Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-26 / 252. szám

2. oldal Világtükör 1994. október 26., szerda Kuba-Egyesült Államok: ismét az emigránsokról Az AIDS-teszt elvégezhető akár öt percen belül is a francia tudósok új módszerével. A fertőzés és annak fázisa a laboratóriumi körülmények között ilyen gyorsan kimutatható. (FEB-fotó) Országgyűlési delegáció a NATO-nál A magyar Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának küldöttsége a NATO különböző szervezeteinél tett látogatásával „mindé- * nekelőtt azt akarja kifejezni, hogy Magyarország továbbra is igen fontosnak értékeli közeledését az Észak-atlanti Szövetség­hez, beleértve a végső célnak tekintett majdani teljes jogú tag­ság elérését” - hangsúlyozta az MTI brüsszeli tudósítójának nyilatozva Mécs Imre (SZDSZ) bizottsági elnök, a delegáció ve­zetője. Kuba fel kívánja vetni az el­lene hozott újabb amerikai büntető intézkedések kérdését a hétfőn Havannában kezdő­dött kétoldalú megbeszélése­ken, míg az Egyesült Államok küldöttsége félreérthetetlenül jelezte, hogy - az eredeti el­képzelésnek megfelelően - csupán a szeptember elején New Yorkban kötött emigrá- ciós megállapodás végrehaj­tásával összefüggő témákat hajlandó megvitatni. Dennys Hays, a washingtoni külügyminisztérium kubai ügyekkel foglalkozó részlegé­nek vezetője, aki az amerikai küldöttség élén áll, kijelentette, hogy tájékoztatják a kubai felet arról az előkészítő munkáról, amelyet a megállapodásban vállalt évi legalább 20 ezer ku­bai emigráns befogadása érde­kében végeztek. így a jövő hét­től már felgyorsíthatják a ké­relmek elbírálását és havi mint­egy félezer személy ügyével foglalkozhatnak. Ugyanakkor leszögezte, hogy a két ország közötti kap­csolatok javításáról nem kíván­nak párbeszédet folytatni Ha­vannában. „Kormányom állás­pontja világos: erre a dialó­Peking hétfőn újólag elutasí­totta a Tajpej által javasolt kí­nai-tajvani, csúcstalálkozót. A Kínai Korpmünistá £árt köz­ponti bizpÓagáríafe tajvani ügyekben iÜétékes irodája nyi­latkozatban szögezte le: a kínai vezetők elvben nem zárkóznak el a tajvaniakkal tartandó ma­gas szintű tárgyalások elől, de semmi esetre sem folyhatnak az ilyen megbeszélések nemzet­közi fórumokon. Li Teng-huj tajvani elnök Csehországban idén többszörö­sére emelkedett a kábító­szer-fogyasztás, s az újonnan nyilvántartásba kerülő drogo­sok nagyobbrészt 15-17 évesek - nyilatkozta a Cseh Televízió (CT1) hétfő esti híradójában Ivan Douda, a „Kábító­szer-függőség Megelőzéséért és Gyógyításáért Alapítvány” egyik munkatársa. Rendőrségi statisztikák sze­rint a 12-16 év közötti narkó- sok száma az év eleje óta meg­duplázódott a Cseh Köztársa­ságban. A fiatalok többnyire gusra először Kubán belül van szükség, hogy az elvezessen szabad választások megtartásá­hoz, a demokráciához és az emberi jogok garantálásához” - tette hozzá. Tagadta azt is, hogy a kivándorlás témaköré­vel összefüggésben állnának, így a mostani tárgyalások napi­rendjébe illeszkednének azok a szigorító lépések, amelyekről Clinton elnök döntött a mene­kültválság augusztusi tetőpont­ján. Ricardo Álarcán, a parla­ment elnöke, a kubai tárgyaló- küldöttség vezetője viszont az első megbeszélés után kijelen­tette, hogy az Amerikában élő kubai származásúak pénzátuta­lásait tiltó és a Havanna-Mi­ami közötti légi járatokat korlá­tozó intézkedések elválasztha­tatlanok az emigráció kérdésé­től, s ellentétesek a kivándorlás kölcsönös szabályozásáról, tör­vényes mederbe tereléséről kö­tött megállapodással, hiszen éppen annak végrehajtását ne­hezítik. A kubai fél ezt fel is ve­tette a találkozón - jelezte a po­litikus. Elmondta, hogy a napi­renden szerepel a guantanamói és panamai támaszpontokon el­szállásolt kubai menekültek ha­zatelepítésének kérdése is. nemrégiben azt javasolta Csi- ang Cö-min kínai államfőnek, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködési Szervezet novemberi értekezle­tén, az indonéziai Bogorban. A KKP KB-iroda szóvivője hang­súlyozta, hogy mivel Tajvan Kína része, egy ilyen összejö­vetel Kína belügye lenne, nem engedhető meg, hogy szabályos államközi tárgyalás látszatát öltse. rögtön a keményebb drogokat kezdik fogyasztani, a könnyeb­bek közül pedig a marihuána a legelterjedtebb. Csaknem min­den második középiskolás azt állítja, hogy megpróbált már valamilyen kábítószert. A kábítószer-kereskedelem szempontjából a Cseh Köztár­saság tranzitországból célor­szággá vált. A drogok leggyak­rabban kamionokkal jutnak be az országba, az úgynevezett balkáni útvonalon. Elsősorban pervitin és heroin van forga­lomban. A japán herceg hazánkba látogat Magyarország lesz az első ál­lomása annak a 12 napos kör­útnak, amelyet Takamado her­ceg - Akihito japán császár nagybátyjának fia - és felesége, Hiszako hercegnő a jövő hónap végén Közép-Európában tesz. Mint kedden Tokióban beje­lentették, a hercegi pár novem­ber 24-én indul a körútra, amelynek során Lengyelor­szágba és Ausztriába is elláto­gat. Mindhárom országban most első ízben tesznek hivata­los látogatást a japán császári család tagjai. A hercegi pár Frankfurtból érkezik Magyar- országra, ahol a tervek szerint három napot tölt. (MTI) Palesztin polgár halála Nabluszban A ciszjordániai Nabluszban hét­főn este izraeli katonák megöl­tek egy palesztint - közölték ka­tonai források. A város szélén lévő egyik iz­raeli ellenőrző pontnál egy autó a felszólítás ellenére nem állt meg: a katonák tüzet nyitottak, s az utasok egyike halálosan megsebesült. Az izraeli rádió jelentése szerint a palesztin egyike lehe­tett azoknak a Hamász-aktivis- táknak, akiket az izraeli bizton­sági szolgálatok a tel-avivi me­rénylet óta keresnek. Az izraeli hatóságok az öngyilkos me­rénylet elkövetőjének nyújtott segítség vádjával eddig két Hamász-támogatót tartóztattak le. Dienstbier: el kell utasítani a kérkedést Jirí Dienstbier, a parlamenten kívüli cseh Szabad Demokraták elnöke kérkedése miatt bírálta a Klaus-kormány külpolitikai propagandáját. „Amikor azt halljuk, hogy a posztkommu­nista országok közül a csehek­nek megy a legjobban, hozzá kell tennünk, hogy ez már 100- 200 évvel ezelőtt is hasonlóan volt” - mondta az utolsó cseh­szlovák külügyminiszter.-Ez nem csupán az utolsó évek erőfeszítéseinek eredmé­nye, de a helyzeti előnyből is adódik - folytatta Dienstbier, a népszerűségi lista ötödik he­lyén álló cseh politikus, aki úgy vélte: ha a Cseh Köztársaság nem hagy fel az öndicsérettel, hanyatlás vár rá. „El kell utasí­tani nemzetközi téren az elkü­lönülésre irányuló törekvést és a kérkedést, amely csak bonyo­lítja a fejlett világhoz való csat­lakozást” — hangsúlyozta. Hozzátette még, hogy a Cseh Köztársaságnak mihamarabb be kellene adnia felvételi ké­relmét az Európai Unióhoz. A magyar honatyák az Egyesült Államok budapesti követségé­nek és állandó NATO-képvise- letének támogatásával kezdtek négynapos szakmai programot Belgiumban, amelynek utolsó napi - csütörtöki - programja már az olaszországi Avianóba, az ottani NATO-légitámasz- pontra vezet majd. Mint Mécs Imre elmondta, hétfőn egyebek között a Ma­gyarország fölött is missziót teljesítő AWACS felderítő gé­pek bázisát látogatták meg - ennek során az egyik ilyen gé­pet belülről is bemutatták a magyar képviselőknek -, majd Monsban, a Szövetséges Ha­talmak Európai Főhadiszállá­sán fogadták őket. Ma a NATO brüsszeli politikai központját keresik fel, míg végül csütörtö­kön az említett avianói támasz­pont meglátogatása zárja a sort (ez utóbbi bázisról indulnak azok a harci gépek, amelyek Bosznia légterében hajtanak végre repüléseket). Mécs Imre figyelemre méltó gesztusként értékelte már ön­magában a meghívást is, csak­úgy, mint a magyar képviselők és politikusok számára eddig nem ismert objektumok bemu­tatását. Másfelől a magyar par­lamenti küldöttség látogatása ismételten nyomatékot adhat Magyarország szövetségi érde­keltségének „egy olyan idő­szakban, amikor helyenként olyan híresztelések láttak nap­világot, mintha Budapestnek már nem is lenne fontos a NATO-hoz való közeledés”. Osztrák levélbomba - szlovén kapcsolat? Új szemponttal bővült az ausztriai levélbomba-ügyben a nyomozás: az osztrák bel­ügyminisztérium megerősí­tette, hogy Lojze Peterle volt szlovén külügyminiszter ugyancsak kapott fenyegető levelet. A borítékot Peterle sajtótit­kára nyitotta fel, majd a politi­kus és családja elleni bomba- merénylettel fenyegető írást azonnal a rendőrséghez to­vábbította. Az eset két héttel ezelőtt történt, de csak most jutott el a hír a sajtóhoz - a szlovén hatóságok változatla­nul elzárkóznak minden tájé­koztatás elől. Az osztrák belügyminiszté­rium több olyan levél birtoká­ban van, amelyeket a levél­bombákat küldözgető ismeret­len adott fel. Ezek azonos fel­adótól származnak, mint a Pe­terle címére küldött levél. Ed­dig a tettest inkább az újfa­siszta körökben gyanították, most azonban a nyomozást ki­terjesztették a szlovén kisebb­séggel szemben álló körökre. Emellett úgy tűnik, a tettesnek köze lehet Hallein városához: a helyi papírgyár szintén cím­zettje volt egy levélbombának, azzal az „indoklással”, hogy ott túl sok külföldit foglalkoz­tatnak. A nyomozók úgy vé­lik, az illető vagy családtagja a gyárból elbocsátottak egyike lehet. Emellett az osztrák bel­ügyminisztérium valószínűnek tartja, hogy a második - októ­beri - levélbomba-sorozat küldője ugyanaz a személy, aki Klagenfurtban augusztusban csőbombát robbantott. Az újabb szempontok alap­ján a belügyminisztérium is­mét a lakossághoz fordult se­gítségért. Olyan személyt ke­resnek, aki elítéli a Szlovéniá­ból Karintiába tartó bevásárló­turizmust, emellett kapcsolata lehet a levélbombák címzett­jeként szereplő salzburgi tár­sasággal, és jól ismeri Karintia középkori történelmét: a Pé­teriéhez intézett levélben ezekre, a közös múltra utaló és nemzetiségi viszálykodásra alkalmat adó mozzanatokról is tett említést a levélíró. Pekingben elutasítják a kínai-tajvani csúcsot Megduplázódott a cseh kábítószer-fogyasztók száma Honnan fúj Irakban a sivatagi szél? A jelek szerint lecsillapodott a feszültség a kuvaiti határon, amely az elmúlt két hétben lázba hozta a nyugati világ ka­tonai és politikai köreit. Wil­liam Perry amerikai védelmi miniszter a minap kijelentette egy amerikai katonai táborban, hogy az utolsó iraki fegyveres is elhagyta a kuvaiti határtér­séget, megszűnt a katonai ösz- szecsapás közvetlen veszélye. Ha valaki egy erre irányuló kérdést tett volna fel, akkor a J Pentagon vezetője minden bi­zonnyal folyamatosan sorolta volna az Egyesült Államok ka­tonai és politikai erőfeszítéseit, | amelyek végül az iraki katonák | visszavonulását eredményez­ték a Kuvaithoz közeli térség­ből. Szaddám Húszéin szándéká­nak és indítékainak a vizsgá­lata különösen érdekes így, a kudarc tényének ismeretében. Az utóbbiak terén általánosnak mondható az egyetértés az elemzők között: a romokban heverő iraki gazdaságot és az ennek nyomán kibontakozó társadalmi feszültségeket te­kintik az iraki vezetőt cselek­vésre ösztönző tényezőknek. A diktátor szándéka, célja tekin­tetében azonban mindenki ta­nácstalan, és csak a találgatá­sok szintjén képes magyaráza­tot nyújtani. A hipotézisek egyik cso­portja az elterelő hadművelet koncepciója köré fonódik. Egy feltételezés szerint Szaddám, a nemzeti érzelmekre apellálva, egy újabb katonai szembenál­lás vállalásával akarta elterelni a figyelmet a belső gondokról. Egy másik szerint, mivel az elégedetlenség már az eddig rendíthetetlen hűségűnek tar­tott köztársasági gárdán belül is elharapózott, lehetséges, hogy az elitegységnek a határ­vidéken való lekötésével Hú­széin csak egy katonai lázadást akart elkerülni, vagy az ameri­kai ellencsapás kiprovokálásá- val leszámoini az ellene fordu­lókkal. Vannak, akik szerint Hú­széin ezzel a taktikai lépéssel pszichológiai nyomást kívánt gyakorolni a Biztonsági Ta­nácsra, hogy az mielőbb az embargó enyhítése mellett döntsön. Végül azt sem zárják ki tel­jesen a lehetőségek közül, hogy valójában Húszéin ismét stratégiai célját, Kuvait beke­belezését kívánta elérni. Nos, a jelek szerint ezek a számítások - ha voltak ilyenek - nem jöttek be. Eltérően négy évvel ezelőtti magatartásától, Washington most félreérthetet­len jelzést adott Iraknak, és nem kívánta megadni Szad- dámnak a kezdeményezés elő­nyét. Akkor két repülőgépet küldtek a térségbe, most több száz vadászgép - kiegészülve néhány tízezer fő tengerésszel és katonával - kapott parancsot a felvonulásra, és ezzel pár nap alatt megfordult a haderőmér­leg az Öböl-térségben. Talán az is megér néhány .gondolatot, hogy vajon mi késztette ismét katonai beavat­kozásra az Egyesült Államokat, miért volt hajlandó újból vál­lalni a tetemes költséggel járó katonai erődemonstrációt, il­letve a diplomáciai konfrontá­ciót Oroszországgal. Kézen­fekvőnek látszik a válasz, mi­szerint az Öböl menti arab ál­lamokból érkező olcsó olaj olyan létfontosságú gazdasági érdeke az USA-nak, amelynek veszélyeztetettsége nem tole­rálható semmiképpen. Többen viszont ugyanakkor már leginkább azt feszegetik, hogy - a katonai akciók költ­ségét is beleszámolva - nem is olyan olcsó ez az olaj, amit Amerika az Irak által fenyege­tett országokból vásárol. Való­színűleg tehát valamivel több­ről van szó. Washington négy évvel ezelőtt, az 1990-91-es Öböl-válság idején már elköte­lezte magát. Ennek jelentősége olyan mértékű volt, hogy nincs az az amerikai elnök, aki ebből a pozícióból visszavonulót fúj­hatna, súlyos presztízsveszte­ség kockázata nélkül. Szerepet jászott azonban az amerikai külpolitikának egy másik vezérfonala. Irak nem­csak alkotmányos rendszeré­ben, hanem külpolitikai célki­tűzéseiben is szöges ellentét­ben áll Washingtonnal, és bármily csekély mérvű nem­zetközi siker visszalendítené őt abba a középhatalmi státusba, amelyet 1991 előtt betöltött. Ez mindenképpen megakadályo­zandó, mivel a Fehér Házban általában nem szeretik, ha olyan országok erősödnek meg és jutnak regionális dominan­ciához bárhol a világon, ame­lyek az Amerikai Egyesült Ál­lamokétól eltérő értékeket val­lanak. így talán már világosabb az is, hogy miért is nem szeretik Szaddám Húszéin alteregóit a Koreai-félszigeten és a Balká­non sem, még ha nincs is ott olaj. Márkusz László

Next

/
Thumbnails
Contents