Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-12 / 240. szám

1994. október 12., szerda Füzesabony Es Körzete 5. oldal Kálban megalakult a hét község kistérségi társulása A feldebrői nyilatkozat aláírása után Kálban megalakult Al- debrő, Feldebrő, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Tófalu és a Heves Megyei Önkormányzat részvételével a Tárná menti Kistérségi Fejlesztési Társulás. Célja, hogy a térséget átfogó önkormányzatok között első­sorban munkahelyteremtő, gazdaságfejlesztő - ezen belül a mezőgazdaságot és a falusi turizmust serkentő - progra­mokat dolgozzanak ki, és ké­szítsenek területfejlesztő pályá­zatokat. A feladatok között sze­repel egy kibontakozási-fejlesz­tési program és tanulmány ké­szítése, a térség érdekeinek megjelenítése, képviselete és érvényesítése. Jól illeszkedik a program a már két hónapja Feldebrőn mű­ködő Területfejlesztési és Vál­lalkozási Irodához, amely a polgármesteri hivatalokon és a vállalkozókon keresztül jól át­látja, szervezi és összefogja re­gionális szinten, naprakész in­formációkkal a helyi együtt­működési lehetőségeket. A társulási szerződés keretén belül a hét község nevében a napokban került benyújtásra Településközi Együttműködési Segélyalap megnevezéssel egy Phare-pályázat. A pályázatról Beszterci Ist­vánt. a feldebrői vállalkozói iroda vezetőjét, a térség mene­dzserét kérdeztem: hogyan ösz- szegezhetők a térségi együtt­működés jellemzői a benyújtott pályázat alapján? A hét község mintegy 210 négyzetkilométer területén 11 ezer ember él. A munkanélküli­ség 12 százalékos. A kormeg­oszlásra jellemző, hogy a 18 év alattiak száma 24, a 19 és 60 év közöttiek 54, és a 60 éven felüli lakosság pedig 22 százalék kö­rül van.- Mik a térség legjobban fej­leszthető adottságai?- Jó adottságú régióról van szó a Mátra, a Bükk és az Alföld találkozásában, a Tama folyó mentén. A terület kiválóan al­kalmas gabona-, vetőmag-, dinnye- és dohánytermesztésre, és természetesen az aldebrői rész a szőlőtermesztésre. Meg­említhető még a Tama folyó menti területeken a zöldség- termesztés is. Megfelelő előké­szítéssel, szervezéssel és össze­hangolással főként a falusi tu­rizmusban látok fantáziát. Sze­retném, ha e pályázat eredmé­nyeként az élelmiszer-feldol­gozásban is tudnánk eredményt felmutatni.- Sikeres pályázat esetén mi­lyen pénzbeli támogatásra számítanak?- Az első szakaszban nyertes pályázatokra mintegy 3 millió forint vissza nem térítendő tá­mogatást kapnak a kiírt pályá­zatban megfogalmazott cé­lokra. A második szakaszban viszont már nagyobb összeget, mintegy 12 és 60 millió forintot kaphatnak a Phare-iroda által jóváhagyott és jónak vélt el­képzelések. A Tama menti Kistérségi Fejlesztési Társulás - amelynek elnökévé Kelemen József fel­debrői polgármestert, alelnö- kévé Farkas László aldebrői és Tompa Vilmos káli polgármes­tereket választották, és székhe­lyéül Feldebrői nevezték meg - érezhetően nagy reményekkel és optimista várakozással te­kinthet a térségi együttműködés fontosságára, hasznosságára és szükségszerűségére, hiszen a szűkös állami támogatás ki­egyensúlyozására csak az ösz- szefogás, az együttműködés, a meglévő információk hasznosí­tása, az egymás segítése ad reá­lis lehetőséget. Felújítási munkálatokat végeznek a Miskolc-Bu- dapest közötti vasútvonalon. Most a vasúti átjárók van­nak soron. Kálban a nagy forgalmú sorompóknál dolgoz­nak a pályamunkások, akik e héten Nagyúton is elvégzik a Sínek cseréjét. (Fotó: Fazekas István) A betegségek miatt most négyre csökkent az óvodai létszám (Fotó: Fazekas István) Számvetés az újlőrincfalvi munkákról A minap - sok egyéb téma mellett - besz.ámoló is elhangzott Újlőrincfalván, a helyi önkormányzati ülésen a testület négy­évi munkájáról. Erről a témáról Soltész András polgármester adott számot, akivel most erről az igen fontos eseményről be­szélgetünk a közelgő választások tükrében:- Hogy megértsék helyzetüket az olvasók, előbb egy kis visz- szapillantást kell tennünk a va­lamivel több mint 200 lakosú településünk négy évvel ez­előtti állapotáról. Ismert do­log, hogy 1973 óta társköz­ségként szerepelt a falu. A ta­nács megszűnése után bein­dult a település „ leépülési” fo­lyamata. Megszűnt az általá­nos iskola, a helyi ügyintézés, a mozi. Az emberek elvándo­roltak a környező városokba, nagyobb településekre. Egyre kevesebb fiatal maradt a falu­ban. A társközségi rendszer minden hátránya megjelent a faluban. Az addig megépített utak, járdák, az épületek ál­laga leromlott. Az emberek el­szoktak a közös ünnepléstől, társasági összejövetelektől, jellemző lett a bezárkózottság. Ebből a helyzetből csak az önállóságot vállalva lehetett valamennyit előrelépni. Las- san-lassan a lakosok kezdtek érdeklődni politikai és egyéb társadalmi megmozdulások iránt. A közösen szervezett műsorok a helyi fiatalok köz­reműködésével vonzóvá tették eseményeinket. Átadásra ke­rült a közösségi ház, a park és a tekepálya. Több országgyű­lési képviselő, politikus is megfordult házunk táján. Rendszeresen tájékoztattuk mi is a lakosságot helyi fórumok­ban, a megyei Hírlapban, il­letve a poroszlói újságban.- Ez volt a múlt egy része, de mit tud elmondani az ön- kormányzat konkrét eredmé­nyeiről?- Négy évvel ezelőtt megte­remtettük a helyi munkavég­zés feltételeit, azaz rendbe tet­tük a polgármesteri hivatalt. A víz elvezetésére átereszeket, árkokat alakítottunk ki, létre­hoztuk az óvodát, két utcát új útalappal láttunk el, a temető villanyvilágítást kapott, a be­járati teraszt megépítettük. Egy évvel később bővítettük a telefonhálózatot, a vízvezeték­rendszert, folytattuk az út- és járdahálózat építését, korsze­rűsítettük a közvilágítást, és kialakítottuk az orvosi rende­lőt. Tavaly lényegében ugyanez folyt, a közösségi ház felújításával együtt. Az idén kiépítettük a gázhálózatot, négy utcát aszfaltoztunk, em­lékművet avattunk, darálót lé­tesítettünk. üdülőtelkeket osz­tottunk ki, közművesítetfünk, és folyamatosan haladt a jár­daépítés, valamint az árok­rendszer kialakítása.- Az elmúlt négy év alatt összesen néhány forint híján 56 millióból tudtunk gazdál­kodni. Igyekeztünk olyan dön­téseket hozni, amelyek a falu gazdasági előmenetelét fokoz­ták. Úgy gondolom, a hivata­los részen túl azon voltunk, hogy minden egyéb magánjel­legű dologban is a község la­kosainak segítségére legyünk. Különösen sok segítséget nyújtottunk a kárpótlás, a va­gyonjegy és a részarány-föl­dek rendezése kapcsán. Fontos döntésnek tartom az elmúlt te­vékenység során az orvosi el­látás kialakítását, a gyógyszer- tár, az óvoda nyitását, a nap­közis tanulószoba beindítását és az idősek otthonának fenn­tartását. Az iskolások to­vábbra is Poroszlóra járnak, mert úgy ítélte meg az önkor­mányzat, hogy ilyen kevés és megosztott létszámmal az alsó tagozat sem oldható meg.- Az önkormányzat szociá­lis jellegű kérdések előkészí­tésére, a segélyezések, egyéb juttatások elbírálására szociá­lis bizottságot hozott létre. Igyekezett olyan döntéseket hozni, hogy az egyik korcso­port se kerüljön hátrányos helyzetbe a másikkal szemben. Minden évben volt beiskolá­zási segély, étkezési térítési- díj-támogatás, az időseknek átlagban évi egyszeri segély, karácsonykor szaloncukor. Áz átmeneti segély juttatása na­gyon megfontoltan történt, miután nagyon sokan vannak, aki rászorulnak, de sajnos fej­leszteni is és osztogatni is - a kettő nem fér össze.- Milyen gondokkal küsz­ködött ebben az időszakban a község vezetése?- Rengeteg támadás érte a község vezetését az idősek otthonának a fenntartása miatt az első időszakban. Azonban az utóbbi időben ismét növe­kedett az érdeklődés. A gon­dozói létszám egy főre csök­kent. Az óvoda 1991 szeptem­berével indult, azért, hogy a szülők esetleg könnyebben tudnak munkát vállalni. Ez az intézmény is elég sokat szere­pelt a támadások kereszttüzé­ben. Hol személyi problémák­kal, hol pedig nevelési jellegű problémákkal jöttek elő egyes szülők. Végezetül is úgy néz ki a dolog, hogy 1994-95-ben még lesz óvoda, de 1995 júni­usától nem valószínű, a gyer­meklétszám csökkenése miatt. A közösségi házban helyeztük el a tanulószobát, ahol változó létszámmal vettek részt gye­rekek. A nevelői kar megíté­lése szerint viszont azok a gyerekek, akik ezt igénybe vették, tanulmányi eredmé­nyeiken javítottak. F. I. Próbaadás az abonyi kábeltelevízióban Mint hírül adtuk, a füzesabonyi önkormányzat támogatásával kábelrendszert építenek ki a vá­rosban. Az elmúlt hét végére hatvan lakásba kötötték be a kábeleket, amelyek révén a műholdas programok mellett az országos kábeltelevíziók műso­rait is láthatják az előfizetők. A távlati tervek szerint létrehoz­zák a Füzesabonyi Városi Tele­víziót is, hogy a helyi esemé­nyekről, történésekről a lakos­ság időben értesüljön. A már említett hatvan otthonban - mi­után a fejállomást elhelyezték a helyi mozi épületében - elkez­dődött a műsorok próbasugár­zása. Mindazok, akik szeretné­nek csatlakozni a rendszerhez, a városi művelődési központ­ban Gál Péternél érdeklődhet­nek. Fogadalomtétel a kerecsendi templomban Október 13-án, vasárnap dél­előtt fél 12-kor Kerecsenden, a római katolikus templomban Vencsellői János plébános előtt csaknem harminc hölgy tesz fogadalmat a Kerecsendi Kato­likus Asszonyok és Lányok Egyesületének új tagjai közül. Utána a plébánián agapét (sze- retetlakomát) rendeznek. Újabb „rendes” ülést tartanak Egerfarmoson Az önkormányzati választások decemberi eltolódása miatt egy hét múlva újabb „rendes” ülést tart a község képviselő-testü- lete. Napirendre a választások­kal kapcsolatos helyi feladatok elvégzését és annak sorrendjé­nek magállapítását tűzték. Természetesen az önkormány­zati ülésen számos, a település életét érintő kérdésben is dönt a testület. Önkéntes véradás Besenyőtelken Október 14-én, pénteken dél­előtt kilenc órai kezdettel a me­gyei vértranszfúziós állomás önkéntes véradást rendez Bese­nyőtelken, a volt öregek nap­közi otthonában, a II. számú háziorvosi rendelőben. A helyi vöröskeresztes szervezet arra kéri a község lakosságát, hogy a vérre rászoruló betegek érde­kében a véradáson minél töb­ben vegyenek részt. Újabb élelmiszerbolt nyílt Feldebrőn Feldebrőn szaporodik azoknak az üzleteknek a száma, ame­lyek a lakosság napi bevásárlását szolgálják. A legnagyobb árukészlettel természetesen továbbra is az áfész által üzemelte­tett ABC várja a vásárlókat, ahol az élelmiszerek, vegyi áruk mellett kaphatók műszaki cikkek, papíráruk, ruhaneműk. A kisebb boltokat magánvállalkozók működtetik. Az Árpád úton és a Szabadság téren lévő bolt néhány éve, míg a piactéren lévő Mini ABC a nyáron nyitott. Tulajdonosai helyi lakosok. A Vörösmarty úton legutóbb megnyitásra került Szuper Csemege gazdája azonban a 29 kilométerre lévő Andomaktá- lyáról jár naponta újonnan ki­alakított munkahelyére. Böl- kény Zoltán vállalkozóval arról beszélgetünk: miként jutott eszébe, hogy éppen itt nyisson üzletet?- Lévén a feleségem keres­kedő, arra gondoltunk, hogy magánvállalkozásban egy bol­tot fogunk nyitni. Többféle le­hetőséget végiggondoltunk, míg egy élelmiszerbolt mellett döntöttünk. A közvetlen kör­nyezetünkben sok ilyen van, ezért kissé távolabbra kénysze­rültünk. Hirdetés útján keres­tünk bérelhető helyiséget, és így találtunk erre, ami azért is látszott kedvezőnek, mert ezen a helyen a ’40-es évektől - ki- sebb-nagyobb megszakítások­kal - mindig kereskedelmi te­vékenységet folytattak. A kör­nyékbeliek megszokták ezt, s amikor bezárták a boltot, hiá­nyolták azt. A közelben mint­egy száz család van, akiknek ez esik legközelebb. Az eddigi ta­pasztalataim azt bizonyítják, hogy örömmel fogadtak ben­nünket. A 25 négyzetméteres kis helyiségben kapható pék­áru, tejtermék, hentesáru, do­hány, édesség, üdítő, szeszes ital, vegyi áru.- Hogyan „kedveskedik” a vevőknek, hiszen mégiscsak az ötödik hasonló profilú üzlet ebben az 1300 lakosú község­ben?- Elsősorban mindig friss áruval: a hét minden napján, így vasárnap is friss kenyérrel. De ezenkívül bárkinek egyéni kívánsága szerint hozok olyan árut, amit szeretne megvásá­rolni, de esetleg jelenleg nincs. Péntekenként kaphatók cuk­rászsütemények, amire egyre nagyobb igény mutatkozik. A jelenlegi áruválasztékot mirelit termékekkel kívánom bővíteni. Van tehát lehetőség válo­gatni, hogy mikor, hol, mit és mennyiért vegyünk meg, és mivel az élelmiszerboltot aligha tudjuk hosszabb ideig elkerülni, mi vevők úgy gon­doljuk, jó dolog, hogy ezen a téren nem vagyunk kiszolgálta­tottak. Valljuk ezt, miközben tudjuk, hogy akadnak kereske­dők, akik egy-egy új bolt meg­nyitásakor rögtön annak mi­előbbi csődbe jutását kívánják, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy mindenkinek joga van vállalkozni a törvények adta lehetőségeken belül, hogy ezáltal anyagi lehetőségeihez mérten és egyéni elképzelései­nek megfelelően munkahelyet teremtsen saját magának.-vdsz­Bölkényné: „Többféle lehetőséget végiggondol­tunk...” (Fotó: Kaposi Tamás)

Next

/
Thumbnails
Contents