Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-20 / 247. szám
1994. október 20., csütörtök Hatvan Es Körzete 5. oldal Bővülő hatvani segélyszolgálat Újabb éjszakai ügyelettel gazdagodik a lelkisegély-telefon- szolgálat Hatvanban. Péntektől szombat reggel 6 óráig, vasárnap este 9-től másnap reggel 6-ig, hétfőn és szerdán pedig délután 1-től este 9-ig hívható díjmentesen a 37/341-700-as telefonszámon az ügyelet. Horti pályázat óvodavezetői állásra A helyi önkormányzat pályázati felhívást tett közzé az óvoda vezetői állásának a betöltésére. Négy horti óvónő - valamennyien az intézmény dolgozói - nyújtotta be elképzeléseit, amelyekről a képviselő-testület - a nevelők és a szülői munkaközösség javaslata alapján - a novemberben sorra kerülő ülésén dönt. Kijavították a járdákat Lőrinciben és Selypen Megyénk legfiatalabb városában a telefonhálózat kiépítése során számos járdaszakasz tönkrement. A napokban a Matáv megbízásából és finanszírozásában kijavították az ominózus részeket, így - többek között - a Vörösmarty és a József Attila utcákban, valamint a selypi iskola környékén ismét biztonságossá vált a gyalogosok közlekedése. Német vendégek látogatása Boldogon A Bréma melletti Breddorf helységből tizenhárom fiatal tölt két napot megyénkben. A látogatás során - amelyet az Agria agrár ifjúsági szövetség szervezett - a vendégek ellátogatnak Boldogra is, ahol megismerkednek a község életével, hagyományaival. A polgármesteri szék újabb várományosa A decemberi helyhatósági választások közeledtével sorra nevezik meg a pártok és szervezetek polgármesterjelöltjeiket. Nincs ez másként Lőrinciben sem, ahol Varga Antal, Sárost Károly, Kunyó Vilmos és ifi. Elek Lajos után Szőllősi Győző jelenlegi alpolgármester is bejelentette: ringbe kíván szállni a posztért vívandó küzdelemben. Templom épül Kerekharaszton - számítanak a hívek adományaira is Kerekharasztot akár önálló településnek is vélhetné az ember, hiszen viszonylag távol esik Hatvantól. Közigazgatásilag azonban a Zagyva-parti városhoz tartozik, részönkormányzata nincs, így az itt élőknek tudomásul kell venni, hogy minden szállal „nagy testvérükhöz” kötődnek. S a jelek szerint a képviselő-testület nem feledkezik meg a kerekharasztiakról. Döntéseikkel újra meg újra bizonyítják, hogy szívükön viselik kívánságaikat, igényeiket. Megmutatkozott ez legutóbb akkor is, amikor felmerült az ottani templom megépítésének az igénye: telket biztosítottak az elképzelések megvalósításához.- Ez csak az első lépés volt - mondta Szinyei András polgármester. - A többi a híveken múlik. Hatvanra mindig is jellemző volt, hogy ha össze kellett fogni valamely cél érdekében, megmozdult a település. Az 1740-es pestisjárvány után például úgy emelhették fel a város egyik legszebb barokk emlékét, a Szent Sebes- tyén-szobrot, alig három hónap alatt. A másik szép példa a lokálpatrióta szellemiségre az evangélikus templom, amit a felekezetbéliek - még 1935-ben - szintén gyűjtésből építettek.- A kerekharasztiak mikor jelezték, hogy településükön is szeretnének templomot?- Régi vágya a helybélieknek az imahely. A telket valóban mi adtuk, ám a továbbiakban - tekintettel szűkös anyagi helyzetünkre - közadakozásra és közmunkára lesz szükség.- Túl a pénzügyi nehézségeken, az összefogásra azért is szükség van - fejtegette Pálos Frigyes prépost -, mivel a vallásos emberek csak úgy érezhetik magukénak a létesítményt. Természetesen számíthatunk a püspökség segítségére is: az eddigi gyakorlatnak megfelelően várhatóan a költségek egyharmadával járulnak hozzá az építkezéshez. A kerekharasztiakban érdeklődés tapasztalható, különösen az idősebbek részéről.- Milyen folyamatoknak kell lezajlaniuk ahhoz, hogy az épület tető alá kerüljön?- A terveket Hatvan főépítésze, Papp-Váry Zsolt készítette. Az engedélyek megérkeztek, a templomépítő bizottság — kizárólag a településrész polgáraiból - felállt. Kerekha- raszt lelkipásztori ellátása Újhatvanhoz tartozik, de a templomépítés feladatával a püspök úr engem bízott meg. Az már eldöntött tény, hogy az Isten házát a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére és Szent László király emlékére szentelik. A döntés október 8-án, a Magyarok Nagyasszonya ünnepén történt. Nagy királyunk emléke mellett pedig az szól, hogy 1995-ben lesz halálának 900. évfordulója.- Az elképzelések szerint hol áll majd az építmény?- Kerekharaszt közepén, ahol jelenleg a buszmegálló található - veszi át a szót Szinyei András. - Természetesen a megálló így egy saroknyival odébb kerül, ami még praktikus is, hiszen a busz körbe- megy majd a településen, így másik felszállóhely beiktatására is lehetőség nyílik.- Előreláthatólag mikorra fejeződik be az építkezés?- Várhatóan néhány évig is elhúzódhat, annak ellenére, hogy ésszerűen és gyakorlatiasan kívánjuk a munkálatokat folytatni - közölte Pálos Frigyes prépost. Az alaprajzot szemre véve, az épület sajátosságai is körvonalazódnak. Felülnézetből két, egymástól eltolt négyzet látszik, köztük toronnyal. Mint Papp-Váry Zsolttól megtudtuk, a bruttó alapterület 214 négyzetméter lesz, amely állóhelyekkel együtt 300 személy befogadására alkalmas. Százan leülhetnek, és az imaterembe is harmincán fémek. Az alapkőletételre még az idén sor kerül, a teljes alapozás tavasszal kezdődik.- Külön öröm számomra, hogy templomot tervezhettem újságolta bddogan Papp-Váry Zsolt. - Úgy érzem, az épület téralakító és térszervező elhelyezése, valamint a rendeltetése településfejlesztési szempontból is kiemelkedő jelentőségű. Igyekeztem egyszerű tömeg- és térformálással megtervezni, hogy reálisan megépíthető legyen. Szinyei András hozzátette: az önkormányzat nincs abban a helyzetben, hogy közcélú épületeket hozzanak létre, ezért megelégedéssel fogadták az egyházközség kezdeményezését. Pálos Frigyes befejezésül kérte a környező települések híveinek támogatását is, hogy - mint fogalmazott - a kerekharasztiak érezzék: nincsenek egyedül. (tari) Mit csinált Petőfíbánya az eltelt négy esztendőben? Sorozatunkban Petőfibányára érkeztünk. Az egykori bányászparadicsom a szocializmus évtizedeiben megszokta, hogy úgy a fejlesztés, mint a munkalehetőségek és az ellátás területén kiváltságokat élvezzen. Azóta eltelt némi idő, s mi arra voltunk kíváncsiak: a település hogyan birkózott meg a változó körülményekkel. A fentiek helyi sajátosságnak számítottak valamennyi hasonló iparvidéken. A szénbányászat visszaesésével azonban a gondok meghatványozódtak, s a terhek nagy része az önkormányzatokra szállt. Petőfibá- nyán a Művelődési Ház, a sportélet, a gyógyfürdő finanszírozása a képviselő-testület kezébe került. Utóbbira a társadalombiztosítással szerződést kötöttek, így a kezelések az idén is folytatódhatnak. A gazdálkodás területén a működőképesség megőrzése volt a fő cél. Eddig nem vettek fel hitelt, s az intézményeket sem kellett bezárniuk. Mi több, igyekeztek az oktatás színvonalát emelni: komputereket szereztek be, s a nyelvoktatást is „gépesítették”. Az egészségügyben fejlesztéseket hajtottak végre, melyek az alapellátást érintették. Működőképes a gyerek- és háziorvosi szolgálat, folyamatos a fogorvosi rendelés. A település útjai százszázalékos kiépítettségűek. Ezek karbantartása - a lehetőségek függvényében - folyamatos. Több száz méter járdával gazdagodtak, és a csapadékvíz-elvezetést is megoldották. A község is beszállt az apci regionális hulladéktárolóba. A helyi szeméttelepet felszámolták, a terület rekultivációja megtörtént. Az úgynevezett „kislakásoknál” egy kilométer gázvezetéket építettek, így valamennyi kertes porta a hálózatra csatlakoztatható. Az önkormányzati bérlakások (több százról van szó) felújítása sokba kerül, ám a renoválásoknak kevés a látszata, mivel a jelenleginél nagyságrendekkel magasabb összegre lenne szükség. Az ipar leépülésével a telepen mintegy ezerötszáz munkahely szűnt meg. A dolgozók jelentős része más településekről járt ide annak idején, ám nélkülük is csaknem 400 munkanélkülit tart számon az önkormányzat. A privatizáció viszonylagos fellendülésével a probléma kezelésében is javulás tapasztalható. Az újra álláshoz jutók többek között Gyöngyösön, Budapesten és Gödöllőn találtak kenyérkereseti lehetőséget maguknak, ám az elmúlt két év során helyben is százötven munkahely létesült. A megyeszerte ismert sportkör jelenleg négy szakosztállyal - teke, ökölvívás, labdarúgás és asztalitenisz - működik. A nehézségek ellenére is muzsikál a messze földön híres bányász fúvószenekar. Ami a jövőre vonatkozik: folyamatban van a lakásprivatizáció, s a felújításokról sem szabad megfeledkezni. A községben az ezer bérlakásból kettőszázat tudtak értékesíteni. (t. o.) A játszótér magányossága (Fotó: Kaposi Tamás) Hatvan „Rómája” Ha az ember sötétedés után jön, nem biztos, hogy egyből bejut. A gyékény- és nádbevonatú falak közt, a zsindely alatt meghúzódó fehér asztalok mellett vacsorázok hatvanféle pizza, olasz és magyar borok mellett tölthetik az estét. Különféle saláták, a mediterrán félsziget leveskülönlegességei, egzotikus tésztafélék is csalogatják az idelátogatókat. A figyelmes szemlélő láthat itt szerelmespárokat, meghitt magányra vágyó turbékolókat, aranylakodalmast éppen úgy, mint romantikára áhítozó facérakat. S ha nem jönne össze a „dolog”, még mindig lecsúsztathatnak egy stampedli Ra- mazzottit, vagy a beszédes nevű Vecchia Romagnót. Mindehhez nem kell egyebet tenni, mint ellátogatni Hatvan legismertebb pizzériájába, a Kertész utcába. Hatvan év egymás mellett A hatvani 2-es számú Idősek Klubjában rendhagyó eseményre került sor a minap: Szabó Józseféi felesége, Vidéki Ilona ekkor tartották 60. házassági évfordulójukat. Az ünnepeltek az 1-es számú Általános Iskola apróságainak műsorában gyönyörködhettek. Felkészítésükben Fekete Sán- dorné, Ilike segédkezett, aki saját bevallása szerint édesanyja révén - aki szintén tagja a klubnak - került kapcsolatba az otthonnal. A műsort követően az igazgatót, Czene Istvánt faggattuk intézményük életéről. Elmondta: nem működhetnének az emberek kölcsönös szere- tete, az egymás iránt érzett tolerancia, és egy, mindenki által egyöntetűen közösséggé nem formált otthon képének a megteremtése nélkül. A gondozók, a tagok és jómaga mindennap egy élő közösség kialakításán fáradoznak. E téren kiemelkedő szerepet tölt be Cseppentő Lászlóné klubvezető. A megyén belüli hiányosságok pótlására a humánus légkör megteremtése a legalkalmasabb. A helyhiány, a berendezések, az ellátottság területén mutatkozó fogyatékosságok leküzdésében a területi gondozás segít - mondta Czene István. Az igazgató hitvallása szerint erre a pályára csak olyan emberek alkalmasak, akik nem közhelyesen emlegetett, hanem valódi elhivatottságot éreznek a szakma iránt; a „hátsó udvarként” számon tartott szociális intézmény lakóinak igazi szere- tetet tudnak nyújtani, hiszen az Albert Schweitzer-i igazság ma is helytálló: a boldogság az egyetlen, ami megduplázódik, ha osztja az ember. Tóth Andrea A nagyszerű, különleges ízek önmagukért beszélnek... (Fotó: Kaposi Tamás) A terveket Hatvan főépítésze, Papp-Váry Zsolt készítette
