Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-10 / 238. szám

6. oldal Az Olvasók Fóruma 1994. október 10., hétfő Egynéhány „határeset” A helyi sajtó pedig hallgatott... Keresztkomám német, a francia határ közelében lakik. Egy ná­luk töltött, unalmasnak ígér­kező délutánon elhatároztuk, hogy átugrunk Franciaor­szágba. A Rajna menti szőlők közt autóztunk a kanyargós, de tükörsima aszfalton. Jobbra- -balra tanyák, apró falvak, kas­télyok, várromok maradoztak el mögöttünk. Egyszerre egy om­ladozó ház - arrafelé szokatlan látvány - mellett suhantunk el.- Hát ez mi? Hogy kerül ide? - kérdeztem.- Ja, ez volt valamikor az őr­bódé a két ország határán - fe­lelte a komám magától értetődő természetességgel. Eltűnődtem, Nagylak jutott az eszembe. De erről nem szól­tam neki. Más­Feleségem szülőhelyét, Kas­sát voltunk meglátogatni. Érde­kelt a város, a dóm, Rákóczi nyughelye. Balszerencsénk volt, zárva találtuk. No, nem a várost, hanem a dómot. Elkese­redésünkben, vigasztalásul ke­restünk egy Rybát (halétkekre specializált önkiszolgálót). Ez nyitva volt... A szlovákok be­csületére legyen mondva, rusz- lijuk nemcsak olcsó, de az olimpiai dobogó legfelső fokán méltán, lengetheti kellemesen pikáns, savanykás farkát. Hazafelé, a határon a szlovák vámos kiparancsolt a kocsiból. Szűrös tekintettel mért végig. Szeme a bordó zakómon akadt meg. Elkezdte cibálni rólam, közben tört magyarsággal kia­bálta: „... kabaátka, kabaátka, it vete, nyem lehet elvini...!” Soha nem hittem volna, hogy a zakó belsejét ékesítő VOR-címke (Vörös Október Ruhagyár) valaha még hasz­nomra lehet. De az lett - nyer­tem. Végül is mindhárman: a zakó, a feleségem és jómagam szerencsésen hazaérkeztünk. Megint más... A helyszín New York, Ken- nedy-repülőtér. Aki még nem járt itt, az csak a zsúfoltságot, az örökös nyüzsgést, az állan­dóan föl- és leszálló gépek si- vító hangját tudja elképzelni, de a vámosok kegyetlen szigorát nem. Mert a jelszó: az USA-ból mindent ki lehet hozni, de be­vinni (főleg alhoholt) nem! Nos, dolgozott vagy tíz vá­mos a pultok mellett, mind­egyik előtt 10-20 méteres em­berkígyó. A munka és a sor las­san haladt, mert az összes poggyászt ripotyomra szedték. A könyveket komótosan átla­pozták, a hölgyek rúzsait kicsa­varták a tokból... Sorom (de in­kább sorsom) vámosa egy­szerre diadalittasan felrikkan­tott, majd magasba tartott egy üveg konyakot, kollégáinak lengette büszkén a zsákmányt. (Lehet, hogy gazdáját letartóz­tatták, és 99 évre ítélték? Ott ál­talában ez a szokás...) Kisvártatva rám került a sor. Görcs állt a gyomromba, mert bőröndömben két üveg, aján­dékba vitt barackpálinka lapult.- Van elvámolnivalója? - dörögte felém a tányérsapkás.- Igen, mosolyogtam rá de­rűsen, 20 üveg konyak.- Ne hülyéskedjen, erre nincs időm. Tűnjön el! Eltűntem, de nem teljesen. Csak Amerikából, három hét műlva... Ismét másról... A német-osztrák határra érkez­tem hazafelé jövet. Itt az autó­val fokozatosan lassítani kell, ezt táblák jelzik. Ám a ló is egyre sebesebben lohol haza­felé - így lehettem én is. Gyor­sabban jöttem a megengedett­nél. E tényt a határőr moso­lyogva hozta tudomásomra, én pedig nyájasan kértem elnézést (Entschuldingung!) a történte­kért. Azt hittem, ezzel az ügy a lovagiasság szabályai szerint elintézést nyert. Ám csalódtam! A még mindig derűs katona 50 márkát követelt, hogy ügyemet „ad acta” tehesse. Aki tért már haza az akkori 70 dolláros keret maradékával a zsebében, az megértheti, hogy a mosoly nyomban lehervadt áb- rázatomról. Inkább vállalva a börtönt, közöltem, hogy nincs pénzem. Erre oldalra állítottak, és megkezdődött az idegek há­borúja. A pasas időnként elő- bűjt odújából, szemrevételezett, majd visszament. Eközben lát­szólag közömbösen magnóz­tam, cigarettáztam, ám minden rezdülését figyeltem a vissza­pillantó tükörben. A pókerpartit végül is ő ve­szítette el. Fél óra múlva visz- szaadta az útlevelemet, s kö­zölte, ha még egyszer itt, ilyen sebességgel hajtok, sorsomat nem kerülhetem el! Ha utóbbit nem is, de a salzburgi átkelőt azóta is kerülöm. Akkoriban ezt könnyen megtehettem, mert csak háromévenként mehettünk Nyugatra. De hát ki tudja - amilyen precízek ezek a ger­mánok talán még ma is szá­mon tartják a rendszámomat. Bár azt az autót régen elad­tam... Más... A magyar-román határon még életemben nem keltem át... Czenkár Béla dr. Levelemben az 1994. augusztus 19-20-i az „Arcok Egerből - Fridél Lajos” című, Farkas András által írott cikkre reagá­lok, mert az mélységesen fel­háborított, mégpedig az aláb­biak miatt:- A cikk írója szándéka sze­rint „szellemi vagy inkább er­kölcsi arcképcsarnokká” idézi, invitálja riportalanyait. Véle­ményem szerint erre Fridél La­jos nem méltó. Mégpedig azért nem, mert a cikk kb. kétharma­dában taglalt, az IH igazgatója­ként kifejtett tevékenysége nem érdemes méltatásra... Úgy gon­dolom, a közvélemény, a szakma véleménye is ez e te­kintetben. Bizonyítja ezt a tényt az is, ami a négy évvel ezelőtti ön- kormányzati választásokra ké­szített pártprogramokban is szerepelt:... Fontos feladat kul­turális téren a művelődési in­tézmények igazgatóinak levál­tása, szakmai hozzá nem érté­sük miatt... Nem kellett feltét­lenül szakmabelinek lenni ah­hoz, hogy az ember tudja: a ’80-as évek közepén fénykorát élő IH sokszínű, színvonalas profilja három akkori népmű­velő - Kakukné Klári, Farkas Zsuzsa és Szabó Pál - érdeme, és hogy pont ez a három tehet­séges szakember szenved Fri­dél diktatórikus és dilettáns ve­zetési stílusától. Sajnos, ez a feszült helyzet úgy „oldódott meg”, hogy mindhárom népművelő távo­zott az IH-ból, Fridél pedig ma­radt... A helyi sajtó pedig hall­gatott...- Felháborított továbbá az is, hogy a szerkesztőség hozzájá­rult ennek a valóságot elferdítő, több embert, közéleti személyi­séget minősíthetetlen stílusban támadó irománynak a megje­lentetéséhez. Úgy gondolom, körültekintőbb lehetne a szer­kesztőség, hogy újságírójának kiket enged bemutatni egy szel­lemi, erkölcsi arcképcsarnok­ban... Ne egyetlen, kétes ítélő­képességű újságírójuk döntsön erről egyedül. Véleményem szerint egy­aránt botrányos a szerkesztőség hozzáállása és Farkas András újságíró stílusa, véleménye. Ön, Farkas András, milyen alapon fenyegetőzik? „Mert körül kell nézniük, ha nem akarnak a helyhatósági vá­lasztás után a munkanélküliek listájára feliratkozni. Mert az olcsóvá lett párt szolgálatából, a nagyharangból nem lehet megélni.” Az önkormányzati képvise­lőket a város polgárai választot­ták, és nem ez a főállású mun­kahelyük, tehát ha az idei ön- kormányzati választásokon nem szavaz nekik a lakosság újból bizalmat, az nem jelenti, hogy munkanélküliek lesznek, legalábbis egy jogállam játék- szabályai szerint. Másrészt, mert szintén köztudomású, pont az Ön „védence” volt az, akit pártja, a rossz emlékű MSZMP nevezett ki erre a vezetői posztra, tehát róla mondható el, hogy évekig a „párt szolgálatá­ból” élt meg... Ön a pártatlan újságírás nagy hevében a cikk zárásaként el­követ még egy logikai bukfen­cet: védence esetében szemet huny afelett, hogy nem tősgyö­keres egriként városi szintű ve­zetői pozíciót töltött be, de „Sz. P. és társai” esetében, akik köz­életi funkciókat töltenek be, számon kéri ezt... „... mi, egriek húzódjunk félre, mert Tápió-Alsólapulytő és egyéb falvak félarcú zsoldo­sai el akarják foglalni az egri Várat?...” És ilyen diszkriminatív, személyeskedő cikkek kerül­hetnek be a Heves Megyei Hír­lapba...? Késve reagálok ugyan a cikkre, de még ennyi idő után sem tudott megnyugodni szak­mai és állampolgári önérzetem, amit a fentebb vázoltak miatt erősen megsértettek... Uraim! Mikor lesz így Eger­ben pártatlan, tárgyilagos újság­írás és társadalmi igazságszol­gáltatás? Észrevételeimet saját tapasz­talataimra alapoztam:- a ’80-as években rendsze­resen látogattam az IH rendez­vényeit;- 1986-87-es tanévben - népművelés szakos főiskolás­ként - az IH-ban töltöttem szakmai gyakorlatomat;- jelenleg is munkaviszony­ban állok Eger egyik művelő­dési intézményével, és ugye, köztudott, hogy szakmai kap­csolataink révén jól figyelem­mel kísérhető egymás belső és szakmai élete. Dsupinné Milány Anna Noszvaj, Kossuth u. 125. Mikor nyit az üzlet? Alulírott mozgássérült nyugdí­jas vagyok. Lapjuk fennállása óta annak hűséges olvasója és előfizetője. Most azzal a kéréssel fordu­lok Önökhöz, hogy akár lap­jukban, akár levélben válaszol­janak arra a számomra nagyon fontos kérdésre, hogy mikor nyit ki a lakásomhoz közel eső ABC-áruház? Szeptember elején azzal az ígérettel zártak be, hogy októ­ber elején új tulajdonos fogja megnyitni. Ma már október 3-a van, de hiába kukucskálok be naponta a kirakaton, egyre gyá­szosabb állapotokat látok: üres üzlet, kivert polcok, és sehol semmi mozgás. Azt hiszem, nemcsak engem érint az üzlet zárvatartása, hiszen sokan vásá­roltunk itt. De én - mozgáskor­látozottságom miatt, főleg, ha jönnek az őszi, esős és téli, csú­szós idők - fokozottan rászo­rulnék szolgáltatásukra. Önök bizonyára tudják, hogy ki vette meg, és azt is ki tudják nyomozni, hogy mikor juthatok hozzá a napi kenyér- és tej­szükségletemhez. Fáradozásukat előre is kö­szönöm, maradok tisztelettel hűséges olvasójuk: Fiilöp Sándorné Eger. Kallómalom u. 70. Egy téves állítás Lapjuk 1994. szeptember 17-i számában Korcsog Béla tollá­ból megjelent „Két saját stúdi­óval - rádió lesz Gyöngyösön” című írásban társaságunkra vo­natkozó téves és hitelrontó köz­lés jelent meg, mégpedig: „A Vármegyeházán belül a volt szakszolgálat emeleti ré­szébe kerül a rádió...” Kérjük fenti téves állítás he­lyesbítését aszerint, hogy a Szakszolgálat Mezőgazdasági Szaktanácsadó és Termékvizs­gáló Szolgálat Kft. jelenleg is működik, és a jövőben is a me­zőgazdasági termelők rendel­kezésére áll a Gyöngyös, Vár­megyeház tér 1. szám alatti székhelyén, ugyanakkor az ál­tala létesített emeleti irodahe­lyiségek használatát átengedte a Vármegyecenter Kft.-nek. Varga József kft.-ügyvezető MNB-s emlékpénz A Magyar Nemzeti Bank 100 forintos címletű emlékpénzt bocsátott ki az „SOS Gyermek­falu Alapítvány” támogatására. A pénzérme törvényes fizető- eszköz, de kifizetést nem telje­sít vele a bank. Aki az érmét megveszi, nemcsak a rászoruló gyermekeket támogatja, hanem értékes pénzritkasághoz jut. Az érmét utánvéttel, a postai költ­ség felszámításával küldik meg a megrendelőnek. Cím: DA- NIO Emlékpénzküldő Szolgá­lat, 2803 Tatabánya, Pf. 3016. Olvasószolgálat: Pf. 23. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leve­leket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Adott esetben a levél szer­zőjének nevét és címét nem közöljük, de a levelet a közérdeklő­désre való tekintettel ismertetjük. Kérjük olvasóinkat, bármilyen gondjukkal, problémájukkal forduljanak hozzánk bizalommal. Csend, nyugalom, hulló falevelek, lassan-lassan hazafelé induló magyar és külföldi turisták - íme, így néz ki az utószezon az egri kempingben... (Fotó: Kaposi Tamás) Cégünk magyarországi tevékenységének kitetjeszfésére északkelet-magyarországi munkateriiletre, a II. régióba (látogatandó városok: Ózd, Eger, Szolnok, Salgótarján, Gyöngyös, Cegléd, Balassagyarmat, Vác, Gödöllő) vidéki illetőségű, jó megjelenésű eróeyszEcÉsz(N€)/€cvcs(NC) munkatársakat keres 35 éves korig, képviseleti - ORVOSLÁTOGATÓ - munkakör betöltésére, német és/vagy angol nyelvtudással. Megfelelő klinikai vagy kórházi szakmai gyakorlattal rendelkezők előnyben. Munkatársainknak szakmailag vonzó munkakört, állandó továbbképzést, magas kereseti lehetőséget, szolgálati kocsit biztosítunk. Amennyiben Ön egy dinamikusan fejlődő világcég magyarországi céljai megvalósításának részese kíván lenni, angolul vagy németül írott önéletrajzát fényképpel ellátva, a hirdetés megjelenésétől számított 3 héten belül az alábbi címre küldje cl: Dr. Péter Sándor HOECHST HUNGÁRIA KFT. 1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 12. Telefon: 117-9011 (1Z7W) _________________________ N agysúlyú húshibrid tyúk és kakas vásár október 13-tól, szombaton és vasárnap is Mátraderecske TSZK Baromfi telepén, 7.00 -10.00 éráig, amíg a készlet tart. 350 Ft 'V V 450 Ft. Várjuk ^Vásárlóinkat. ZANUSSI GÁZTŰZHELY-AKCIÓ! CSERÉLJE KI MOST RÉGI TŰZHELYÉT 4 főzőlapos égésbiztosítóval, hőmérsékletszabályzóval, dupla üvegezésű sütőajtóval, belső világítással, 2 db zsírfelfogó tálcával ellátott 60 CM SZÉLES NAGY FŐZŐFELÜLETÍI GÁZTŰZHELY 4000 FT ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓ. Amíg a készlet tart. ZANUSSI A MEGBÍZHATÓ SEGÍTSÉG. Gyöngyös, Szí. Bertalan u. 2. Tel.: (37) 312-085 Eger, Dobó tér 1. Tel.: (36) 316-352 ________________________ (12808) r ŰZLETHAzN PADLÓSZŐNYEG-VÁSÁR! GARANCIÁVAL Belga import padlószőnyegek vására FÜZESABONYBAN a Városi Művelődési Házban (Rákóczi út 54.) M OKTÓBER 12-én 8-18 óráig; 13-án 8-15 óráig. JVür //Ó////1Á oá.i/r/'tt/yó/j/r/', é/ijtté/izt taÁa/'/t merj*/ 3_________________________________EXBROKER BT. (127 38; ÁRUHÁZ őszi árukészlettel várja kedves vásárlóit! Női- férfi ballonok, dzsekik Tolikabátok Angóra pulóverek, kardigánok Pamut és selyem szabadidőruhák Férfi ingek, női blúzok Pizsamák, hálóíngek Ágyneműk, törülközők Táskák, hátizsákok Rongyszőnyegek Fürdőszoba garnitúrák Sportcipők, papucsok, csizmák EGER, Széchenyi u. 25. Tel.: 310-683 Nyitva: H-P: 9-18 V (12726) ___Szó: 9-13 J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents