Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-07 / 236. szám

2. oldal Világtükör 1994. október 7., péntek Sztrájkoló feleség. Detroitban él Denise Alexander. Az ifjú hölgy sztrájkot folytat férje, Tom Renrenback ellen. A harcias feleség kijelentette: miután mindketten állás­ban vannak, és nyolc órát dolgoznak, az otthoni munká­ból is egyformán kell(ene) kivenni a részüket. Képünkön a sztrájkoló asszony egyik gyermekével, Karinnal... Szőnyi-kiállítás Rómában Szőnyi István születésének 100. évfordulójára emlékezve a ne­ves magyar festő műveiből rendezett emlékkiállítás nyílt meg Rómában, a Magyar Aka­démia épületében. A most kiál­lított 58 alkotást a nagyközön­ség alig ismeri, mivel a képek a festő Rómában élő lánya, Triz- nya Szőnyi Zsuzsa tulajdoná­ban vannak. A megnyitón Szörényi László nagykövet elemezte Szőnyi munkásságát, majd a hazai, csendes Szőnyi-centená- rium kapcsán támadt vitákra ki­térve hangsúlyozta: „Szőnyi tu­lajdonképpen egész életében így járt. A valódi műértők min­dig rajongtak érte, de a hivata­los kultúrpolitika nem tudott vele mint kezdeni, sem a Horthy-korszakban, sem utána. Túl nagy volt, túl szuverén, és az ő teremtett világa nem egy párté, nem egy irányzaté volt, hanem Magyarországé.” Szőnyi Istvánnak nem volt túl sok személyes kapcsolata Olaszországgal. Igaz, az elsők között kapta meg Gerevich Aladár igazgató személyes fel­kérésére a római Magyar Aka­démia ösztöndíját 1929-ben, de alig négy hónap után össze­csomagolt, és hazamenekült. A Magyar Akadémián nyílt kiállítás viszont azt tanúsítja, hogy a Szőnyi-életmű egy je­lentős része Rómába került. Akar Ön egy sikeres, jól működő értékesítési csapat tagja lenni? A magyar piacon 1986. óta jelenlévő Libresse és Libero márkanevű, egyszerhasználatos higiéniai termékeivel piacvezető Mölnlycke Kft. felvételt hirdet KERESKEDELMI KÉPVISELŐI állás betöltésére, Heves megye területére. A kereskedelmi képviselő felelős a területén a Mölnlycke termékeinek folyamatos és teljes választékban történő megjelenéséért. A fenti állás­ra olyan érettségizett, jogosítvánnyal rendelkező fia­tal jelentkezését várjuk, aki kedveli az önálló, változatos és felelősségteljes munkát. Munkatár­sainknak a magas követelményeknek megfelelő színvonalú bért és szolgálati gépkocsit biztosítunk. Ha kedvet érez a fenti állás betöltésére, kérjük, hogy fényképes, kézzel írott önéletrajzát október 14-ig “Rozália” jeligére küldje a következő címre: 1031 Budapest, Rozália u. 33. Mölnlycke *8 Csurkin a délszláv válság megoldásáról Hatszáz kilogramm semtexre bukkantak Postai csomagküldeményként feladott, 663 kilogramm sem­texre bukkantak a cseh vámo­sok keddre virradó éjszaka az osztrák határ közelében fekvő Horni Dvoriste vasútállomásán. A vasúti rendészet Ceské Budejovice-i parancsnoka új­ságíróknak elmondta, hogy a terrorszervezetek által előszere­tettel használt, nagy erejű plasz­tik robbanóanyag egy jelöletlen vagonban, fuvar- és kísérőlevél nélkül érkezett szombaton az állomásra. A leplombálatlan vagon két nap után gyanússá vált, ezért a vámosok a vasúti rendészet közreműködésével felnyitották, s 39 darab, egyen­ként 17 kilogramm semtexet tartalmazó ládát találtak benne. Mint azóta kiderült, a szál­lítmányt Pardubicéből indítot­ták el, s a Ceské Budejovice-i nemzetközi csomagraktáron át az ausztriai Zeltweigbe kellett volna megérkeznie. Ismét bevetik majd a NATO-repülőket? William Perry amerikai vé­delmi miniszter megítélése sze­rint a boszniai szerbek Szara­jevó megfojtására irányuló mű­veletei elégséges alapot szol­gáltathattak volna a NATO lé­gicsapásainak kezdeményezé­sére. A PBS televíziónak nyilat­kozva szerda este kifejtette, hogy a szarajevói repülőtér le­zárása és a segélykonvojok akadályoztatása felért a bosz­niai főváros egyfajta körülzárá- sával. - Véleményem szerint cselekedeteik elégséges indo­kot képeztek arra, hogy elren­deljék a NATO-repülőgépek bevetését ellenük - mondta. A védelmi miniszter azonban hozzátette, hogy a döntés ter­mészetesen továbbra, is az UN- PROFOR-erők parancsnokának kezében van. Hozzáfűzte, hogy a múlt hé­ten találkozott mind Akasi Ja- szusival. az ENSZ-főtitkár boszniai megbízottjával, mind Michael Rose tábornokkal, az UNPROFOR-kötelék parancs­nokával, és felhívta a figyel­müket a szerinte súlyos szara­jevói helyzetre. A szerbek „igenje” A boszniai szerbek beleegyez­tek a szarajevói repülőtér újbóli megnyitásába - mondta Ja- szusi, az ENSZ-főtitkár dél­szláv ügyekben illetékes kü- lönmegbízottja. A boszniai szerb vezetőkkel való tárgyalá­sai után a diplomata kijelen­tette: Karadzic beleegyezését adta a légihíd felújításához, de cserébe garanciákat kért, meg­akadályozandó, hogy a muzul­mánok támadást kövessenek el a le- és felszálló gépek ellen. A világ országainak rendkívül óvatosnak kell lenniük, és meg kell érteniük a Belgrádból ér­kező fontos jelzéseket - jelen­tette ki szerda este Belgrádban Vitalij Csurkin, az orosz elnök délszláv ügyekben illetékes képviselője. A Slobodan Milosevic szerb elnökkel folytatott két és fél órás tárgyalást értékelve Csur­kin kijelentette: jelentős részt az orosz diplomáciának kö­szönhetően olyan fejlemények figyelhetőek meg a térségben, amelyek közelebb hozhatják a boszniai békét. „Amennyiben megragadjuk az alkalmat, meg­Október közepére egynapos fi­gyelmeztető sztrájkot hirdetett meg szerdán az olasz állami te­levíziónál, a RAI-nál dolgozó újságírók szakszervezete. Az Usigrai azt követően tette ezt a lépést, hogy a RAI igazgatóta­nácsának elnökasszonya, Leti- zia Moretti szerdán beiktatta a RAI új szakmai vezetőit, jólle­het a parlament illetékes bizott­sága elvetette az intézmény szakmai, gazdasági tervét. Az Usigrai felhívására szep­temberben már sztrájkoltak a RAI-nál az újságírók, mivel az igazgatótanács lecserélte az in­tézmény teljes szakmai vezeté­sét, ám előzetesen nem konzul­táltak a szakszervezettel az új vezetők személyéről. Az Usig­rai most arra kívánja felhívni a teremthetjük a békét, ha viszont elszalasztjuk a lehetőséget, ak­kor ismét a harcok és a véráldo­zatok ideje következik” - tette hozzá az orosz diplomata. Csurkin elmondta, hogy Mi­losevic elnökkel azokról a lépé­sekről beszélt, amelyek megté­tele szükséges lenne a boszniai háború befejezéséhez és a dél­szláv válság megoldásához. Az orosz politikus nem árult el részleteket a szerb elnökkel folytatott tárgyalásokról, csak annyit közölt, hogy Moszkva szeretné, ha az egykori jugo­szláv köztársaságok kölcsönö­sen elismernék egymást, és bé­figyelmet, hogy veszélyes fe­szültség támadt a RAI vezetése és a törvényhozás között. A szakmai vezetés cseréjét az ellenzék úgy értékelte, hogy az állami tévét elfoglalta Ber­lusconi kormányfő és egyik ko­alíciós partnere, a szélsőjobb- oldali Nemzeti Szövetség. E megállapítással a kormánykoa­líció harmadik jelentősebb tagja, az Északi Liga is egyetér­tett, mivel jelöltjei közül egy sem került be az új vezetésbe. A Liga és az ellenzék a tör­vényhozásban összefogott a RAI igazgatótanácsa ellen. A szokatlan szövetségre az adott hivatkozási alapot, hogy a RAI vezetése hibázott, amikor az új szakmai vezetőket azelőtt ne­vezte ki, hogy a parlament el­kében élnének egymás mellett. De Csurkin hozzátette: véle­ménye szerint nem a nemzet­közi elismerés a legfontosabb kérdés a válság rendezésében. Oroszország közvetítő sze­repével kapcsolatban Csurkin hangsúlyozta: Oroszországot mind a szerbek, mind a muzul­mánok, mind pedig a horvátok bírálták. Ez már önmagában is bizonyítja, hogy Moszkva ál­láspontja kiegyensúlyozott és objektív, az azonban biztosra vehető, hogy valamennyi poli­tikai vezető elismeri, hogy Moszkva kulcsszerepet játszik a válság rendezésében. fogadta volna az intézmény új szakmai, gazdasági tervét. A terv elfogadása a feltétele annak, hogy a törvényhozás jó­váhagyja az úgynevezett RAI-mentő rendeletet, ellen­kező esetben a súlyos vesztesé­get felhalmozó állami televíziót az azonnali csőd fenyegeti. Letizia Moretti jó két hétre felfüggesztette a kinevezett új vezetők beiktatását hivata­lukba, de a „tűzszünet” idején nem sikerült a három RAI-csa- toma egyikét követelő Ligát megbékíteni. A törvényhozás kulturális bizottságában az el­lenzék és Liga képviselői le­szavazták a RAI igazgatótaná­csa által készített tervet. Erre válaszul sor került az új szak­mai vezetők beiktatására. Ukrajna és az atomhulladékok ügye Ukrajnában elkészült az atomhulladékok elte­metését, illetve feldolgozását szabályozó kor­mányzati program. A szakértők szerint 15 éven belül - részben nemzetközi segítséggel - vég­leg megoldják a nukleáris hulladék tárolásának és felhasználásának problémáját. Ukrajna már jó ideje hosszabb tárolásra alkalmatlan tartá­lyokban őrzi az atomerőművekben elhasznált fűtőanyagot az erőművek területén. Ez sérti a nemzetközi előírásokat, másrészt a felhalmo­zódott nukleáris szemét biztonsági szempont­ból is veszélyessé vált. A program első szaka­szában - 1995 végéig - kijelölik az atomhulla­dékot feldolgozó egyetlen, központi üzem he­lyét. A második lépcsőfokban - 2004-ig - meg­építik a földalatti kísérleti laboratóriumokat, míg a harmadik szakaszban - legkésőbb 2010-ig - az addigi tapasztalatokat felhasz­nálva felépítik a központi újrahasznosító és el­különítő üzemet. A cseh agrárvállalkozásokról A jelenlegi cseh gazdálkodási környezetben oly alacsony jövedelmet biztosítanak az agrárvál­lalkozások, ami nem teszi lehetővé hatékony­ságuk növelését - jelentette ki Prágában a Me­zőgazdasági Szövetkezetek Cseh-morva Szö­vetségének elnöke. Jan Fend szerint az adott körülmények között a cseh mezőgazdaság tel­jesítőképességének további csökkenésével le­het számolni, s a termelés újbóli növelése ké­sőbb rendkívül sokba fog kerülni. Sajtójelenté­sek szerint a csehországi húsfeldolgozó üzemek kevesebb mint félkapacitással működnek, a nyersanyag 50 százalékát ehhez Finnországból, Dániából vagy Izlandról importálják, mivel az - például a sertés esetében - még mindig közel harmadával olcsóbb, mint a cseh piacon besze­rezhető fél disznó. Bulgária embargós veszteségei A bolgár kormány közleményben jelentette be, hogy Bulgáriát 6,1 milliárd dollár kár érte a Kis-Jugoszlávia elleni kereskedelmi szankciók következtében. - Az átmeneti szakaszban lévő Bulgária számára felfoghatatlan, hogy ilyen nagyságrendű veszteség érje a Biztonsági Ta­nács által elrendelt szankciók miatt anélkül, hogy bármiféle kárpótlást kapna - hangoztatta a Jevgenyij Matincsev miniszterelnök-helyettest idéző közlemény. Bulgária mindig is támogatta a Szerbiát a háború befejezésére késztetni hiva­tott szankciókat, de kártérítést kért a Biztonsági Tanácstól - emlékeztet a Reuter. A hajdani Ju­goszlávia Bulgária 8. legjelentősebb kereske­delmi partnere volt. A Kodak visszavásárolja tartozásait Az Eastman Kodak Company visszavásárolja 4,8 milliárd dollár értékű tartozását - jelentette be a fotókonszem Rochesterben. A vállalat e lépésével „jelentősen” csökkenti adósságát, és javít pénzügyi helyzetén. A Kodak május eleje óta több leányvállalatot és részleget adott el, köztük a Sterling Winthrop gyógyszeripari cé­get. A Kodak akkoriban, 1988-ban 5 milliárd dollárért vette meg Sterling Winthropot. Sztrájk készül az olasz állami televíziónál Moszkvai ősz: egy évvel a tragédia után Egy éve Moszkva központjá­ban nemzeti tragédiával vég­ződött az orosz Legelsőbb Ta­nács és Borisz Jelcin elnök szembenállása, amelyet tan­kokkal döntöttek el. Máig tisztázatlan körülmé­nyek között Jelcin elnök szél­sőséges ellenzékének hívására az akkor már napok óta rend­őrkordonnal körülvett „Fehér Házhoz” nyomultak a tünte­tők, hogy „megvédjék” a fel­oszlatott Legfelsőbb Tanácsot. E sorok írójának egykori hely­színi tapasztalatai szerint a rendfenntartó erőket teljesen felkészületlenül érték az ese­mények. Végig kísértett a mögöttes gondolat: vajon véletlen volt-e, hogy szinte akadályta­lanul nyomulhatott a feltüzelt tömeg a parlament épületéhez. Az események ezután ugyanis már teljességgel megállíthatat­lanul haladtak a véres végki­fejlet felé. A számtalan megválaszolat­lan kérdés egyike, hogy vajon megakadályozhatták volna-e hatóságok az események elfa­julását. Ami ugyanis ezután követ­kezett, a Szovjetunió romjai­ból újjászülető Oroszország történetének legsötétebb lapja­ira tartozik. A szeptember 21-én felosz­latott Legfelsőbb Tanács kép­viselői, illetve Ruszlan Hasz- bulatov parlamenti elnök és Alekszandr Ruckoj alelnök re­alitásérzéküket vesztve azt hit­ték, hogy a „felkelt nép” végre a segítségükre sietett. A politi­kusok ezután tovább tüzelték a tömeget. A polgármesteri hivatal ost­roma, majd az osztankinói tévé körüli vérfürdő körülményei mindmáig tisztázatlanok. Az, hogy ki, kire, honnan és fő­képp kinek a parancsára lőtt, a véres vasárnap egyik leghomá­lyosabb ügye. A hivatalos adatok szerint mintegy 150 ember - köztük járókelők és kíváncsiskodó gyerekek - vesztette életét a két a nap során. Nem hivatalos adatok szerint ugyanakkor en­nek tízszerese volt az áldoza­tok száma. A hatalmi dráma végkifejle­tét a CNN jóvoltából egyenes adásban láthatta a világ. Az ágyúlövések, a kelepelő gép­puskák, a halottak és a tűz kormozta „Fehér Ház” képét megőrizte a celluloidszalag, azonban a nemzeti tragédia mindmáig tisztázatlan. A vizs­gálat elmaradásának egyik oka talán éppen az, hogy az akkori döntéseket a politika mai sze­replői hozták. Amint az ismeretes, Orosz­országban azóta megváltoztak a politikai viszonyok, felszá­molták a tanácshatalmat, új al­kotmányt fogadtak el, amely megerősítette a végrehajtó szerveket és személyesen Jel­cin elnök hatalmát. Bár általános vélemény sze­rint jelenleg nincs esély a tava­lyi események megismétlődé­sére, a lappangó társadalmi fe­szültség ma is ott vibrál az át­alakuló Oroszország hétköz­napjaiban, s ingatag a jelen­legi, viszonylagos politikai stabilitás. Köti Lóránt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents