Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-10 / 238. szám

4. oldal Hazái Tükör 1994. október 10., hétfő Balról jobbra: Csintalan Sándor, Horn Gyula, Vitányi Iván, Szekeres Imre (Fotó: Kaposi Tamás) Az MSZP nemzetközi sajtótájékoztatója Egészségügyiek kívánsága: ápolói kamara kellene Befejeződött a rekonstrukció A fővárosi közüzemi vállalatok, illetve a kivitelezést végző Al­tena Kft. és a Betonútépítő Rt. szoros együttműködésének eredményeként az eredetileg tervezett időpontnál majd egy hónappal hamarabb, 116 nap után befejeződtek a nagykörúti víznyomócső-csere és villa­mosvágány rekonstrukció ez évre tervezett munkálatai - je­lentette be Schneller István fő­polgármester-helyettes vasár­nap délelőtt, az érintett útsza­kasz fővárosi átvételekor. Mint mondta ez a példa nélküli ese­mény nemcsak műszaki, hanem erkölcsi megújulását is jelenti Budapestnek. Pénzes István fő­városi biztos megköszönve a városlakók türelmét kitért arra, hogy a jövő évben újabb két- három hónap alatt a Blaha Lujza tér és a Bérkocsis utca között is kicserélik a több mint 100 éves vízvezetéket, s ezzel teljesen megújítják a gellérthe­gyi víztározóhoz vezető hálóza­tot. Az eredetileg áfával együtt 1,5 milliárdosra tervezett felújí­tás végső költsége csaknem 400 millió forinttal kerül majd többe a műszaki tartalom válto­zása miatt. A beruházásra 800 millió forintot az Országgyűlés biztosított, a fennmaradó rész pedig a Fővárosi Önkormány­zat teremtette elő. A lélek egészségének világnapja A Lelki Egészség Világszerve­zete október 10—ét a lelki egészség világnapjává nyilvání­totta. A világnapon a Népjóléti Minisztériumban egésznapos előadássorozaton, illetve keré­kasztal beszélgetésen foglal­koznak a lelki egészség kérdé­sével; a Magyar Pszichiátriai Társaság, a Nemzeti Egészség- védelmi Intézet és az Országos Pszichiátriai és Neurológiai In­tézet vezetői pedig ebből az al­kalomból közös nyilatkozatot tettek közzé. A dokumentum aláírói emlé­keztetnek rá: a lelki betegség­ben szenvedő emberek, vagy emiatt kezelt, kórházban ápolt betegek ugyanúgy rendelkez­nek az emberi méltóság, az egyenlőség elidegeníthetetlen jogával, mint az emberiség va­lamennyi más tagja. Ezeket a jogokat az Egyetemes emberi jogok deklarációja is kinyilvá­nította, s ezt hazánk 1991-ben ratifikálta. Az ENSZ-doku- mentumban megfogalmazotta­kat szeretnék a világnap meg­hirdetésével újra a közvéle­mény figyelmébe ajánlani. A lelki betegek jogainak tisztelet­ben tartása mellett ugyanakkor szükség van hatékony meg­előző programokra is a lelki rendellenességek visszaszorí­tása érdekében - hangsúlyoz­zák a nyilatkozat szerzői. (MTI) A nemzetközi sajtótájékoztatón részt vett Horn Gyula pártel­nök, Csintalan Sándor ügyve­zető alelnök, Szekeres Imre al- elnök, valamint Vitányi Iván az országos választmány elnöke. Újságírók kérdésére vála­szolva Hóm Gyula elmondta, hogy a választások után min­tegy három hónappal mind a közvélemény mind a párt tag­sága sokat foglalkozik a kor­mányzat tevékenységével. Jo­gosan elvárják, hogy a kor­mányzat megfelelő választ ad­jon a megfelelő kérdésekre. Ugyanakkor igen nagy nyomás nehezedik a kormányzatra, a szociális partnerek részéről, és sokszor az önmérséklet Hiánya nehezíti a kérdések valós meg­közelítését. Jogos igénye van a kormánnyal szemben az egyes tárcák vezetőinek is, de a pénz hiánya miatt kompromisszu­mokra van szükség. Másik kér­désre válaszolva a párt elnöke kifejtette, hogy a Szocialista In- temacionálé másfél két éve fog­lalkozik intenzíven a középke­let- európai régió kérdéseivel. Szerencsére több bizottság már csak kimondottan e témával foglalkozik. A térség országai­ban hatalmas kihívások tapasz­talhatók, és az MSZP e térség­ben tulajdonképpen a motor szerepét tölti be a gazdasági és a társadalmi átalakulást te­kintve. Ez év decemberének elején hazánkban tanácskozik a Szocialista Intemacionálé, ahol szintén e téma lesz a központi kérdés. Egy kérdésre vála­szolva Horn Gyula elmondta, hogy a küldöttek közül a mos­tani kongresszuson néhányan pesszimista hangot ütöttek meg. Ez természetes - mon­dotta, miután a küldöttek ki­sebb kollektívák gondjait ele­mezték, az MSZMP-nek vi­szont országos szinten pozitív választ kell adni a kérdésekre. Egy Szekeres Imrének feltett kérdésre az alelnök elmondta, hogy mind az ország közvéle­ményében, mind pedig a szoci­alista képviselő csoportban nagy dilemmát jelent: vajon mi­lyen terheket képes még a tár­sadalom elviselni. Senki nem tudja a határt, még Békési László pénzügyminiszter sem, ezért folynak az MSZP-n belül az alkotó jellegű viták. A vá­lasztások előtt a miről folyt a vita, most a hogyan kérdésére szükséges válaszolni. * A konresszussal kapcsolatban Flaskay Miklós az MSZP Eger városi elnöke kifejtette munka­társunknak, hogy két kérdésben érdemi munka folyt: módosítot­ták az alapszabályt, és sor ke­rült a vezetőségben a tisztújí­tásra. A párt vezetése megfiatalo­dott, és ez szerencsés dolognak mondható. Azért is, mert a személyi változások nagyjából egybe- estek a Heves megyei küldöttek javaslataival. El­mondta azt is, hogy a konrgesz- szuson ideológiai vita folyt a szociáldemokráciának, mint mozgalomnak és a kormány­zatnak a viszonyáról, valamint a parlamenti frakció és a párt együttműködéséről. Azt is elmondta, hogy termé­szetesen ezt a vitát a kongresz- szuson nem lehetett befejezni, ezt tovább kell folytatni. Szük­séges ez azért is, hiszen a párt szeretné elkerülni az MDF sor­sát, nem szabad hibákat elkö­vetni. Az MSZP sokszínű párt, sok tisztázó vitára van még szükség, de személyi torzsalkodás nél­kül. Maga a tanácskozás fel­elősségteljes, nyílt és őszinte légkörű volt. Végezetül el­mondta, hogy a Heves megyei küldöttek azt a kérést tolmá­csolták az MSZP vezetőinek, hogy 1996-ban a soros kong­resszus Egerben legyen. Harmadik alkalommal rendez­ték szombaton a megyei egész­ségügyi szakdolgozók tudomá­nyos ülését. A rendezvénynek a gyön­gyösi Mátra Művelődési Köz­pont adott otthont, létrejöttéhez pedig a Magyar Ápolási Egye­sület Alapellátási Szekciója Heves Megyei Szervezetén kí­vül az ÁNTSZ Heves megyei és gyöngyösi intézetei is segít­séget nyújtottak. A megye különböző pontjai­ról több mint negyven egész­ségügyi dolgozó - javarészt ápolónők - gyűlt össze az ülésre, melynek első napirendje keretében az egyesületi köz­gyűlésre került sor. Vékássi Ad­rienn megnyitóját követően dr. Thurmererné, Robicsek Rita egyesületi elnök beszámolója hangzott el az előző közgyűlés óta eltelt időszak eseményeiről, ezt követően pedig az egyesü­leti vezetők tisztújítására került sor. A felszólalók, köztük a Liga Szakszervezet meghívott szak­emberei - az ápolói kamara lét­rehozásának szükségességét hangsúlyozták. Mint kifejtették, hatékony munkavállalói képviselet a mai jogszabályi feltételek mellett csak a kamara létrehozásával valósítható meg. Ez persze az ápolókra nézve is szigorú feltételekkel jár: kö­telező kamarai tagság, iskolai végzettség, szakmai gyakorlat szükséges ahhoz, hogy a köte- lezetségek mellett jogokat is ki tudjanak harcolni. A nap hátralévő részében a tudományos ülésre került sor. Előadás hangzott el többek kö­zött a számítógépes adatfeldol­gozás előnyeiről, az üzemi egészségnevelésről, az ápolónő szerepéről a lakosság egész­ségvédelmében. A tudományos ülést szakmai kiállítás is színesítette. N.Gy. Heves megye küldöttei Fotó: Kaposi Tamás Templomszentelés, búcsú Dr. Seregély István egri érsek szentelte fel ünnepélyes kere­tek között tegnap délután Nagytályán, a római katolikus templomot. Az épület tornyát a máso­dik világháborúban bombata­lálat érte. Később a helybeliek állítot­ták helyre. Az időközben el­telt évtizedek alatt állapota életveszélyessé vált. Nagytá­lyán, a búcsú keretében adták át rendeltetésének a kívül és belül egyaránt megszépülve a templomot. David Yeliop Carlos-dosszié *Sa 5. rész- Nem félt, hogy a Cityben fé­nyes nappal elkaphatják?- Nem. Bevetésekkor fürge vagyok. Akkoriban karcsúbb voltam, és jobb formában, mint most. Azonkívül a bank bejá­rata előtt parkoltam le a kocsit.- Csak két merényletet haj­tott végre. Mindkétszer meglát­ták. A körözéseken az akkori külsejének pontosan megfelelő személyleírást adtak önről. Ez cseppet sem nyugtalanította:- Egyáltalán nem. A rendőr­ség kinyilatkoztatta, hogy egy arabot köröz, Nézze, amikor 1971-ben, Chelsea-ban kihall­gatott a rendőrség, találtak egy hamis útlevelet, és mégsem csináltak semmit. Most pedig egy arabot kerestek. Nyilván­való volt, hogy a rendőrség az 1971-es kihallgatásom és a Si- eff meg a bank elleni rajtaüté­sek között nem látott semmi összefüggést.- Hogyan reagált volna, ha egy banktisztviselő súlyosan megsérült vagy akár meghalt volna?- Aki egy cionista bankban dolgozik, annak ezt a kockáza­tot vállania kell.- Csak ilyen egyszerűen?- Igen. A cionisták elleni há­borút nem szabad Izraelra kor­látozni. Izraelt a cionisták erő­teljesen támogatják, miközben álmukban sem gondolnak arra, hogy ott éljenek. A pénzükkel vásárolják meg nyugodt lelki­ismeretüket. Miután Carlos bebizonyí­totta, hogy nem a lelkiisme- ret-furdalások embere, folytatta elbeszélését. Február elején Bejrútba repült. Ott Michel Moukarbel csatlakozott hozzá, és Haddaddal együtt vitatták meg a következő kampányukat. Libanonban a Japán Vörös Hadsereg (JVH) tagjai is csat­lakoztak hozzájuk. Éppen sike­res csapást mértek a Shell olaj- társaság szingapúri finomítóira. Vádi Haddad véleménye sze­rint az ilyen akciók - a a japá­nok 15 olajtartályt robbantottak fel - csak fokozzák a Nyugat riadalmát, ha az NFPF és a JVH közös akciójaként tüntetik fel. Valójában - magyarázta Carlos - a japánok 1972 után csatla­koztak csak harcukhoz. Ettől az időponttól kezdve a Népi Front Haddad vezette szárnyának vol­tak alárendelve. Minél többen álltak rendelkezésére a legkü­lönbözőbb országokból, annál könnyebb volt a cselekvési te­rét kitágítani. Moukarbel megkapta újabb célpontjait — 3 párizsi újságot, melyek elkötelezetten Izrael mellett szálltak síkra. Ezúttal a párizsi csoport új néven, Bau- dia-kommandóként készült az akciókért a felelősséget magára vállalni. Ezekre a rajtaütésekre Moukarbel már addig is Párizs­ban élő férfiakkal és nőkkel bővítette ki a csoportját. Mind­annyian a szélsőbaloldalról ér­keztek. Voltak közöttük politi­kai emigráns korzikaiak, algé­riaiak és franciák is. Ezek anél­kül, hogy elvbarátaik naciona­lista törekvéseit osztották volna, feltétel nélkül a kö­zel-keleti kérdés elkötelezettjei voltak, annyira, hogy minden aggály nélkül megszegték a törvényeket. A célpontok a LArche havi folyóirat, a Minute hetilap és a L’Aurore napilap szrkesztőségi épületei voltak. Francia elvba­rátok, akik betársultak ebbe a merényletsorozatba, megkér­dezték, hogy nem lehetne-e fel­venni a listára az ORTF, az Ál­lami Rádió épületét is? Mou­karbel beleegyezett. Carlosnak igyekeznie kellett. Mint egy zsonglőrnek, aki azzal az egyszerű gyakorlattal kezdi, hogy két tárgyat tart egyszerre a levegőben, és lassanként fo­kozza csak számukat, úgy nőt­tek az igények sajátos képessé­gei iránt. Amikor 1974-ben Moukarbel visszatért az ádeni és bejrúti megbeszélésekről, az volt a véleménye, hogy meg­szerezte a jogot a párizsi akció­sorozat irányítására. Ez világos volt mostani megjegyzéseiből. De ugyanilyen egyértelmű volt az is, hogy Haddad, Mou­karbel és a többiek nem értettek ezzel az önértékeléssel egyet. A sikertelen merénylet, majd a bank elleni dilettáns bombatá­madás Vádi Haddad szemében nem volt elégséges ok arra, hogy Carlost a terroristaakció legfőbb vezérkarába léptesse elő. Ez a Moukarbelhez fűződő kapcsolatának egyik kényes pontja volt, amely állandó súr­lódásokhoz vezetett, és végül fatális következményekkel járt. Carlosnak a vezetői funkció megszerzése csak egy prob­léma volt a sok közül. Ákadt még bőven más gondja is: meg kellett terveznie a párizsi táma­dássorozatot, gondoskodni róla, hogy a fegyvereket és a robba­nóanyagot eljuttassák Párizsba, illetve Londonba, és melléke­sen növekvő számú szeretőivel is meg kellett őriznie jó kapcso­latát. Ráadásul áprilisban újabb probléma merült fel. Apja, Jósé, Caracasból Londonba ér­kezett. Miután anyja figyelmez­tette, Carlos kötelességtudóan felhívta a Phillimore Court-i lakást, és úgy tett, mint akit meglep, hogy a telefont ott az apja vette fel. (Folytatjuk) (A kötet Budapesten megvásárolható a Magyar Könyvklubnak a Déli pályaudvari kerengőjé- ben lévő könyvesboltjában, illetve megrendel­hető postai úton a következő címen: Magyar Könyvklub, 1546 Budapest.)

Next

/
Thumbnails
Contents