Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-01-02 / 231. szám

1994. október 1-2., szombat - vasárnap 11. oldal A Világbank éves jelentése Japán vontatott ütemű növe­kedésének és Európa folyta­tódó recessziójának köszönhe­tően az ipari államok gazda­sági tevékenysége még inkább lelassult, és az országcsoport tavaly csupán 1,2 százalékos bővülést tudott felmutatni. A Világbank éves jelentése sze­rint ezzel szemben a délke­let-ázsiai és a csendes-óceáni térség továbbra is elképesztő ütemben fejlődik, a régió gaz­dasági teljesítménye 9,4 száza­lékkal növekedett. Közép- és Kelet-Európábán a kibocsátás viszont ismét csökkent, mégpe­dig 7,4 százalékkal, jóllehet, a térség gazdaságának zsugoro­dása a korábbi évekhez képest valamelyest lelassult. A tavalyi eredményeket ösz- szegző beszámolót a Nemzet­közi Valutaalap-Világ­bank-csoport madridi közgyű­lése előtt hozták nyilvánosságra Washingtonban. A beszámoló megemlíti, hogy az ipari országok közül az Egyesült Államokban erőteljes­nek tűnik a fellendülés, és 1993 utolsó negyedében a bővülés elérte a hét százalékot. Kana­dában és Nagy-Britanniában el­lenben csupán mérsékelt növe­kedés tapasztalható. A fejlődő államok csoportja 4,5 százalékos növekedési ütemmel büszkélkedhetett ta­valy, ami azért is dicséretes, mert az előző évben ugyancsak gyors - 3,6 százalékos - bővü­lést könyvelhettek el a világ­rész tagjai. A jelentés szerint sok fejlődő ország esetében a siker titka a mind átfogóbb és következetesebb reformpoliti­kában, az alacsony nemzetközi kamatokban (ami részben el­lensúlyozza az exportárak csökkenéséből fakadó kiesése­ket) és az óriási méretekben be­áramló magánberuházásokban rejlik. Kína növekedési üteme to­vábbra is kiugró: az utóbbi két esztendőben átlagosan évi 13 százalékkal nőtt a kibocsátás. Hasonló eredményeket mond­hat magáénak Thaiföld és Ma­lajzia is. Mindazonáltal a délke­let-ázsiai régiónak egyre in­kább szembe kell néznie a kép­zett munkaerő hiányával és az infrastruktúra szűkösségével, illetve az olyan, hosszú távú szerkezet-átalakítási követel­ményekkel, mint az értéktöbb­letet termelő iparágazatok fel­futtatása. A latin-amerikai és a karibi térség átlagosan 3,5 szá­zalékos növekedést jelzett. Jelentésének összefoglaló ré­szében a pénzintézet rámuta­tott, hogy Közép- és Kelet-Eu- rópában (beleértve a FÁK tag­államait is) a teljesítmény tavaly több mint hét százalékkal zu­hant, ami legnagyobbrészt a FÁK-országok újabb 13 száza­lékos visszaesésének tulajdo­nítható. A világbanki beszá­moló ugyanakkor kiemelte azt is, hogy Lengyelországban már második éve tart a növekedés, Csehország és Magyarország esetében pedig megállni látszik a hanyatlás. Az utóbbi három államban a magánszektor egyre jelentősebb mértékben - egyes esetekben megközelítve az öt­ven százalékot - járul hozzá a gazdaság teljesítményéhez, il­letve a fellendülés megalapozá­sához (főképpen a szolgáltatá­sok, az építőipar és a kereske­delem terén). A világkereskedelem volu­menének bővülése némileg le­lassult, és nem haladta meg a 2,6 százalékot. A növekedési ütem mérséklődését elsősorban az európai recesszió és a japán gazdaság visszafogottsága ma­gyarázza: fékező hatásukat az amerikai bővülés sem tudta el­lensúlyozni. Ami a külső adós­ságállományt illeti, a fejlődő országok tartozása nominálér­tékben 6,5 százalékkal 1700 milliárd dollárra növekedett. Ebből a hosszú lejáratú hitelek 1410 milliárd dollárt tesznek ki. A közép- és kelet-európai tér­séggel külön foglalkozó feje­zetben a Világbank aláhúzta, hogy a régió országainak ked­vezőtlen külső környezetben - a nyugat-európai recesszió ár­nyékában - kell megküzdeniük gazdaságuk átalakításának problémáival, amelyeket a poli­tikai és társadalmi reformok gondjai is nehezítenek. A nyu­gati partnerek rossz gazdasági helyzetét kellett részben meg­szenvednie az olyan országok exportjának, mint Bulgária, Lengyelország, Magyarország és Románia. A jelentés szerint több országban az átmenetet megkönnyítik a külföldi tőke- és technológia-beáramlások: Magyarország tavaly is egymil- liárd dollárnyi közvetlen beru­házást vonzott, de Csehország és Lengyelország ugyancsak je­lentős élvezője volt a külföldi tőkebefektetéseknek. 1992-höz képest megkétszereződtek a be­ruházások Kazahsztánban, a Baltikumban és Szlovákiában. A beszámoló megállapítása szerint a privatizáció általá­nosságban gyorsuló ütemben folytatódott az átalakuló orszá­gokban. A kisvállalkozások magánkézbe adása gyakorlati­lag befejeződött a visegrádi ré­gióban. Máshol jól haladnak a befek­tetési jegyeken alapuló tömeges privatizálási programok, bár a jelentés szerint a legnagyobb állami vállalatok terén lemara­dások vannak: Oroszországban például csak néhány került ma­gánkézbe. A jelentés külön hangsúlyt fektetett a bankok reformjára, kiemelve, hogy a térség orszá­gaiban erőfeszítéseket tesznek a könyvelési és fizetési rend­szer fejlesztésére. Kitért rá, hogy Magyarországon előtérbe került a csődtörvény megszi­lárdítása és érvényesítése. (MTI) SIPOTÉKA KÖNYVESBOLTOK AJÁNLATA: Robin Cook: Halálfélelem Stephen King: Hasznos holmik Csörgő-Füzesi: Csodaország 2. Általános iskolai és gimnáziumi kötelező olvasmányok nagy választékban kaphatók, SIPOTÉKA KÖNYVESBOLTOK: Eger, Hatvani kapu tér 8. Tel: 36/316-998 Eger, Érsek u. 2. Tel: 36/323-393 Sipotéka Antikvárium: Eger, Bajcsy-Zs. u. 2. I Tel: 36/322-562. (479J BARCELONA • EGERBEN! Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy a BARCELONA BŐRDIVAT kibővített árukészlettel 10-30 %-os árengedménnyel várja régi és új közönségét Egerben, a Széchenyi u. 5. szám alatt (a Dobos Cukrászdával szemben). Nyitva tartás: hétköznap 9-18 óráig, szombaton 9-13 óráig. Köszönjük az érdeklődést! | (12199) Pártpénz: kinek mennyi jár a büdzséből? Egy 1989-ben megalkotott törvény értelmében a pártok központi költségvetési támogatásra jogosultak. Ennek mértékét az adott évi költségvetési törvény határozza meg. A törvény a pénzek elosztásá­ról úgy rendelkezik, hogy az összeg 25 %-át egyenlő arányban osztják szét a pártok között, a 75 %-át pedig a választásokon elért szavazatok mennyiségének arányában kapják meg. Az 1994-es költségvetés 1 milliárd 100 millió forintot biztosított a pártok tá­mogatására. A pártok támogatása az 1990-es választásokhoz képest az idei választás eredményeként a következőképpen változott: 1990 1994 Millió forintban Fidesz 107,7 106,7 Kisgazdapárt 144,4 132,7 KDNP 99,9 102,8 MDF 255,5 200,7 MSZP 138,6 232,9 SZDSZ 236,3 225,2 A Parlamentbe be nem jutott pártok között jelentős változás történt az idei választások után: 1990 1994 Millió forintban Agrárszövetség 27,1 4,6 Demokrata Koalíció — 22,4 Munkáspárt 28,4 27,6 Magyarországi Szoc.dem. Párt - 28,4 Vállalkozók Pártja - 7,7 Köztársaság Párt - 10,8 Magyar Igazság és Elet Pártja - 6,8 Mindezek figyelembevételével az alábbi táblázat azt tart; mázzá, mennyi pénzt vettek fel a pártok az első fél évben, mennyi jár nekik még december 31-ig: 1. fél év 2. fél év Millió forintban Fidesz 53,85 52,85 Kisgazdapárt 72,20 60,50 KDNP 49,90 52,90 MDF 127,75 72,95 MSZP 69,30 163,60 SZDSZ 119,50 105,70 Parlamenten kívüli pártok: Millió forintban Agrárszövetség 13,55 4,60 Demokrata Koalíció 11,20 — Munkáspárt 14,05 13,55 Vállalkozók Pártja 7,65 0,30 Szoc.dem Párt 12,40­MIÉP­6,80 Köztársaság Párt­10,80 (koós) Ferenczy Europress Legyen akár kényelmes... ...elfoglalt, előrelátó, a Magyar Államkötvény ideális befektetés. A legkedvezőbb befektetési forma mindazoknak- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres jövedelmet akarnak általa elérni;- akik tőkét gyűjtenek - például gyermekeik ta­níttatásához, ingatlan vásárlásához vagy vál­lalkozás beindításához. ________Államkötvény 1997/K________ A befektetők 1994. október 3-7. között vásárol­hatnak államkötvényt legfeljebb az 1994. augusztus 26-án tartott aukción kialakult átlag- árfolyam (102,57%)+0,2 százalékponttal és az aukció értéknapjától felhalmozott napi kamatok­kal megnövelt értékén a kijelölt forgalmazóknál. A vételár a névérték felett van és naponta emel­kedik, mivel a kamatozás a kibocsátás napjá­tól kezdődött. így a vételár naponta a követke­ző: 103,14%; 103,21%; 103,28%; 103,36%; 103,43%. A legújabb Magyar Államkötvény 1997/K 3 éves futamidejű (1994. augusztus 3. - 1997. augusztus 3.) értékpapír. A kötvény mozgó kamatozású, melynek alapja az 1, 3 és 6 hónapos diszkont kincstárjegy átlaghozama +1,75% kamatprémium. A kötvény első félévre érvényes (1994. augusztus 3. és 1995. február 3. közötti) kamata évi bruttó 26,55%. Törlesztés névértéken 1997. augusztus 3-án. A kötvény alapcímlete 10 000 Ft. Kamatfizetési időpontok: 1995. február 3. 1996. augusztus 3. 1995. augusztus 3. 1997. február 3. 1996. február 3. 1997. augusztus 3. Amennyiben az esedékesség munkaszüneti nap, úgy a kifizetés a következő munkanapon teljesül. ________Másodlagosjorgalom________ A z Államkötvény 1997/K, mint az eddig ki­bocsátott összes Magyar Államkötvény, a futamidő alatt napi árfolyamon eladható és megvásárolható a tőzsdén és egyes forgal­mazóknál. ___________Állami garancia___________ Á llami garancia van rá. Mind a kamatfizetést, mind a törlesztést az állam szavatolja. _____Külföldiek is vásárolhatják_____ A Magyar Államkötvény 1997/K sorozatát külföl­diek is vásárolhatják. Forgalmazó- és kifizetőhelyek: OTP Bank Rt. Eger, Füzesabony, Gyöngyös, Hatvan, Heves, Pétervására, Recsk • MNB Heves Megyei Igazgatósága Eger, Barkóczy u. 3. A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG <||

Next

/
Thumbnails
Contents