Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-24 / 250. szám
1994. október 24., hétfő Sporttükör 9. oldal Asztalos Péter junior magyar bajnok Mihók második, Dorkó harmadik Minden tekintetben sikeres volt az elmúlt hétvége az egri ökölvívás számára. A Bornemissza DSE nemcsak kitűnő társrendezője volt a Magyar Ökölvívó Szövetségnek az idei junior magyar bajnokság során, hanem sportolóinak eredményes szereplésével is kitűnt. Csütörtöktől kezdve zajlott Egerben, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium aulájában a junior ökölvívók legjelentősebb hazai erőpróbája. A négynapos küzdelmekre 33 egyesület 95 versenyzőjét nevezték, a legnépesebb a 63,5 kg-os súlycsoport mezőnye volt. A selejtezők során még meglehetősen közepes volt a színvonal, de aztán a döntőkhöz közeledve egyre fokozódtak az izgalmak. Az előcsa- tározásokban még megyénk két szakosztálya volt érdekelt, -de az érmes helyezésekbe a Petőfi bányai Bányász versenyzői már nem szólhattak bele. A vasárnapi döntőket élénk érdeklődés mellett bonyolították le, sajnálhatják azok a sportszerető szurkolók, akik nem látták a heves csatákat. A sérülések miatt meghiúsult döntő ütközeteken kívül valamennyi mérkőzés jó ökölvívást hozott. Kimagaslóan legtöbbet a sportág szépségéből a Szij- jártó (Vecsés) - Matolcsi (Hajdúnánás) találkozón láthattunk, de öt-hat párharc minden igényt kielégített. Mi természetesen leginkább az Egri Bornemissza DSE versenyzőit figyeltük, közülük ketten az aranyéremért bokszolhattak. A 60 kg-os Asztalos Péter már az első menetben bátran és okosan szurkált. Frissen mozgott, esetenként jól rohamozott, és időben lépett vissza az ütések elől. A második menetben jobban rákapcsolt ellenfele, Kovács (KSI), de Péter nem hagyta magát, jól állta a szikrázó összecsapásokat és a hajrában is elhelyezett értékelhető ütéseket. A harmadik menetben, ha lehet még fokozódtak az izgalmak, de azt azért lehetett látni, hogy nem lesz nagyobb baj. Igaz, hogy taktikailag még van javítanivaló, de ez a mostani aranyérem fényét nem homályosítja el. Asztalos egyhangú pontozással nyerte a döntőt. A 63,5 kg-os Mihók Adrian jobban öklözött, mint az elődöntőben. Balegyenesei olykor megrendítették Csalát (Szeged), de az egri fiú sokszor előkészületlenül is ütött. Kétszer meg is intették fejelésért és fogásért, így nem volt meglepő, amikor kihirdették a szegedi versenyző egyhangú sikerét. Mihóknak erőnlétileg kell még fejlődnie, ezüstérmének értékét növeli, hogy a selejtezőkben egy korábbi magyar bajnokkal szemben diadalmaskodott. A harmadik egri dobogós helyezést Dorkó Péter szerezte, bronzérme a valós erőviszonyokat tükrözte. Az egyes súlycsoportok magyar bajnokai 48 kg-tól felfelé: Tóth T. (Szolnok), Horváth (Tatabánya), Marczik (KSC), Rékási (Vasas), Asztalos (Egri Bornemissza DSE), Szijjártó (Vecsés), Csala (Szeged), Lestár (ÚTÉ), Turányi (UTE), Kiss (Vecsés), Tóth T. (Contest), Szűcs (Szolnok). Különdíjas Szijjártó Attila és Csala Tamás. Az egri sikerekről szólva elsődlegesen Vitányi Antal vezetőedző nevét kell említeni, akinek sok munkája fekszik abban, hogy három érmet, köztük a legfényesebbet is szereztek az egri fiatalok. A Bornemissza DSE nevelőereje feltűnt Szántó Imre szövetségi kapitánynak is, aki örömmel nyugtázta, hogy nemcsak versenyt tudnak rendezni Egerben, hanem dobogóra érett versenyzőket is „szállítanak” a sportág számára. Fesztbaum Béla Kemény ökölcsaták jellemezték a junior magyar bajnokságot (Fotó: Peri Márton) Bécs - Budapest: Bogár és Robinson győzött Négy napon keresztül rótták a kilométereket az Ultra Bécs - Budapest Szupermaratoni résztvevői, hogy aztán vasárnap ragyogó napsütésben, több száz fős nézőközönség között érkezzenek célba a Hősök terén. A férfiaknál Bogár János, a nőknél pedig a brit Eleanor Robinson diadalmaskodott. Mindegyikük jutalma egy-egy legújabb típusú Skoda gépkocsi volt. A 21.095 km-es utolsó távot Budakeszi és Budapest között teljesítette a mezőny. Ez a szakasz egyébként nemzetközi kismaratoni verseny is volt, szintén nem csekély díjazással. A férfi és női első hat helyezett között ugyanis 50-30-20-1510-5 ezer forintot osztottak ki. Kitűnően védekeztek az egriek (fehér sapkában), amivel tehetetlenné tették a Spartacust, és biztosan nyertek (Fotó: Peri Márton) Javuló játékkal, javuló vizes eredmények UVMK Eger - Bp Spartacus 10-6 (3-3, 2-0, 2-3,3-0) OB I-es férfi vízilabda-mérkőzés. Eger, 200 néző, V: Császár, Báthory. Eger: KISS - ÁNCSÁN 1, Katona 1, Kovács R., PETIK 4, Papp, Tóth K. 2, Tóth P., Kemenesi, Tűzkő, Dodog, Denk, Kökény. Edző: Pócsik Dénes és Gyulavári Zoltán. Gól - emberelőnyből 11/6, ill. 8/1. Négyméteresből: 2,2 ill. 1/1. Az első negyedben a fővárosiak mozogtak otthonosabban és 3-1-es vezetésre tettek szert. Látszott viszont, hogy az egriek képesek lesznek jobb teljesítményre is, amit percek múltán gólok jeleztek, és már az első játékrészben kiegyenlítették a hátrányukat. A második negyedben tpár egyértelműen Ancsánék irányítottak és kapujuk szigorú őrizete mellett 1—3-ról, 5-3-ra fordítottak. A harmadik negyed ismét kiegyenlített küzdelmet hozott, a szövetkezetiek joggal egyenlítettek (6-6), de aztán ismét az Eger következett. Petik távolról lőtt találatával zárult a harmadik játékrész. A negyedik negyedben már nem volt vész, a játékrész közepére háromgólos lett az egriek előnye és azzal eldőlt a találkozó sorsa. Pócsik Dénes joggal volt elégedett csapatuk játékával, bár, mint mondta, csak a győzelmet tartotta elfogadható eredménynek. Kenéz György viszont azon bosszankodott joggal, hogy az emberelőnyös helyzetekből csak egyet tudtak kihasználni. UVMK Eger - Vasas-Plakett 5-11 (1-2, 2-4, 2-2, 0-3) OB I-es női vízilabda-mérkőzés. Eger, 100 néző, V.: Császár, Báthory. Eger: SZÉP - DENK 2, Kovács 1, Tóth 1, Koncz, Bíró, Thumrnerer, Domány A., ERDÉLYI 1, Mező, Kisari, Grósz, Sallai. Edző: Baranyai György. Gól - emberelőnyből: 3/0 ill. 1/1. Négyméteresből: 1/1, ill. 1/1. A mérkőzés kezdetén meglepően jól tartotta magát az Eger. A játékosok bátran vállalkoztak lövésekre, amivel kissé bizonytalanná tették a Vasast. Noha a fővárosiak szereztek vezetést, nemcsak 2-2-ig zárkóztak fel góljaikkal a hazaiak, hanem helyzeteik alapján újabb találatokra is volt esélyük Denkéknek. A piros-kékek 4—3-as vezetésénél kétszer is csak a szerencse mentette meg kapujukat a góltól, a tehetetlenség azonban lélektanilag is visszavetette kissé az Egert. A küzdelem hevességére, olykor szorosságára jellemző, hogy 6-4-nél és 7-5-nél is voltak tiszta gólhelyzeteik az egrieknek, de már nem volt erő a befejezésekhez. A fizikai különbség a negyedik negyedben végérvényesen megmutatkozott a Vasas javára, győzelmükhöz nem fért kétség. Mégis, önmagához képest alighanem az Eger játszott jobban, amit az is bizonyít, hogy Szűcs Gyula külön hangsúlyozva gratulált a hazaiak jó teljesítményéhez. Az övéivel szemben egy-két kivétellel nem volt megelégedve, úgy érezte feltűnően sok hibával játszottak és csak erőnléti különbséggel nyertek. (fesztbaum) Majdnem minden sikerült Szlovákiában A Kordax-Eger női röplabda csapata a hét végén Szlovákiában játszott az Interliga mérkőzéssorozat keretében. Szombaton a második helyen álló Zi- lina vendégeként léptek pályára a mieink, és kétórás mérkőzésen, óriási küzdelemben balszerencsés vereséget szenvedtek, az ötjátszmás találkozón. A csapat mindent megtett a siker érdekében, de mind hiába. Zilina - Kordax-Eger SC 3-2(4, -13, 9, -11,19) Kordax: Popova, Akimova, Vojth, Dambendzet, Tímár, Czakó, Cs: Fekete, Kurucz. Edző: Kosziba István A vasárnapi találkozón sikerült a javítás, ahol a válogatottjait nélkülöző hazaiak elleni kötelező győzelmet biztosan hozták az egri lányok. Olomouc - Kordax-Eger SC 0-3 (-10,-3,-6) Kordax: Popova, Akimova, Vojth, Dambendzet, Tímár, Nagy. Edző: Kosziba István. Legközelebb az elmaradt mérkőzések pótlásásra kerül sor. A megegyezés értelmében az egriek a Celjét október 29-én, szombaton, 14 órakor, a Maribort pedig november 2-án, szerdán, 17 órakor fogadják. Szombati tragédia Orosházán - a halál ára ezer forint...? Pedig milyen szépnek és emlékezetesnek indult ez a szombat délután. Autósok és autósbarátok népesítették be a húszezerért bérelt legelőt, de az éltes vállalkozó sem volt rest: a legnagyobbat ugrató motorosnak mindjárt visszaajánlott három rongyot... A tudósító szorgosan jegyez, ki ne hagyjon majd senkit a meg- dicsérendők közül. Évek, évtizedek óta készültek erre a délutánra a helyi autósok. Mindenki megpróbálja szavakba foglalni koradélután a szervezők közül: miért is örülnek annyira..., hogy végre van pályájuk, hogy lak a támogatók, hogy ki mennyit dolgozott és, hogy mi mindennel próbálták idecsábítani a vérbeli szurkolókat, no meg minden szóra- koznivágyót, hogy legyen egy szép szombat délutánjuk. Találjanak valami különlegeset, hiszen manapság azt súgja minden valamirevaló kíbic is, meg nem kíbic is: cirkusz kell a népnek, minél extrább, akkor legközelebb kisebb reklámmal is jönnek... Vállalkozni kell, pajtás, még ezt sem tudod. Harsogja hát a tiszteletreméltó alkalmi szpíker, tessék csak tessék, a pálya első kanyarjának szomszédságában a két helikopter, egy sárga és egy zöld, csak egy ezres, gyerekeknek nyolcszáz és máris páratlan élményben lesz része. Csak tessék, csak tessék... Minden emberfia tudja, a sárgával most éppen a polgármester-helyettes repül. Protokollkörök, jövőre jól jöhet a segítség, ha már az állam bezárta a bukszát. Mindenki ezt tenné a szervezők helyében, Istenemre! Erősödik a szél, de lehet, hogy csak innen sejtjük úgy, a lábbiztos legelőről. A krónikás 24 óra múltán folytathatná beszámolóját bármivel, de immár nem történés többé Nóbik Ferenc Skodájának eltört hengergyűrűje, a dömsödi Miklósi Rita ügyes kanyarvétele és a Ladacross helyi üdvöskéje, Sülé Sanyi sem lehet főszereplője ennek a tudósításnak. Miként Darázs Antal sem, aki amúgy megnyeri az 1600 köbcenti alattiak döntőjét. Nem, mert talán még le sem vette a győzelmi babérkoszorút a sportág szegedi nagy öregje a nyakából, amikor fekete füst csapódik a magasba, nem is olyan távolról. Mindenki a pálya melletti helikopterparkoló felé fordul, és kétezer néző ebben a pillanatban tudja, ott Pusztaföldvár irányában valami borzalmas történhetett az előbb. Fájdalmasan és szívszontóan gyorsan kiderül: a krónikás szörnyű tragédia tanúja. Tíz szénné égett test. Mint udvar sarkába kihajított, lekopaszított műanyag hajasbabák. Öten kirepültek a gépből, végtagjaik végső segítségbe szorulva, megannyi apró felkiáltójelek. A másik ötnek még a gondolat sem jutott, hogy talán megmenekülhet a füstölgő roncs szorításában. Közülük kilencen sporteseményre indultak ezen a szép őszi szombat délutánon. Még szebbé akarták tenni maguknak a napot, nem sajnálták az ezer forintot sem. Odaföntről talán még szebb lett volna a „nagyok”, az 1600-asok döntője. Egy buckákon bukdácsoló középbeosztású szemüveges rendőrhölgy - artikulátlanul üvölt: „ne vitatkozzon, menjen a bólyákon kívül”... S az őrnagy csitftja: egyet teszünk, akiknek lábunk-kezünk engedelmeskedik: iderohantunk, hátha... Egy középforma nő menekül a közelből, zokog, felfogja, micsoda iszonyat történt. Valaki autótelefonoz, „Lajos, repülj gyorsan, nagy baj történt. Pedig már csak egy felszállásunk lett volna, fogytán volt a kero... lassan menni akartunk haza.” A sors kilenc sportbaráthoz kegyetlen volt, miként az ukrán pilótához. Állítólag sárkányrepülősök is voltak köztük. Bátor emberek, akik máskor maguk is repülnek. Egy majdnem szemtanú mondja, K. P., a nevét nem adja, ki tudja miért. Bent tett-vett a tanyában, egy csavart húzott meg, mikor a csikó izgatott lett az udvaron. Kiszaladt, látta a gépet és megrökönyödött. Furcsán billegett, az ilyen manőverekhez nagyobb magasság kell, gondolta, de csodálkozni nem tudhatott tovább. Csak kővé merevedni. A poroltók már elvégezték a dolgukat. Csend lett. Halotti. A helyszínt annak rendje és módja szerint biztosítják. „Vigyázz, légcsavar!” Fábián István
