Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-27 / 253. szám
1994. október 27., csütörtök Választási Fórum 7. oldal Visszapillantás az elmúlt négy esztendőre: „Sehol sem tapasztalhattunk megyeellenességet” A szervezeti és működési szabályzat elfogadásával a közgyűlés több variációt is megtárgyalva úgy döntött, hogy üléseit havonta tartja, és azoknak időpontját a tárgyhó utolsó hetére ütemezte. Elnökét és alelnökét nem a korábbi közgyűlési tagok köréből választotta, így 52 fős lett, akik közül 36 polgármester. Ez arra mutat, hogy a közgyűlés döntően szakmai jellegű testületként működik, hiszen a polgármesterek felkészülten, a mindennapok tapasztalataival felvértezve jelennek meg a közgyűléseken, foglalnak állást a különböző előterjesztések kapcsán. Ez a személyi összetétel magában hordozhatta annak veszélyét, hogy a közgyűlésben elsősorban helyi, partikuláris érdekek érvényesülnek. A közgyűlés valamennyi tagja túllépett ezen, és csak elvétve fordultak elő olyan hozzászólások, javaslatok, indítványok, amelyek alapot adtak ennek a feltételezésnek. A közgyűlés a megye egészének érdekeit szem előtt tartva működött és működik. Korábban szóltunk a közgyűlés néhány tagjának pártok iránti elkötelezettségéről. A munka első időszakában - megállapításaink szerint - több olyan indítvány, hozzászólás fogalmazódott meg, amely mögött aktuális pártérdekeket lehetettfelfedezni. Érdekes módon az azt követő és a jelenlegi időszakban az ilyen jellegű megnyilvánulások szinte teljesen megszűntek, és az adott megyei helyzettel, lehetőségekkel szinkronban álló reális, átgondolt megközelítések váltak általánossá. Minimálisra csökkentek a képviselők pártoskodó vitái, pengeváltásai is. Kialakult egy nyugodt, érett tárgyalási rendszer, működési folyamat a közgyűléseken. Érdeklődéssel tekintettünk a parlamenti választásokat közvetlenül megelőző időszak elé, és legalább ilyen érdeklődéssel vártuk a parlamenti választásokat követő időszak megyei közgyűléseinek hangulatát. Csak reménykedni tudtunk abban, hogy a néhány hónapos átmeneti időszak sem okoz a közgyűlés munkájában és megítélésében olyan törést, amely esetleg az érdemi munkát negatívan befolyásolhatja. A közgyűlés közösen kialakított és átgondolt aktuális kérdésekkel, a megyét sajátosan érintő témakörökkel foglalkozott. Le kell szögezni viszont azt is, hogy nagyon nehéz volt megtalálni és megtartani az érdeklődést az adott napirendi pontok kapcsán. A közgyűlés ugyanis nincs döntési jogkörrel felruházva, így csak különböző állásfoglalásokat, javaslatokat tehet. Ez átfogó értékeléseknél és elemzéseknél problémát jelentett. Megfogalmazódtak olyan nézetek is, hogy egyáltalán mit ér egy-egy előterjesztés megtárgyalása, amikor sem eszköze, sem lehetősége nincs a megyének a szükségesnek tartott intézkedések végrehajtására, kikényszerítésére. Ezeken a reálisnak tűnő felvetéseken a közgyűlés - úgy gondoljuk - hamar túllépett. Olyan napirendeket tárgyalt, amelyek az egész megyét érintették, pl. a megye környezetvédelmének helyzete, a megye mezőgazdaságának helyzete, a Tigáz Rt. munkája és működése a megyei gázvezeték-hálózat bővítésénél, a Matáv Rt. tevékenysége a telefonhálózat bővítése érdekében, stb. A témákkal kapcsolatban olyan következtetéseket vont le, melyek útmutatóul, figyelmet keltő állásfoglalásként szolgáltak a helyi önkormányzatok részére is. Ezek az előterjesztések olyan információkat is tartalmaztak, melyek a helyi önkormányzatoknak nélkülözhetetlenek lettek. A hozzászólásokban, javaslatokban megfogalmazódtak a napirendekhez kapcsolódóan a megye sajátosságait alapul vevő és érintő kérdések. Ezeknek továbbításában és megismertetésében nagy szerepet játszott az a megyei közlöny, amely e napirendeket ösz- szefoglalta, esetenként értékelte, és amelynek a jövőben nagyobb szerepet kell vállalnia az önkormányzati munkában jelentkező különböző típusú problémák feldolgozására, és elsősorban a megoldások közzétételére. Egyértelműen hasznosnak bizonyultak a közgyűléseken a különböző megyei intézményi beszámolók. Működésükkel az egész megyét átfogják, tevékenységükkel, munkájukkal, ezzel együtt problémáikkal valamennyi helyi önkormányzat közvetlenül találkozik. így megismerésükön túl a közgyűlés szerepet kapott és vállalt működésük tartalmi kérdéseinek meghatározásában is. A közgyűlés a fő napirendjei kapcsán - éppen a megye sajátos helyzetét értékelve - a jelentkező gondok, problémák megoldásához is többször élt az illetékes minisztériumokhoz, illetve a miniszterelnökhöz az önkormányzati törvény által biztosított felterjesztési joggal. A felterjesztések körültekintő előkészítése után tételesen és reálisan körülhatárolták a megoldásra váró feladatokat - például az aszálykár megyei kezelését, a földrendezéssel kapcsolatos helyi önkormányzati költségek központi lefedezését, a környezetvédelmi lépések megyei támogatását, stb., és kértek központi segítséget ezek megoldásához. A minisztériumok a felterjesztéseket általában megválaszolták, de konkrét megoldásokat, az adott helyzet kezelését elősegítő intézkedéseket nem fogalmaztak meg. A közgyűlés a fő napirendeken túl - a részére előírt hatáskörökön túl - igen sok előterjesztés kapcsán foglalkozott az intézményhálózat, illetve hivatal működésével, a működési feltételek biztosításával. Megítélésünk szerint e hatáskörök egy részét a közgyűlésnek saját hatáskörben továbbra is fenn kellene tartania, egy részét viszont más szintre kellene helyezni, hiszen sok esetben formális a gyakorlásuk. Főképpen ennek is tudható be, hogy az elmúlt időszakban közel 450 határozat született, melynek végrehajtását folyamatosan szervezte a hivatal. A közgyűlés tagjai a testületi munkában az ellentmondások ellenére is aktívan részt vettek. Felkészültségüknek köszönhetően a testület működőképes, az érdeklődés és az aktivitás a ciklus utolsó évében sem csökkent. A megjelenési arány 70- 75 százalékos. Ugyanakkor azt is meg kell állapítani, hogy akad olyan közgyűlési tag, aki az eltelt időszakban csak egyszer vett részt a közgyűlés munkájában, de olyan 2-3 is, aki „felfüggesztette" közgyűlési tagsági megbízatását. E helyzet rendezésében a jelenleg érvényes jogszabályok alapján a közgyűlés semmilyen jogkörrel nem rendelkezik. Az elmúlt 3 és fél évben több helyi önkormányzat kérte azt, hogy kapjon közvetlen információt a megyei közgyűlés működéséről, munkájáról. Ezeknek a kéréseknek örömmel tettünk eleget. Az esetek többségében a megyei közgyűlés elnöke tartott tájékoztatást. A helyi önkormányzati testületek képviselői nagy érdeklődéssel hallgatták a megyei közgyűlés munkájáról szóló tájékoztatót azokról a munkamódszerekről, kapcsolatrendszerekről, melyeket közvetve vagy közvetlenül tapasztaltak is. Pozitívan értékelték a megyei közgyűlés és a megyei ön- kormányzati hivatal munkáját, ugyanakkor értetlenül állnak a megyei hatáskörök visszafejlesztése, a megyei lehetőségek szinte minimálisra történő visz- szaszorítása előtt. Sehol sem tapasztalhattunk megyeellenességet, s mindenütt a konkrétabb és az egyértelműbb együttműködést kérték. Mindannyiunknak szólt a kérés: sürgették a megyei közgyűlési tagok többszöri megjelenését a helyi önkormányzati képviselő-testületi üléseken, s azt, hogy információkkal, koordinációval és együttműködési kezdeményezésekkel segítsék a különböző fejlesztéseket, támogassák az önkormányzati munkát. A megyei közgyűlések iránti lakossági érdeklődés - a meghatározó szerep elvesztése miatt - nagyban csökkent. Ugyanakkor a testület munkáját az intézmények vezetői és dolgozói, valamint a helyi önkormányzat — tapasztalataink szerint — megkülönböztetett figyelemmel kíséri. Az írott és a képi sajtó, valamint esetenként a miskolci rádió tényszerű, reális tudósításokkal, értékelésekkel segíti a testületi munkát, működik közre a tárgyalt napirendi pontok megjelenítésében. (Folytatjuk) Dr. Jakab István a megyei közgyűlés elnöke Kampány-naptár Az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény a december 11-re kitűzött választás előkészületi szakaszait naptár szerint is meghatározza. Ennek értelmében az 1994. november 6- tól december 9-én 24 óráig tartó „választási kampánynaptár” a következőképpen alakul: 1994. november 6-tól december 9-én 24 óráig: „Fizetett választási hirde- tésű” jelzéssel az országos és helyi hírközlő szervek - azonos feltételek mellett - jelöltet népszerűsítő hirdetést tehetnek közzé. 1994. november 26-tól december 9-én 24 óráig: A jelölés, illetve a listaállítás arányában a helyi köz- szolgálati hírközlő szervek közük a jelölő szervezetek, a független jelöltek és a polgármesterjelöltek választási felhívását. 1994. december 9-én: Az országos közszolgálati hírközlő szervek azonos műsorfeltételekkel, azonos időtartamban, kommentár nélkül közreadják annak a nyolc jelölő szervezetnek a választási összefoglalóját, amelyek országos összesítésben a legtöbb képviselő- és polgármesterjelöltet, illetőleg listát állították. 1994. december 9-én: Az országos és helyi hírközlő szervek külön műsoridőt biztosítanak a jelöltet állító nemzeti és etnikai kisebbségek választási összefoglalójának. 1994. december 2-án 24 órától december 11-én 19 óráig: Tilos a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatások eredményeit nyilvánosságra hozni. (FEB) GYÁRI ÁRON POROTHERM® 38-as 38x23,8x25 cm POROTHERM® 30-as 30x23,8x25 cm km. lyukacsos tégla É.M. FECSKE TÜZÉP Kft. Telepén GYÖNGYÖS, Gyáru. 2. Telefon: 37/312-058 HATVAN, Cukorgyárral szemben Telefon: 37/341-276 Energia áremelés előtti árból extra kedvezmény, csak az É. M. FECSKE Tüzép Kft. telepein. A KÉSZLET EREJÉIG! A Magyar Kárpótlási Részvénytársaság ezúton értesíti a tisztelt érdeklődőket, hogy az adóalap-csökkentésre is felhasználható Magyar Kárpótlási Részvények 1994. október 24. és november 11. között készpénzért, illetve kárpótlási jegy felhasználásával is jegyezhetők. A kárpótlási jegyeket a névérték 160%-án vásároljuk meg. Részvényértékesítés és felvilágosítás a Takarék Bróker Kft-nél, a Takarékbank Rt. fiókjaiban és a jegyzésben résztvevő takarékszövetkezeteknél. (Magyar Kárpótlási Részvénytársaság^ (12352)
