Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-18 / 245. szám

1994. október 18., kedd Nyugdíjasok Fóruma 7. oldal Derült égből a... Kissé kellemetlen ébresztő­ben lehetett része egy kana­dai házaspárnak, akiket egy repülőgép WC-tartályának megfagyott tartalma hajnali szendergésük közepette majdnem eltalált. A magasban megfagyott a vizelettel teli tartály tar­talma, amelyet valamilyen műszaki hiba vagy emberi mulasztás folytán egy repü­lőgép egyszerűen „kipoty- tyantott”. A jeges vizelet­tömb átszakította házuk te­tejét, s csak kevéssel ágyuk mellett „landolt”. A férj „nagy-nagy bombához” ha­sonlította a váratlan ajándé­kot. A torontói repülőtér szó­vivőjét is megkérdezték a dologról. O azonban csak annyit tudott mondani, hogy igen ritka jelenséggel állnak szemben. Azt azonban hozzátette, hogy a repülési szabályok szerint repülőgépek csak a földre érve üríthetik ki tartá­lyaikat. Ez persze, mit sem vi­gasztalja a pórul járt házas­párt, akik talán még most is azon keseregnek, hogyan tüntessék el házukból az ég­ből pottyant adomány nyo­mait. (MTI) Indiából érkeztek az asztrológusok A jövő léte óta izgatja az em­beriséget, úgy az egyéneket, mint a társadalmat. Ez a ma­gyarázata annak, hogy folyton faggatták a „csillagokat”, hogy állásukból következtethessenek a holnapokra. Mindenekelőtt azért, hogy kikerülhessék a kí­sértő bajokat, a lopakodó tragé­diákat. Indiában különösképp fejlett gyakorlatot alakítottak ki. Erről hallhatnak az érdeklő­dők - az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület szer­vezésében - október 19-én, szerdán délután 4 órától az új helyre költözött Szilágyi Er­zsébet Gimnázium ebédlőjében (Eger, Ifjúság u. 2.). A vendégekkel, Mr. Sharma Ramesh Prasadh-dal és kollé­gáival Pécsi István, lapunk ol­vasószerkesztője készít nyilvá­nos interjút. Ennek keretében nemcsak arról lesz szó, hogy ezek az ismeretek tudományo­san, matematikailag is igazol­hatók, hanem mód adódik már kész horoszkópok alapos elle­nőrzésére, precíz kontrolljára, s az újak összeállítására is. Az egyesületi tagok fényké­pes igazolványuk felmutatásá­val ingyenesen juthatnak be. Újak természetesen a helyszí­nen még jelentkezhetnek. Nemcsak a húszéveseké a világ. Erről tanúskodnak felvételeink, amelyek az egri nyugdíjasok szövetsége által rendezett legutóbbi batyusbálról készültek. (Fotó: Szegedi László) A „nagy kormányos” nem mosott fogat Mao Ce-tung elnök tudott kedves lenni, valójában azon­ban könyörtelen zsarnok volt, aki elpusztította mindazokat, akik nem engedelmeskedtek neki. így jellemzi a „nagy kormányost” személyi orvosa, Li Csi-szui, aki az Egyesült Államokban könyvet jelente­tett meg ezzel a címmel: „Mao elnök magánélete”. A The New York Times in­terjút közölt a 663 oldalas könyv szerzőjével, aki 1955-től egészen az elnök 1976-ban bekövetkezett halá­láig orvosa volt. Li jelenleg egy Chicago melletti városká­ban él. Li az elnököt egoista, intrikus személyiségnek írja le. „Az egész világot rabszol­gájának tekintette. Súlyosan tévedtek azok, akik azt hitték, hogy egyenlők vele. Ezeket likvidálta” - jelentette ki az orvos az interjúban. Li azt állítja, hogy Mao az asszonyokat nemcsak szexuá­lis célokra használta, hanem arra is, hogy információkat szerezzenek neki. Meggyőző­dése volt, hogy a szexuális te­vékenység meghosszabbítja az életet. Mao egyébként vissza­utasította, hogy gyógyítsák nemi betegségét, mert - mint kijelentette - „ha az nem okoz fájdalmat, nincs fontossága”. Li leírja könyvében, hogy Mao hosszú heteket töltött há­lóköntösben. Beosztottjait néha éjfél után rendelte magá­hoz. Nem mosakodott, testőrei forróvizes kendőkkel törölget- ték. Nem mosott fogat. „Egy tigris sohasem mossa a fogát” - mondta. Li a BBC brit tele­víziónak is adott interjút. Eb­ben - egyebek mellett - arról is beszélt, hogy mennyire sze­rette Mao a fiatal lányokat. Kikből lesznek bölcsek? Ember, Te könyvtárnyi köny­vet elolvashatsz életed folya­mán, naponta hosszú órákat ülhetsz a kor villanypásztora, a televízió előtt. Meghallgatsz rádiót, olvashatsz megannyi újságot, de a hőn áhított böl­csességet mégsem szerezhe­ted meg. Az ugyanis Isten különle­ges ajándéka. Kevesekről mondhatjuk el tisztán, őszin­tén, igazi belső meggyőző­déssel, hogy bölcsek. Salamon kiérdemelte Te­remtőjétől a bölcsességet. A Prédikátor könyvében pazarló bőkezűséggel hinti szárnyaló szellemisége legjavát. Az emberélet megannyi helyzetelemzése során költői képekbe illően elérkezik ter­mészetesen a test leromlása fejezethez is. Az évezredek táylatából így üzen nekünk: „Gondolj Istenre ifjúsá­godban, akkor lesz vigaszod vénségedben.” Mit üzen nekünk, miről be­szél hát Salamon? Reálisan és kendőzetlenül rámutat földi testünk széthul­lására. Elgondolkoztató, hogy ez a legendás király, aki nagy gaz­dagságban mindent megen­gedhetett magának, ami az életet kellemessé és elviselhe­tővé teszi, akit még Isten is bölcs embernek - kora leg- bölcsebb emberének - neve­zett, ő akarja megmutatni az embernek, hogy a földön minden, de minden múlandó! Ezzel azt is mondja, hogy „nem éri meg”, nem célszerű kizárólag a földi jólétre töre­kedni! Az örökkévalóság tudata kell, hogy lelki szemeink előtt lebegjen, s ez plántálódjék szívünkbe. Mert legyen bár az ember fiatalkorában mégoly egész­séges, erős és szép, vonzóan hódító, az öregkor bizonyosan elérkezik. Salamon semmiképpen nem vetette meg az életet, mert szinte odakiáltja az if­jaknak, hogy „Örvendezz, amíg fiatal vagy!” Ugyanakkor pedig tüstént két dologra is felhívja a fi­gyelmüket:- Gondolniuk kell Terem­tőjükre, akinek felelősséggel tartoznak, számot kell adniuk mindenről;- és hogy az öregkor elér­kezik kellemetlenségeivel együtt! Olyan gyönyörű képekben beszél erről, hogy fölöttébb érdemes elgondolkozni raj­tuk. „... míg el nem jönnek a rossz napok, és el nem érkez­nek azok az évek, amelyekről azt mondod: nem szeretem őket!” Hogyha alaposabban kö­rülnézünk a kórkázakban, szociális otthonokban, tüstént megérthetjük ezt a magvas gondolatot. Mert ugyanis akik testileg figyelik az ilyen helyzetet, mármint hogy törékenyek, ki­szolgáltatottak és segítésre szorulók lettek, azok nem ta­lálnak örömet életük alko­nyában. „...míg el nem sötétedik a nap világa...” - nemcsak azért, mert az öregedő szem nem lát jól, hanem azért is, mert már nincs része abban, ami körülötte történik. „...és újra felhők nem ér­keznek az eső után...” - vagy­is a gondok, a szenvedés, a szomorúság nem marad el, még ha el is tűnnek rövid időre a felhők, máris újabbak érkeznek, végül egész nap esik, s hull a könnye, mint a zápor. „...mikor megremegnek a háznak őrzői, és megrogynak az erős férfiak, és megállnak az őrlő lányok, mert megke- vesebbedtek...” A lábak, karok erőtlenné válnak, a fogak (őrlő lányok) kihullva kiállnak a sorból, „...elhomályosodnak az abla­kon kinézők...” - a szemek elgyengülnek, vagy alig lát­nak. „...elcsendesül a malom zúgása” - utalván a hallás romlására, „...és elhalkul minden énekszó...” - a vi­dámság lassacskán elköszön, s már nincs kedv, indíték, sem erő ilyesfélékre. Helyét elfog­lalja az aggodalmaskodás. „...a mandulafa kivirágzik, a sáska nehezen vonszolja magát” - költői képe annak, hogy miként válik az ember haja fehérré, mint a virágba borult mandulafa, s aki ko­rábban könnyedén szökkent, már önmagát is alig bírja, mintha csak terhet cipelne, nehézségek omlanak rá. „...és mit sem ér a fűszer.,.” - nemigen lehet már jó étvá­gyat gerjeszteni, „...mert el­megy az ember örök ottho­nába, és az utcán körös-körül siratok járnak” - a vég, a ha­lál elkerülhetetlen. A gyászolók énekelnek, az elhunytat a csendes temető­kertbe kísérik. Szentséges te­rületre! „A por visszatér a földbe, olyan lesz, mint volt, a lélek pedig visszatér Istenhez, aki teremtette.” Ez a lesújtóan, kilátástala­nul reménytelen hangvétel csupán az emberi oldala az életnek. De ne feledkezzünk meg arról, hogy mi már néhány te­kintetben többet tudhatunk, mint Salamon, nekünk már - Krisztus után kétezer éve - megvan a feltámadás remény­sége, és bizonyosságunk van az örök életre. Úgy legyen! Patkós Attila Egy könyv, amely mindent tud a gyógyításról Az „orvosok bibliájaként” em­legetik a The Merck Manuelt, az MSD Orvosi Kézikönyvet, amelyet a világ egyik vezető gyógyszeripari cége, a Merck Sharp and Dohme adott ki. A könyv a cég magyarországi le­ányvállalatának kezdeményezé­sére a napokban végre magya­rul is megjelent. A könyvről a kiadó igazga­tója, dr. Fedinecz Sándor el­mondta:- Először csaknem száz év­vel ezelőtt, egészen pontosan 1899-ben jelent meg ez az or­vosi „biblia”. Magával vitte Albert Schweitzer is Afrikába, sőt Byrd admirálisnál is ott volt a Déli-sarkon.- Minden alkalommal maguknál tartják az USA elnö­keinek háziorvosai is, amikor külföldi útjára kísérik az elnö­köt.- Lexikonként, vagy netán a „gyógyítás kézikönyveként” használják?- A csaknem háromezer ol­dalon megtalálhatók a legmo­dernebb egészségügyi kutatá­sok eredményei. Különösen hasznos segédeszköze a házi­orvosoknak, mivel minden olyan betegség szerepel benne, amellyel napi munkájuk során rendszeresen találkoznak. A magyar kiadás mindezeken túl informál a gyógyszerek hazai hozzáférhetőségéről, tartal­mazza a betegségek magyaror­szági gyakoriságának adatait, a hazai statisztikákat.- Mennyire naprakész a ma­gyar változat ?- Teljes mértékben. Már tar­talmazza például mindazokat az ismereteket, amelyeket a legutóbbi időkben szerzett az orvostudomány az emlőrákról, a HIV-fertőzésről, a tuberkuló­zisról, az immunrendszer bio­lógiájáról. A kiadványban egyébként először szerepel a gyermekkori AIDS-fertőzés felismerésének és kezelésének módja, valamint az újszülöttek kokainelvonási tüneteinek a le­írása. Újdonságnak számít a genetikával, a sportorvoslással, a szteroidokkal való visszaélés­sel és az orvostudomány kultu­rális kérdéseivel foglalkozó fe­jezet.- Mennyibe kerül ez az or­vosi bestseller? S hivatalos tan­könyv lesz-e a hazai egészség- ügyi felsőoktatási intézmé­nyekben?- Feleannyiba kerül, mint Nyugat—Európa más országai­ban. Az orvostudományi egye­temek hallgatói 1000, az alapel­látásban dolgozó orvosok - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár támogatása révén - fél­áron, mintegy 2800 forintért hozzájuthatnak. Konyhai lelemények, háziasszonyi fortélyok Nehéz a háziasszony dolga: hol arra kell ügyelnie, hogy megszabaduljon egy-egy étek jellegzetes szagától, hol arra, hogy ne engedjen elillanni kel­lemes ízeket és aromákat. Sze­rencsére a tapasztalt háziasz- szonyok sok olyan fortély is­merői, amellyel ezt is, azt is meg tudják oldani. íme, né­hány adalék a konyhai furfan- gok gyűjteményéből. Ha nagyobb csomag kávét kapunk vagy vásárolunk, a fó­liazacskó fölbontása után a babkávé is, az őrlemény is fo­kozatosan veszít zamatából. Viszont gondosan visszacso­magolva és hűtőszekrényben tárolva szinte tökéletesen megőrizhető eredeti íz- és il­latanyaga. Ha ezt elmulasztot­tuk, a régi kávéból főzött fe­kete minőségén sokat javítha­tunk: tegyünk a forró főzetbe egy csipetnyi kakaót vagy egy fél teáskanál mennyiségű tiszta csokoládét. Az olcsóbb kakaókból is pompás italt főzhetünk: elké­szítésekor ne egyszer, hanem kétszer, esetleg háromszor is forraljuk föl - jóval tömé­nyebb, zamatosabb lesz, mint egyszeri forralással. Amilyen jót tesz a hűtő- szekrény a kávénak, annyira hátrányos a fehérboroknak. A finom itókát csak addig tart­suk frizsiderben, míg a csap­víz hőmérsékletére hűl, kü­lönben a hideg „elszívja” az aromáját. A hűtőszekrényekben egyébként az erősebb szag­anyagok igencsak átjárják a légteret, s megeshet, hogy a tortába fokhagymaillat, a töl­tött káposztába vaníliaszag ivódik be. Ám a citrom kitűnő szagelszívó: ha egy-egy fél­bevágott friss citromdarabot állandóan a frizsiderben tar- ] tunk, elkerülhetjük az efféle kellemetlen meglepetéseket. A halak nem kívánt átható illata napokig belengi az edé­nyeket, amelyekben feldol­goztuk. Ezen könnyen segíthe­tünk: öntsünk a mosogató­vízbe egy kevés ecetet - a hal­szag egyszeri mosogatással el­illan. Az eredeti ízek és tápanya­gok megőrzésének egyik titka, hogy a készételeket ne közvet­lenül nyílt lángon, hanem zu­bogó víz fölött, a forró gőzzel melegítsük föl. Különlegesen kellemes ízt adhatunk a pala­csintának, ha a kikevert masz- szába néhány csepp étolajat öntünk. A módszer külön elő­nye, hogy sütéskor a pala­csinta nem ragad le.

Next

/
Thumbnails
Contents