Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-25 / 251. szám
1994. október 25., kedd PÉTERVÁSÁRA ES KÖRZETE 5. oldal Jövő nyárra elkészül Mátraderecskén a sportcsarnok melletti iskola tetőtérbeépítése. A magasabb oszályokban szereplő labdarúgó, kézi- és kosárlabdacsapatok, birkózók gyakori itteni edzőtáborozásai során eddig gondot jelentett az elhelyezésük. Ha az október 1-jén megkezdett 5 milliós beruházás elkészül, 30 személyt tudnak a iskolaépület tetőterében kényelmesen elszállásolni. (Fotó: Kaposi Tamás) Istenmezejiek változatos négy éve Újságíró-olvasó találkozó Recsken Október 27-én, csütörtökön délután öt órai kezdettel újságíró-olvasó találkozóra kerül sor Recsken, a községháza dísztermében. Az olvasók és az érdek- ló'dők ezúttal a kiadó, valamint a szerkesztőség vezető munkatársaival találkozhatnak, nekik tehetik fel kérdéseiket, mondhatják el véleményüket a lapról. Rendkívüli testületi ülés Mátraballán Az emúlt hét elejére hívta össze a mátraballai képviselőtestületet a falu polgármestere. A délutáni közgyűlés megtartását a választási munkacsoport kialakításának szükségessége, illetve a gyógyszertári központ privatizációja indokolta. Ha lassan is, de épül a szennyvízhálózat Bükkszéken immár a Kossuth utcában is befejeződtek a szennyvízvezeték-rendszer kiépítésének munkálatai, így a hálózatot már az Ady és a Vörösmarty utcák felé lehet bővíteni. Az itteni feladatokkal - az időjárástól függően - előreláthatólag decemberben végeznek a munkások. A rendszer így mintegy 70-80 százalékban már kész a faluban, a hátralévő szakaszokat pedig tavasszal fejezik be - ígéri a polgármester. Pénzügyi kérdések a leleszi testület előtt Holnapután, csütörtökön 16 órakor tartja testületi ülését Tarnalelesz önkormányzata. Ezen - egyebek mellett - a gázberuházás helyzete, illetve az 1995-ös esztendő pénzügyi terv-koncepció előzetes körvonalazása szerepel. Faluszépítő egyesület alakult Fedémesen Pénteken este megtartotta alakuló ülését a Fedémesi Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület. A tizenhat alapító tag által életre hívott szervezet elnökévé Szabó Sándort választották. Az alakuló ülésen elfogadott alapszabályból többek között kiderül: az egyesületet a falu és közvetlen környezetében az építészeti és természeti értékek megőrzése, gyarapítása érdekében alapították. A nyárt sirató őszi esők után a természet piktora ezerszínűre festi az erdőt, mezőt s csupán emlékeinkben élnek tovább az elmúlt nyár tűnő pillanatai. Emlékezünk arra, hogy a parádfürdöi Ilona-völgy gyermekzsivajjal telt meg, a Csevice forrás felől parázson piruló szalonna illatát szállította a légáramlat. A siroki vasútállomástól még a kora hajnali harmaton indultak neki vállalkozó szellemű fiatalok és idősebbek a Mátrabércnek, hogy meghódítsák a hegygerincet, és 56 kilométer megtétele után célt szakítsanak Szurdokpüspökiben. A 36 kilométeres „Hanák Kolos” teljesítménytúra a Kékestetőről indult, hogy a sirokiakhoz csatlakozva folyamként érkezzen meg Nógrád megyébe. Ziháló tüdő, egyre nehezülő túrabakancs, óriásokká magasodó sziklaszirtek jelennek meg a túrázó szemei előtt, amikor még az út közepénél tart. De húzza-viszi magát előre, mert elhatározta, hogy végigmegy az úton, legyőzve a sártengerré dagasztott útvonalat, az ágasvári szurdok köves meredélyét. Legnagyobb tornatermünkben, a természetben sokasodnak az események, rendezvények, ahol találkozót adnak egymásnak az idős természet- járók éppúgy, mint a természetbe most kóstoló süvölvé- nyek, hangoskodó kisdiákok. S az emberek tengernyi gondja mellett is növekszik azoknak a száma, akik kikapcsolódásként a hétvégi természetjárást választják. A nem éppen természetbarát törvények, amelyek megvonták a kedvezményt a kispénzű emberektől nem tudták padlóra küldeni az erdeti turizmust, csupán visszavetette szervezett formáját, csökkentette az egyesületek, szakosztályok számát. Ám a hegyet járó ember nem könnyen adja fel. Gyalogol a közel 90 kilométer hosz- szúságú hevesi kék túraútvonalon, örömmel figyel fel a szinpompás tollazatú Mátyás madárra, az erdő jelzőjére, amikor hangosan adja tudtul mindenkinek az ember közeledtét, S örül minden egyes jelzett fának, és annak, hogy a szaporodó tarvágáson nem tüntetik el a Mátrát, a Biikköt. Az ősbükkös, a fenyves, vagy a táj őserdőnek titulált rejtett zugai nem lesznek áldozatai a „termelékenységnek”... Az új erdőtulajdonosok kezében is talán megáll a fejsze, vagy a modem rablógazdálkodás eszköze a stihlfűrész, és elgondolkodnak azon, hogy meddig élhet, nőket egy fa, amely gyermekeinknek, unokáinknak biztosítja az egészséges, ózondús környezetet. Mert a rablógazdálkodás megváltoztatja az erdő arculatát, átalakítja flóráját, faunáját. A talajerózió megkezdi kérlelhetetlen pusztítását és a lombkoronás hegyoromok köves, sziklás területté válnak. Földönfutóvá lesz a szarvas, idegenné válik a táj a karcsú özeknek. A fészkétől űzött zöldmentéjű küllömadár, a méltóságteljes körözéssel élelmet kereső egerészőölyv, vagy az élesszemű sólyom nem találja ősi otthonát. Ezért is nagyon jelentősek azok a szaktáborok, amelyeket a Mátra, a Bükk rengetegeiben vernek fel a környezet- és erdővédők. A tansátor előtt esténként fellobogó tábortűz rőt lángjainak fényénél értékelik a napot, rögzítik az eseményeket. Egy-egy tapasztaltabb táborozó régmúlt emlékeit idézi a tájnak, Heregrétnek, Sándor- rétnek, Kútlápának vagy a Vaddisznónak. Mint a régi regősök idején, felelevenednek történetek, mondák, szinte átélik Galya-Darnó meséjét a két kőszívű királyról, a csodálatosan szép Tárná nevű lányról és a hűséges Szél királyfiról... Sok hasznot rejt egy ilyen tábor, ezért is szükséges támogatni létrejöttüket, működésüket, megteremteni feltételeiket. Érezzék jól magukat a kis közösségek, nagyobb örömmel, várakozással készüljenek ezekre az alkalmakra. A megyei természetbarát bizottságok mellett feladatuk a testnevelési és sporthivataloknak is, hogy erre szűkös anyagi forrásaikból áldozzanak. Ha úgy adódik, az igényekhez igazodva kell megszervezni a hegyi-kerékpáros túraképzést, kerékpárutakat tervezni a vadregényes tájakra. Érdemes felfedezni megyénk szép tájait. A hegyvidéki romantika mellett rálelni a Tisza tóromlatlan hangulatára, a háborítatlan vízivilág igaz szépségére, meghallani a zizegő sás neszeit. Mennyi szépség, mennyi romantika, érték található Heves tájain, amely nyitott valamennyiünk számára, akik megértik hívó szavát. K. J. (Folytatás az 1. oldalról) Az előzetes becslések szerint ez ugynis mintegy 250-300 milliót igényelne, az erre elnyerhető központi támogatás mértéke és mikéntje pedig meglehetősen bizonytalan. Ugyancsak a megvalósítandó feladatok közé sorolja az alpolgármester a helybéliek nagy „szívfájdalmát”, a tornacsarnok hiányának pótlását. Jelenleg csupán az elképzelés szintjén mozog a dolog - tárja szét kezeit Ország József, aki szerint odáig már eljutottak, hogy a tervezőkkel felvegyék a kapcsolatot, ám ez is pénzkérdés. Mint már hírül adtuk, az elmúlt héten Pétervására és a környező települések társulást hoztak létre az előrelépés érdekében. A komplex fejlesztési program kidolgozására a Heves megyei önkormányzat előkészítő munkája után a Heves Megyei Vállalkozói Központ nyújtott be pályázatot, amelyben nyolcmillió forintot kértek területfejlesztés céljára. A vállalkozási központ elnyerte ezt az összeget, de ez „csak” az összes költség 70 százalékát jelenti, a többit saját erőből kell biztosítani. Ezt a központ úgynevezett PHARE támogatású programjából tudták fedezni, így további 3,2 milliót tettek a nyolchoz. Az így megszerzett 11,2 millió forintból alkotják meg az elképzeléseket 16 település számára. Nagyon fontos, hogy helyben is szülessenek olyan tervek, amelyekkel a későbbiek során további állami és más forrásból származó pénzeket lehet megpályázni, például munkahely teremtő vagy megyei támogatásokat. A program kidolgozójának szorosan együtt kell’ működnie a helyi önkormányzatokkal, vállalkozókkal, intézményekkel. Integrálni kell minden eddig elkészült tanulmányt, felmérést, s figyelembe kell venni a jelenleg folyamatban lévő speciális elképzeléseket is, mint például a megyei idegenforgalmi stratégiai terv kidolgozását. Mint Tóth Elemér, a megyei Vállalkozói Központ vezetője Noha már „csak” a kisebb munkálatok vannak hátra, még bizonytalan a bükkszéki sport- csarnok átadásának időpontja. Huszár István polgármester reményei szerint azonban kedvező esetben akár már november második felében megejthetik az ünnepélyes aktust. Mint mondotta, jelenleg a műanyag padló leragasztásán fáradoznak a munkások, illetve Az eddig elért eredményeket úgy valósította meg a falu, hogy minden nap meg kell birkóznia az egyik legnagyobb kihívással, a munkanélküliséggel. A hajdan virágzó település 2215 lakosából ma mintegy 300-an állás nélküliek. Ez a probléma - és ez tovább súlyosbítja a helyzetet - a fiatalokat is sújtja, ami az itt élő családok megélhetését nehezíti. Aligha lehet vigasz, hogy a hivatal - erejéhez és lehetőségeihez mérten - igyekszik rajtuk segíteni: őket is alkalmazzák a települést érintő fejlesztéseknél. Kühne Gábor elmondta, ilyen szempontok alapján tesznek közzé verseny- ; tárgyalási felhívást. Ebben Bó- dony, Bükkszék, Erdőköve^d) Istenmezeje, Ivád, Kisfüzes, Mátraballa, MátraderecskéflX Párád, Parádsasvár, Péterváu sára, Recsk, Sírok, Szajla, Ter.-W pes és Váraszó gondjaira kereitórl nek gyógyírt. Aki erre a fel-íKt adatra vállalkozik, annak gonáin doskodnia kell a jelenlegi áll®? pót felméréséről, a térség gázr'J dasági szerkezetének helyzetéig3 nek, munkaerőpiaci és de magi! n ráfiai folyamatainak) 1 bemutatásáról és elemzéséről:»’! Fontos, hogy számot vessen a - f regionális összefüggésekkel,:; a:;' térség válsághelyzetével. «I ?b Az adottságok felmérései;.'! után javaslatot kell tenni iazcg összes lényeges intézkedésre;)! különös tekintettel a foglalkoz*- U tatási helyzetre. A gazdaság ésEi környezetvédelem minden lé- i nyeges elemét föl kell tárni a cél elérése érdekében. Lényeges szempont, hogy a pályázók . tárják föl a forrás lehetőségeket, pénzügyi feltételrendszereket. Meg kell fogalmazni a vállalkozások, a munkahelyteremtés esélyeit, s hogy miként lehet három-négy jelentősebb munkahelyteremtő beruházást elindítani. A vállalkozói központ vezetője hangsúlyozta, szeretnének olyan elképzelést kapni, amely alapján Heves megye egyik legrosszabb helyzetben lévő térsége elindulhat a fejlődés útján. > iing (g. m hátra vannak a nyílászárók, ajtók és ablakok az iskolát a csarnokkal összekötő ún. nyaktagon. Jó hír ugyanakkor, hogy a fűtési rendszer üzemképesnek bizonyult. A beruházással kapcsolatban azt is megtudtuk: mintegy 20 millió forintba kerül, és ennek 25 százalékát nyerte el az ön- kormányzat az államtól céltámogatás formájában. Fejlesztési program születik Bizonytalan az átadás napja Amatőr zenészekkel profi teljesítmény: 19 éves a Szűk Mátyás Ifjúsági Fúvószenekar Az utóbbi időben a megszokottnál talán kissé többször került reflektorfénybe a tamale- leszi és a környező falvak - így Fedémes, Bükkszenterzsébet és Szentdomonkos - fiatalabb zenebarátaiból verbuválódott Szűk Mátyás Ifjúsági Fúvószenekar. Rákóczi Péter, az ifjú fúvósok karnagya már-már röstelkedve mondja, talán túl sok körülöttük a felhajtás. Igaz ami igaz, a közelmúltban a tízéves fennállását ünneplő Soros Alapítvány ünnepi bulijára voltak hivatalosak fúvósaink, majd Vitray Tamás, a Töltsön velem egy órát! című műsora számára készített velük felvételt múlt szerdán Tamaleleszen, rá alig egy napra pedig a tanár úr Budapesten, a Néprajzi Múzeumban a Magyar Köztársaság Arany Erdemke- resztjét vehette át a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkárától. A „sikersztori” - noha nem annak indult - 19 esztendeje kezdődött. Mint Rákóczi tanár úr mondja, az akkori járási hivatal 50 ezer forint támogatást adott a zenekarnak. Volt ugyan több ilyen jellegű kezdeményezés is, ám mára - főleg ekkora, mintegy 40 fős létszámmal - már csak az általános- és középiskolásokat tömörítő Szűk Mátyás maradt talpon. A csapat először 1983-ban lépett ki a nagyközönség elé Veszprémben, ahol már első nekifutásra szép sikert arattak. Ezt követően egyre több alkalom nyílt a fellépésre, sőt a hazai környezet után sikerült a külföldet is „megízlelni”. Ha időközben változtak is a körülmények, a szereplők, egyben végig következetesek maradtak: a szebbnél szebb sikereket kizárólag amatőr zenészekkel, zeneiskolai háttér nélkül érték el, amivel gyakorlatilag egyedülállóknak számítanak országszerte. A szakmában nem kisebb unikum a tanár úr teljesítménye sem, hiszen az általa irányított fúvósoknak mindent ő tanít meg, ő másolja a kottákat, és szerzi be a hangszereket. Hogy mégis meglett az eredménye a kitartó és gyakran emberfeletti munkának, azt - a mércével le nem mérhető, a gyermekek által „zsebre vágott” életre szóló élmény és iránymutatás mellett - a három évente megismétlődő minősítéseken megszerzett arany fokozatok mutatják. A legutóbbi '92-es bemutatkozáson pedig - mivel három kategóriában is elérték a legmagasabb elismerést - fesztiválzenekari minősítést kaptak. A Szűk Mátyás Ifjúsági Fúvószenekar jövőre ünnepli 20 éves fennállását. (KG) Rákóczi Péter, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével kitüntetett mestere (Fotó: Kaposi Tamás) Emlékek...
