Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-06 / 235. szám

4. oldal Hazai Tükör 1994. október 6., csütörtök Rejtélyes zsarolókat keres a rendőrség Logikailag is nehezen kö­vethető zsarolási ügyben nyomoz a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság. Amint Tóth Ernő alezredes szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, az ügy kezdete májusra nyúlik vissza, ami­kor eltűnt Mihály Krisztina 17 éves érdi tanuló. A feltű­nően csinos kislányt utoljára május 5-ének reggelén lát­ták iskolatársai reggel 8 óra körül, amikor az iskolába közlekedő busz után futott, de lemaradt róla. Ezután szeptember elejéig semmi­lyen információ nem jutott el a szülőkhöz és a rend­őrökhöz a nyomaveszett lányról. Szeptember 2-án viszont Krisztina édesanyját egy férfi elváltoztatott han­gon felhívta munkahelyén, és 5 millió forint váltságdí­jat követelt a lány elengedé­séért, ígérete szerint ellen­kező esetben Krisztinát megerőszakolják és meg­csonkítják. Néhány napra rá ismét jelentkezett a kétség- beesett anyánál az ismeret- •» len telefonáló, s a szerény anyagi körülmények között élő Mihályné megígérte: el­adja házukat, hogy a pénzt előteremtse. Még aznap újra megcsörrent a telefon, s ek­kor a zsaroló közölte: meg­elégszik 500 ezer forint vált­ságdíjjal is. Egy másnapi te­lefonon az ismeretlen hang elmondta, bizonyítékul, hogy a lányt fogságban tart­ják, ruháinak egy részét el­helyezik az érdi vasútvonal mentén. A szülök a ruhákat meg is találták, amelyeket most rendőrségi laboratóri­umban vizsgálnak. Szep­tember 7-én újabb telefon érkezett, Mihálynét arra uta­sították, hogy a pénzzel szálljon fel a megadott vo­natra, s abból útközben dobja ki a bankókkal teli táskát. Mihályné zaklatott állapotában félreértette az üzenetet, és a vonaton ke­reste az ismeretlen sze­mélyt, akinek át kell adnia a táskát. Aznap este egy taxi érkezett Mihályék házához azzal, hogy az asszony ko­csival menjen egy megadott érdi telefonfülkéhez. Az anya férjével együtt fel is kereste a fülkét, ám a zsaro­lók este fél 10-ig sem je­lentkeztek. Azóta a telefoná­lók hallgatnak. A rendőrség több mint 2000 tanút hallga­tott már ki az ügyben, és így sikerült megállapítani, hogy egy háromtagú banda tagjai voltak a telefonálók, és Mi­hálynét valamennyi esetben Százhalombattáról hívták. A nyomravezetőnek 100 ezer forint díjat tűzött ki a Pest Megyei Rendőr-főkapi­tányság. 2.rész- Pontosan mikor? Megvonta a vállát.- Úgy szeptember 25. körül. De hiszen már megmondtam, hogy előbb próbát kellett kiáll- nom, és erre a Sieff elleni me­rényletet választottam.- A schönaui akciót Mou- karbel irányította Párizsból?- Nem. Meglehet, hogy Mo- ukarbel biztos búvóhelyet szer­zett ezeknek Párizsban, de mást nem tett ebben az ügyben.- Ki állt a túszszedési akció mögött?- A szírek.- A szírek?- A két ember az el-Száika csoport tagja volt. Azok a terro­risták, akik már januárban, az első akciójuk során lebuktak, szintén ehhez a csoporthoz, és nem a Népi Fronthoz tartoztak.- Ezt az első kísérletet a Fe­kete Szeptembernek és ezzel együtt Budidnak tulajdonítot­ták. Később, amikor a bíróság ■ előtt álltak, az osztrákok azt ál­FM: milliárdos támogatás a termelőknek Csak a korszerű, minőségi me­zőgazdasági termelést tudja támogatni a kormány, amely alkalmazkodik a módosult köz- gazdasági környezethez. Ezt Kis Zoltán, a szaktárca politikai államtitkára jelentette ki azon a szaktanácsadási tanácskozáson, amelyet szerdán tartottak a Földművelésügyi Minisztéri­umban. Az államtitkár utalt arra: az agrárkormányzat olyan támoga­tási politikát dolgozott ki, amely ezeket az elveket szem előtt tartva nyújtja a különféle támogatásokat. Jövőre gépvá­sárlásra mintegy 2 milliárd fo­rintos támogatást vehetnek majd igénybe a termelők, 70 százalékos kamattámogatással. Mintegy 9 milliárd forintnyi támogatási összeg vehető majd igénybe struktúra-átalakításra, 40-60 százalékos kamattámo­gatással. A reorganizációs alapban mintegy 6 milliárd fo­rint áll rendelkezésre. Eltörlik a támogatások mértékénél az ár­bevétel felső határául szolgáló 150 millió forintos limitet is. Az intervenciós támogatásra, amely a piaci zavarok leküzdé­sét szolgálja, 7 milliárd forint lesz az FM kasszájában. Ex­porttámogatásra a jövő évben 35 milliárd forint fordítható. Emellett 1,5 milliárd forint jut az öntözéssel és a melioráció­val kapcsolatos tevékenységek támogatására. A hazai termelést vámkorrekciókkal is serken­teni, védeni szeretnék, ezért már novemberben ilyen jellegű lépésekre lehet számítani, össz­hangban a GATT és az Európai Unióval kötött megállapodá­sokkal. A postás novemberben nagyobb összeggel csenget <Folytatás az 1. oldalról)- A módosítás után már ennek alapján indítjuk a pénzt a pos­tára - mondotta Koczka József.- Összesen az országban 2,7 millió nyugdíjról, illetve nyug­díjszerű ellátásban részesülőről van szó. Heves megyében 88 ezer 584 nyugdíjast, 1047 fő baleseti járadékost, nem társa­dalmi biztosítási ellátásban pe­dig 10 ezer 315 személyt érint a döntés. Érdekességként említette meg, hogy megyénkben 78-an kapnak 30 ezer forint fölötti nyugdíjat havonta, 10 ezer alatt pedig 33 ezren. A 10-15 ezer között 45 ezer 410-en kapnak juttatást, 15 ezer 500 és 25 ezer forint között viszont csak 9557-en. Árvaellátásban 3 ezer 344-en részesülnek, átlagban 7 ezer 214 forinttal; mezőgazda- sági szövetkezeti járulékot 2 ezer 403-an vehetnek át ha­vonta, átlagban 9 ezer 613 fo­rintot. Később még azt is hozzátette a Heves Megyei Nyugdíjbizto­sítási Igazgatóság vezetője, hogy ezek a számok, a létszám változhat, emelkedhet és csök­kenhet is a novemberi kifizeté­sig, de mindenképpen összesen 25 százalékos nyugdíjemelést jelent mindez. Jelentős részük­nél - a szociális ellátottaknál - az állam fedezi az összeget -, s ők csak a folyósítást végzik. Ez utóbbi kapcsán konflik­tushelyzet is adódik:- Azok a nyugdíjasok, akik évtizedeken át becsületesen fi­zették a járadékaikat a tb-nek, nem sokkal kapnak többet, mint amit néhány évig fizettek a szociális ellátottak; ők hétezer forinthoz jutnak. Az is igaz: sok községben nem volt munka­hely, szülések, gyereknevelé­sek miatt nem is tudtak volna munkát vállalni elég sokan. Ezt feloldani háromlépcsős nyug­díjbiztosítási rendszer beveze­tésével lehetne. Jogszabályt ugyan lehet módosítani, de ma­gát a rendszert nehéz, legalább 10 év kell hozzá.- Felhívnám arra is a fiata­lok, a gazdasági vezetők fi­gyelmét, hogy sok pontatlanság van: „lezserség”, felületesség, késés a tb-befizetések körül. Jelképes, alacsony összegeket közölnek a munkáltatók, és ez előrevetíti árnyékát az újrater­melődő, alacsony összegű nyugdíjasok növekvő számá­nak - mondja befejezésül Koczka József. - Nem az in­tézményt „vágják át”, ha nem fizetnek tisztességesen, hanem a dolgozóikat. (fazekas) Ügyviteli gyakorlóirodát alakítottak ki Egerben, a Neumann János Közgazda- sági Szakközépiskolában. Az új szakkabinetben konkrét vállalkozást szimulálnak a diá­kok. Az irodát tegnap délután Kisgergely István, a Megyei Munkaügyi Központ vezetője, és az intézmény igazgatója, dr. Sípos Mihály adta át rendeltetési céljának. A „lila” iskolá­ban ezáltal is szeretnék lehetővé tenni, hogy a diákok a mai munkaerő-piaci feltételeknek megfeleljenek, az elméleti ismeretek mellett a végzősök gyakorlati ismeretekkel is ren­delkezzenek, a könnyebb elhelyezkedés reményében. (Fotó: Kaposi Tamás) Vitray Tamás vehette át az idén első alkalommal átadott Aranyszarvas tévésdíjak egyikét. Az Axel Sprin­ger Kiadói Kft. ügyvezető igazgatója, dr. Bayer József összesen öt kategória győztesének gratulálhatott a Nép­rajzi Múzeumban rendezett díjkiosztón. (FEB-fotó) Már e hónaptól sugároz a városi televízió Gyöngyösön (Folytatás az 1. oldalról) A kábeltelevíziós övezetben két lehetőség nyílik a vételre: akár szobai antennával, akár a háló­zatot működtető társaság erre a célra felállított antennájával, kábelen keresztül. A televíziós készüléken az UHF 4-es sáv 27-es csatornáját kell keresni. Már a próbaadások ideje alatt elérhető a szerkesztőség is a 311-355-ös gyöngyösi tele­fonszámon. Maga a szerkesztő­ség egyébként a belvárosban, az egykori Volán Művelődési Ház (régi zsinagóga) épületé­ben kapott helyet. A gyöngyösi önkormányzat 40 millió forin­tos tökével kezdeményezte a vá­rosi televízió létrehozását, amely magában foglalja a szer­kesztőség épületét, a stúdió- technikát és a működési költsé­geket. Hosszú távon azonban ez csak a kisebbik része a felme­rülő költségeknek. Épp ezért jókor jött egy ame­rikai alapítású, Magyarorszá­gon is tevékenykedő, elsősor­ban telekommunikációval fog­lalkozó cég ajánlata a városi te­levízió közös vállalkozásban történő üzemeltetésére. Ez alap­ján az önkormányzat tulajdoni részesedése ugyan a létrejövő gazdasági társaságban nem lesz többségi, de a tárgyalások alapján a külföldi fél a kineve­zési jogot átadja az önkormány­zatnak. A televízió közszolgá­lati jellege nem szenvedhet csorbát, a reklámok időtartamát is szigorú megállapodás korlá­tozza. Újdonság még a környéken működő helyi televíziókhoz képest a íe/etex-szolgáltatás. Ezzel gyakorlatilag egy infor­mációs reklámcsatorna nyílik meg a legfrissebb cégjegyzék­kel és a hatályos önkormány­zati rendeletek szövegével. A néző tetszés szerint „lapoz­hatja”, mint bármely más tele- tex-csatomát. Az első időszakban napi két(?l) órás műsorral kezdik a sugárzást, amelyből 10-15 perc naprakész, aktuális híranyag, a többi előre gyártott műsor. Az amerikai partnercég rendkívül rugalmasan kíván együttmű­ködni, nem óhajt beleszólást a műsorszerkesztésbe. így előre­láthatóan^ valóban helyi, a mát­raaljai ember mindennapjaival foglalkozó új televíziós csator­nát élvezhet a közönség - az ígéret szerint már ebben a hó­napban. Nagy Gyula Magyarok Népjóléti Szövetsége Nyílt lakossági fórumot tartott szerdán a most megalakult Ma­gyarok Népjóléti Szövetsége nevében Ekrem Kemál György és Szabó Albert. A rendezvény szervezői a Moszkva téren, hangosbeszélőn szóltak a né­hány tucatnyi hallgatósághoz. Ekrem Kemál György beje­lentette: a Népjóléti Szövetsé­get azért hozták létre, hogy a szociális kérdéseken keresztül nyúljanak a magyarság sors­kérdéseihez. Szabó Albert kije­lentette: a szervezet küzd a tő­kés restauráció ellen. Nemzeti és szocialista alapokon nyugvó társadalmat képzel el. David Yellop Carlos-dosszié ■.§ a lították, hogy az el-Száika cso­port tagjai voltak, de...- Az el-Száika tagjai voltak, mint ahogy a bajtársak is, akik később sikerrel jártak. Minden terv szerint ment végbe.- Igen, tudom. A tábort be­zárták.- Ez csak részletkérdés volt. A rajtaütés világszerte az újsá­gok címoldalára került. Izrael barátai tiltakoztak, és Golda Meir éppen a legjobbkor gurult dühbe. Élőször majd elszállt a méregtől, azután elröpült Bécsbe. Kuncogott a saját tréfáján. Nyilvánvalóan szívesen emlé­kezett vissza ezekre az esemé- Tiyekre.- Képzelje csak el: az arabok úgy tervezik, hogy hamarosan megindítja Izrael ellen az Ok­tóberi Háborút, és elérik, hogy a miniszterelnök asszony Ausztriába repüljön, és ott jele­netet rendezett Kreiskyriek. Néhány nappal a háború előtt két szíriai palesztinnak sikerült trükkösen az egész izraeli nem­zet figyelmét elterelni. Szinte sajnáltam, hogy meg kellett za­varnom jó hangulatát.- De hiszen az arabok elvesz­tették a háborút.- Nem! Az egyiptomiak-és amerikaiak ellopták az arabok biztos győzelmét. Ez érdekes vitaindító állás­pont lett volna, de az idő sürge­tett.- Be akart számolni első, Jo­seph Sieff elleni merényletéről.- Moukarbel csak egy öreg pisztolyt és öt patront adott. Azt állította, hogy a francia bizton­sági szervek Párizsban a törö­kök elleni bevetésnél minden egyéb fegyvert elkoboztak. Kértem Carlost, világítsa meg részletesebben ezt az ügyet.- A THKO (Török Népfel­szabadító Hadsereg) nagyobb akcióra készült. Michel Mou­karbel fegyverek és felszerelé­sek egész arzenálját bocsátotta a rendelkezésükre - gránátokat, lőfegyvereket, rádió adó-vevő­ket. Nekem Párizsban csak egy öreg Berettát és öt lövedéket adott.- Miféle támadásra készültek a törökök?- Henry Kissingert akarták meggyilkolni.- Mi okuk volt rá?- Ön tréfál.- Egyáltalán nem. Aki 1973-ban el akarta tenni láb alól az Egyesült Államok kül­ügyminiszterét, annak erre a legkülönfélébb okai lehettek. Hogy ezek jogosak voltak-e, az más kérdés.- Kissinger és Szadat voltak a főbűnösök abban, hogy az arabok nem nyerték meg a há­borút. A háború után Kissinger aktívan részt vett a béketár­gyalások létrejöttében. Mind­egy, hogyan végződtek ezek a tárgyalások, az biztos, hogy nem az arabok érdekeit képvi­selték.- És miért akarták a törökök kinyírni Kissingert?- Meg akarták tömi a saját hazájuk függését. Ez volt az ő okuk. És ezért is voltunk a se­gítségükre. Henry Kissinger Európába repült a közel-keleti béketár­gyalásokra. A török földalatti csoport tudomást szerzett róla, hogy Párizsba és Genfbe ké­szül. Ezért azt tervezte, hogy az amerikai külügyminisztert a két város egyikében géppiszto­lyokkal és gránátokkal megtá­madja. A francia titkosszolgálat ismerte a török tervet. 1973. november 20-án a francia DST egyik egysége megrohamozott egy villát Vil- liers-sur-Mame-ban, Párizs kö­zelében. A tisztviselők a THKO tíz tagját letartóztatták, és biz­tonságba helyezték a nagy­számú fegyverből és adó-vevő­ből álló arzenált. Amikor a DST a villát lero­hanta, Carlos Londonban tar­tózkodott, és Joseph Sieffet, a Haddad által kiszemelt áldoza­tot figyelte. A Sieff család régi hagyományai alapján nemcsak Izrael, de a cionizmus iránt is elkötelezett volt. Családja évti­zedeken keresztül tízmillió fon­tot áldozott a cionizmus ügyé­ért. Carlos a Sieff családdal kapcsolatos, mindenre kiter­jedő méltatását a következő szavakkal fejezte ki:- Azt ugyanis tudnia kell, hogy én sohasem voltam anti­szemita. Anticionista igen. De nem antiszemita. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents