Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-25 / 251. szám
1994. október 25., kedd Gazdaság 9. oldal Ezer román cégnél van magyar érdekeltség A Kézfogás Alapítvány a környező országok magyar kis- és középvállalkozásainak fejlesztésével foglalkozik, s elsősorban tőkebefektetésekkel segíti a vállalkozások beindítását, fejlesztését. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a tegnap kezdődött és október 29-ig tartó „ Székely- földi napok" eseményét ismertetve hangsúlyozta, hogy a térségben, a környező országokkal rendkívül fontos a gazdasági együttműködés. A vásárral egybekötött kiállításnak a Port Hangár Áruház ad otthont, s ahogy Barta Pál, a Port Rt. kereskedelmi igazgatója elmondta, kétezer négyzetméteren 30-40 székelyföldi iparos mutatja be fa-, kerámia- és népművészeti termékeit. A Portnak a multinacionális kereskedelmi hálózatokkal folytatott nehéz versenyben el kell mozdulnia, s a keleti árubeszerzés ennek a stratégiának a része. Elsősorban termelőkkel szeretnének szorosabb és folyamatos kapcsolatot kialakítani, s ha a mostani kapcsolat nemcsak protokolláris marad, akkor ennek van realitása. Az első bemutatkozást továbbiak követik, amelynek során a környező országok vállalkozói, kisiparosai építhetik gazdasági kapcsolataikat magyar cégekkel. Erre annál is inkább szükség van, mert a magyar befektetési töke még csak szerény mértékben van jelen a környező országokban. Romániában például a 35-36 ezer vegyes vállalat közül mindösz- sze ezerben érdekelt magyar vállalkozó. Kétszázezer már jelenleg a tartósan munkanélküli A KSH felmérése szerint a tartósan munkanélküliek száma 1992 első negyedévében 68 ezer volt, 1994 második negyedévéig 186 ezerre növekedett, arányuk az összes munka nélkül lévőkön belül 16-ról 41 százalékra emelkedett. A szakemberek arról tájékoztatták az MTI-t, hogy a munkanélküliség átlagos időtartamának növekedése a világon mindenütt az utóbbi évtizedek legjellemzőbb munkaerő-piaci jelensége. E probléma megoldására a fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban külön foglalkoztatáspolitikai célprogramokat dolgoznak ki. Bár hazánkban a munka- nélküliség csak néhány éve kezdett tömeges méreteket ölteni, már vannak arra utaló jelek, hogy a társadalomnak szembe kell néznie a munka- nélküliség tartóssá válásának súlyos problémájával. Egyre nő azoknak a száma, akik nem kapnak munkanélküli-ellátást, ám továbbra sem tudnak elhelyezkedni, s így anyagi támogatásra szorulnak. Táboruk 1994 közepén elérte a kétszázezret. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkanélküliség időtartamának növekedésével párhuzamosan csökken az elhelyezkedés valószínűsége. Á munkanélküliek körében - akár hosszabb, akár rövi- debb ideig nem dolgoznak - a szakképzetlenek és az alacsony iskolai végzettségűek aránya a legnagyobb. A hosz- szan tartó munkanélküliség jobban sújtja a középkorúakat és a nyugdíj előtt állókat. A nemenkénti megoszlás a nők javára szól, a férfiak közt több a munkanélküli. A tartósan munkanélküliek között ma már egyre többen találhatók a felsőfokú végzettségű értelmiségi körből is. A MUNKANÉLKÜLISÉGI RATA ALAKULASA Grafikonunk a kialakult helyzetképet mutatja A turisták közül sokan megfordultak az Idén Is Kiskörén, ebben a Tlsza-tó menti panzióban és vendéglőben (Fotó: Mentusz Károly) Heves megye: miként alakult a bolt- és vendéglátó-hálózat a múlt évben? A kiskereskedelem üzlethálózata jelentősen bővült az elmúlt években. A magánvállalkozások lehetőségének kiszélesedése kedvező hatást gyakorolt a bolt- és a vendéglátó-hálózat alakulására. A bővülés tulajdonosi átrendeződéssel párosult, ezt elősegítette az is, hogy a privatizáció a kereskedelem területén kezdődött. A magánkereskedők - egyéni vállalkozók - által üzemeltetett kiskereskedelmi egységek száma és aránya nőtt. Mint Kiss Attilától, a Központi Statisztikai Hivatal Heves Megyei Igazgatóságának munkatársától értesültünk, szűkebb hazánkban a múlt év végén mind a bolt-, mind a vendéglátó-hálózatban az országosnál nagyobb volt az egyéni vállalkozások keretében működő üzletek aránya, valamint arányváltozása 1990 év végéhez viszonyítva. Megyénkben a lakosság ellátását 1993 végén 6445 kereskedelmi egység szolgálta, az egy évvel korábbinál mintegy tíz százalékkal több. Az üzlethálózat nagyobb hányada - több mint 73 százaléka - kiskereskedelmi bolt. Számuk 1993 év végén - a gyógyszer- tárak nélkül - 4711 volt, 11 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ezen belül megyénk települései közül 29-ben csökkent, 69-ben nőtt, 20-ban nem változott a boltok száma. Az üzletkörök közül a vegyiáru-, az iparcikk-, a kultúr- cikk-üzleteké, a tüzelő- és építőanyag-telepeké, valamint az üzemanyagtöltő állomásoké az átlagnál jobban, az élelmiszer-, a ruházati és az egyéb üzleteké az átlagnál kevésbé nőtt, az általános áruházaké csökkent. Az üzletkör szerinti összetételben továbbra is legnagyobb - közel 35 százalék - az élelmiszerboltok aránya, ezeket követik mintegy 22 százalék részesedéssel az egyéb: dohány-, virág-, ajándéküzletek, bazárok. Az egyéni vállalkozás keretében működő összes bolt száma 17 százalékkal nőtt, ezen belül legjobban - 175 %-kal - az üzemanyagtöltő állomásoké. A boltok több mint héttizede, ezen belül az élelmiszer-jellegű vegyes üzletek 77 százaléka, a textil- és ruházati kisüzletek 78 százaléka, a drogériák és gyógynö- vény-szaküzletek 83 százaléka, az egyéb kiskereskedelmi üzletkörbe tartozók 85 százaléka egyéni vállalkozás keretében működött. 1993- ban 1428 bolt alakult, és 948 szűnt meg. Ezen belül az egyéni vállalkozás keretében újonnan működést kezdők száma 1053, a működést meg- szüntetőké 565 volt. Településtípusonként egy év alatt kismértékű arányeltolódás következett be a városok javára. Részesedésük a megye boltjaiból meghaladta a 62 százalékot. A városi bolthálózat 65 százalékát, a községinek 79 százalékát magánszemélyek működtették. A községek közül 1993 végén huszonegyben a boltok teljes egésze egyéni vállalkozás keretében működött, egyben nem volt boltot üzemeltető magánvállalkozó. A vendéglátóipari üzletek száma 1993 év végén - termelő- és segédüzemek nélkül - 1734 volt, közel 8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ezen belül megyénk települései közül 25-ben csökkent, 47-ben nőtt, 46-ban nem változott az üzletek száma. Az üzletkör szerinti összetételben emelkedett a kulturáltabb kiszolgálást biztosító melegkonyhás üzletek és cukrászdák aránya, ugyanakkor mérséklődött az italüzleteké. Az egyéni vállalkozás keretében működő összes vendéglátóhely száma 16 százalékkal nőtt, ezen belül legjobban, 41 százalékkal a cukrászdáké. A vendéglátóhelyek 78 százaléka, ezen belül az italüzletek 84 százaléka, az egyéb vendéglátó üzletek: eszpresszók, büfék, teázók, kávéházak, fagylaltozók 88 százaléka egyéni vállalkozás keretében működött. 1993-ban 445 vendéglátóhely alakult, és 322 szüntette meg működését. Ezen belül az egyéni vállalkozás keretében újonnan működést kezdők száma 375, az azt megszűnte- tőké 190 volt. Településtípusonként egy év alatt a kiskereskedelmi bolthálózat változásával azonos arányeltolódás következett be a városok javára. Részesedésük a megye vendéglátóhelyeiből közel 57 százalék volt. A városi vendéglátó-hálózat 69 százalékát, a községinek 90 százalékát magánszemélyek működtették. A községek közül 1993 végén 73-ban a vendéglátóipari üzletek teljes egésze egyéni vállalkozás keretében működött. Keresi önmagát a reálértelmiség A külföldi tőke viszonylag keveset ruházott be az iparba, és ahol mégis megtette, az új technológiát - részben szakemberekkel együtt - külföldről hozta be. így összegezte a napokban Geleji Frigyes, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese annak a vizsgálatnak az eredményét, amelynek során közel ötezer műszaki oktató, kutató és mérnök egy kérdőívre adott válaszait dolgozták fel. A reálértelmiség kereseti aránya a szakmunkásokéhoz képest 1945-től 1982-ig folyamatosan csökkent. Azóta ez fokozatosan javul, és tavaly már 1,72-szer annyit kerestek a reálértelmiségiek, mint a szakmunkások. Hozzátehetjük, hogy az iparilag fejlett országokban ez az arány 2-3-szoros. A mérnökök fizetése 1971-ben még 20 százalékkal haladta meg a jogászokét és közgazdászokét. 1993-ban ezzel szemben már ugyanannyival volt alacsonyabb. A kérdőívek tanúsága szerint a megkérdezettek 1990-ben még valamennyien munkavállalók voltak, tavaly viszont 32,6 százalékuk már vállalkozó, és a többségük „önfoglalkoztató". Saját tőkével 81 százalékuk kezdte el vállalkozását, a külföldi tőke részesedése pedig hét százalékot tett ki. A műszaki vállalkozók 14 százaléka saját fejlesztésű, hat százaléka átvett terméket gyárt, 13 százalékuk javító-szerelő szolgáltatással, egyharmaduk pedig kereskedelmi tevékenységgel foglalkozik. A regisztrált munkanélküliek között a kertészmérnökök aránya a legmagasabb: 33,8 százalék, az erdőmérnökök 22, a kohómérnökök 15,2 százaléka nem tud elhelyezkedni. A munkanélkülieknek csak tíz százaléka próbálkozott meg valamilyen vállalkozással. Tfrdekes képet alkottak teli/hát a felmérés eredményei, a reálértelmiség mai helyzetét regisztrálták. De hogy ez vajon mikor változik majd kedvezőbben, egyelőre nem tudjuk. Mentusz Károly A fuvardíjakról A MÁV Rt. célkitűzései szerint a fuvardíjakat a jövőben egységesítenék. Egy lépcsőben csökkentenék az export-import szállítások belföldi díjait, amelyek néhány éve a szabad árkategóriába tartoznak. Ettől a közúton vitt áruk nagy részének vasútra terelését remélik. VALUTA vételi eladási Pénznem árf. 1 egységre forintban Angol font Ausztrál dollár Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma (100) Holland forint ír font Japán yen (100) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona Olasz líra (1000) Oszt. schilling (100) Spanyol peseta (100) Svájci frank Svéd korona USA dollár ECU (Közös Piac) 172,94 175,94 78,26 79,60 18,10 18,40 23.12 23,46 20,66 21,00 45.98 46,78 63.12 64,16 170,38 173,18 109.08 110,94 78,51 80,03 357,61 364,27 70,75 71,95 16,25 16,53 69,16 70,38 1005,381022,08 84,92 86,38 84.98 86,38 14,87 15,11 106.09 108,09 134,66 136,90 A GAZDASÁG HÍREI Növekedés nélkül nem lehet egyensúly! Hatvannapos kőbányai világos sör A Kőbányai Sörgyár Rt. ebben az évben 14 milliárd forint bruttó árbevételre számít. A magyar sörpiacon tavaly mintegy egyharmaddal részesedtek, termelésük 7,9 millió hektoliter volt, idén ennél valamivel többet várnak. A dél-afrikai tulajdonosok 1994-ben tizenkétmillió dollárt fordítottak: az üzem korszerűsítésére. Árusítják már a kőbányai világos sör hatvan napig eltartható változatát is. Újabb osztrák cipőbolt-hálózat épül A tőzsdén jegyzett debreceni Főnix Rt. az osztrák Delka cipőbolttal kötött együttműködési megállapodás keretében Debrecenben és Hajdúszoboszlón újabb két üzletet nyitott. A vállalat cipőeladásaiból származó forgalma az eddigi Hajdú-Bihar megyei nyolc cipőboltban tavaly 280 millió forint volt. A Delka országos bolthálózatának kiépítése várhatóan 1995-ben kezdődik. Bevezetik a havi profitjelentést is A magyarországi távközlés helyzetéről közölt cikket az International Herald Tribune című párizsi angol nyelvű napilap. A Magyarországon száz lakosra jutó 14,5 telefonvonal csak egyharmada a nyugat-európai átlagnak. A Matáv Rt. résztulajdonosai, a Deutsche Telekom és az Ameritech Corp megdöbbenve látták - írja a párizsi lap -, hogy a távközlési társaságnál nem létezik profitirányultság, az időszakos pénzügyi adatszolgáltatás nehézkesen működött. A külföldi partnerek új könyvelési módszereket és havi profit-, illetve veszteségjelentéseket vezetnek be. Az alkatrészgyártás húzóágazattá válhat A Világgazdasági Kutatóintézet szerint a nagy sorozatú autóalkatrész-gyártásnak jó esélye van, hogy néhány év múlva húzóágazattá váljon Magyarországon. A Suzuki esztergomi, a General Motors szentgotthárdi, a Ford székes- fehérvári, valamint az Audi győri gyára eddigi működésének alapján arra a következtetésre jutnak, hogy Magyarországon alkalmasak a feltételek egy közép-európai termelőbázis létrehozására. Gazdaságunk külső és belső egyensúlyhiánya nem mérsékelhető növekedés nélkül - mondta Oblath Gábor, a Ko- pint-Datorg őszi konjunktúrajelentésének szerkesztője. A kutató elmondta, hogy nem tartják megalapozottnak azt a vélekedést, amely szerint a külső egyensúlyhiányt a költségvetési hiány letörésével lehetne mérsékelni. Az államháztartási deficit és a folyó fizetésimér- leg-hiány csökkentéséhez más eszközökre van szükség. Ezt a vélekedést egyébként az elmúlt évek adatai is alátámasztják. A költségvetés hiánya 1990 és 1993 között a fizetési mérleggel éppen ellentétesen alakult. A folyó fizetési mérleg tavaly óta kialakult hiányát alapvetően a külkereskedelmi mérleg romlása okozta, miközben a külföldi adósság kamatterhei nem változtak számottevően. Ebből az következik, hogy az export és az import alakulásán kell változtatni, ha csökkenteni kívánják a fizetési mérleg deficitjét. A költségvetési hiány elsősorban a belföldi államadósság kamatterhei miatt növekszik. Annak kamatfizetési terhe tavaly a GDP 4,5 százaléka volt. Ez az idén várhatóan 6,5-7 százalékra, jövőre 9 százalékra nő. A deficit „karbantartásának” legfontosabb feltétele a kamatterhek növekedésének megállítása lenne. Téves az elgondolás, hogy a hiány csökkenését a kiadási tételek megnyirbálásával és a folyó bevételek növelésével lehetne elérni.
