Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-11 / 239. szám

1994. október 11kedd PÉTERVÁSÁRA ES KÖRZETE 5. oldal Telkeket árulnak Parádsasváron A parádsasvári önkormányzat 50, minimális közművesített- ségű telek értékesítését tervezi még ebben az esztendőben. A hírek szerint már több igénylő is jelentkezett, amit - figye­lembe véve, hogy „öregedő” fa­luról van szó - örömmel fogad­tak az illetékesek. A siroki óvodában már gázzal fűtenek A siroki önkormányzati intéz­mények egy részében - a helyi óvodában és a bölcsödében is - már befejeződtek a belső szere­lési munkálatok, így ezekben már gázzal fűtenek. A torna- csarnokban, az orvosi, illetve fogorvosi rendelőben is rövide­sen, még a szezon kezdete előtt üzemképessé teszik az új fűtési rendszert. A beszerelések ösz- szesen mintegy 3 millió forint­tal terhelik meg a település költségvetését. 24-es út Recsken: felújítás jövőre Most már bizonyos: a 24-es út recski, a mátraderecskei elága­zástól a vasúti átjáróig tartó 670 méteres szakaszának burkolat­felújítása a jövő esztendőre ma­rad. A közműépítések miatt fel­szaggatott úttest rendbetétele, az útpadka, a járda, valamint a csapadékelvezetés kialakításá­val együtt több mint 20 millió forintba kerül majd. Bodonyban támogatják az iskolásokat Bodony önkormányzata is fel­iratkozott azok közé, amelyek anyagilag is segítik a települé­sen élő iskolások évkezdését. Az általános és középiskolások, illetve a felsőoktatási intézmé­nyek hallgatói fejenként 2000 forintos tankönyvtámogatásban részesültek. Ez a gesztus össze­sen 260 ezer forintjába került a falunak. Út és járda Istenmezején is Október végére ígérik a kivite­lezők Istenmezején a ravatalo­zóhoz vezető 360 méteres út­szakasz, valamint a Béke úti 1100 méteres járdaszakasz fel­újítását. A beruházás így mint­egy kétmillió forintot emészt majd fel. A legmodernebb gyártmányú Tartarini olasz nyomásszabályozó került a Tarnale- lesz határában felépült gázátadó állomás lemezszekrényébe A tarnaleleszieknek sem kell már tartaniuk a tél hidegétől (Folytatás az 1. oldalról) Palkovics Ákos, Tamalelesz polgármestere szerint még a nyolcvanas évek végén, egé­szen pontosan 1988-ban csi­náltatta meg a gázvezeték- rendszerhez szükséges tanul­mányterveket az Egyetértés Mgtsz. Mi több: a hatósági engedé­lyeket is beszerezte. Az akkori álláspont szerint azonban Fe- démes és Szentdomonkos felső része, a Tipaszó-tanya nem kapott volna gázt, az ide tör­ténő bevezetés gazdaságtalan mivolta miatt - szólt az „íté­let”. Emellett az említett engedé­lyek csak 1992-ig voltak érvé­nyesek, ezért a településnek ki kellett írnia a kiviteli tervek el­készítésére a pályázatot, ame­lyet végül is a miskolci Che- miplan Kft. nyerte el. Az ere­detileg Tarnaleleszt, Bükkszenterzsébetet és Szent­domonkost érintő beruházás előkészítéséhez később azon­ban csatlakozott Fedémes, Hevesaranyos, Bátor, Eger- bocs, Szűcs és Egercsehi is. Az így kibővített terveket ’93 elején mind a kerületi bá­nyakapitányság, mind pedig a Tigáz jóváhagyta, így a tény­leges beruházás elől elhárult minden bürokratikus akadály. Az igazi nehézséget az elő­zetes felmérések alapján ki­kalkulált beruházási költség jelentette, ugyanis eszerint áfa nélkül is mintegy 116 millió forintot kellett volna az emlí­tett településeknek „összeka­parniuk”, ám ennyi nyilván nem állt rendelkezésükre. A polgármester szerint így csak az jöhetett szóba, hogy az ön- kormányzat „rábeszélje” a Mól Rt.-t és a Tigázt: szádjá­nak be ők is az építkezésbe. Az ötlet jónak bizonyult, ugyanis a Mól Rt. átadója csaknem 36 millióba került, ám ebből a vállalat fedezte a berendezéseket, köztük az ere­detileg ide szánt BHG-s, ma­gyar gyártmányú nyomássza­bályozót is. A Mól később azonban meggondolta magát, és ehelyett az elavult berende­zés helyett legyártatta Bolo­gnában a fent említett, modem Tartarini nyomásszabályozót. Az átadó költségének fennma­radó részét - 23 millió forintot — a kilenc önkormányzat a gáz felhasználásának arányában fizette. Hasonlóan szerencsével jár­tak az önkormányzatok a Ti- gáznál is, ők a fogadóállomás költségeiből 8 milliót vállaltak át, amit a kivitelezéssel meg­bízott érdi Grundomat Kft.-nek fizettek ki. Ennek kö­szönhetően a fogadó és a há­rom faluban kiépített hálózat „csak" mintegy 42 millióba került. Palkovics Ákos szerint azonban igyekezni kellett a kivitelezéssel, ugyanis jövő év elejétől megszűnik az ilyen jel­legű beruházásokra vonatkozó kedvezményes hitelek lehető­sége az OTP-nél. Tamalele- szen, Bükkszenterzsébeten, il­letve Szentdomonkoson a nyomáspróbák után - a Tigáz kapacitásától függő ütemben - a belső szerelési munkálatok zajlanak: így ahol már van óra, ott fűthetnek. Ez az „aktus” Fedémesen - mint hírlik - né­hány héttel később folytatód­hat. Az így végső soron vi­szonylag olcsón megúszott be­ruházás - melynek bekerülési költsége 65 millió forint körül mozog - kiadásait tovább csökkentheti az a 30 százalé­kos, mintegy 20 milliós támo­gatás, amelyet az Állami Fej­lesztési Intézet Rt.-töl nyertek el a lelesziek az idei esztendő elején. Mindezeknek köszön­hetően a térségben a legke­vésbé az itteni gázosítás ter­helte meg a lakosságot, a be­kötések itt mindössze 45 ezer forintba kerültek. A Területfej­lesztési Alap terhére történő kifizetések azonban egyelőre függőben maradtak az alap forráshiánya miatt. Némi bosszúságra emellett még az adhat okot - mondja a falu első embere -, hogy a Grundomatnak az utak helyre- állításával megbízott nyírségi alvállalkozója nem áll feladata magaslatán. Ok a munkálatok befejeztét ugyan október vé­gére ígérték, ám ebből már aligha lesz valami, olyan las­san végzik a dolgukat. Ezért az sem kizárt - véli a polgármester -, hogy a hely­reállítást majd egy másik al­vállalkozófejezi be. A beruházás végét jelző ün­nepélyes fáklyagyújtásra vár­hatóan október 20. körül ke­rülhet sor. A tamalelesziek reményei szerint a láng majd Baja Ferenc környezetvé­delmi miniszter keze által lob­ban fel. Kühne Gábor Visszatekintő: hogyan gazdálkodott Recsk? A közelmúltban, szeptember 26-án tartotta munkaterv sze­rinti utolsó ülését Recsk kép- viselő-testülete. Ezen szerepelt - fő napirendi pontként - az önkormányzat első félévi gazdálkodásáról szóló beszámoló. A terjedelmes anyagból egyebek mellett kivi­láglik: a település kiegyensú­lyozottan sáfárkodott javaival az adott időszakban. A polgár- mester, Fekete József szerint az idei módosított költségvetés szerint 146 millió forintból gazdálkodhat Recsk ebben az esztendőben, ami mintegy öt­millióval több az eredetileg kalkulált összegnél. A beszámoló szerint a fél év bevételi tervét csaknem 51, míg a kiadásit 48,5 százalékosan si­került teljesíteni, így a fizetés- képtelenség veszélye elkerülte a községet, az intézmények zök­kenőmentesen működhettek. A bevételi források közül a terv­hez képest jelentős lemaradás csak az önkormányzati lakások értékesítésével kapcsolatban mutatkozott. A már említett többletbevé­telnek köszönhetően olyan fel­adatokra is jutott pénz többek között, mint például a köztiszt­viselők erre az évre vonatkozó bérfejlesztése, mozgáskorláto­zottak közlekedési támogatá­sára, nevelési segély kiegészíté­sére vagy közműfejlesztési hoz­zájárulásra. Ezzel szemben viszont elma­radt a tervezett mértéktől az in­gatlanok bérbeadásából befolyt összeg, de a piaci elárusítók számának csökkenése miatt a helypénz is kevesebb lett. Áz előző esztendőből fel­halmozott pénzmaradványból - több mint 8 millió forint - egyebek mellett az általános iskolában a gázvezeték beszere­lésére költöttek, ami mintegy egymillióba került, de ebből jut majd a Csevice-kút felújítására, intézmények karbantartására is. Fekete József azonban arra is felhívta beszámolójában a fi­gyelmet, hogy a folyó kiadások csak szigorúbb takarékosság érvényesítésével szoríthatók az előirányzott keretek közé, ám a szociálpolitikai kiadásoknál a túllépés még így is elkerülhetet­len. Ezzel együtt a beruházási feladatok megvalósítása a má­sodik fél évben jelenthet na­gyobb erőpróbát a település önkormányzata számára. (kágé) Az MSZP bükkszéki jelöltje: dr. Katona Miklós Bükkszéken a helyi MSZP-szer- vezet vezetősége a legutóbbi ülésén az önkormányzati vá­lasztások előkészítésével fog­lalkozott, ahol az ezzel kapcso­latos feladatokat beszélték meg. A vezetőség állást foglalt abban, hogy a helyhatósági vá­lasztásokon az alapszervezet Bükkszék polgármesterjelöltje­ként dr. Katona Miklós házior­vost támogatja, akivel egyéb­ként előzetesen már elbeszél­gettek, egyeztettek. Ezek alapján dr. Katona Mik­lós kijelentette: a jelölést vál­lalja, s ehhez az MSZP helyi támogatását elfogadja. Mint megtudtuk, a választás azért esett a köztiszteletben álló személyre, mert idestova 25 esztendeje látja el az orvosi te­endőket a helyi és a körzetéhez tartozó lakosság megelégedé­sére. Ismeri az ott élő polgárok gondjait, problémáit, azok megoldásában eddig is sokat segített. A vezetőség az alapszervezet tagjait részletesebben a legkö­zelebbi taggyűlésen tájékoz­tatja erről a döntéséről. (zay) A nagy meleg ellenére veszteséges volt a strand...- ...vonta meg a mérleget az idei szezonról a bükkszéki fürdő üzemeltetője, Kovács Béla. Számításai szerint mintegy százezren fordultak meg a me­dencéknél, ám ez legalább 30 ezerrel kevesebb a vártnál. A költségek ezzel szemben igen magasak, hiszen csak ma­gáért a gyógyvízért kétmilliót kell fizetni a ceglédi kutatónak, ehhez jön a bérleti, a hő- és az áramdíj. Mindezekért összesen közel ötmilliót kell fizetni az üzemeltető vállalkozónak. Noha még két évre szól a szerződése, Kovács Béla erősen fontolóra vette: kiszáll a „biz­niszből”, hiszen csak a legfon­tosabb felújításokra félmilliót kellene fordítania, a belépője­gyek árát viszont már aligha le­het emelni. Nagy kár lenne érte, hiszen a környéken ma már alig-alig akad üzemképes strand. Csinosítják kicsiny Bodonyt Folytatódik Bodonyban a pa­takmeder falu belterületén lévő szakaszának mintegy 140 méte­ren történő burkolása. A mun­kálatokat még 1991-ben indí­totta el a kis falu, ám azt a gáz bevezetése miatt tavaly átmene­tileg szüneteltették. Az összesen közel másfél milliós beruházás 20 százalékát - 280 ezer forintot - a Vízügyi Alapból az állam fedezi. A mű­szaki átadás november köze­pére várható - tudtuk meg Ko­vács Imre polgármestertől, aki szerint így a nagy esőzésekkor a falun átzúduló víz elvezetése megoldódik. Még ugyancsak az idén elké­szülhet a Rákóczi út felújítása is. A település központjában lévő földutat az ott élők hozzá­járulásával hozzák rendbe, aminek költsége várhatóan 700-800 ezer forint lesz. Milyen út vezet mostanság Szajlára? Esős időben szinte járhatatlan... (Fotó: Kaposi Tamás) Hogy milyen? Ha mondjuk, Recskröl visz arra dolgunk, úgy elég rossz. A mintegy hat kilométeres szakaszból ugyanis három földút, amely - kiváltképp esős időben - szinte járhatatlan. A kocsik itt ilyen­kor rendszerint elakadnak, be­csúsznak az árokba, és min­denféle ehhez hasonló borzal­mak történnek a gyanútlan utazókkal. Gyanútlanok, mert a 24-es számmal jelzett úton, már Recsk belterületén járva egy teljesen szokványos zöld KRESZ-tábla jelzi: erre, ván­dor, erre, itt kanyarodj le Szaj­lára! Kékesi Tibor, az Egri Közúti Igazgatóság fejlesztési mér­nöke szerint a vállalat annak rendje és módja szerint jelezte: egy 3 km-es földúttal kell szá­molniuk az erre haladóknak. ám ezt a tájékoztató táblát a másik mellől egyszerűen ellop­ták „tréfás kedvű” ismeretlen egyének. Tulajdonképpen — mondja az igazgatóság munka­társa - akár újra megcsináltat­hatnánk, azonban a nevezett szakasz szerepel az 1991- 2000-ig szóló fejlesztési prog­ramban, és ’95-96-ra már be­ütemeztük a rendbehozatalát. Miután a tanulmányterv után a kiviteli tervek is elké­szültek és az engedélyek is megvannak, akár már jövőre elkezdhetik itt a munkálatokat. Mindez persze leginkább pénz kérdése, egyelőre nem lehet tudni: a Közlekedési, Hírköz­lési és Vízgazdálkodási Minisz­térium mikor utalja át a felújí­táshoz szükséges 50 millió fo­rintot, mivel az útalap jelenleg roppant leterhelt. Mint kiderült, akár maguk az érintett önkormányzatok is megpályázhatják a rendbeho­zatalhoz szükséges pénzt, ami­hez így vélhetően gyorsabban hozzájutnának, ám ebben az esetben a költségek 40 száza­lékát nekik kellene állniuk. Ké­kesi Tibor tudomása szerint eleddig ezek a települések — érthető anyagi megfontolások­tól vezéreltetve - még nem próbálkoztak ezzel a megol­dással. Végül is, hogy melyik al­sóbbrendű utat újítsák fel előbb a sok közül, azt a közúti igazgatóság az átmenő forga­lom adatai alapján rangso­rolja. Jelenleg hároni-fiégy ilyen útépítés zajlik a 'mcgyé- ben, de ezeken túl akad földút, amelyik helyére'1 igen­csak elkelne egy-egjj „járha­tóbb”. (KG) íX01£

Next

/
Thumbnails
Contents