Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-20 / 247. szám

1994. október 20., csütörtök Hatvan Es Körzete 5. oldal Bővülő hatvani segélyszolgálat Újabb éjszakai ügyelettel gaz­dagodik a lelkisegély-telefon- szolgálat Hatvanban. Péntektől szombat reggel 6 óráig, vasár­nap este 9-től másnap reggel 6-ig, hétfőn és szerdán pedig délután 1-től este 9-ig hívható díjmentesen a 37/341-700-as telefonszámon az ügyelet. Horti pályázat óvodavezetői állásra A helyi önkormányzat pályá­zati felhívást tett közzé az óvoda vezetői állásának a betöl­tésére. Négy horti óvónő - va­lamennyien az intézmény dol­gozói - nyújtotta be elképzelé­seit, amelyekről a képvi­selő-testület - a nevelők és a szülői munkaközösség javas­lata alapján - a novemberben sorra kerülő ülésén dönt. Kijavították a járdákat Lőrinciben és Selypen Megyénk legfiatalabb városá­ban a telefonhálózat kiépítése során számos járdaszakasz tönkrement. A napokban a Ma­táv megbízásából és finanszíro­zásában kijavították az ominó­zus részeket, így - többek kö­zött - a Vörösmarty és a József Attila utcákban, valamint a selypi iskola környékén ismét biztonságossá vált a gyalogo­sok közlekedése. Német vendégek látogatása Boldogon A Bréma melletti Breddorf helységből tizenhárom fiatal tölt két napot megyénkben. A látogatás során - amelyet az Agria agrár ifjúsági szövetség szervezett - a vendégek elláto­gatnak Boldogra is, ahol meg­ismerkednek a község életével, hagyományaival. A polgármesteri szék újabb várományosa A decemberi helyhatósági vá­lasztások közeledtével sorra nevezik meg a pártok és szer­vezetek polgármesterjelöltjei­ket. Nincs ez másként Lőrinci­ben sem, ahol Varga Antal, Sá­rost Károly, Kunyó Vilmos és ifi. Elek Lajos után Szőllősi Győző jelenlegi alpolgármester is bejelentette: ringbe kíván szállni a posztért vívandó küz­delemben. Templom épül Kerekharaszton - számítanak a hívek adományaira is Kerekharasztot akár önálló településnek is vélhetné az em­ber, hiszen viszonylag távol esik Hatvantól. Közigazgatásilag azonban a Zagyva-parti városhoz tartozik, részönkormány­zata nincs, így az itt élőknek tudomásul kell venni, hogy min­den szállal „nagy testvérükhöz” kötődnek. S a jelek szerint a képviselő-testület nem feledkezik meg a kerekharasztiakról. Döntéseikkel újra meg újra bi­zonyítják, hogy szívükön vise­lik kívánságaikat, igényeiket. Megmutatkozott ez legutóbb akkor is, amikor felmerült az ottani templom megépítésének az igénye: telket biztosítottak az elképzelések megvalósítá­sához.- Ez csak az első lépés volt - mondta Szinyei András pol­gármester. - A többi a híveken múlik. Hatvanra mindig is jel­lemző volt, hogy ha össze kel­lett fogni valamely cél érde­kében, megmozdult a telepü­lés. Az 1740-es pestisjárvány után például úgy emelhették fel a város egyik legszebb ba­rokk emlékét, a Szent Sebes- tyén-szobrot, alig három hó­nap alatt. A másik szép példa a lokálpatrióta szellemiségre az evangélikus templom, amit a felekezetbéliek - még 1935-ben - szintén gyűjtésből építettek.- A kerekharasztiak mikor jelezték, hogy településükön is szeretnének templomot?- Régi vágya a helybéliek­nek az imahely. A telket való­ban mi adtuk, ám a továbbiak­ban - tekintettel szűkös anyagi helyzetünkre - közadakozásra és közmunkára lesz szükség.- Túl a pénzügyi nehézsé­geken, az összefogásra azért is szükség van - fejtegette Pálos Frigyes prépost -, mivel a val­lásos emberek csak úgy érez­hetik magukénak a létesít­ményt. Természetesen szá­míthatunk a püspökség segít­ségére is: az eddigi gyakorlat­nak megfelelően várhatóan a költségek egyharmadával já­rulnak hozzá az építkezéshez. A kerekharasztiakban érdek­lődés tapasztalható, különösen az idősebbek részéről.- Milyen folyamatoknak kell lezajlaniuk ahhoz, hogy az épület tető alá kerüljön?- A terveket Hatvan főépí­tésze, Papp-Váry Zsolt készí­tette. Az engedélyek megér­keztek, a templomépítő bizott­ság — kizárólag a településrész polgáraiból - felállt. Kerekha- raszt lelkipásztori ellátása Új­hatvanhoz tartozik, de a temp­lomépítés feladatával a püs­pök úr engem bízott meg. Az már eldöntött tény, hogy az Is­ten házát a Magyarok Nagy­asszonya tiszteletére és Szent László király emlékére szente­lik. A döntés október 8-án, a Magyarok Nagyasszonya ün­nepén történt. Nagy királyunk emléke mellett pedig az szól, hogy 1995-ben lesz halálának 900. évfordulója.- Az elképzelések szerint hol áll majd az építmény?- Kerekharaszt közepén, ahol jelenleg a buszmegálló található - veszi át a szót Szi­nyei András. - Természetesen a megálló így egy saroknyival odébb kerül, ami még prakti­kus is, hiszen a busz körbe- megy majd a településen, így másik felszállóhely beiktatá­sára is lehetőség nyílik.- Előreláthatólag mikorra fejeződik be az építkezés?- Várhatóan néhány évig is elhúzódhat, annak ellenére, hogy ésszerűen és gyakorlati­asan kívánjuk a munkálatokat folytatni - közölte Pálos Fri­gyes prépost. Az alaprajzot szemre véve, az épület sajátosságai is kör­vonalazódnak. Felülnézetből két, egymástól eltolt négyzet látszik, köztük toronnyal. Mint Papp-Váry Zsolttól meg­tudtuk, a bruttó alapterület 214 négyzetméter lesz, amely ál­lóhelyekkel együtt 300 sze­mély befogadására alkalmas. Százan leülhetnek, és az ima­terembe is harmincán fémek. Az alapkőletételre még az idén sor kerül, a teljes alapo­zás tavasszal kezdődik.- Külön öröm számomra, hogy templomot tervezhettem újságolta bddogan Papp-Váry Zsolt. - Úgy ér­zem, az épület téralakító és térszervező elhelyezése, va­lamint a rendeltetése telepü­lésfejlesztési szempontból is kiemelkedő jelentőségű. Igye­keztem egyszerű tömeg- és térformálással megtervezni, hogy reálisan megépíthető le­gyen. Szinyei András hozzátette: az önkormányzat nincs abban a helyzetben, hogy közcélú épületeket hozzanak létre, ezért megelégedéssel fogadták az egyházközség kezdemé­nyezését. Pálos Frigyes befe­jezésül kérte a környező tele­pülések híveinek támogatását is, hogy - mint fogalmazott - a kerekharasztiak érezzék: nincsenek egyedül. (tari) Mit csinált Petőfíbánya az eltelt négy esztendőben? Sorozatunkban Petőfibányára érkeztünk. Az egykori bányász­paradicsom a szocializmus évtizedeiben megszokta, hogy úgy a fejlesztés, mint a munkalehetőségek és az ellátás területén ki­váltságokat élvezzen. Azóta eltelt némi idő, s mi arra voltunk kíváncsiak: a település hogyan birkózott meg a változó körül­ményekkel. A fentiek helyi sajátosságnak számítottak valamennyi ha­sonló iparvidéken. A szénbá­nyászat visszaesésével azonban a gondok meghatványozódtak, s a terhek nagy része az önkor­mányzatokra szállt. Petőfibá- nyán a Művelődési Ház, a sportélet, a gyógyfürdő finan­szírozása a képviselő-testület kezébe került. Utóbbira a társa­dalombiztosítással szerződést kötöttek, így a kezelések az idén is folytatódhatnak. A gazdálkodás területén a működőképesség megőrzése volt a fő cél. Eddig nem vettek fel hitelt, s az intézményeket sem kellett bezárniuk. Mi több, igyekeztek az oktatás színvona­lát emelni: komputereket sze­reztek be, s a nyelvoktatást is „gépesítették”. Az egészségügyben fejleszté­seket hajtottak végre, melyek az alapellátást érintették. Mű­ködőképes a gyerek- és házior­vosi szolgálat, folyamatos a fogorvosi rendelés. A település útjai százszáza­lékos kiépítettségűek. Ezek karbantartása - a lehetőségek függvényében - folyamatos. Több száz méter járdával gaz­dagodtak, és a csapadékvíz-el­vezetést is megoldották. A község is beszállt az apci regionális hulladéktárolóba. A helyi szeméttelepet felszámol­ták, a terület rekultivációja megtörtént. Az úgynevezett „kislakások­nál” egy kilométer gázvezeté­ket építettek, így valamennyi kertes porta a hálózatra csatla­koztatható. Az önkormányzati bérlaká­sok (több százról van szó) fel­újítása sokba kerül, ám a reno­válásoknak kevés a látszata, mivel a jelenleginél nagyság­rendekkel magasabb összegre lenne szükség. Az ipar leépülésével a tele­pen mintegy ezerötszáz munka­hely szűnt meg. A dolgozók je­lentős része más településekről járt ide annak idején, ám nélkü­lük is csaknem 400 munkanél­külit tart számon az önkor­mányzat. A privatizáció vi­szonylagos fellendülésével a probléma kezelésében is javu­lás tapasztalható. Az újra állás­hoz jutók többek között Gyön­gyösön, Budapesten és Gödöl­lőn találtak kenyérkereseti lehe­tőséget maguknak, ám az el­múlt két év során helyben is százötven munkahely létesült. A megyeszerte ismert sport­kör jelenleg négy szakosztál­lyal - teke, ökölvívás, labdarú­gás és asztalitenisz - működik. A nehézségek ellenére is mu­zsikál a messze földön híres bányász fúvószenekar. Ami a jövőre vonatkozik: fo­lyamatban van a lakásprivati­záció, s a felújításokról sem szabad megfeledkezni. A köz­ségben az ezer bérlakásból ket­tőszázat tudtak értékesíteni. (t. o.) A játszótér magányossága (Fotó: Kaposi Tamás) Hatvan „Rómája” Ha az ember sötétedés után jön, nem biztos, hogy egyből bejut. A gyékény- és nádbevo­natú falak közt, a zsindely alatt meghúzódó fehér asztalok mellett vacsorázok hatvanféle pizza, olasz és magyar borok mellett tölthetik az estét. Kü­lönféle saláták, a mediterrán félsziget leveskülönlegességei, egzotikus tésztafélék is csalo­gatják az idelátogatókat. A figyelmes szemlélő láthat itt szerelmespárokat, meghitt magányra vágyó turbékolókat, aranylakodalmast éppen úgy, mint romantikára áhítozó facé­rakat. S ha nem jönne össze a „dolog”, még mindig lecsúsz­tathatnak egy stampedli Ra- mazzottit, vagy a beszédes nevű Vecchia Romagnót. Mindehhez nem kell egyebet tenni, mint ellátogatni Hatvan legismertebb pizzériájába, a Kertész utcába. Hatvan év egymás mellett A hatvani 2-es számú Idősek Klubjában rendhagyó ese­ményre került sor a minap: Szabó Józseféi felesége, Vidéki Ilona ekkor tartották 60. házas­sági évfordulójukat. Az ünnepeltek az 1-es számú Általános Iskola apróságainak műsorában gyönyörködhettek. Felkészítésükben Fekete Sán- dorné, Ilike segédkezett, aki sa­ját bevallása szerint édesanyja révén - aki szintén tagja a klubnak - került kapcsolatba az otthonnal. A műsort követően az igaz­gatót, Czene Istvánt faggattuk intézményük életéről. El­mondta: nem működhetnének az emberek kölcsönös szere- tete, az egymás iránt érzett tole­rancia, és egy, mindenki által egyöntetűen közösséggé nem formált otthon képének a meg­teremtése nélkül. A gondozók, a tagok és jómaga mindennap egy élő közösség kialakításán fáradoznak. E téren kiemelkedő szerepet tölt be Cseppentő Lászlóné klubvezető. A megyén belüli hiányossá­gok pótlására a humánus légkör megteremtése a legalkalma­sabb. A helyhiány, a berende­zések, az ellátottság területén mutatkozó fogyatékosságok le­küzdésében a területi gondozás segít - mondta Czene István. Az igazgató hitvallása sze­rint erre a pályára csak olyan emberek alkalmasak, akik nem közhelyesen emlegetett, hanem valódi elhivatottságot éreznek a szakma iránt; a „hátsó udvar­ként” számon tartott szociális intézmény lakóinak igazi szere- tetet tudnak nyújtani, hiszen az Albert Schweitzer-i igazság ma is helytálló: a boldogság az egyetlen, ami megduplázódik, ha osztja az ember. Tóth Andrea A nagyszerű, különleges ízek önmagukért beszélnek... (Fotó: Kaposi Tamás) A terveket Hatvan főépítésze, Papp-Váry Zsolt készítette

Next

/
Thumbnails
Contents