Heves Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-16 / 270. szám
4. oldal Hazai Tükör 1994. november 16., szerda Tervbemutató és falufórum Ostoroson Heves megyében az utóbbi évtizedekben egyre kevesebb otthon épül, s az utóbbi évtizedben fokozatosan leálltak az önkormányzati lakásépítési programok is. Ostoros önkormányzata a közeljövőben segíteni szeretné az első lakásra várókat, valamint azokat, akik építkezni szeretnének. Kisari Zoltán, a község polgármestere arról tájékoztatta lapunkat, hogy ma este 18 órai kezdettel lakossági fórumot tartanak a helyi művelődési házban. A rendezvény előzménye, hogy 2„5 hektárral bővült a település belterülete, így a volt sportpálya helyén a tervek szerint sorházak, társasházak épülhetnek, az Atlant Invest Kft. és az ön- kormányzat együttműködése révén.- Az élet nem áll meg, minden lehetőséget ki kell használni, s a rendezési tervek szerint egyfajta átmenetet kívánunk létrehozni a falusi és városi életforma között. Egészen biztos, hogy lesznek, akiket érdekel az építési program, melynek { elvi lehetőségét biztosítjuk. j - hangsúlyozta Kisari Zoltán. A ma esti rendezvényen nyilvános tervbemutatót és ismertetőt tartanak a polgármesteri hivatal szakemberei a település polgárainak. Az elképzelések szerint lakóközösségeket hoznának létre, amely jelentős költségmegtakarításokkal is jár az építtetőknek... (szegedi) „Nemcsak finom - egészséges is” (Fotó: Kaposi Tamás) Egészségügyi hét a selypi iskolában- Ismét november, újra egészségügyi hónap! - nyitotta meg Smidné Karcagi Ibolya pedagógus az immár hetedik éve megrendezett hagyományos életmód-heti programot. Az iskola több mint kétszáz tanulója üdvrivalgások közepette vette birtokába az egészséges táplálkozás elvei szerint készített finomságokat, amelyeket a Hatvani Kenyérgyár, a Konzervgyár, a Mátratej Kft., a Zöld 60 Kft., illetve a petőfibányai Panini pékség és a selypi Zsófia-malom bocsátott rendelkezésükre. Volt itt minden, a gyümölcslétől a briósig, a kefirtől a sajtos kifliig, és ahogy telt az idő, úgy enyhült a roskadozó asztalok terhe. És mindez csak a kezdet volt! Tegnap a felsősök kenyérsütésen, az alsósok sportdélutánon vehettek részt, ma pedig sütés-főzés, konditeszt és bábkészítés vár a gyerekekre. Minden bizonnyal a legnagyobb érdeklődés a holnap délutáni tanár-diák-szülő ügyességi versenyt kíséri, ahol már az elmúlt években is óriási csaták résztvevői lehettek a küzdő felek. Pénteken a nagyobbak akadályversenyével és a kicsinyek videózásával zárul a rendezvény, melynek szervezői remélik, hogy a gyerekek az év többi napján is törekszenek arra, hogy egészségesen éljenek. Negyvenéves születésnap a Szilágyiban „Ma összegyűlünk e szelíd szigeten,/ Melynek vihar nem ronthatja falát...” Tóth Árpád Köszöntő című verséből ragadtak ki néhány sort, és nyomtatták a meghívóra az egri Szilágyi-gimnázium tanárai, diákjai. Pénteken egész nap ünnepi hangulat fogadja majd az ide betérőt, négy évtized történetét idézik fel kiállítás és baráti beszélgetések keretében. A délelőtt során a vers- és prózamondó versenyen eldől: az elsősök közül ki a legjobb e műfajban. A vetélkedők sora ezzel még nem ér véget, hiszen a történelemben, illetve az angol nyelvben jeleskedők mérik össze tudásukat. A délután viszont a sporté, a szórakozásé, a vigasságé. Nem maradhat el a hagyományos Erzsébet-bál sem, amely éjszakába nyúló, kellemes kikapcsolódást ígér. Megjelent a pápa új enciklikája A jubileumok jelentőségét hangsúlyozza az egyház, az egyének és a családok életében II. János Pál új, „A harmadik évezred küszöbén” címmel megjelent, november 10-ével keltezett enciklikája. A Magyar Püspöki Kar tájékoztatója szerint: a pápa mostani írásával az ezredfordulóra, Krisztus születésének kétezer éves jubileumára kívánja felkészíteni az egyházat. Az encik- lika a 2000. évre való előkészület jegyében tekinti át a katolikus egyház e századi történetét. Külön kiemeli a II. vatikáni zsinat máig ható jelentőségét, de utal azokra a borzalmakra is, amelyeket századunkban élt át az emberiség. A mű második fele megszabja az előkészület főbb irányelveit. Két szakaszra osztja az ezredfordulóig hátralévő időt. Az első periódus 1994-től 1996-ig tart. Ez idő alatt tudatosodnia kell a keresztényekben az évforduló jelentőségének. Az enciklika ezen része bűnbánattal idézi fel azokat az eseményeket, amelyekben az egyház tagjai eltávolodtak Krisztus szellemétől, és tetteikkel botrányt okoztak másoknak. A második szakasz három esztendőt foglal magába. Az enciklika irányelvei 1997-ben Jézus Krisztusra, a Bibliára, a kereszténységre, a hitoktatás megerősítésére irányítja a hívők figyelmét. 1998-ban az egységre törekvést és az új evangelizációt helyezi középpontba, míg 1999-ben megkülönböztetett figyelmet fordít a szegényekre és kisemmizettekre. Ezt a többéves előkészületet követi majd maga az ünnepi, jubileumi esztendő, amelyet a Szentföldön, Rómában és világszerte a helyi egyházakban ünnepelnek meg. Ennek fénypontja a Rómában rendezett nemzetközi eukarisztikus kongresszus lesz. Tárlatmegnyitó Hevesen Tegnap délután az Eötvös Jó- zsef-középiskola aulájában, a Hevesi Képzőművészeti Alapítvány rendezésében ünnepélyes keretek között nyitották meg a képzőművésztelep idei munkáiból összeállított tárlatot. A kiállításon köszöntőt mondott Tóth László, az iskola igazgatója. Örömét fejezte ki, hogy immár 1987 óta otthont adhatnak a tábornak és alkotóinak, s általuk évről évre egyre több alkotással gazdagodik *a város és középületei. Ezt követően Kő Pál, a Képzőművészeti Főiskola rektorhelyettese emlékezett az elmúlt nyarakra, a közösen itt végzett munkára, és azokra, akik ebben a munkában részt vettek, és azokra, akik ezt segítették, támogatták. Mint hangsúlyozta: „Hiszek az önzetlen, másokért is tenni akaró emberek szövetségében, hiszek a jó ügyben. Heves nekem szülőföldem, tehát teljesen természetes, hogy itt és most akarok valamit csinálni. Ebbe a munkába bele akarok vonni másokat is.” A rektorhelyettes elmondta, hogy két év múlva szeretne egy kimondottan reprezentatív kiadványt megjelentetni az itteni alkotásokról. Ez bő képanyaggal tartalmazná a telep történetét. Bejelentette, hogy a kiadványt a Hevesi Képzőművészeti Alapítvány gondozza majd. Új kiszámítási mód lesz A Nyugdíjbiztosító Önkormányzat keddi rendkívüli közgyűlésén a képviselők elfogadták az 1975. évi II. törvény módosítására vonatkozó javaslatokat, illetve az önkormányzat 1995. évi költségvetését. Mészáros Tamás, a Nyugdíj- biztosítási Önkormányzat elnöke a közgyűlés által elfogadott törvényjavaslattal kapcsolatban kifejtette: a jelenlegi nyugdíjemelési rendszer nem változik. A továbbiakban is az előző évi nettó átlagkereset növekedése alapján, évi két részletben növelik a nyugdíjakat. Az önkormányzat döntött a jelenleg nyugdíjba vonulók járandóságának értékállóságáról, új kiszámítási módjáról. A közgyűlés döntött az öregségi nyugdíj alapját képező havi kereset összegének figyelembevételéről. A javaslat alapján az eddig száz százalékként tekintett 16 ezer forintos alsó sávot 20 ezerre, míg a 75 ezer forintos plafont 90 ezerre kívánják emelni. ll/ECO UTAKON TurboStar 190.36 nyerges szerelvény 5 éves használt 4.5 MFt-ért ll/ECO BESSO Rádiótelefon: (60) 361-1 18 (30) 468-957 E«. egy kuIqm világ... A szalMas világa EuroCargo 75 E14 TIR kivitel 3.5 t raksúly full extra Azonnali szállítással! 21. rész A fiatalság engedte Adinak végigjátszani a kicsinált tréfát, ami hogy teljesen sikerülhessen, ketten elszaladtak előre nagytiszteletű Harangi és Tóbi- ássy urakat értesíteni felőle, hogy a- rejtélyes lunátikus már megint a házak tetején járkál. Tóbiássy professzor úr ugyan erre a hírre nagyot vont a vállán, s azt mondta rá, hogy bánja is ő, hisz ő úgyis hiszi a lunátikus létezését, ismeri azt már könyvekből, nem szükséges a természet után is meggyőződnie létezése felől; ő bizony lefekszik alunni. Első éjjel, hogy békével alhatik megint. Se feleség, se leány a háznál. Veronka is elment Manci nénjéhez éjszakára. De annál nagyobbat ugrott a székéről Harangi professzor úr erre a hírre.- Hol a botom? Furcsa gyógyszer a szom- nambulizmus ellen!- Minek az a bot, lelkem? kérdé Zsófia asszony.- Maid híre lesz annak, ne félj!- Csak nem mégy ki éjjel a házból?- Éjjel? Nem éjjel? Én megyek! S ha mindjárt ott virradok is meg; de meg akarom tudni valahára, hogy mi hát az a kísértet, ami két hónap óta lázadásban tartja az egész békés város népességét? Kinek van passziója, mint a macskának, a házak fedelén sétálni, mikor száraz az utca?- De lelkem, meghűtöd magadat, s aztán megint katekizmust kapsz tőle.- Katarrhust! Nem katekizmust! Mikor tanulsz meg már egyszer disztingválni?- De vigyázz, hogy meg ne fogjanak.- Ugyan ki fogna meg? Hisz teli lesz bámész néppel a piac.- Vigyázz, hogy a sárba ne lépj!- Hiszen poros az út, és holdvilág van. Vigyázzak-e még valamire?- Igen, hogy hamar hazajöjj, mert én félek idehaza egyedül.- Hát vedd elő a rokkát, és nem fogsz egyedül lenni. Professzor úr nem engedte magát tovább tartóztatni, fogta nádpálcáját marokra, és el-ki- rohant a holdvilágos éjszakába, lunátikust fogni. 9. A veszedelmes imádó Zsófi asszony pedig úgy tett, mint ahogy mondva volt neki. Bement a szobájába; meggyújtotta a mécsest, elővette a rokkát, s hogy ne legyen egyedül, elkezdett fonni, és aztán a surrogó rokkahang mellett csendesen dúdolgatta magában a leánykori fonódalt: Leányok fonják a lenszöszt, Beszélgetnek egymás közt, „Jajh, anyám, a fonás! Nehéz a várakozás!” Cipőt veszek szülöttem, Csak ne sírjál előttem! „Jajh, anyám, jó anyám, Nem az az én nyavalyám!” Szoknyát veszek szülöttem, Csak ne sírjál előttem! „Jajh, anyám, jó anyám, Nem az az én nyavalyám!” Zsófi asszonyon kívül ugyan még a Jutka is ott volt a háznál; de annak az a nyavalyája volt, hogy amint beállt az est, őrá nézve megszűnt a világ világ lenni. Zsófi asszony oda ültette őt az asztalhoz elébb tollat fosztani; de menten elaludt; Zsófi asszony tréfából telerakta neki tollszárral a leragadt szeme pilláit: az sem zsenírozta, azután kiküldte a konyhába tengerit morzsolni; ott meg a véka előtt eldűlt, a félig lemorzsolt kukoricacsutkával a markában. Attól ugyan elhordhatnák az egész házat a feje felől, fel nem ébredne tőle. Zsófi asszony már az utolsó versét dúdolta a rokkadalnak: Legényt hozok szülöttem. Csak ne sírjál előttem! „Jajh, anyám, jó anyám! Ez ám az én nyavalyám!” Amidőn egyszerre kopogtatás hangzik a konyha ajtaján. A professzor jött volna már haza? Az lehetetlen! Hisz csak az imént távozott el.- Juj, ha a napamasszony jött volna vissza! No „még” nem az jött meg. Dallos Adi elvezette idáig Nyaviga pajtást, itt a kezébe adta az ajtó kilincsét, hogy csak rontson be bátran és egyenesen.- Hát te nem jössz be? Ahán! Értem! Hogy a kedves ne szé- gyellje magát miattad? Majd itt vársz addig az ajtóban. Ha erőszakra lesz szükség, hát majd hívlak! Azzal bement a folyosóra, s elkezdett a konyhaajtón kopogtatni:- Ifjasszony! Ifjasszony lelkem! Hallja-e? Nyissa ki az ajtót, hallja! Letérdelek, úgy vallom meg neki a szerelmemet. - Ifjasszony, szívem! Nyissa ki kérem az ajtót. A rejtélyes kaparásra előjött Zsófi asszony, s elállt a szeme-szája, amint ott látta térden állva a pálmavirágos jápo- nikában Nyaviga urat. Összecsapta a tenyereit:- Nyaviga úr! Mi a mente! Hát magát mi lelte?- Semmi sem; csak egy kis bort ittam.- De azt látom.- Hanem én magát azért szeretem.- Ne mondja! (Folytatjuk)
