Heves Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-02 / 258. szám

4. oldal Hazai Tükör 1994. november 2., szerda Villámlátogató a Francia Intézettől Korábban beszámoltunk la­punkban arról, hogy Eger pol­gármesterét, dr. Ringethann Györgyöt ebédre invitálta rezi­denciájába a francia nagykövet. A program jó lehetőséget kínált a kapcsolatépítésre, ismerke­désre. A polgármester itt talál­kozott a Francia Intézet igazga­tójával, Jan Luc Soule-val, aki­nek felkeltette érdeklődését ba­rokk városunk iránt. Tegnap sá­rospataki utazását szakította meg Egerben a francia diplo­mata, aki városnéző sétája so­rán felkereste az Egyházmegyei Könyvtárat és a Bazilikát. A vendég bordeaux-i szüle­tésű, így nem csoda, ha kíván­csi az egri borokra is. Búcsú- záskor megígérte dr. Ringel- hann Györgynek, hogy legkö­zelebb hosszabb időt tölt majd Egerben. Reméli, a kulturális kapcsolatok kiépítése mellett megízlelheti a kitűnő nedűket is. Nikotin-tapasz A dohányzás elleni küzdelem újabb, talán minden korábbinál hatékonyabb szakaszát jelent­heti az a program, amelynek hazai elterjesztésébe egy évvel ezelőtt kezdett a Ciha Hungá­ria Kft. A november 1-jén egy­éves program eredményeit is­mertető hétfői debreceni sajtó- tájékoztatón elmondták: az or­szág negyvennyolc tüdőgon­dozó intézete kapcsolódott be eddig a programba, s a legrá- szorultabbakat féláron juttatják hozzá a dohányzásról való le­szokást biztosító segédanya­gokhoz. A svájci Ciba-Geigy Gyógy­szergyár nikotintartalmú, bőrön át ható tapasza a dohányzás in­tenzitásától függően háromféle erősségű, azaz nikotintartalmú tapaszt kínál a leszokni vá­gyóknak, s a tapasztalatok sze­rint a háromszor negyvennapos kúra után a dohányosok fele végleg leszokik káros szenvedé­lyéről. A tüdőgondozók ajánlá­sai alapján jelenleg kétezren vesznek részt a programban. n Őzre célzott - emberre lőtt A 18 éves V. Róbert szegedi la­kos hétfőn délután Óföldeák külterületén egy nádasban kis- golyós lőfegyverével vadászott. Őzre célzott, ám a golyó a Föl- deáki Vadásztársaság 31 éves hivatásos vadászát találta el, és a halálát okozta. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgá­lati osztálya foglalkozás köz­ben elkövetett, halált okozó, gondatlan veszélyeztetés vétsé­gének alapos gyanúja miatt in­dított eljárást a fiatalember el­len. 10. rész Felállt a székről, behúzta a nyakát a két válla közé; keblé­hez szorítá a sabbeszdeklit, s azt mondta, hogy nem várhat már a professzor úrra; haza kell sietnie.- Maradjon még egy kicsit, kedves Nyaviga úr - marasztalá őt Tóbiássyné asszony.- Nem lehet, kérem alássan. Haza kell mennem. A múltkor is megloptak, amikor otthon nem voltam.- Szegény Nyaviga úr! - saj- nálkozék Tóbiássyné asszony­ság.- A bezárt fiókomból elvit­ték valamennyi alkalmi verse­imet.- Szegény tolvaj! - sajnálko- zék Haranginé asszonyság. Nyaviga úr aztán búcsút vett, és olyan modorban kotródott ki a konyhából, mint aki valamit ellopott odabenn, s siet vele odébb állni, míg nyakon nem kapják. Amint azonban az utca­ajtóba érve megüté füleit az a Miért nem 8 forint a benzin? Minekutána tegnap este csak 3 ezer forinttal akartak becsapni az egyik benzinkútnál, úgy gondolom, a fair play szabályait nem sértem meg, ha most kérdezgetek. Most, hogy áraink a vi­lágszínvonalat átugrották, bizonyítván: az elrugaszkodásban már élen vagyunk - érdemes egy közérdekű témát közelebbről megvizsgálni, a borzas szólamokat megfésülni, mi van a korpás fejtető alatt? (Benzingőzös füstölgés köv.) Hát alatta egy csomó hazugság van, egy rendes kifogásokba burkolt hazugság csomagban! Lehet, hogy első hallásra kihull kezükből az újságpapír, de ezzel még nem értjük meg, miért kellene, hogy nálunk csak 7-8 forintért mérjék a benzint! Az autótulajdonosok tehetetlenek az évtizedes szólamok is­métlésével kísért árszökésekkel szemben. Én is csak egy képet mellékelek, melyet Kanadában készítettem a nyár végén, s hoz­záteszem: innen járnak át az USA-ba tankolni, mert ott jóval ol­csóbb minden. Útmutató a pontos számoláshoz: 1 kanadai dol­lár 78 forintot ér, s ha ötször többet keresnek ott az emberek, itt pedig a költői kérdés: hogyan csinálják ők, és hogyan a mi Ura­ink, hogy a magyarországi keresetek arányában nem 8 forintért mérik a benzint? Sziki Károly Hogyan csinálják ők? A gázolajhoz hasonlóan a benzin literje is csak 54 cent körül van Megyei Közigazgatási Hivatal (Folytatás az 1. oldalról) A következő egyeztetésre november 7-én, a szomszédos megyeszékhelyen kerül sor, amelyen a Belügyminisztérium munkatársai is jelen lesznek. *** A felmentett köztársasági megbízottak, a távozó címzetes államtitkárok részére hat havi felmondási időre átlagfizetés jár, s emellett kéthavi végkielé­gítést is kapnak. A ki nem vett szabadságok idejére átlagfize­tést, az idei évre teljes, jövő év áprilisáig pedig az időarányos 13. havi illetményt is megkap­ják. Az új megyei szintű köz­igazgatási hivatalok vezetői felett a belügyi tárca vezetője gyakorolja a munkáltatói jogo­kat, mivel ők minisztériumi fő­osztályvezetői jogállásúak. A közigazgatási hivatalok hatás­köre december 11-től némileg bővül a jelenlegihez képest. így például a jövőben a képvi­selő-testületek pénzügyi-gaz­dasági, illetve munkaügyi hatá­rozatai felett szintén törvényes­ségi ellenőrzést gyakorolnak. Fontos még, hogy a hivatalve­zető bíróság előtt kezdemé­nyezheti majd az általa tör­vénysértőnek tartott önkor­mányzati döntés végrehajtásá­nak felfüggesztését. (kühne) Az APEH üzemanyagárai November 1-jétől változtak az adóhatóság által elismert motorbenzin- és motorgázolaj-árak, amelyeket alkalmazva a magánszemélyek bizonylat nélkül számolhatják el a gépkocsihasználattal kapcsolatos üzemanyagkölt­ségeket. Az EN 91-es ólommentes normálbenzin literjét 87, az ESZ 95-ösét 89 forintos áron lehet elszámolni. Az AB 92 ólmozott normálben­zin egy literjét 91,20 forintos, az AB 98-as ólmozott szuperbenzinét pedig 93 forintos áron veszi figyelembe az APEH. A normál gázolajnak az adóha­tóság által elismert ára november l-jétől 74,30 forint, az AROL-2T motor­olajé pedig 91,20 forint. A napfényes Alpok csúcsai között (2.) Ötmilliárdos mezőgazdasági középiskola Lycee Agricole de Nevers-Challuy, vendéglátóink modern középiskolája A csend, a béke szigete a za­jos-lármás város és a nagy forgalmú autópálya között. így jellemezhető a nevers-i me­zőgazdasági középiskola telepe Challuy faluban. Lycee Agri­cole de Challuy - hirdeti a jel­zőtábla, amint letérünk a Pá­rizsba vezető 76-os főútról. Modem építészeti jegyeket hordozó, különleges formájú épületek tárulnak elénk.- Ez már az új iskola - kap­juk a magyarázatot jó kedélyű, szimpatikus vendéglátónktól. Érdemes megismerkedni Pat­rice Goncalves általános igaz­gatóhelyettessel, aki a szí- vét-lelkét kiteszi ezért az impo­záns intézményért. Itt nem tör­ténhet semmi olyan, amiről ő ne tudna! O egy személyben a kapcsolattartás mestere, az is­kolai tan- és órarend összeállí­tója, a kulturális események fő­szervezője, a körültekintő, gondos házigazda. Ezek után nem véletlen az ott megszokott, itthon viszont ismeretlen köz­vetlen tanár-diák viszony. Pat- rice-t Babarnak becézik tanít­ványai, de nem ám a háta mö­gött! Hol egy édes elefántszob­rocskával. hol meg ormányoso­kat ábrázoló faliszőttessel vagy fotókkal lepik meg őt. A dirihe­lyettes veszi mindig a lapot, így teljes a szeretete. Nem jelenti ez azonban, hogy a gyerekek ne tisztelnék oktatójukat. De térjünk vissza magára az intézményre!-Eredetileg a város másik végében épült meg 1964-ben — meséli Patrice. - Nagyon meg­szerettük azt a helyet. Amikor azonban elkészült a magny-co- urs-i pálya (itt rendezik a Forma-1. Francia Nagydíjának a versenyeit), megváltozott sok minden. A szülők hamarosan nehezményezték, hogy abban a nagy zajban, amit a versenyau­tók okoznak, a gyermekeik nem tudnak odafigyelni a tanulásra, képtelenek pihenni. Megszüle­tett hát a döntés: új helyet kell keresni! Ekkor esett a választás a csendes Challuy-re. Csupa ablak, korszerű épít­mény a főépület, benne az ad­minisztrációs központtal, a ta­nulóhelyiségekkel, a tágas kon­ferenciateremmel. Három szin­ten arányosan elosztva. Nem hiányoznak a speciális szaktan- termek, a nagyszerűen felsze­relt műhelyek, s a tornacsarnok sem. Madártávlatból pihenő UFO-hoz hasonlít az étterem. Konyhájának falai fehér csem­pével, fedettek. Már-már kínos az a precizitás, ahogy az edé­nyek, a tálcák, de még a hámo­zott burgonyák és zöldségek is katonás rendben sorakoznak. A főépület mellett lévő kol­légium négyágyas szobái egy­szerűen berendezettek, de mód­felett praktikusok. A széles ab­lakok előtt a fal formájához idomul a négy lakónak lecke­írásra, könyvforgatásra helyet adó tanulóasztal. Emellett a négy heverő, a két beépített szekrény és a kétkagylós mos­dórész foglal teret. Az itthon oly nagyon jellemző víz- és energiapazarlásra semmi esély: a csapok és a közös für­dőben a zuhanyok csak rend­szeres nyomogatásra működ­nek. Az sem fordulhat elő, hogy a diák elmélázva nyitva felejtse a közvilágítást, hisz egy kapcsolásra legfeljebb 20-25 másodpercig égnek a lámpák. Itt Challuy-ban mindennek ára van. Először is a létesít­ménynek, amely 5 milliárd frankba (105 milliárd forint!) került. A diákoknak egy tan­évre 7500 frankot (majdnem 160 ezer forintot) kell befizet­niük. A négyszáz hallgatónak mintegy a fele szerzi itt az érettségi bizonyítványt és a szakképesítést. A meliorációs szakon tanultak iránt igen nagy Franciaországban a kereslet. Fontos része az oktatásnak az állattenyésztési szak, amely az iskolai bevételek növelését is elősegíti. A diákok vendéglátós ismereteit is igyekeznek gyara­pítani. Nagy figyelmet fordíta­nak a szakmunkásképzésre és a felnőttek okítására is. írd és mondd: negyven szakember és pedagógus tanít Challuy-ben, ugyanennyi a kisegítő személy­zet létszáma. Felettébb érdekes, hogy - ellentétben a nálunk ki­alakult három-négy évenkénti áldemokratikus választási tusa­kodással - Frankhonban hosz- szú távra bíznak meg a kivá­lasztott iskolai vezetőkben. Na­gyon nagy hibát kell elkövet­niük, hogy leváltsák őket. Igaz, megkövetelik tőlük, hogy mindjárt az intézmény tőszom­szédságában lakjanak. Ezzel együtt is nyugodt, kiegyensú­lyozott tanárokat ismerhettünk meg a mindig mosolygó Mary- line Jeaudeau és a folyvást tettre kész Eric Bonand szemé­lyében. Egyértelműnek látszik: ők Patrice elsőszámú partnerei a munkában, a szervezésben... (Folytatjuk) Perl Márton Szalay Zoltán Nevers polgármesterének (felemelt kézzel) köszöntője már szakértőleg leírt zene, amit a gerebeny hallat, mikor a ken­dert tépi, az a gondolatja tá­madt, hogy meg kellene lesni, milyen lehet egy szép kisasz- szony, mikor gerebenyez? Nyaviga úrnak vannak bátor ötletei, mikor tudja, hogy nem látják. Visszafordult az ajtóból, s lábujjhegyen, a falhoz lapulva, hogy csupa mész lett a háta, visszalopózott. A konyhaajtó előtt, melynek csak alsó fele volt csukva, lekuporodott, s négykézláb osont végig; a két asszonyság nem vévé észre, mert azok nagy vitában voltak akkor egymással s a futni ké­szülő levessel s a megégett rán­tással. Szerencsésen áthaladt e veszélyes ponton. Innen aztán könnyű volt el­jutni a kis udvarig, melyet deszkakerítés választott el a fő­udvartól. Azon volt egy ala­csony kis ajtó, melyen ha be­dugta Nyaviga úr a fejét, azt éppen eltakarta az ajtó szemöl­dökfája, a két karjával pedig megfogódzkodott az ajtóban és a küszöbfában, úgyhogy se kinn, se benn nem volt. A kis leány egyedül volt már, dalolt a munka mellett.- Alázatos szolgája, Vero­nika kisasszony - szólt Nya­viga úr selyemszál hangon.- Nini: Nyaviga úr! Most majd beleütöttem a kezemet a szegbe ijedtemben.- Mivel tetszik magát mu­latni?- Nem látja, hogy zongorá- zok?- Hogy tudta megtanulni?- Bizony sokszor belevág­tam addig a kezemet.- Jaj, csak én akkor ott let­tem volna, hogy meggyógyít­hattam volna.- S meg tudta volna gyógyí­tani?- Vannak fájdalmak, amiket egyszerre meg lehet orvosolni.- Én olyanokat nem tartok.- Annál inkább bővölködöm én azokban.- Hát miért nem gyógyíttatja, édes Nyaviga úr?- Mert azokat egyedül csak Veronika kisasszony képes megorvosolni.- Lám, még azt sem tudtam. Hát mije fáj, édes Nyaviga úr?- Jaj, ha azt meg merném mondani.- Tán biz’ a foga fáj?- Sokkal több annál.- Tán csak az egész feje fáj?- Ha csak még a fejem volna.- Hát ugyan mije fáj?- Aujajaj, a hátam!!! Persze, hogy a háta fájt, mert Harangi professzor úr akkorát húzott rajta végig a szőlővenyi­gével, hogy porfelleget vert a tóga. Mikor aztán Nyaviga úr visszafordult felköszöntője felé, mind a ketten sóbálvánnyá változának a bámulat miatt. Kü­lönösen Harangi professzor úr, aki ugyan nem Nyaviga úr há­tának szánta ezt az irgalmatlan köszöntőt.- Hát domine Nyaviga „az”?- Én vagyok, kérem alássan, professzor úr - szabódék sirán­kozó hangon Nyaviga úr. - Nem beszéltem én semmi rosz- szat a kisasszonynak. Meg­mondhatja.- Trifurcifer (országos gaz­ember, csirkefogó)! Azt úgyis tudom. De mit jár a domine olyan furcsa, furcsa, furcsa úton a házhoz, mikor egyenes úton is bejárhat? Professzor úr értette: a pad­láslyukon. Nyaviga úr pedig érezte magát bűnösnek annyi­ban, hogy ő már elment egy­szer, úgy lopózott vissza, a konyhaajtó előtt bukva ment keresztül: ez mind igaz; de azért nem érdemelte meg, hogy ekkorát húzzanak a hátára.- Kérem alássan: én azt gon­doltam, hogy énnekem szabad.- Szabad! Szabad! Szabad! Hiszen énnekem is szabad a kürtőbe felmásznom, s a ké­ménylyukon kidugnom a feje­met, de azért nem teszem meg.- No már most -ez megtörtént; nem tehetünk róla; ne szóljunk felőle senkinek. Felejtsük el az egész dolgot. (Könnyű professzor uramnak — gondolá magában Nyaviga úr -, mert csak a botja szenvedett; de hogy felejtse el az én há­tam?)- Jól van, jól van: most már gyerünk be hozzám; de az asz- szonyok előtt elhallgassk az egész kázust. Veronka! (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents