Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-15-16 / 243. szám
4. oldal Hazai Tükör 1994. október 15-16., szombat - vasárnap Az önkormányzás évei után A közgyűlés megnyitója (Fotó: Kaposi Tamás) Zoonózis-konferencia Galyatetőn A Magyar Zoonózis Társaság évi rendes közgyűlését Galyatetőn tartja. A háromnapos program csütörtökön vette kezdetét, amikor a vendégek megtekintették a Kodály-em- lékhelyeket. A szakmai rész (témája az emberre is átterjedő állatbetegségek) tegnap délelőtti ünnepélyes megnyitóján részt vett két politikai államtitkár, Kökény Mihály a Népjóléti Minisztérium, és Kis Zoltán a Földművelésügyi Minisztérium képviseletében. Az országos rendezvény elnökségében foglalt helyet dr. Müller Erzsébet, az ANTSZ megyei tiszti főorvosa, valamint dr. Kőházy István megyei főállatorvos. Az előadások sorában elhangzott Tóth Erzsébet és Kelemen Anna egri elemzése a tbc-s betegek számának alakulásáról. A konferencia ma ér véget. Mikor kell aggódni a demokráciáért? (Folytatás az 1. oldalról) Mint tisztázódott: a munkáltatói hitel - amelyben egyébként összesen 45-en részesültek 80 és 550 ezer forint között - engedélyezésének módja ugyan nem szerepel az SZMSZ-ben, s ez joghézagnak tűnik, ám semmiképpen sem törvény- sértő. Ezt a véleményt osztotta a közgyűlés is, amikor „látható többséggel” - két „nem” szavazattal és három tartózkodással - lezárta az ügyet. Talán a fenti közjátéknak, talán az egy nappal korábbi polgármesteri értekezleten lezajlott cikluszáró értékelésnek tudható be, hogy a csaknem százoldalas önkormányzati beszámolóhoz ezúttal mindössze nyolcán fűztek véleményt. A hozzászólók szerint meglehetősen rögös útra léptek a közgyűlés tagjai, amikor csaknem négy esztendővel ezelőtt gyakorolni kezdték az önkormányzást. Egy-egy esetben - főként az első időszakban - bizonyos törvények végrehajtási utasításainak késése miatt úgy érezték, magukra maradtak a problémáikkal. Az új közigazgatás teendői azonban nem adtak időt a próbálkozásokra, megfelelő válaszokat kellett adniuk a mindennapok sürgető kérdéseire. Ebben jelentős segítség volt az - hangzott el -, hogy nyugodt, rutinos vezetők és szakemberek adtak útmutatást a helyi képviselő-testületeknek. Ugyancsak sokat jelentett a települési munkában, hogy a megyei önkormányát számos, nem kötelező feladatot is magára vállalt, szakmai és anyagi támogatást nyújtva például a kistérségi tervek megvalósításához. Dr. Pásztor József füzesabonyi képviselő - s egyben az egészségügyi és szociális bizottság vezetője - azzal kezdte mondandóját: sajnálja, hogy - egy hosszabb nyugalmas időszak után - most ismét szemé(Folytatás az 1. oldalról) Az is kiderült, hogy eredetileg ebben a körben az FKGP is képviseltette magát, ám a napokban ők visszavonultak. Ezzel kapcsolatban Erdei Zoltán kijelentette: sajnálják, hogy ott más módszerrel döntik el, kivel és hogyan köthetnek együttműködési megállapodást; bár ez a kérdés azonban még egyáltalán nincs lezárva. Személyi kérdésekben lapzártánkig nem született döntés a Magyar Szocialista Párt Megyei Szövetségének tegnap esti ülésén sem. Merczel József, a párt városi irodájának vezetője kérdéselyeskedésre került sor. Úgy vélte, ez ne tévesszen meg senkit: nem a politikai összecsapások, a személyi konfliktusok voltak jellemzőek az ülésekre. A vitás ügyek zömében olyan Kompromisszumos megoldások születtek, amelyek valamennyi település hasznára váltak, illetve mindenki számára elfogadhatóak voltak. Mind Pásztor József, mind Kisari Zoltán elmondta azonban, hogy bizonyos kérdésekben önkritikát kell gyakorolniuk: nem voltak tévedhetetlenek például a Gárdonyi Géza Színház működését, illetve az egri csecsemőotthon átszervezését, az idősek otthonának megteremtését illetően. Mindez jelzi, hogy a korábbi „buktatókat”, az elmúlt időszak gondokat okozó kérdéseit őszintén fel kell majd tárniuk a következő önkormányzati testület előtt. Szólniuk kell arról is - hangzott el -, hogy az utódok továbbra is helyezzenek nagy súlyt az idegenforgalom fejlesztésére, illetve a városok és a megye - különösképpen az egri és a megyei önkormányzat - kapcsolatának javítására, konfliktus- mentes kiépítésére. Ezek a „nem mindig rózsás” kapcsolatok ugyanis érezhetően kihatottak és kihatnak a több mint száztíz települési önkormányzat együttműködésére. Egyébként - mint Lakatos István PEB-elnök lapunknak elmondta - a következő testület egy nagyságában nem kirívó hiteltartozást örököl, aminek a visszafizetése bizonyos „kényszerpályát” jelent majd az amúgy sem gondtalan 1995-ös évben. Az új ciklusra - fogalmazott dr. Jakab István közgyűlési elnök - olyan megyei testületet kíván, amelynek tagjai alárendelik a politikai elkötelezettséget a szakmai érveknek, illetve a 118 önkormányzat érdekeinek. (szilvás) inkre elmondotta, hogy jelöltjeik nevét előreláthatólag két-három héten belül, legkésőbb a jövő hónap közepén hozzák nyilvánosságra, tekintettel arra, hogy az új választási törvény szerint a helyhatósági választások pártlistás alapon zajlanak december 11-én. A szocialisták Heves megyei szervezetének tegnapi ülésén kizárólag a decemberi választásokkal kapcsolatos feladatok kerültek előtérbe, különös tekintettel a közeljövőben elkezdődő kampánytevékenységre, illetve a képviselőjelöltek személyére, hiszen listájuk még nem végleges. (kühne-szegedi) Tisztelt Stanga Úr! A Heves Megyei Hírlap október 13-i, csütörtöki számában megjelent írására szeretnék reagálni. Nem a személyemet ért támadás késztet válaszadásra. A hiteles hírközlés ennél sokkal fontosabb az áhított demokráciában, amelyet - úgy érzem - nem egyféleképpen élünk meg. Hogy miért, döntse el a Tisztelt Olvasó! írásában Ön az állítja, hogy „a lakbérrendelet vitája során felszólaló Pap Jánosnét nem megfelelő módon tette a helyére”. Hozzászólásomban azt hangsúlyoztam, hogy a lakbérrendelet módosítása elodázhatatlan. Tudomásul kell venni, hogy Eger városában 23 ezer lakásból csak 3 ezer önkormányzati tulajdonú. Ez a háromezer támogatásban részesül. A húszezer lakás tulajdonosa (családi házak, OTP-öröklakások, szövetkezeti lakások stb.) miért nem kap támogatást, hisz szociális helyzetük alapján, mint egri polgárok, jó néhányan közülük is rászorultak lennének. Javaslatom arról szólt, hogy határozzuk meg azt a kört, akiket valóban megilletne a segítség, és őket, csakis őket támogassuk, ne pedig minden önkormányzati lakás bérlőjét. Meg kívánom jegyezni a szerzőnek, hogy ennek az önkormányzatnak sokkal egyszerűbb lett volna a problémát elodáznia, az előterjesztést a napirendről levennie, az utódokra hagyva a nyomasztó terhet. A jelenlegi képviselő-testület nem ezt az utat választotta, még a helyhatósági választások közelségének tudatában sem. Ami pedig Harmath László (Lakásbérlők Egyesületének vezetője) felszólalását illeti, Stanga úr. Önnek igaza van! Valóban kimentem a teremből (s nem vonultam), csak nem azért, amit Ön sejtetni enged írásában. Valószínűleg elkerülte figyelmét, hogy Harmath László szó szerint a következő kijelentést tette: „Az a véleményünk, nincs joga ennek a közgyűlésnek ezt a témát napirendre tűzni és tárgyalni. Ennek a kihatása teljesen a következő éveknek a közgyűlését, városvezetését fogja terhelni. Nem tudom, hogy miért foglalkoznak ilyen dolgokkal.” - Számomra ez azt jelenti, hogy a Lakásbérlők Egyesületének vezetője megkérdőjelezte egy demokratikusan választott testület működését. Ami egyben azt is jelenti, hogy kétségbe vonta a Parlament nemrégiben hozott döntését az alkotmány módosításáról. Eszerint az ön- kormányzatok jogszerű működése az újonnan választott testület alakuló üléséig tart. A közgyűlésünk létét vonta kétségbe kijelentésével. A demokráciáért aggódva, s nem ellene álltam fel helyemről és hagytam el a termet. Végezetül köszönetét mondok, hogy lapjukban lehetőséget biztosítanak számomra cselekedetem bővebb magyarázatára. Herman István I. sz. választókörzet képviselője Tisztelt Herman Úr! Levele nem lepett meg. Várható volt, hogy Ön megpróbálja megmagyarázni a megmagvaráz- hatatlant. írásom figyel- mes(ebb) elolvasása után rájöhetett (volna): nem annak helyeseltem, amit a felszólalók mondtak, hanem azt helytelenítettem, ahogyan Ön viselkedett. A demokráciában - amelyért Ön aggódik - meg kell szokni (hallgatni) az esetleg szélsőséges véleményeket is. Kiváló példákat láthatna erre mondjuk az angol parlamentben, ahol valóban jól értelmezik a demokráciát. Jómagam nem akkor aggódok, amikor egy választó a gondolatait megfogalmazza, hanem akkor, amikor az süket fülekre talál... Stanga István Nagyobb segítséget remél gazdaságunk (Folytatás az 1. oldalról) Ezután több javaslat hangzott el gazdaságunk fellendítésére kormányzati, illetve törvénykezési szinten. Ennek fontos eleme a beruházások növelése, amelyek munkahelyteremtéssel párosulhatnak. Az ösztönzésüket adókedvezményekkel, tb— könnyítéssel segíthetik. Rámutattak, hogy eddig csak kevés cégnél sikerült megvalósítani a modernizációs elképzeléseket. Példaként a Philip Morris Egri Dohánygyár Kft.-t, az Egervin Rt.-t és a Hatvani Konzervgyár Kft.-t említették. Kemény szavakkal bírálták a feketegazdaságot, az azzal összefüggő termelést és kereskedelmet. Felhívták a képviselők figyelmét, hogy tegyenek meg mindent annak visszaszorításáért. Azt is kérték: az Európai Unióhoz való csatlakozásunk feltétele, hogy Kelet-Magyarország, illetve Heves megye gazdasága - különös tekintettel az infrastruktúrára - is fejlődhessen. Nagyobb előrelépés ugyanis eddig főleg a Dunántúlon volt. A reálértelmiség kész a szerepre Nagy fontosságú eseményre került sor tegnap délután Egerben, a Technika Házában. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségi Kamarája Heves Megyei Szervezete elnöksége párbeszédre hívta meg szűkebb hazánk országgyűlési képviselőit. Ott voltak a tagegyesületek vezetői is. Elhangzott, hogy a MTESZ a reálértelmiség legnagyobb megyei szervezete, amely negyvenkét tagegyesületet és csoportot működtet. Munkájuk az elmúlt néhány évben mélypontra került. A korábbi támogató ipari és mezőgazda- sági üzemek nagy része tönkrement és felszámolásra került. A munkanélküliség miatt a tagság száma is csökkent. Az egyesületek a nehézségeket leküzdve, erőfeszítések árán túlélték az elmúlt éveket, és tagjai dolgoznak. Ezért a megyei reálértelmiség kész részt venni szűkebb hazánk gazdaságának fejlesztésében és közéletében is. Felajánlották segítségüket az országgyűlési képviselőknek, hogy szakértő felmérések, helyzetelemzések készítésével is hozzájárulnak munkájuk megkönnyítéséhez. Kérték, hogy a képviselők a Parlamentben közvetítsék a MTESZ szervezetében működő értelmiség állásfoglalásait. Az SZDSZ és az ellenzék: együtt, tűzön-vízen át 10. rész- Szombat este elkezdtem a második csapáson gondolkodni, hogy nyomatékot adjak a japánok követeléseinek. Itt két probléma merült fel. Figyelmeztetnem kellett őket, nehogy az éjszaka folyamán elhagyják a követséget, akármilyen ajánlatokat is tesznek nekik. Ez túl veszélyes lett volna. Csapdát gyanítottam.- És a második probléma?- A második akcióhoz bombákra és lőfegyverekre volt szükségem.- Hiszen nyilván felhasználhatta azt az óriási tartalékot, amelyet a japánok júliusban Franciaországba hoztak.- Nem. Nem sikerült kapcsolatba lépnem azokkal, akik hozzáférhettek a fegyverraktárakhoz. Hétvége volt.- Nem azt mondta, hogy a hágai támadás előtt arra gondolt, hogy esetleg egy második akcióra is szükség lehet?- De igen. De nem terveztünk semmi konkrétot. Vasárnap reggel a holland miniszter- elnök a kormánya és a francia kormány közötti komoly nézet- különbségekről beszélt. Azt mondta, hogy a franciákat terheli a felelősség a túszdráma további kimeneteléért. Azonkívül utalt arra is, hogy a diplomáciai kapcsolat országa és Franciaország között nagyon kiéleződött a követségi helyzet miatt.- Hogy értelmezte azt az utalást, hogy a franciákat terheli a felelősség a továbbiakért?- Ez azt jelentette, hogy a franciák az antiterrorista egységükkel meg akarták rohamozni a követséget. Foglyukat a repülőn őrizték. Megtagadták, hogy egy Boeing-707-est küldjenek Hollandiába, amellyel bajtársaink a Közel-Keletre repülhettek volna. Minden arra vallott, hogy vérfürdőre készülnek. Moukarbel meg én nem értettük, miért nem kezdték meg a japánok a túszok kivégzését.- Maga ezt tette volna, ha azon a hétvégén a követségen van?- Természetesen.- Hiszen a franciák azzal fenyegetőztek, hogy kivégzik Ja- madát, ha a japánok egyetlen túszt is megölnek.- Igen, de sohasem lett volna bátorságuk hidegvérrel kinyírni. Erre felhördült volna a világ.- Jól értettem? Az teljesen rendjénvaló, ha a japánok megölik a foglyaikat, de az elfogadhatatlan, ha a franciák ugyanúgy cselekednek?- Ugyan, dehogy. Csak azt akartam ezzel mondani, hogy a franciák a következményektől tartva ezt nem merték volna megtenni. Mit gondol, hány bomba robbant volna ilyen akció után? Hány francia állampolgárnak kellett volna meghalnia, ha megölték volna a japánt? Nem a követség ostrománál, később nyírtuk volna ki őket. — Mikor határozta el a második akciót?- Vasárnap délután két óra körül. A követségi akció, úgy látszik, kudarcot vallott. Minden jel szerint második „München” volt kialakulóban. Vérfürdő a követségen. — És hogy ezt megakadályozza, elhatározta, hogy Párizsban rendez vérfürdőt?- Igen, és ennek azonnal meg kellett történnie. Szükségem lett volna egy géppisztolyra és plasztikbombára, de amint már említettem, hétvégén lehetetlen volt hozzájutnom. Csak a saját fegyverem és két kézigránát állt a rendelkezésemre.- És Moukarbel?- Ő sohasem volt felfegyverkezve. Tudtam, az akciót algériai módszerrel kell véghez- vinnem. Terrorcselekmény derült égből. Két kézigránát robban egy kávéházban, Párizs kellős közepén. Moukarbel meggyőzött, hogy csak egyet dobjak be.- Hogy korlátozza a sebesültek számát?- Hogy biztosra menjünk, marad még egy, ha további akció válna szükségessé!- A kávéház, amelyet a csapásra kiválasztott, a Drugstore volt?- Igen. A hetvenes évek közepén a Drugstore volt a kávéház, ahol vasárnap délután találkoztak az emberek. A csupa króm és üveg bevásárlóközpont mindenekelőtt elsősorban a fiatalok között volt divatos és „menő”. Röviddel du. 5 óra után a Drugstore-ban pezsgett az élet. Az első emeleti kávéház zsúfolt volt: az asztalok foglaltak voltak, sok vendég állt a körbefutó sárgaréz korlátnál, és bámészkodott lefelé az újságoskioszk előtt sorban álló vagy kirakatok előtt nézelődő tömegre. Carlos a Boulevard Saint-Germain felől lépett be a kávéházba, és a tömegbe vegyült. A következő pillanatban felment az első emeletre, odament a korláthoz, kibiztosította az M-26-os gránátot, és a földszintre, a tömeg közé hajította. Négy másodperc volt hátra a robbanásig. Ezalatt leszaladt a lépcsőn, és kirohant az utcára. (Folytatjuk) (A kötet Budapesten megvásárolható a Magyar Könyvklubnak a Déli pályaudvari ke- rengőjében lévő könyvesboltjában, illetve megrendelhető postai úton a következő címen: Magyar Könyvklub, 1546 Budapest.)
