Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-25 / 251. szám

1994. október 25., kedd PÉTERVÁSÁRA ES KÖRZETE 5. oldal Jövő nyárra elkészül Mátraderecskén a sportcsarnok melletti iskola tetőtérbeépí­tése. A magasabb oszályokban szereplő labdarúgó, kézi- és kosárlabdacsapatok, bir­kózók gyakori itteni edzőtáborozásai során eddig gondot jelentett az elhelyezésük. Ha az október 1-jén megkezdett 5 milliós beruházás elkészül, 30 személyt tudnak a iskolaépü­let tetőterében kényelmesen elszállásolni. (Fotó: Kaposi Tamás) Istenmezejiek változatos négy éve Újságíró-olvasó találkozó Recsken Október 27-én, csütörtökön délután öt órai kezdettel újság­író-olvasó találkozóra kerül sor Recsken, a községháza díszter­mében. Az olvasók és az érdek- ló'dők ezúttal a kiadó, valamint a szerkesztőség vezető munka­társaival találkozhatnak, nekik tehetik fel kérdéseiket, mond­hatják el véleményüket a lapról. Rendkívüli testületi ülés Mátraballán Az emúlt hét elejére hívta össze a mátraballai képviselőtestüle­tet a falu polgármestere. A dél­utáni közgyűlés megtartását a választási munkacsoport kiala­kításának szükségessége, il­letve a gyógyszertári központ privatizációja indokolta. Ha lassan is, de épül a szennyvízhálózat Bükkszéken immár a Kossuth utcában is befejeződtek a szennyvízvezeték-rendszer ki­építésének munkálatai, így a hálózatot már az Ady és a Vö­rösmarty utcák felé lehet bőví­teni. Az itteni feladatokkal - az időjárástól függően - előrelát­hatólag decemberben végeznek a munkások. A rendszer így mintegy 70-80 százalékban már kész a faluban, a hátralévő sza­kaszokat pedig tavasszal feje­zik be - ígéri a polgármester. Pénzügyi kérdések a leleszi testület előtt Holnapután, csütörtökön 16 órakor tartja testületi ülését Tarnalelesz önkormányzata. Ezen - egyebek mellett - a gázberuházás helyzete, illetve az 1995-ös esztendő pénzügyi terv-koncepció előzetes körvo­nalazása szerepel. Faluszépítő egyesület alakult Fedémesen Pénteken este megtartotta ala­kuló ülését a Fedémesi Hagyo­mányőrző és Faluszépítő Egye­sület. A tizenhat alapító tag ál­tal életre hívott szervezet elnö­kévé Szabó Sándort választot­ták. Az alakuló ülésen elfoga­dott alapszabályból többek kö­zött kiderül: az egyesületet a falu és közvetlen környezetében az építészeti és természeti érté­kek megőrzése, gyarapítása ér­dekében alapították. A nyárt sirató őszi esők után a természet piktora ezerszínűre festi az erdőt, mezőt s csupán emlékeinkben élnek tovább az elmúlt nyár tűnő pillanatai. Emlékezünk arra, hogy a parádfürdöi Ilona-völgy gyermekzsivajjal telt meg, a Csevice forrás felől parázson piruló szalonna illatát szállí­totta a légáramlat. A siroki vasútállomástól még a kora hajnali harmaton indultak neki vállalkozó szellemű fiatalok és idősebbek a Mátrabércnek, hogy meghódítsák a hegyge­rincet, és 56 kilométer megté­tele után célt szakítsanak Szurdokpüspökiben. A 36 ki­lométeres „Hanák Kolos” tel­jesítménytúra a Kékestetőről indult, hogy a sirokiakhoz csatlakozva folyamként ér­kezzen meg Nógrád megyébe. Ziháló tüdő, egyre nehezülő túrabakancs, óriásokká maga­sodó sziklaszirtek jelennek meg a túrázó szemei előtt, amikor még az út közepénél tart. De húzza-viszi magát előre, mert elhatározta, hogy végigmegy az úton, legyőzve a sártengerré dagasztott útvo­nalat, az ágasvári szurdok kö­ves meredélyét. Legnagyobb tornatermünk­ben, a természetben sokasod­nak az események, rendezvé­nyek, ahol találkozót adnak egymásnak az idős természet- járók éppúgy, mint a termé­szetbe most kóstoló süvölvé- nyek, hangoskodó kisdiákok. S az emberek tengernyi gondja mellett is növekszik azoknak a száma, akik kikap­csolódásként a hétvégi termé­szetjárást választják. A nem éppen természetbarát törvé­nyek, amelyek megvonták a kedvezményt a kispénzű em­berektől nem tudták padlóra küldeni az erdeti turizmust, csupán visszavetette szerve­zett formáját, csökkentette az egyesületek, szakosztályok számát. Ám a hegyet járó ember nem könnyen adja fel. Gyalo­gol a közel 90 kilométer hosz- szúságú hevesi kék túraútvo­nalon, örömmel figyel fel a szinpompás tollazatú Mátyás madárra, az erdő jelzőjére, amikor hangosan adja tudtul mindenkinek az ember köze­ledtét, S örül minden egyes jelzett fának, és annak, hogy a szaporodó tarvágáson nem tüntetik el a Mátrát, a Biikköt. Az ősbükkös, a fenyves, vagy a táj őserdőnek titulált rejtett zugai nem lesznek áldozatai a „termelékenységnek”... Az új erdőtulajdonosok kezében is talán megáll a fejsze, vagy a modem rablógazdálkodás eszköze a stihlfűrész, és el­gondolkodnak azon, hogy meddig élhet, nőket egy fa, amely gyermekeinknek, uno­káinknak biztosítja az egész­séges, ózondús környezetet. Mert a rablógazdálkodás megváltoztatja az erdő arcula­tát, átalakítja flóráját, fauná­ját. A talajerózió megkezdi kérlelhetetlen pusztítását és a lombkoronás hegyoromok kö­ves, sziklás területté válnak. Földönfutóvá lesz a szarvas, idegenné válik a táj a karcsú özeknek. A fészkétől űzött zöldmentéjű küllömadár, a méltóságteljes körözéssel élelmet kereső egerészőölyv, vagy az élesszemű sólyom nem találja ősi otthonát. Ezért is nagyon jelentősek azok a szaktáborok, amelyeket a Mátra, a Bükk rengetegeiben vernek fel a környezet- és er­dővédők. A tansátor előtt esténként fellobogó tábortűz rőt lángjai­nak fényénél értékelik a napot, rögzítik az eseményeket. Egy-egy tapasztaltabb tábo­rozó régmúlt emlékeit idézi a tájnak, Heregrétnek, Sándor- rétnek, Kútlápának vagy a Vaddisznónak. Mint a régi re­gősök idején, felelevenednek történetek, mondák, szinte át­élik Galya-Darnó meséjét a két kőszívű királyról, a csodá­latosan szép Tárná nevű lány­ról és a hűséges Szél királyfi­ról... Sok hasznot rejt egy ilyen tábor, ezért is szükséges támogatni létrejöttüket, mű­ködésüket, megteremteni fel­tételeiket. Érezzék jól magu­kat a kis közösségek, nagyobb örömmel, várakozással ké­szüljenek ezekre az alkal­makra. A megyei természetba­rát bizottságok mellett felada­tuk a testnevelési és sporthiva­taloknak is, hogy erre szűkös anyagi forrásaikból áldozza­nak. Ha úgy adódik, az igé­nyekhez igazodva kell meg­szervezni a hegyi-kerékpáros túraképzést, kerékpárutakat tervezni a vadregényes tá­jakra. Érdemes felfedezni me­gyénk szép tájait. A hegyvi­déki romantika mellett rálelni a Tisza tóromlatlan hangula­tára, a háborítatlan vízivilág igaz szépségére, meghallani a zizegő sás neszeit. Mennyi szépség, mennyi romantika, érték található He­ves tájain, amely nyitott vala­mennyiünk számára, akik megértik hívó szavát. K. J. (Folytatás az 1. oldalról) Az előzetes becslések szerint ez ugynis mintegy 250-300 milliót igényelne, az erre elnyerhető központi támogatás mértéke és mikéntje pedig meglehetősen bizonytalan. Ugyancsak a megvalósítandó feladatok közé sorolja az alpol­gármester a helybéliek nagy „szívfájdalmát”, a tornacsar­nok hiányának pótlását. Jelen­leg csupán az elképzelés szint­jén mozog a dolog - tárja szét kezeit Ország József, aki sze­rint odáig már eljutottak, hogy a tervezőkkel felvegyék a kap­csolatot, ám ez is pénzkérdés. Mint már hírül adtuk, az elmúlt héten Pétervására és a kör­nyező települések társulást hoz­tak létre az előrelépés érdeké­ben. A komplex fejlesztési program kidolgozására a Heves megyei önkormányzat előké­szítő munkája után a Heves Megyei Vállalkozói Központ nyújtott be pályázatot, amely­ben nyolcmillió forintot kértek területfejlesztés céljára. A vál­lalkozási központ elnyerte ezt az összeget, de ez „csak” az összes költség 70 százalékát je­lenti, a többit saját erőből kell biztosítani. Ezt a központ úgy­nevezett PHARE támogatású programjából tudták fedezni, így további 3,2 milliót tettek a nyolchoz. Az így megszerzett 11,2 millió forintból alkotják meg az elképzeléseket 16 tele­pülés számára. Nagyon fontos, hogy hely­ben is szülessenek olyan tervek, amelyekkel a későbbiek során további állami és más forrásból származó pénzeket lehet meg­pályázni, például munkahely teremtő vagy megyei támogatá­sokat. A program kidolgozójá­nak szorosan együtt kell’ mű­ködnie a helyi önkormányza­tokkal, vállalkozókkal, intéz­ményekkel. Integrálni kell minden eddig elkészült tanul­mányt, felmérést, s figyelembe kell venni a jelenleg folyamat­ban lévő speciális elképzelése­ket is, mint például a megyei idegenforgalmi stratégiai terv kidolgozását. Mint Tóth Elemér, a megyei Vállalkozói Központ vezetője Noha már „csak” a kisebb munkálatok vannak hátra, még bizonytalan a bükkszéki sport- csarnok átadásának időpontja. Huszár István polgármester re­ményei szerint azonban ked­vező esetben akár már novem­ber második felében megejthe­tik az ünnepélyes aktust. Mint mondotta, jelenleg a műanyag padló leragasztásán fáradoznak a munkások, illetve Az eddig elért eredményeket úgy valósította meg a falu, hogy minden nap meg kell bir­kóznia az egyik legnagyobb ki­hívással, a munkanélküliséggel. A hajdan virágzó település 2215 lakosából ma mintegy 300-an állás nélküliek. Ez a probléma - és ez tovább sú­lyosbítja a helyzetet - a fiatalo­kat is sújtja, ami az itt élő csa­ládok megélhetését nehezíti. Aligha lehet vigasz, hogy a hi­vatal - erejéhez és lehetőségei­hez mérten - igyekszik rajtuk segíteni: őket is alkalmazzák a települést érintő fejlesztések­nél. Kühne Gábor elmondta, ilyen szempontok alapján tesznek közzé verseny- ; tárgyalási felhívást. Ebben Bó- dony, Bükkszék, Erdőköve^d) Istenmezeje, Ivád, Kisfüzes, Mátraballa, MátraderecskéflX Párád, Parádsasvár, Péterváu sára, Recsk, Sírok, Szajla, Ter.-W pes és Váraszó gondjaira kereitórl nek gyógyírt. Aki erre a fel-íKt adatra vállalkozik, annak gonáin doskodnia kell a jelenlegi áll®? pót felméréséről, a térség gázr'J dasági szerkezetének helyzetéig3 nek, munkaerőpiaci és de magi! n ráfiai folyamatainak) 1 bemutatásáról és elemzéséről:»’! Fontos, hogy számot vessen a - f regionális összefüggésekkel,:; a:;' térség válsághelyzetével. «I ?b Az adottságok felmérései;.'! után javaslatot kell tenni iazcg összes lényeges intézkedésre;)! különös tekintettel a foglalkoz*- U tatási helyzetre. A gazdaság ésEi környezetvédelem minden lé- i nyeges elemét föl kell tárni a cél elérése érdekében. Lénye­ges szempont, hogy a pályázók . tárják föl a forrás lehetősége­ket, pénzügyi feltételrendsze­reket. Meg kell fogalmazni a vállalkozások, a munkahelyte­remtés esélyeit, s hogy miként lehet három-négy jelentősebb munkahelyteremtő beruházást elindítani. A vállalkozói központ veze­tője hangsúlyozta, szeretnének olyan elképzelést kapni, amely alapján Heves megye egyik legrosszabb helyzetben lévő térsége elindulhat a fejlődés út­ján. > iing (g. m hátra vannak a nyílászárók, aj­tók és ablakok az iskolát a csar­nokkal összekötő ún. nyakta­gon. Jó hír ugyanakkor, hogy a fűtési rendszer üzemképesnek bizonyult. A beruházással kapcsolatban azt is megtudtuk: mintegy 20 millió forintba kerül, és ennek 25 százalékát nyerte el az ön- kormányzat az államtól céltá­mogatás formájában. Fejlesztési program születik Bizonytalan az átadás napja Amatőr zenészekkel profi teljesítmény: 19 éves a Szűk Mátyás Ifjúsági Fúvószenekar Az utóbbi időben a megszo­kottnál talán kissé többször ke­rült reflektorfénybe a tamale- leszi és a környező falvak - így Fedémes, Bükkszenterzsébet és Szentdomonkos - fiatalabb ze­nebarátaiból verbuválódott Szűk Mátyás Ifjúsági Fúvósze­nekar. Rákóczi Péter, az ifjú fúvósok karnagya már-már röstelkedve mondja, talán túl sok körülöttük a felhajtás. Igaz ami igaz, a közelmúlt­ban a tízéves fennállását ün­neplő Soros Alapítvány ünnepi bulijára voltak hivatalosak fú­vósaink, majd Vitray Tamás, a Töltsön velem egy órát! című műsora számára készített velük felvételt múlt szerdán Tamale­leszen, rá alig egy napra pedig a tanár úr Budapesten, a Nép­rajzi Múzeumban a Magyar Köztársaság Arany Erdemke- resztjét vehette át a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkárától. A „sikersztori” - noha nem annak indult - 19 esztendeje kezdődött. Mint Rákóczi tanár úr mondja, az akkori járási hi­vatal 50 ezer forint támogatást adott a zenekarnak. Volt ugyan több ilyen jellegű kezdemé­nyezés is, ám mára - főleg ek­kora, mintegy 40 fős létszám­mal - már csak az általános- és középiskolásokat tömörítő Szűk Mátyás maradt talpon. A csapat először 1983-ban lépett ki a nagyközönség elé Veszprémben, ahol már első nekifutásra szép sikert arattak. Ezt követően egyre több alka­lom nyílt a fellépésre, sőt a ha­zai környezet után sikerült a külföldet is „megízlelni”. Ha időközben változtak is a kö­rülmények, a szereplők, egy­ben végig következetesek ma­radtak: a szebbnél szebb sike­reket kizárólag amatőr zené­szekkel, zeneiskolai háttér nél­kül érték el, amivel gyakorlati­lag egyedülállóknak számíta­nak országszerte. A szakmában nem kisebb unikum a tanár úr teljesítménye sem, hiszen az általa irányított fúvósoknak mindent ő tanít meg, ő másolja a kottákat, és szerzi be a hang­szereket. Hogy mégis meglett az eredménye a kitartó és gyakran emberfeletti munká­nak, azt - a mércével le nem mérhető, a gyermekek által „zsebre vágott” életre szóló élmény és iránymutatás mellett - a három évente megismét­lődő minősítéseken megszer­zett arany fokozatok mutatják. A legutóbbi '92-es bemutatko­záson pedig - mivel három ka­tegóriában is elérték a legma­gasabb elismerést - fesztivál­zenekari minősítést kaptak. A Szűk Mátyás Ifjúsági Fú­vószenekar jövőre ünnepli 20 éves fennállását. (KG) Rákóczi Péter, a Magyar Köztársaság Arany Ér­demkeresztjével kitüntetett mestere (Fotó: Kaposi Tamás) Emlékek...

Next

/
Thumbnails
Contents