Heves Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-14 / 268. szám

2. oldal Világtükör 1994. november 14., hétfő Szakadás Funar pártjában? Egyre több jele van annak, hogy Gheorghe Funar pártjá­nak, a magyarellenes, szélsősé­ges nacionalizmusra alapozódó Román Nemzeti Egységpártnak belső ellenzéke nem kíván to­vább megmaradni a párt kere­tében. Miután a múlt héten a belső ellenzék egyik ismert képvise­lőjét, Cornel Brahast leváltották a bukaresti pártszervezet éléről, a Romania Libera úgy értesült, hogy az RNEP rebellisei Iliescu elnök hallgatólagos támogatá­sával arra készülnek, hogy új pártot alapítsanak, a Nemzeti Egység Liberális Pártja néven. Szándékuktól csak akkor állná­nak el, ha az RNEP közeli kongresszusán leváltanák a szélsőséges nyilatkozataikról ismert vezetőket, azaz Ghe­orghe Funar pártelnököt és loan Gavrat, az RNEP képviselő- csoportjának elnökét. A lap Brahas mellett Viorel Salagean és Theodor Ardelen szenátorokat, Comel Brahas és Coriolan Bucur képviselőket je­lölte meg az új párt lehetséges alapítóiként. Korábban arról érkeztek hí­rek, hogy Salagean szenátor Erdélyben az úgynevezett Északi Liga létrehozását támo­gatja - ezt egyelőre Szatmáron jegyezték be. „Tragikomikus vicc” A legnagyobb példányszámú szlovák napilap, a Novy Cas szombaton bírálta a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnökének pénteki bejelentését, amely sze­rint indítványozzák, hogy a szlovák törvényhozás a - a ro­mán példát követve - börtön- büntetéssel sújtsa az idegen or­szág felségjeleinek használatát. A parlamentben Vladimír Meciar mozgalmának szövet­ségeseként jelenlevő szélsősé­ges SNS a bukaresti döntés mintájára ismét szorgalmazni kívánja a „köztársaság védel­méről” szóló törvény elfogadta- tatását, amelynek értelmében - a korábbi tervezetekből ítélve - nemcsak az idegen felségjelek használata válna büntethetővé, de akár sajtóvélemények is mi­nősülhetnének a köztársaság érdekeit sértő cselekedetnek. A Novy Cas szerint talán „nem szükséges bizonygatni, hogy noha Románia földrajzi szempontok szerint Európához tartozik ugyan, de a demokrácia és az európai kulturális térsé­géhez sorolni mégiscsak vak­merőség lenne. Azzal pedig végképp nem lehet egyetérteni, hogy, egy ilyen balkáni orszá­got tekintsünk példának” - írja lap. Az idegen himuszok betil­tása különben is hiábavaló buz­galom, s ez az egész egy „tragi­komikus viccre” emlékezteti az embert - vélekedik a lap. Kie­meli, hogy az ország önnálló- ságát kifejező saját felségjelek­nek kijáró megbecsülés termé­szetes ugyan, de a felségjelek „mindenek fölötti életeszmévé avatása” gyakran a visszautat jelenti, mert a függetlenségnek nemcsak a szimbólumokban és a kinyilatkoztatásokban, de mindenekelőtt a magatartásban kell megnyilvánulnia. Közép-Európa öt év után A berlini fal leomlása után Kö- zép-Európában a jobbközép erők kerültek hatalomra, mert ezeket az erőket tartották hite­lesnek a lakosság nagy része ál­tal óhajtott célok - a demokra­tikus szabályok helyreállítása, a kapitalista piac bevezetése, a Varsói Szerződés feloszlatása és a Nyugat-Európával való po­litikai és intézményi kapcsola­tok - megvalósításához. Az el­múlt két évben váltás történt a politikai szintéren, s ezt a vál­tást az átmenet második szaka­szának lehet értékelni, nem pe­dig a múlt visszatérésének - írta szombati számában az olasz Baloldal Demokratikus Pártja lapja, a L’Unitá. A lap szerint az elmút öt év­ben az eredeti célokat követték, s bizonyos mértékben meg is valósították a térségben. Ugyanakkor a jobboldali erők kivétel nélkül széttöredeztek. Egyes esetekben, mint azt Csurka példája mutatja Ma­gyarországon, nyíltan reakciós, másutt - mint Lengyelország­ban és Szlovákiában - határo­zottan konzervatív csoportosu­lások jöttek létre. A jobboldalnak kellett meg­fizetnie a gazdaságban alkal­mazott sokkterápia árát, amely­nek során ezek az erők gyenge irányítási képességről és szoci­ális érzéketlenségről tettek ta­núbizonyságot. A magyar eset­ben ehhez a demokratikus ér­zékenység hiánya is járult, amit jól mutat a médiaháború, amelyhez hasonló most zajlik Olaszországban - írta a L’Unitá. S főként a jobboldal volt az, amelynek meg kellett fizetnie azért az illúzióért, hogy kamyújtásra van a nyugati se­gítség és jólét. Az átmenet má­sodik szakaszában egyetlen cél­ról sem mondták le. Az átalaku­lás fokozatosabb lett, hogy enyhíteni lehessen a társadalmi árat, de nem szakadt meg. Ma­gyarországon a baloldal na­gyobb bölcsességet tanúsít a külföldön élő etnikai kisebbsé­gek - számára nagyon robba­nékony - kérdésében is. Az alpinista rekordja. A tibeti Shisapangma hegyet először egy kínai hegymászó­csoport hódította meg. 1964 óta senki sem ért fel a csúcsra, főleg nem egyedül. Nos, most egy francia alpinistának sikerült ez a bravúr: egyszál magában mászta meg a 8046 méteres hegycsúcsot. Jean-Cristophe Lafaille az utolsó táborhelytől - amely 8201 méter magasan volt - egyedül indult az útra. Innen 3 óra 15 perc alatt teljesítette a feladatot... Római tüntetés a költségvetési törvény ellen Olaszország történetének leg­nagyobb szabású tömegtünteté­seként értékelték a szakszerve­zetek azt a Rómában tartott til­takozó felvonulást, amelyet a kormány költségvetési terve el­len hirdettek meg. A szakszer­vezetek adatai szerint másfél millió, az olasz belügyminiszté­rium becslése szerint egymillió ember vonult szombaton az ut­cára a fővárosban. A szombati római tüntetés része annak a tiltakozási soro­zatnak, amelyet a három legna­gyobb olasz szakszervezeti szövetség - a CGIL, a CISL és az UIL - a Berlusconi-kormány költségvetési terve, azon belül is elsősorban a nyugdíjrendszer gyökeres megváltoztatása ellen indított. A szakszervezetek úgy vélik, hogy a kormány alapve­tően a legvédtelenebb rétegek kárára akarja az ország gazda­ságát megnyomorító költségve­tési hiányt lefaragni. Október második felében egynapos általános figyelmez­tető sztrájkot tartottak. Akkor az olasz nagyvárosokban 2,5-3 millió ember tüntetett. A tilta­kozást most a fővárosra össz­pontosították, ahová az egész országból érkeztek felvonulók. Egyedül Piemonte tarto­mányból érkezett csak „jelké­pes küldöttség”: 8,5 ezer em­ber. Az északnyugati tarto­mányt a közeli napokban szabá­lyosan romba döntötte az árvíz, s a természeti csapás miatt a he­lyi szakszervezetek a felvonu­lás helyett a mentési munkákra mozgósították az embereket. A római tüntetők egyperces gyászcsenddel emlékeztek meg az árvíz áldozatairól. A felvonulók jelszavai rend­kívül élesen bírálták a kor­mányt, s a kormánykoalíció ré­széről elhangzott első reagálá­sok éppen azt hangsúlyozták: ez a megmozdulás valójában politikai akció, olyan erők mozgatják a tömegeket, ame­lyek - a parlamentarizmus já­tékszabályait betartva - nem képesek megbuktatni a május­ban hatalomra jutott új politikai vezetést. Massimo D’Alema, a legna­gyobb ellenzéki politikai szer­vezet, a Baloldal Demokratikus Pártja főtitkára ezekre a vá­dakra úgy válaszolt: a költség- vetési terv elleni tiltakozás poli­tikai töltete az, hogy a szociális kérdés mellett a megmozdulás valóban a demokrácia - első­sorban a sajtószabadság - vé­delmét is szolgálja. Az olasz fővárosban a több órás tünetés idejére teljesen megbénult a közlekedés. Az amerikai választás hatása Ukrajnára Visszafogottabb lesz az ameri­kai hajlandóság az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segélyek terén - vélekedett két vezető kijevi lap szombati számában, a múlt hét közepén lezajlott idő­közi amerikai választások hatá­sait elemezve. A Kijevszkije Vedomosztyi című újság nézőpontja szerint éles fordulat semmiképpen sem várható, hiszen Washingtont több nemzetközi kötelezettség is adott szava betartására kész­teti. Biztosra vehető ugyanakkor, hogy az elsősorban a belpoliti­kára összpontosító, s ilyenfor­mán a kiadásokat átcsoporto­sító köztársaságpárti többség az eddiginél lényegesen jobban megnézi majd: mennyit és mi­lyen ütemben folyósít Kijevnek - írta a lap. A Zerkalo Negyelji című he­tilap nem zárta ki, hogy csök­kentik a pénzügyi támogatást, ugyanakkor úgy vélte: a hitelek leállítását nem kockáztatja meg sem a szenátus, sem a kong­resszus. Az újság szerint feltehetően még szigorúbbá válik az ameri­kai kormányzat Ukrajnával kapcsolatban, és a korábbiaknál is határozottabban követeli majd a privatizáció felgyorsítá­sát, a föld magánkézbe adását. illetve külpolitikai és bizton­ságpolitikai területen az atom- sorompó-egyezményhez való csatlakozást. Szemjon Appatov, az odesz- szai egyetem történészprofesz- szora annak a vélemények adott hangot, hogy az új többségű szenátusnak és kongresszusnak „elemi érdeke” az orosz expan- zionizmus valamilyen módon való ellensúlyozása. Erre a fel­adatra keresve sem találhatnak jobb partnert, mint Ukrajnát, ezért aztán cseppet sem való­színű, hogy teljesen magára hagyják - fűzte hozzá az ukrán professzor. (MTI) Bonni vélemény az EBEÉ-csúcsról A kedvtelen kezdés után Né­metország szerint immár nagy esély van az Európai Bizton­sági és Együttműködési Érte­kezlet (EBÉÉ) budapesti utó­konferenciájának sikeres befe­jezésére - írta szombaton a Ge­neral-Anzeiger című német lap. A bonni külügyminisztérium véleményét általában jól tük­röző újság szerint a budapesti tanácskozáson az okozott for­dulatot, hogy az USA új módon közelíti meg a jövőbeni európai biztonsági szerkezetről folyó vitát. Washington már kész el­fogadni azt az orosz indítványt, hogy az EBEÉ kiemelt szerepet játszhasson az európai térség biztonságának garantálásában. Az USA is felismerte: a NATO egyedül nem képes stabilitást biztosítani a Vancouvertől Vla­gyivosztokig terjedő óriási tér­ségben - írta az újság. A nyugati államok bizton­sági érdekeit és a kelet-európai államok elvárásait egy hármas tagozódású koncepció elfoga­dásával kívánják összeegyez­tetni. Az első szintet a nyugati államok integrált szervezetei je­lentik, amelyek védik a tagál­lamok érdekeit. A második szintet az Észak-atlanti Egy­üttműködési Tanács, a béke­partnerségi együttműködés, az Európa Tanács jelentené, míg a harmadik szint a volt szocia­lista országokkal kialakítandó gazdasági együttműködés lenne. Az EBEÉ kiemelt szere­pet kapna, s egy biztonsági és együttműködési közösséggé kívánják fejleszteni, amelyben a politikai és gazdasági élet legkülönbözőbb területein a konzultáció és az együttműkö­dés számos formája alakulna ki. Románia is harcol a kábítószerek ellen Az év eleje óta Romániában 75 kábítószercsempészt tartóztat­tak le, ezek 43 különböző euró­pai hálózathoz tartoztak. Az őrizetbe vettek közül 43 volt román - jelentette ki a Cronica Romana szombati száma sze­rint egy szemináriumon Calin Mateescu, a szervezett bűnözés ellen küzdő rendőrbrigád pa­rancsnoka. A román rendőrség novem­ber 8-ig 13 ezer 848 kilogramm kábítószert foglalt le, ebből 12 ezer kilogramm volt a hasis és 325 kilogramm a heroin. A rendőrezredes ismertette a román kábítószerpiac árait is. Eszerint egyes román középis­kolákban 10 ezer lejért (5,60 dollárért) lehet vásárolni egy hasiscigarettát. A grozavesti egyetemi diákszállók környé­kén 1 gramm hasis ára 7 dollár, 1 gramm kokainé 20 dollár, 1 gramm heroiné 50 dollár. A bukaresti bárokban a kokain grammja 70, a heroiné 120 dol­lárt kóstál. A NAGYVILÁG HÍREIBŐL Csöílálatos kiállítás ésSZUpSF engedményes virágvásár, Cserepesvlrágok, növ#nykülönlege3ségek akár 100-tól 100.000 FMg is. NE HAGYJA KI A HÉT FŐ PROGRAMJÁT! Minden nap frl3S áruval vágjuk látogatóinkat! Egerben, n Helyőrség! Klubiban Nov. 16-17-18-19-én. Az OECD-tagországok gazdasági növekedése Az OECD gazdagabb tagországai körülbelül háromszázalékos át­lagos gazdasági növekedésre számítanak, de a munkanélküliség és az államadósság továbbra is magas marad - közölte a Reuter egy magasrangú japán kormánytisztségviselőt idézve. Tanaka Cutomo, a gazdaságtervezési hivatal helyettes vezetője el­mondta: az OECD pénzügyi vezetői most megtartott párizsi érte­kezletükön egyöntetűen megállapították, hogy a gazdasági növe­kedés erőteljesebbé vált, és megszilárdult mind a 24 tagállamban. A termelési érték várhatóan három százalék körüli értékkel nö­vekszik majd a következő két évben, az infláció továbbra is ala­csony lesz, s csökkenni fog a munkanélküliség is, igaz, csak na­gyon lassan. A román kormány sikereként értékelik... A minapi román lapok a kormány sikereként értékelik, hogy a szenátus 25 ezer lejben állapította meg a felnőtt állampolgárok­nak 1991-ben juttatott, fejenként öt-öt vagyonigazolvány összesí­tett értékét. A kormány minél alacsonyabban akarta megállapí­tani ezt az összeget, ugyanis a vagyonigazolvány nem névre szóló, és' 1991 óta sokan potom pénzért eladták - mások pedig nagy mennyiséget halmoztak fel belőle. Az egyenlő esélyek biz­tosítására a megvitatás alatt álló tervezet szerint minden felnőtt állampolgár - azok kivételével, akik eredeti vagyonigazolványu­kat már részvények vásárlására fordították - névre szóló új ku­ponra jogosult. Énnek elvi értéke megközelítheti az 1 millió lejt. Bili Clinton önmagát is felelősnek tartja Clinton amerikai elnök megígérte a választáson győztes republi­kánus pártiaknak, hogy együttműködik velük a középosztályt érintő adócsökkentés lehetőségeinek feltérképezésében, továbbá az állami kiadások és a költségvetési deficit mérséklésében. Clin­ton sajtóértekezletén közölte: a választási eredményt nem értel­mezi úgy, mint gazdaságpolitikájára kimondott ítéletet, bár a de­mokraták vereségéért bizonyos fokig felelősnek tartja magát. Nem privatizálják a kiskereskedelmi hálózatot Nincs kilátásban a kubai kiskereskedelmi hálózat esetleges priva­tizálása, vagy szövetkezeti formába szervezése - jelentette ki Carlos Lage, az államtanács elnökhelyettese, a legfőbb vezetés gazdasági kérdésekért felelős tagja a szigetországban december elsején nyíló szabad áras iparcikk-boltok bevezetésével kapcso­latban rendezett három napos havannai szeminárium záróülésén. A politikus ezzel cáfolta a kis üzletek magánkézbe adásáról elter­jedt híreszteléseket, mondván, hogy az áruelosztás továbbra is az állam felelőssége és feladata marad. Nincs napirenden a Kubában több mint 30 éve létező jegyrendszer megszüntetése sem - kö­zölte Lage -, mivel ennek nincsenek meg a feltételei.

Next

/
Thumbnails
Contents