Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-24 / 250. szám

1994. október 24., hétfő Heves Es Körzete 5. oldal A mai napon ismét lesz Biblia-iskola Hevesen A jövő év húsvétjáig tart az a rendezvénysorozat Hevesen, amelyen a Biblia világáról be­szélgetnek. Ma délután öt órá­tól ismét találkoznak az érdek­lődők a Móricz Zsigmond Mű­velődési Központban. Ezúttal a a Biblia és az egyetemes kultúr­történet fontosabb eseményeit, történéseit villantják fel a fog­lalkozáson. Takarékossági vetélkedőt rendeznek Pénteken takarékossági vetél­kedőt szervez a hevesi Gyer­mekház a helyi általános iskolák részvételével. A felső tagozatos tanulókból alakítanak ki cso­portokat, és azok versenyeznek majd egymással. A kérdéseket - az előzetes program szerint - a takarékosság témaköréből ál­lítják össze. Gyöngyfűzés, kerámia a Gyermekházban... Szombaton délelőtt játszóházat szerveznek a gyerekeknek a hevesi Gyermekházban. Kilenc órától várják a fiatalokat az in­tézménybe, ahol - többek kö­zött - megtanulnak gyöngyöt fűzni, kerámiát készíteni és gyurmázni is. Koncert délidöben, fiatalok számára Október 31-én - hétfőn - pon­tosan délben hangversenyt tar­tanak a hevesi művelődési köz­pontban. Ez lesz a Budapesti Filharmóniai Társaság által meghirdetett rendezvénysoro­zat első koncertje általános és középiskolai tanulóknak. Játék és muzsika címmel Né­met hy Attila szólaltat meg kü­lönböző zeneműveket zongorán és Roland elektronikus hang­szeren. A nyári táborokban készült müvek szemléje A művészetek iránt érdeklő­dőknek nyújt élményt a hét ele­jén a hevesi művelődési köz­pontban megnyíló kiállítás, amely bemutatja a gyerekeknek a nyári alkotótáborokban készí­tett tárgyait. A november vé­géig nyitva tartó tárlat - egye­bek mellett - felvonultat grafi­kákat, olajfestményeket, s más technikával készült műveket. A további fejlesztési elképzelések, egyelőre maketten Amire büszkék lehetnek a tenki polgárok Tenken, a ’90-es önkormányzati választást követően változ­tatni akartak az ottaniak. Részesei akartak lenni a község éle­tének és arculata megváltoztatásának. Az új testület sem visz- szafelé mutogatott, hanem az új lehetőségekkel foglalkozott. S a négyéves együttműködés komoly sikereiben osztozhatnak a tenkiek. Ezek mozgatója, irányítója Török Margit polgár- mester, akit a sikertörténetről és a jövőről kérdezünk.- Milyen örökséget vettek át?- Nem kellett nulláról in­dulnunk, mert az elődeink há­rommilliót hagytak ránk, me­lyet a ravatalozó építésére szántak, de különféle okok miatt nem fogtak hozzá.- Hogyan született meg a programjuk?- Mint tenki állampolgár, még a jelölésemkor kifejtet­tem, hogy ha engem választa­nak polgármesternek, mindent elkövetek azért, hogy a falu­ban legyen ápolónő, mert tíz éve nem volt. Azután, hogy orvos rendeljen, ezáltal ne kelljen a gyerekeinket hóban, sárban ide-oda cibálni. Fel kell építeni a ravatalozót, s az in­tézményhálózat sem valami jó, ezen mindenféleképpen változtatni kell. A képviselő­testület '91-ben fogadta el a tervet, amelyben elhatároztuk, hogy ne csak ápolónk legyen, hanem azt mondtuk, hogy le­gyen nekünk modem orvosi rendelőnk is, bár az iskola korszerűsítése is szorított ben­nünket. Megvalósítására ala­pítványt hoztunk létre az ál­lami támogatáson túl, aztán elég jelentős összegű helyi adót szavazott meg a lakosság, s nagyon spóroltunk. Felemel­tük a haszonbérleti díjakat is, s elég sok önkormányzati telket adtunk el az ittenieloiek.-Mi volt a vezérfonal?- Első évben - szinte első­ként - a II. világháború áldo­zatainak emlékművet emel­tünk, közös örömünkre. A kö­vetkező esztendőben aztán megépítettük az - európai mércével is elfogadott - or­vosi rendelőt. Egy időben át­adtunk három, egyenként száz négyzetméter alapterületű or­vosi, önkormányzati, s peda­gógus szolgálati lakást is. De akkoriban csináltunk utat, va­lamint járdát is. Utóbbinak alapanyagát a hivatal biztosí­totta, kivitelezését az utca la­kói végezték. A térség hálóza­tába bekapcsolódva Tenk gáz­ellátását is befejeztük az el­múlt évben. Csak hát ebben nagyon csúnyán becsapott bennünket az akkori kormány. Időközben hozzáláttunk a di­gitális telefonhálózat kiépíté­séhez, amely a közeljövőben fejeződik be. Bitumenes sportpályával gazdagítottuk az iskolát. Úgy gondoltuk, hogy legolcsóbb fűtőanyag a gáz, ezért minden intézményünket elláttuk a korszerű tüzeléshor­dozóval. Az idén aztán hozzá­fogtunk egy tornaterem építé­séhez is, amelyhez szakirányú céltámogatást nyertünk. Nem­régen adtuk át a főút mentén a két, ízléses kivitelű buszvárót is. A villanyhálózat fejleszté­sére társulatra hoztunk létre, mert az ÉMÁSZ nem vállalta a megerősítést a főúton, pedig ide kapcsolódnak a közintéz­mények, üzletek, s erre a sza­kaszra épül a településrende­zési tervben megálmodott üz­letsor is. Ott, a már épülő hús­bolt mellett helyet kap majd a fodrászat, a villamossági szaküzlet, illetve a mezőgaz­dasági bolt is. Az is örömömre szolgál, hogy a „Föld napja” alkalmából közel háromszáz facsemetével szépítették a községet az iskolásaink. Ha már az iskolásokat említettem, bár jó az ellátottság, az idén is volt lehetőség, hogy az ön- kormányzat az általános isko­lásokat fejenként 4000, a kö­zépiskolásokat 6000, míg a fő­iskolásokat 8000 forint tan­szersegélyben részesítse.- Szeretnénk hallani a to­vábbi elképzelésekről is...- Nem fogytunk ki az ötle­tekből, s erőnk is van a to­vábbi munkához. A már emlí­tett üzletházon túl nagy, de tu­datos álom az iskola bővítése,- ennek mint pedagógus külön is örülök -, hiszen a régit va­lamikor mezőgazdasági épü­letből alakították át, és nem mindenben felel meg a köve­telményeknek. Úgy tervezzük, hogy egy nyolc tantermes is­kolát építünk a már meglévő mellé. Abban lenne a községi könyvtár, helyet kapna egy 500 személyes aula közműve­lődési célra, s itt lenne a 250 adagos konyha is. Mellé ter­veztük a sportlétesítményeket, ennek részeként a tornate­rem-építéshez az idén hozzá­láttunk. Nagy vágyunk, hogy- kihasználva a 21-es műút le­hetőségét - a kerékpárturiz­mus egyik centruma lehes­sünk.- Ön szeretné továbbra is irányítani a testület munkáját?- Nem rajtam múlik, de ha a falu azt kívánja, akkor szíve­sen vállalom. Az eltelt négy esztendő olyan eredménnyel zárult, amit nem kell szégyell­nie sem a polgármesternek, sem a polgároknak, sem a tes­tületnek. Az igazság az, hogy amit elértünk, így nem tervez­tük, s a község lakossága büszke lehet a közös munkára, eredményeinkre. Cseh Béla Jubileumi összejövetel a hevesi nyugdíjasklubban A hevesi nyugdíjasklub a na­pokban a polgármesteri hiva­talban tartotta éves rendes klubgyűlését. Ez az összejöve­tel más volt, mint a többi, hi­szen ebben az évben ünnepel­ték fennállásának huszadik év­fordulóját. Ez alkalomból ven­dégeket is hívtak: Mihály Já­nost, az „Eletet az éveknek” or­szágos szövetség elnökségi tag­ját, Tófalusi Emilt, a Heves Megyei Nyugdíjasok Szövetsé­gének elnökét, dr. Lapp Jenőt, a Magyar Nyugdíjasok Egyesüle­teinek Szövetsége elnökhelyet­tesét és Kontra Gyulát, Heves város polgármesterét. Az ünnepi klubgyűlésen megtárgyalták az elmúlt két év­tized és az elmúlt év munkáját, pénzügyi helyzetét, és megvá­lasztották az tisztségviselőket. A beszámolót Ötvös Imre, a klub vezetője terjesztette elő. A nyugdíjas közösséget 1974 szeptemberében alakították meg tizennégyen, a jelenlegi tagsági létszáma 126. A tagság összejövetelein - többek között - foglalkoztak várospolitikával, egészségügyi kérdésekkel, hagyatéki ügyek­kel, az idősekre vonatkozó köz­lekedésbiztonsággal és más dolgokkal is. Nyaranta kirán­dulnak az országba, és az utóbbi időben már külföldre is szerveztek utakat. A tettrekész- ségüket bizonyítja, hogy a pol­gármesteri hivatallal kötött szerződésük alapján a város központjához közel eső „vásár­tér” elhanyagolt területén fo­lyamatos munkát végeznek. Ennek eredményeként lassan kultúrpark alakul ki. Ezért a hi­vataltól támogatást kapnak. Emellett pénzügyi segítséget kapnak a Lakitelek Alapítvány­tól is. Hat éve alakult az ének­karuk, amely különböző ren­dezvényeken vett részt, jelentős sikerrel. A sok vándorlás után mára már látszanak a körvona­lai annak az új klubháznak, amelyet a helyi önkormányzat támogatásával a volt tűzoltó­szertárból alakítanak át. A beszámolót követően az ellenőrző bizottság jelentését hallgatták meg a résztvevők. A tagság köszöntötte Ötvös Imrét, aki a megalakulástól kezdve irányítja a közösség munkáját. Eredményes tevékenységét a megyei önkormányzat Élet-díj­jal ismerte el. A tagság ezután új vezetősé­get választott. A klub munkáját továbbra is Ötvös Imre irányítja majd. A jubileumi klubgyűlést követően a tagság és a vendé­gek közös ünnepi ebéden vettek részt. Molnár Csilla Hevesi szőtteseket kaptak ajándékba a díszvendégek Németországban, Erfurtban rendezték meg - 24 ország 24 nemzetközi rangú művészé­nek részvételével - az Eger­ben alapított EUROPA 24 ez évi kiállítását és szimpóziu­mát. A kiállítást megnyitó dr. Bernhard Vogelnek, Thürin- gia miniszterelnökének Csontváry-plakettet, a dísz­vendégeknek és neves művé­szeknek a Hevesi Népművé­szeti Szövetkezet sajátosan szép termékeit is tartalmazó ajándékcsomagokat adott át Dohnál Tibor festőművész. Pohárköszöntőjében többek között azt mondta: „Kérem, őrizzék meg jó emlékezetük­ben Magyarországot és sző­kébb hazámat, Heves megyét, Eger városát - törekvésünket a jóra, a szépre s a népek kö­zötti nemes párbeszédre...” í# * « „Leheletfinom”, igényes munka... A Tisza-tavi vizeken jövőre is lesz sétahajózás Úgy tűnik, bevált. Már a tava­lyi, de inkább az idei tapaszta­latok bizonyítják, hogy sokan szálltak hajóra a nyáron, hogy megismerkedjenek a Tisza-tó körüli nevezetességekkel. A múlt évben indították az első járatot - mintegy kísérletként - a kiskörei székhelyű Holi­day Betéti Társaság kezde­ményezésére és irányításával. Szolnok és Kisköre között menetrend szerint közlekedett minden csütörtökön, pénte­ken és szombaton a legna­gyobb nyári időszakban július 20-tól augusztus 20-ig. Mint Csikós Tibortól, a tár­saság cégvezetőjétől megtud­tuk, az idén is jött a hajó Szolnokról Kiskörére, és szombaton délutánonként az érdeklődőket vitte másfél órás „sétára” a régi Tisza-meder- ben, a környék szépségeinek megismertetésére. Külön él­ményt jelentett a hajózóknak a kiskörei zsilipelés. Miután nagy volt az érdek­lődés, így - a tervek szerint - jövőre a Mahart Rt. két hajót indít a térségbe. Az egyik Szolnok és Kisköre, a másik Kisköre és Tiszacsege között közlekedik majd. Az is vár­ható, hogy - az igény alapján - nemcsak szombaton, hanem a hét más napjain is siklik majd a folyón a sétahajó. Az idei nyáron főleg üdülő és tá­borozó gyermekcsoportok ha­józtak, akik Ózdról, Gyön­gyösről és Salgótarjánból ér­keztek Kiskörére. Pélyen a szegénység tartotta össze az átalakított Tiszamente Szövetkezetei A Tisza hajdani árterületén élőknek az istentelen, belvizes, tengelytörő szikes pusztaságon a meg­élhetés mindig nagyobb „leckét” adott. Napjainkban is sajátos az „átmenet” a pélyi Tiszamente Szövetkezetben, mert a kollektíva továbbra is együtt kíván dolgozni. Az átalakulást elemeztük, s a további tervekről beszélgettünk dr. Lóczi Lászlóval, aki ’90-től elnöke a közösnek.- Miután józan paraszti ész­szel felmérték a lehetőséget - kezdi -, mondhatom, hogy ná­lunk a szegénység tartotta össze a tagságot, mert a nagyobb kö­zösségben biztosabb erőt láttak. Szövetkezetünkben a félezer tagból 17 vált ki, mintegy 12,5 millió értékű vagyontárgyat vi­hettek magukkal. Jelenleg négy és fél ezer hektár szántót és két­ezer hektár legelőt tudunk ha­szonbérleti formában a miénk­nek. Az átalakulás jó körülmé­nyek között talált, aztán a torz gazdasági intézkedések nagyon megviseltek bennünket. Most 170-en vagyunk.- Melyek a „ húzóágazatok”, amelyekre alapozni lehet?- A szarvasmarha-tenyész­tésben világbanki hitellel elin­dítottuk a rekonstrukciót. Előbb a 300-as, kötött tartású telepün­ket 600-as, zárt-kötetlenre, majd egy újabb lépcsőben 1000-es tejelő tehenészetté ala­kítottuk át. Jelenleg 900 tejelő szarvasmarha van benne, közte 400 hízóalapanyagnak szánt jó­szággal. Növénytermesztésünk elsősorban az állattenyésztés takarmányhátterét biztosítja, így az árunövények közül őszi kalászosokat, napraforgót, ku­koricát és exportra szánt fény-, illetve mustármagot termelünk.- Nagy változás ez a pélyiek életében?- Két évtizede itt a növény- termelés volt az árbevétel eről­tetett forrása, ma viszont két­harmadát az állattenyésztés, kis részét a növénytermesztés teszi ki. Az értelem és a tapasztalat húzza alá helyes döntésünket, miszerint a tejtermelés lesz a gazdaság húzója, de „mellék­termékként” hízóállatokat is tenyésztünk. — Melyek az elkövetkezendő időszak faladatai?- Először is a talponmaradás. Ha ezt az évet jól kihasználjuk, akkor apró lépésekkel hamaro­san biztos lábakon állunk, és nyereségesen gazdálkodhatunk. Szeretnénk a szövetkezők sza­badságát úgy elősegíteni, hogy azok vagyoni védelmet élvez­zenek. Akik többet tesznek, azoknak több is jusson. Annak is hívei vagyunk, hogy a terme­lést kisebb egységekre bontva, vagyoni védőernyő alatt, saját kockázatra a tagok önállóak le­gyenek. Természetesen annak hasznával és kárával együtt.- cseh -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents