az ügyész, sem a bíró politikai szempon­tokat az eljárásban nem enged érvényre juttatni.- Vastagh Pál igazság­ügy-miniszter meghirdette a harcot a büntetőeljárások ide­jének lerövidítése érdekében. Ezt az elképzelést az ügyész­ség hogyan tudja segíteni?- Az ügyészség közvetlenül abban az igazságügy-minisz­ter által létrehozott bizottság­ban működik közre, amely az erre vonatkozó javaslatok ki­dolgozására hivatott. Itt gon­dot az okoz elsősorban, hogy az eljárások résztvevői egy­szerűen nem jelennek meg a tárgyaláson; nem jönnek el a tanúk, a szabadlábon védeke­zők, a vádlottak, így a kitűzött tárgyalási határnap kitolódik. Konfliktushelyzetekre korszerű megoldások- A szolgálati viszonyban az egyik tervezett új elem, hogy a felettes utasítását írásban kér­heti a beosztott, illetve adott esetben - ha az utasítással nem ért egyet - írásban kér­heti mentesítését annak teljesí­tése alól. Mi célt szolgál ez a fajta könnyítés?- Ez a szabályozás azért jó, mert tiszteletben tartja a jog- alkalmazó személyiségét és az ő jogi meggyőződését, más­részt pedig biztosítja az ügyé­szi szervezet működőképessé­gét. Azokra a kivételes lelki- ismereti konfliktushelyze­tekre, amelyek előfordulhat­nak, ez a törvényi szabályozás egy korszerű, előremutató megoldást nyújt. Az utasítási jognak ezt a fajta szabályozá­sát külföldi kollégáim igen nagy elismeréssel fogadták. Az ügyészségi szervezetben az egyik sajátos probléma a feltétlen engedelmesség kér­dése, amely már 150 éve vita­kérdés - erre kíván e tervezet megoldást kínálni. Kühne Gábor A bíróság különös embersége Salamoni döntést igyekezett kialakítani a Pesti Központi Kerü­leti Bíróság a minap Torgyán József két esztendővel ezelőttre datálható ügyében. A történtek előzménye - olvasóink talán még emlékeznek rá -, hogy 1992. június 11-én a Független Kisgazda-, Földmun­kás- és Polgári Párt budapesti, Belgrád rakparti székházát a pártbeli ellenzék képviselői megtámadták, és Torgyán elnököt el akarták távolítani a székéből. Másnap az ügyvédből lett poli­tikus a televízió reggeli műsorában országgal-világgal tudatta: az állam segítségével szabályos puccsot hajtottak ellene végre, s ebben szerepet vállaltak olyan, az adófizetők pénzéből fenn­tartott szervek is, mint a Nemzetbiztonsági Hivatal, a katonai rendészet, a katonai elhárítás és a rendőrség. E kijelentése miatt az akkori belügyminiszter, Boross Péter, és a honvédelmi tárca akkori vezetője, Für Lajos mai MDF-el- nök hatóság nagy nyilvánosság előtt elkövetett megsértésének vétsége címén feljelentették a nagy hangú pártvezetőt. Amiként korábbi számunkban már hírt adtunk róla: a Pesti Központi Kerületi Bíróság felmentette nem jogerős, elsőfokú ítéletében Torgyán Józsefet a rémhírterjesztés vétségének vádja alól, míg a fent leírt jogcímen indított eljárást - miután az Al­kotmánybíróság azt a bűncselekményfajtát alkotmányellenes­nek minősítette - megszüntette. Ha jól belegondolunk a két év eltelte után megszületett hatá­rozat tényleges tartalmába, akkor felettébb érdekes következte­tésekre juthatunk. Mindenekelőtt és leginkább arra, hogy még­iscsak abban rejtőzik az igazság, amiről a tévé nagy nyilvános­sága előtt a kisgazda pártelnök beszélt! Ha feltételezzük ugyanis, hogy a tárgyalás során komoly bizonyítási eljárást folytattak le, akkor - legalábbis józan megfontolás alapján - mindenképpen vizsgálni kellett azt is, vajon a honatya állításai megfelelnek-e a valóságnak. Egy esetben okozhatott volna ez gondot, akkor, ha államtitkok vagy szolgálati titkok szenved­hettek volna csorbát. Ekkor zárt tárgyalás elrendelése követ­kezne a fennálló jogszabályokból. Ilyenre azonban nem került sor. Az indoklásban a bíróság ki sem tért erre a „csekély” kö­rülményre. Érthető: nem kívánt beleavatkozni a nagypolitikába, nem is a dolga. A rémhírterjesztés törvényi tényállásához nyilvánvalóan az a vélemény, határozott megállapítás igazodik a legjobban, amely­ről utóbb teljességgel bebizonyosodik, hogy alkalmas az adott területen (jelen esetben az országban) élő lakosságban komoly riadalmat kiváltani, jelentős befolyással lehet mindennapi éle­tükre. Az, hogy valakik fegyveres támadást intéznek állami szervek támogatásával egy hivatalosan elismert párt székháza ellen, sokak szerint feltétlenül e kategóriába illeszkedik. Az ítélet indokolása viszont az iméntiek valóságalapjának bizonyításával szemben csupán arra tér ki: a vádlott az idő rö­vidsége miatt nem volt abban a helyzetben, hogy utánajárjon a tényeknek. (Arról ugyanakkor egy szó sincs, hogy Torgyán Jó­zsef az emlékezetes és kifogásolt tévészereplést követően is ezt a nézetét hajtogatta, mi több, külföldi diplomatákhoz fordult a magyar alkotmányos rend megóvása végett...) Különben is a híresztelés „csúsztatott” és klasszikus formáját követte el. Ilyen horderejű kérdéskörben persze meglehetősen furcsán hangzik az, hogy mindössze „csúsztatásról” van szó. Ebben az esetben ugyanis - vélhetnénk egyáltalán nem ok nélkül - valami igaz­ságmagja lehet az egésznek... Nem mellékes egy további, úgymond enyhítő körülmény sem: a tisztelt bíróság figyelemmel volt az adott helyzetre, nemkülönben pedig a tévében nyilatkozó Torgyán személyére, lobbanékonyságára, indulatos természetére. Amennyiben ezt az utóbbi érvelést vesszük alapul, akkor joggal várhatnók, hogy a vád alá vont úr legalább egy bocsá­natkérést rebegjen el szintén a televízió nyilvánossága előtt, mondván: hirtelen haragjában buggyantak ki száján az észrevé­telezett mondatok. S erre bírósági határozattal is kötelezni lehe­tett volna. Ha azonban a bírósági megokolásnak azt a gondolatát próbál­juk valamiképpen kezelni, hogy a kisgazda elnök által a riport­ban elmondottak nem voltak alkalmasak a köznyugalom meg­zavarására, akkor egy lehetséges változat ez is: Torgyán József alapjában véve nem állított hamisat, tényleg állami segítséggel akarták öt a helyéről eltávolítani pártbeli ellenfelei. Azaz, szó sem volt rémhírről! Márpedig ha így történt, akkor leginkább azt várnánk el a to­vábbiakban, hogy hivatalból induljon mielőbb vizsgálat: kik is, és főképpen miért szervezték azt a két évvel ezelőtti állítólagos támadást?! Született tehát egy ítélet, ami a többségnek nem tetszik, de az érintetteknek nagyon jó... Hay) Indok nélkül hasba szúrta; fűrésszel ment látogatóba Igaz a mondás: a harag rossz tanácsadó. De még inkább az a hirtelen haragúaknak, a túl­ságosan indulatos egyének­nek. Ők ugyanis - természe­tük miatt - könnyen akár bör­tönbe is juthatnak. Egyebek mellett ez derül ki a követke­zőkben olvasható bűnügyi gyorskrónikából. Parádsasváron október 21-én este — valószínűleg a bőséges toroklocsolás után - elborult az agya Sz. L. 22 éves helyi lakosnak és társainak. A sörözőben először csak han­goskodtak, majd asztalokat borítottak fel, összetörték a poharakat, végül a vendé­gekbe is belekötöttek. Velük szemben garázdaság vétsé­gének alapos gyanúja miatt indult eljárás az Egri Rendőr- kapitányságon. Ugyanezen a napon Heve­sen, a Hunyadi úti parkolóban ismeretlen személy minden indok nélkül hasba szúrta a városbeli M. L-1, aki 8 napon túl gyógyuló sérülést szenve­dett. A nyomozást folytatják az elkövető kilétének megál­lapítása érdekében. Október 23-án délután J. László 50 éves noszvaji pol­gár a hajdúszoboszlói B. M. falubeli hétvégi házába ment látogatóba. Motoros fűrésszel érkezett, s rövid veszekedés után hirtelen dühében kivá­gott egy fenyőfát, egy másikat pedig megrongált. Ellene is garázdaság vétsége az alapos gyanú. Vigyázat, traffipax! Mivel sokan járnak - elsősor­ban különböző üzleti utakon - Jász-Nagykun-Szolnok megyé­ben is, ezért az ottani sebes­ségmérők mozgását is figye­lemmel kísérhetik az alábbiak­ban. November 3-án, 6-14 óra: Eger és Szolnok belterülete, 32- es számú főút Jászberény. 14-22 óra: Gyöngyös és Hat­van belterület, 4-es számú főút Szolnok-Kenderes. November 4-én, 6-14 óra: Füzesabony és környéke, 4-es számú főút Szolnok-Karcag. 14-22 óra: Gyöngyös és Szol­nok belterülete, 3-24-es számú főút, Hatvan és környéke. November 5-én, 6-14 óra: Füzesabony, Szolnok és Jászbe­rény belterület, valamint a 3­33- as számú főút. 14-22 óra: Gyöngyös és Hatvan belterü­lete, 3-24-es, 3-21-es számú főút, továbbá 4-es számú főút. November 6-án 6-14 óra: Eger belterülete, 3-25-ös számú főút. 14-22 óra: Gyön­gyös és Hatvan belterülete, 3- as, 3-21-es számú főút, 4-es számú főút Szolnok-Török- szentmiklós. November 7-én 6-14 óra: Hatvan és környéke, Szolnok belterület, 31-es számú főút Jászberény. 14-22 óra: Eger, Gyöngyös és környéke, 4-es főút Szolnok-Fegyvernek. November 8-án 6-14 óra: Hatvan és környéke, Szolnok belterülete. 14-22 óra: Eger belterülete, 24-25-ös számú főút, Gyöngyös és környéke, 4- es számú főút Szolnok-Kar­cag. November 9-én 6-14 óra: Hatvan és Szolnok belterülete, - Jászár okszállás. 14-22 óra: Gyöngyös belterülete, Heves és környéke, 44-442-es számú főút Kunszentmárton. JOGI TUDNI ILLIK Ha majd igénybe veszik a személyes javainkat... A kormány rendeletet hozott a személyes javak rendőri in­tézkedés keretében való igénybevételéről és az intéz­kedést követő kártalanítási el­járásról. Ennek értelmében a bűnül­döző hatóság kérheti és igénybe veheti a magánsze­mélyek vagy jogi személyek segítségét és a birtokukban lévő eszközt a bűncselekmény elkövetésének megelőzésére, bűntény felderítésére, az el­követő elfogására használ­hatja, a közbiztonság védelme érdekében. A külső segítség igénybevétele rendőri intéz­kedéskor kivételes jogintéz­mény. Alkalmazása előtt a rendőrnek mindig meg kell vizsgálnia, hogy kötelessége más módon, enélkül nem tel­jesíthető-e. A rendelet a rendőrnek előzetes felkérési és tájékoztatási kötelezettsé­get ír elő. Az átvételről a rendőr igazolást köteles adni. Az igénybe vett eszköz az in­tézkedés befejezése után ha­ladéktalanul vissza kell kerül­jön a tulajdonoshoz. A károkért és a kiadásokért kártalanítás, illetve költségté­rítés jár 15 napon belül. Az ilyen eszköz-igénybe­vétel ritkán fordul elő, az ál­lampolgároknak nem kell at­tól tartaniuk, hogy kirángatják őket autójukból.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents