Heves Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-11 / 266. szám

A város mágnesként vonzza A Kaliforniában élő úr a megyeszékhely mellett, az Eged-hegy tövében vett magának 600 négyszögöl szőlőt. (5. oldal) Politikailag veszélyes falfirkák Falra hányt borsó maradt minden nemes tőből fakadó, jó szándékú figyelmeztetésünk eme városcsúfítókkal szem­ben. (5. oldal) Pomponosok a közgazdaságiból Az idei tanév kezdetén szerveződött a pom- ponos lánycsoport az egri közgazdaságiban, s már színre is lépett. (11. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY; MEGYEI 1994. NOVEMBER 11., PENTEK LŐRINCI, PETER VASARA VAROSOK ES KÖRZETÜK NAPILAPJA V. ÉVFOLYAM 266. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT feladja, másnap olvashatja! Egri számvetés - kritikával Vaskos, sok-sok részletre kiter­jedő anyagot juttatott el a sajtó­nak az egri önkormányzat jegy­zője, dr. Estefán Géza. Tegnap erről tartottak eszmecserét a vá­rosházán az irodavezetők és a médiák képviselői. Az önkormányzat jegyzője elöljáróban elmondta: számve­tésre, a négy év értékelésére jöt­tek össze, és semmiképpen sem azzal a céllal, hogy bírálják, vagy dicsérjék a közgyűlést. Magukat szeretnék megmu­tatni, a hivatal apparátusának munkáját értékelni, hiszen - ha csak az adatokat vesszük szem­ügyre - nem kis feladat hárult rájuk. Az elmúlt időszakban például 150 rendeletet és csak­nem ezer határozatot alkottak, s mindezt igen alapos felkészítő munka előzte meg. Ami örven­detes: egyetlen törvényességi észrevétel sem érkezett ellenük. Külön is szólt az egyházi ingat­lanok átadás-átvételéről: a jogi, a pénzügyi és a műszaki szem­pontok gondos áttekintése, fi­gyelembevétele olyan megálla­podásokhoz vezetett, melyek­kel a város jelentős kompenzá­cióhoz jutott. (Folytatás a 3. oldalon) Főbb védelmezőinek tábora dönti el a Tisza-tó jövőjét Aggódnak a Tisza-tó jövőjéért a szakemberek. Nem alaptalanul, hiszen jelentős értéke az or­szágnak. Ezért is fogtak össze a nyolcvanas évek második felé­ben biológusok, vegyészek, hidrológusok, vízügyesek, ter­vezőmérnökök és közgazdá­szok, hogy elkészítsék azt az úgynevezett hatástanulmányt, amely a tó állapotát, környeze­tét foglalta össze. Tulajdonkép­pen ez volt a kiindulási alap, ami később a kormány elé ke­rült, amely határozatot hozott a Tisza-tó fejlesztésére. Ez nem­rég meg is jelent, de a megvaló­sítása sok mindentől függ. Ebből kiindulva a szakembe­rek fontosnak tartják a kiskörei erőmű és a duzzasztómű kör­nyezetbarát működtetését a jö­vőben. Az érdekeltek pályáza­tot nyújtottak be az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság­hoz olyan program kidolgozá­sára, amely még közelebb hozza a szakértőket a kiskörei tározó jelenlegi állapotának, környezetének megismerésé­hez. Ez a munka két és fél évre szól, amelyre az OMFB tízmil­lió forintot biztosított. Mindez sokakat megmozgatott, és már a második év végéhez közeled­nek a kutatásokkal. (Folytatás a 3. oldaton) Márkát kért az ügyintézésért A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság gazda­ságvédelmi osztálya vesztege­tés bűntettének alapos gyanúja miatt, őrizetbevétel mellett in­dított eljárást a 34 éves P. Jó­zsef szegedi lakos ellen. A Csongrád Megyei Munka­ügyi Központ dolgozója augusz­tustól november 9-ig visszaélt beosztásával: kihasználta a kül­földi állampolgárok kényszer- helyzetét, személyenként 100 márkát kért az ügyfelektől a magyarországi tartózkodási engedélyükhöz szükséges ok­mányokért. A pénzért soron kí­vül intézte az ügyeket. A nyomozás eddigi adatai szerint három külföldi érdekelt­ségű vállalkozás tagjaitól több mint kétezer márkát, esetenként forintot kapott. Elfogadott az ügyfelektől más ajándékokat, például italt, műszaki és koz­metikai cikkeket is. Az államtitkár (balról a második) ismerkedik az állomás munkájával (Fotó: Perl Márton) / / Jubilál az Allat-egészségügyi Állomás A Heves Megyei Állat-egész­ségügyi és Élelmiszer-ellen­őrző Állomás szervezésében ünnepelni gyűltek össze az in­tézet mostani és volt dolgozói, valamint Heves megye állat­orvos-társadalma. Ez az össze­jövetel, mint mondták, nem­csak a hazánkban elsőként életre hívott Egri Állat-egész­ségügyi Állomás ünnepe, ha­nem minden más megyében működő állomásé és dolgozóé is. Dr. Nagy Attila igazgató fő­orvos az állat-egészségügyi szolgálat szervezeti felépíté­sének és működésének múltját és jelenét elevenítette fel elő­adásában. Negyedszázad alkalmat ad a visszaemlékezésre, és van mire visszatekinteni, hiszen a magyar állategészségügy a kü­lönböző nehézségek ellenére is nemzetközi elismerést ví­vott ki magának. Az FM osztá­lyaként kezdte pályafutását, és lett belőle egy széles körű or­szágos hálózat. Sokszor ment át különböző szervezeti felépí­tésbeli változáson akkor, ami­kor a történelmi helyzet ezt követelte, de mindig megállta a helyét, mert vezetői és dol­gozói a kezdethez, az alapok­hoz nyúltak vissza. A főorvos ismertette az in­dulásnál kialakult feladatokat, valamint szólt az újabb tevé­kenységi körökről is. Hangsú­lyozta, hogy a mostani állapot újabb változtatásokat követel meg majd a privatizáció miatt, amelyek hatását csak később érzékelik. Méltatta az állat- egészségügyben dolgozókat, a korábbi vezetőket, s búcsúzóul bejelentette, hogy ez év végén nyugállományba vonul. Ezt követően Kis Zoltán, a Földművelésügyi Miniszté­rium politikai államtitkára is­mertette az FM törekvéseit az állat-egészségügyi szolgálat jövőjével kapcsolatban. Az ál­lapot, amit a hallgatóság elé tárt, elkeserítően hangzott. Mivel az agrárszakemberek képzése más tárcához került, így nem látják biztosítottnak a megfelelő képzést. Az ál­lat-egészségügyi intézetek kö­zül hármat megszüntetnek majd, és a jelenleg működő hat műszercentrumból kettőt szintén bezárnak, s a kép tel­jessége kedvéért az élelmiszer-ellenőrző intézetek felszámolása is várható. Az e szakterületen dolgozók ré­szére csak akkor kerülhet sor bérrendezésre, ha létszám- csökkentést hajtanak végre, ez az FM-ben is megtörténik majd. Jó hír, hogy a jövő év­ben nagyobb keretből gazdál­kodhatnak, bár természetesen még ez sem lesz „ideális mennyiség”. A kormány nem készül ra­dikális szerkezeti változtatá­sokat tenni az állategészség­ügyben. Fontosnak tartják, hogy az Állatorvosi Kamara minél előbb bejusson a tör­vényhozó testületek elé, de ne úgy, hogy az agrárkamarába akarják „betuszkolni”. 1995-re várható a kamarai törvény életbe lépése, és hozzá kapcsolódva az állat-egész­ségügyi törvény megszületése is. Állampolgári jogon járhat majd a gyes A kormány sürgős tárgyalást kérve javaslatot terjeszt az Or­szággyűlés elé a szociális tör­vény módosítására. Az elképze­léseket ismertetve Kovács Pál népjóléti miniszter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, hogy a módosítások a nehéz körülmények között élő többgyermekes családok hely­zetén javítanának. A gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támoga­tás feltételei közül törölni kí­vánják a jogosultsághoz szük­séges 180 napos biztosítási időt. Ezzel a gyes lényegében állampolgári jogon járna. Erre épül rá a gyet, amely a három vagy több kiskorút nevelő anya számára jelent támogatást a legkisebb gyermek harmadik életévétől a nyolcadik élet­évéig. Egy másik tervezett mó­dosítás a munkanélkülieket érinti: eszerint a jövőben meg­engednék az olyan munkavég­zést, amelynek ellenértéke nem éri el a jövedelempótló támoga­tás felét. A tájékoztató további részé­ben Héthy Lajos munkaügyi ál­lamtitkár bejelentette, hogy a kormány elfogadta a társa­dalmi-gazdasági megállapodás szerződéstervezetét. Ennek alapján a szociális partnerek már az Érdekegyeztető Tanács november 18-i ülésén meg­kezdhetik a tárgyalásokat. Bírák közgyűlése Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek tiszte­letben tartják az alapvető jogo­kat. Olyan parlamenti demok­ráciában élünk, amely csatla­kozni kíván ama államokhoz, ahol a bírói, jogászi egyesüle­tek fontos szerepet töltenek be. Ezt Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke jelentette ki a Nemzetközi Bírósági, Alkot­mánybírósági és Legfelsőbb Bírósági Bírák Egyesületének kétnapos budapesti közgyűlé­sén. Á tanácskozás a legfelsőbb bírósági bírák függetlenségé­nek kérdéseivel foglalkozik. A NAP HÍREI IDŐJÁRÁS Borult, párás idő várható, egyre többfelé esővel, záporesővel. A déli, délkeleti szél megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet ma 5 és 10 fok között alakul. Magyar és orosz jegybanki szerződés Együttműködési megállapo­dást írt alá Budapesten a ma­gyar és az orosz jegybank el­nöke, többek között azért, hogy megvizsgálják a még fennálló orosz adósságból adódó el­számolási ügyeket. Az egyez­mény kiterjed egy jövőbeni oktatási együttműködésre is. Az MDF-elnökség komoly aggodalma Az MDF elnökségét aggoda­lommal tölti el az Alkotmány- bíróság legutóbbi döntése, amely összeegyeztethetőnek tartotta az országgyűlési kép­viselői és a polgármesteri tisztséget. Ezt Herényi Károly szóvivő közölte sajtótájékozta­tóján, hozzátéve, hogy a dön­tés azt sejteti: az Alkotmánybí­róság a többség politikai elvá­rásainak vetette alá mostani határozatát. Elégedett kisgazdák a média-kérdésben A Kisgazdapárt azért vesz részt ismét a médiatörvény hatpárti egyeztetésén, mert az MSZP és az SZDSZ legújabb tervezetében már vannak elfo­gadható elemek. Lányi Zsolt szóvivő pártja sajtótájékozta­tóján azt mondta: az FKGP-nek például nagyon tet­szik az az elképzelés, hogy a televízió és a rádió közalapít­vány formában működjön. Miért nem voltunk a hadgyakorlatokon A Parlament külügyi bizott­sága meg kívánja hallgatni Ke­leti György honvédelmi mi­nisztert, hogy Magyarország miért nem vett részt a Partner­ség a Békéért hadgyakorla­tain. Erről Rockenbauer Zoltán beszélt a Fidesz sajtótájékozta­tóján, hozzátéve: nevetségessé teszi Magyarországot, hogy anyagi okokra hivatkozva ma­radt távol a gyakorlatoktól. / Átadták tegnap a Popovics-díjakat Az idén Pulai Miklós, a Bank- szövetség főtitkára, Mészáros Kálmán, az MNB nyugalma­zott ügyvezető igazgatója, és Czirják Sándor, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kapta a hazai jegybank által tavaly alapított Popovics Sándor-dí- jat. Ezt az alapító okirat szerint a pénzügyi élet neves hazai és külföldi szakemberei kaphat­ják. Az átadásra azon a konfe­rencián került sor, amelyet „Átalakulás: a pénzügyi rend­szer újjászületése” címmel tar­tottak Budapesten, csütörtö­kön délelőtt. Betörők jártak a szőrmeszalonban A rendőrség őrizetbe vette Cs. Tamás 23 éves budapesti la­kost, és intézkedett az ismeret­len helyen tartózkodó társá­nak, 5. Zsolt 24 éves budapesti lakosnak a felkutatásáról is, mert szerdán hajnalban betör­tek a Bizományi Aruház Rt. Andrássy úti szőrmeszalon­jába, ahonnan 20 bundát lop­tak el, mintegy 6 millió forint értékben. Állampolgári beje­lentés alapján a rendőrök rövi­desen elfogták és már ki is hallgatták Cs. Tamást, s az el­tulajdonított bundák is megke­rültek. Az ügyben folytatják a büntetőeljárást. Sertéspiaci mozgás Továbbra is a kereslet jellemzi hazánkban a sertéspiacot. Ugyanis a hízott sertéseket az ország minden részében keresik a felvásárlók. Erről tájékozta­tott a szaktárca illetékese a me­gyei földművelésügyi hivatalok adataira hivatkozva. A felvásárlási árak az egybe­hangzó jelentések szerint az előző havi szinten alakultak az elmúlt napokban is. így a nagy­üzemi sertésekért 140-160 fo­rintot fizetnek átlagosan kilo­grammonként, ám Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben már 170-180 forintot is adnak a hízók kilogrammjáért. A kisüzemben tenyésztett ser­tések átlagára 140-150 forint körül alakul kilogrammonként. A szakértőknek azonban az a véleményük, hogy hamarosan a belföldi húskereslet csökke­nésével lehet majd számolni, mivel rövidesen kezdődnek a házi disznóvágások.

Next

/
Thumbnails
Contents