Heves Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-11 / 266. szám

1994. november 11., péntek Eger Es Körzete 5. oldal Akit a város ma is mágnesként vonz...- Az Eged-hegy tövében vet­tem 600 négyszögöl szőlőt - szólít meg valaki San Francis­cóban, egy irodalmi összejö­vetel után. Tudom, ez nem hangzik igazán különlegesnek így, ha Egerben, karosszékben olvassa az ember. De a Csen­des-óceán partján, azon a „ha- zagondolós” nyári napon megkapóan szép perceket ho­zott nekem Kaliforniában egy középkorúnak tetsző 61 éves úr, akit Mózes Kálmánnak hívnak.- Hazalátogattam a húgom­hoz Magyarországra, aki Ko­máromban él. Szeretem a jó öreg bort és a fiatal lányokat, ezért különös öröm nekem, hogy a húgom lánya Egerben telepedett le. Még annyit el­árulok róla, hogy kerékpárral kereskednek. Eger nagyon kedvemre való város, szere­tem nézni, amint a történelmi falak árnyékában sétálnak az emberek. Én úgy látom, sok török vér csordogál az otta­niak ereiben. Csavarogtam eleget a világban, nagyjából arcról ismerem meg és fejtem meg az embereket. Eger egé­szen megváltozott abban a nyolc esztendőben, hogy nem láttam. Huszonhat év emigrá­ció után, 1987-ben látogattam oda először. Az én otthonom nagyon messze van onnan. Itt lakom Washington államban, 30 mérföldre Vancouvertől, és vasmunkából élek. Felhőkar­colókat, hidakat építünk fel, egészen Alaszkáig. Ott messze északon ismerkedtem meg egyébként egy másik egri csa­láddal, Vincze Bamáékkal, akik szintén Alaszkában lak­nak.- Én 16 évig éltem ott, a Je­ges-tenger partján, de mára melegebb vidékre vágyom, és forróvérű fiatal nőkre.- Ha tudsz jó temperamen­tumos lányokat, asszonyokat 32-36 év között, szólj nekem! Egyetlen kikötésem van csu­pán: magyar legyen és vallá­sos. Én már 19 éve özvegy va­gyok, két lányt és egy fiút ne­velek, de nem akarok ma­gamra maradni itt az Újvilág nyugati partjain.- Még minden lehet, elkép­zelhető, hogy tudok a magyar bor amerikai értékesítésében is segíteni, de ha nem, hát ott van az Eged tövében az üres telek, mely mint egy hatalmas mágnes, rendezi erővonalai­mat... Sziki Károly Politikailag veszélyes falfirkák városszerte Az évszázad beruházása adósságokkal, Egerszóláton is Jótékonysági bál Az Értelmi Fogyatékosok Ér­dekvédelmi Szövetsége megyei csoportja jótékonysági bált hir­det. A hagyományos találko­zóra holnap este 7 órakor kerül sor az egri Flóra Szállóban. Az elmúlt évekhez hasonlóan a hangulatos programon külön­féle vállalatok, cégek képvise­lői, illetve magánvállalkozók vesznek részt, akik felajánlják segítségüket az értelmi fogya­tékos gyermekeknek és felnőt­teknek. A vacsora és a tombo­lával egybekötött műsor idején ezúttal a talpalávalót a Ber- gendi együttes húzza. Rajzok a fogápolásról Novemberben a fogászati hó­nap alkalmából a megyei gyermekfogászati prevenciós bizottság rajzpályázatot hirdet óvodás és alsó tagozatos gyer­mekek részére. A műveket A/4-es rajzlapon kell elkészí­teni. A téma pedig: hogyan őrizhetjük meg fogaink egész­ségét? A beküldési határidő: november 20., az elbírálást szakértő bizottság végzi majd. Az eredményhirdetés december 6-án lesz. Az érdeklődők a kö­vetkező címre küldjék el mun­kájukat: Gyermekfogászati Rendelő, Eger, Barkóczy u. 15. A díjakat a Heves megyei ön- kormányzat ajánlotta fel. Egyetemi előkészítő A Munkásképviseleti Alapít­vány és a Magyar Szocialista Párt a korábbi évekhez hason­lóan az idén is ingyenes egye­temi, főiskolai előkészítő tanfo­lyamot szervez történelemből. A felkészítést az egri tanár­képző főiskola oktatói tartják. Jelentkezni november 15-ig le­het az MSZP-irodán, Eger, Te- lekessy u. 2. sz. Az első foglal­kozásra november 17-én, dél­után fél 5 órakor kerül sor. Könyvkukac-napok A Forrás Gyermek-Szabadidő­központban holnap folytatódik a harmadik Könyvkukac-napok rendezvénysorozata. Délelőtt 9 órától találkoznak a Gárdonyi Géza vers-, próza- és mese­mondók. Az intézményben ugyancsak szombatig még lát­ható Nagy István exlibris-gyűj- teménye, illetve vers- és pró­zamondó versenyre beküldött gyermekrajzok. Okkal tette szóvá a legutóbbi közgyűlésen Várkonyi György képviselő a városunkat el­árasztó undorító, ordenáré kü­lönböző falfirkákat. Mi már la­punk egy jóval korábbi számá­ban hasonló módon felhívtuk erre az anomáliára a megyei székhelyünk önkormányzatá­nak figyelmét. Sőt, bizonyos - erre illeté­kesnek vélt - rendőrségi szer­vezetnél is személyesen szót emeltem egyes, politikailag mindenképpen veszélyesnek mondható falfirkálások ellen, de falra hányt borsó maradt nemes tőből fakadó, jó szán­dékú figyelmeztetésünk. Most azokra a kifejezetten veszélyesnek minősülő fasiszta falfirkákra hívjuk fel az isme­retlen „illetékesek” figyelmét, amelyeket a lehető legrövidebb idő alatt, minimális költséggel, érezzék kötelességüknek eltün­tetni. A belváros szívében, az ABC nyugati falán, ahogy a Széche­nyi utca felől belépünk a kel­lemesen és példamutatóan ki­alakított tömbbelsőbe, nyom­ban szemünkbe tűnik az áruház falára pingált hatalmas nyilas­kereszt, méghozzá annak speci­álisan szakszerű kivitelezésé­ben: középen a H betűvel, lévén Szálasi fasiszta pártjának hiva­talos neve: Magyar Nyilaske­resztes Párt Hungarista Mozga­lom. E felirat legalább 2-2,5 éve „díszíti" az áruház falát! A Rákóczi úton egy társas­vagy szövetkezeti ház keleti ol­dalának ajtóbejárója fémfogóját nem csupán a fenti Szálasi-jel- vénnyel ékesítették fel, de fölé még nem felejtették el feltün­tetni a fasiszta párt hivatalos köszöntését, méghozzá felkiál­tójellel, hogy nagyobb nyoma- tékot adjanak illusztrációjuk­nak: „Kitartás!” Az Északi-lakótelep transz­formátorháza falán „ékeskedő” falfirkák mellett sem mehetünk el anélkül, hogy fel ne hívjuk a figyelmet egy jókora hitleri ho­rogkereszt rajzolatára. S hogy névtelen piktorunk még nagyobb nyomatékot ad­jon politikai meggyőződésé­nek, fasiszta agitációjának, e dicstelen ábra mellett olvasható a második világháború győze­delmes szövetségesei által elti­port és megsemmisített Hit- ler-párt üdvözlő felhívása is: „Sieg hell!” De e szerencsétlen trafóház másik szegletében sárga fes­tékkel egy akasztófára függesz­tett zsidó hatágú csillag dicste- lenkedik, némi szövegmagya­rázattal. Néhány hete átkelve a Rákóczi utat átívelő hídon, an­nak északi támpillérét is egy hatalmas nyilaskereszttel csúfí­totta el „jeles” piktorunk, nem feledkezve ő sem meg a jelvény közepébe rajzolt H betűről. A napokban egy hölgy arra hívta fel a figyelmemet, hogy ezen híd északi támfalát nem kisebb jelentőségű felirattal rondította el az ismeretlen, mint a „terror”-ta\. Ugyancsak az Északi-lakóte­lepen, a hőközponttal szemben létesített várócsarnok falára két napig ez a borzalmat keltő fel­irat volt közhírré téve: „Minden cigányt agyon kell lőni!" Sze­rencsére az üvegfalat elcsúfító firkákat dicséretes módon rend­szeresen eltüntetik. Ez lett hála Istennek e gonoszságot sugárzó felirat sorsa is. Ismételten a sajtó adta lehető legkomolyabb nyomatékkai szeretnénk hinni és remélni, hogy legalább ezeket az undo­rító, förtelmes falfirkákat fog­ják az ismeretlen „illetékesek” eltüntetni, éppen most, válasz­tások előtt. Sugár István Az egerszóláti önkormányzat elmúlt négyévi munkáját falu­gyűlés keretében értékelték. A helyi polgármester, Tuza Fe­renc tájékoztatta az egybegyűl­teket az eredményekről és az előttük álló feladatokról. Ami­kor átvették 1990-ben a stafé­tát, legfontosabb teendőnek azt tűzték ki zászlajukra, hogy mi­nél előbb fel kell számolni az évtizedek folyamán kialakult infrastrukturális elmaradottsá­got. A tényékhez az is hozzátar­tozik, hogy már a ’80-as évek közepén kezdődött ez a munka, amely kiterjedt az alapellátások hiányosságainak megszünteté­sére is. Elkészült például az idősek napközi otthona, majd a tele­fon-, az ivóvízhálózat, megol­dották a szemétszállítást. A ’90-ben megválasztott önkor­mányzat továbbvitte az 1989-ben elindított gázprogra­mot, és hozzálátott az önálló orvosi körzet kialakításához. Ebben a szalókiakkal is egy­üttműködtek. Gazdagodott a település egy gyógyszerszobával is, amely­nek kialakítása szokatlanul új volt az országban. Nem volt egyszerű feladat az oktatás te­rületén jelentkező problémák megoldása sem. A ’90-es évekre elérte az ön- kormányzat, hogy megszűnt az összevont osztály az általános iskolában. A működtetésben azonban komoly feszültségek keletkeztek, mert a fejkvóta alapján történő ellátás beveze­tésétől kezdve egyre nagyobb összeget kellett pótolni az isko­lában és az óvodában. A költ­A Magyar Könyvtárosok Egye­sülete zenei szekciója ma, no­vember 11-én, a Bródy Sándor Megyei Könyvtár zenemű- és hangtárában ülést tart. Délelőtt 10 órakor Skaliczki Judit beszél „A szerzői jogi törvény alkal­mazásáról a zenei könyvtárak­ban” címmel. Délután fél 2 órakor a CD-lemezekről hall­hatnak sok érdekes információt a résztvevők, majd a találkozót az egri Movendo kamarakórus műsora zárja. A megyei ze­nemű- és hangtár a Kossuth La­jos út 18. szám alatt található, és az idei esztendő nagy válto­zást hozott életében. A korábbi 35 négyzetméter helyett jelenleg száz négyzet- méteren rendezkedtek be, és a meglévő lemezek, kották, könyvek mellett helyet kaptak a CD-k is. Az olvasótermekben kisebb hangversenyek lebonyo­lítására is vállalkozhatnak, így látták vendégül például a zenei ségvetésükben évek óta már csak a legfontosabb dologi és fejlesztési kiadásokat tervezték. Egyik legnagyobb érdemük a költségmegtakarítások terén a karbantartó brigád létrehozása, amely később közmunkásokkal egészült ki. Az évszázad vállalkozásának tekintik a gázprogram elindítá­sát. Az országban elsőként tár­sulásos formában, 14 település­sel együttműködve láttak a munkához. A kezdetekkor még nem lehetett sejteni, milyen gondokkal kell majd később számolni. Rajtuk kívül álló okok miatt kényszerültek egy igen kemény adósságcsapdába. A munkák során az is „benne volt a pakli­ban”, hogy nem épülhet ki a tel­jes belterületi hálózat. Ha újra kezdenék, most is az összefo­gás útját járnák, de bizonyára nem adósodtak volna el az ön- kormányzatok, ha 45 ezer forint helyett 65 ezerben állapítják meg a lakásonkénti összeget. Ez a beruházás a településnek olyan komfortbeli fejlődést ho­zott, ami hosszú távra meghatá­rozza a lakosság jó közérzetét. Az önkormányzat nagy fi­gyelmet fordított a helybéliek szociális helyzetének alakulá­sára is. Segíti a fiatalok lakás­építését, 11 családnak juttatott értékes forintokat. Az új választás előtt a pol­gármester kijelentette: emelt fővel állanak az emberek elé, mind a testület, mind pedig egyénenként is megtettek min­dent a választópolgáraikért, természetesen képességeik ha­tárain belül. világnap alkalmából a hatvani Corelli-triót is. Szívesen helyet adnak tanulócsoportoknak rendhagyó órák megtartásáról, ennek eredményeként jó kap­csolat alakult ki a főiskola rajz tanszékével. A főiskolások ze­nehallgatással egybekötött, színvonalas előadásokat hall­hatnak. A város ének-zene ta­gozatos osztályaival, a zeneis­kolával is gyakran közös prog­ramot szerveznek. Míg az elmúlt évben több mint ötezer látogatót regisztrál­hattak, addig az idén ez a szám 12 ezerre emelkedett. Novem­ber elsején 1183 tagot rögzítet­tek, de napijegyet is sokan kér­nek. Az új rendszerű berendezé­sek - 10 csatornáról 16 lehall­gatóhelyre tudnak programot közvetíteni - lehetőséget nyúj­tanak a jobb hangminőség el­érésére, az olvasók jobb kiszol­gálására. A zenemű- és hangtárban - a szerzői jog alkalmazásáról Nyaranta Egerben ismét felgördül Thália függönye? Bizonyára sokan emlékeznek az Agria Játékszín nagy sikerű, a nyári hónapokban lebonyolí­tott sorozatára. A világ- és a magyar irodalom remekeit vit­ték színre ismert rendezők, népszerű színészek közremű­ködésével. A színpadot külön­böző helyszíneken állították fel, és mindig telt ház előtt folytak a színházi esték. Nem kevesen vannak olya­nok is, akik szomorúan vették tudomásul - elsősorban anyagi okok miatt -, hogy a nyári színház végül is bezárt. Az egri polgármesteri hivatal fesztiválirodája azonban újra szeretné feléleszteni ezt a ha­gyományt, és úgy tervezi, hogy 1996-ban ismét felgördül a függöny az egri szabadtéri színházban. Ehhez várja kama­rajellegű produkciók jelentke­zését, vagyis olyanokét, ame­lyek színrevitele nem igényel nagyobb technikai személyze­tet, díszletet, fény- és hang- technikát. Elsősorban egy-egy produkcióra szövetkezett társu­latok, nívós amatőr együttesek, bemutatásra alkalmas vizsgae­lőadásokkal rendelkező művé­szeti, oktatási intézmények, önálló esteket vállaló ismert művészek, talkshow-t szervező riporterek jelentkezését részesí­tenék előnyben. A műveket a bíráló testület, vizsgálja, elemzi majd, amelynek tagjai helyi idegenforgalmi szakemberek, színészek, előadók. Jelentkezni lehet a produkció rövid ismerte­tésével az egri fesztiválirodán, Dobó tér 2. szám. Telefon: 36/410-673. Az elmúlt héten Egerben ren­dezték a fiatal énekesek talál­kozóját, melynek vendégmű­vésze Sasvári Sándor volt, aki főként rockszínházi szerepei­ről vált ismert és kedvelt éne­kes-színésszé. A zenés prog­ram adta az apropót a vele ké­szült beszélgetéshez:- Milyen lehetőségei voltak pályája kezdetén a bemutatko­zásra?- Már egészen kicsi korom­ban hozzászoktam a szerep­léshez, amikor együtt gitároz­tam és énekeltem a családom­mal, főleg kis házi fellépésein­ken. Később különböző együt­tesekben - Titanic, Jokers, Gallus trió - játszottam, majd a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének lettem a szólistája. Ezek után követke­zett a Rock Színház. Szerencsés tehetség: Sasvári Sándor- Ezek szerint simán indult a pályája...- Úgy érzem, mindig sze­rencsés voltam, hiszen sok jó lehetőséget kaptam. Ahogy bekerültem a Rock Színházba, mindjárt egy főszereppel lep­tek meg: a Sztárcsinálókban Juvenálist énekeltem.- A szerencséje mellett egy „picit” a tehetsége is közreját­szott abban, hogy olyan pro­dukciókban olvashattuk a ne­vét az elsők között, mint pél­dául az Evita, a Jézus Krisztus szupersztár, Attila, Isten kardja, Anna Karenina. Me­lyik volt a kedvenc?- A Jézus Krisztus szupersz­tár életem legmeghatározóbb szerepe. Erre az alakításra iga­zából nem szeretem a „ját­szani” kifejezést használni, ezt a darabot megélni kell. Mindig fontos volt az életemben a hit. Korábban is törekedtem a tel­jességre, a jóságra, és igyek­szem megvalósítani a szerete- tet a mindennapjaimban is.- Juvenálistól Jézuson át Vronszkijig igen széles a pa­letta. Van-e még szerepálma?- Nem sok időm volt hál’Is­tennek ezen gondolkozni és álmodozni, mert egymás után jöttek a jobbnál jobb feladatok, és bízom benne, hogy ez a jö­vőben is így lesz. Folyamato­san van munkám, ezekre kon­centrálok, és próbálom minél jobban tenni a dolgomat... Aminek eredményeként Sasvári Sándort választották 1991-ben az év musical-színé­szévé, amelyhez tavaly még az eMeRton-díj is társult. Szőke Csilla

Next

/
Thumbnails
Contents