Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-01-02 / 231. szám

2. oldal Világtükör 1994. október 1-2., szombat - vasárnap Külügyminiszterünk kétoldalú találkozói Willy Claesnek, a NATO fötitkárjelöltjének új hivatali naptár­jában az első bejegyzés: kétoldalú megbeszélés Kovács László magyar külügyminiszterrel, október 19-én, Brüsszelben. A belga és a magyar diplomácia irányítója egyelőre New York­ban, az ENSZ székhelyén találkozott egymással, de mint Willy Claes megállapította: főtitkárjelölti minőségében a csütörtök délutáni megbeszélés volt az első „hivatalos ténykedése”. A tengeri katasztrófák A statisztika kegyetlen tükör: drámaian figyelmeztet rá, hogy mind több a tengeri katasztrófa, s egyre többen halnak meg ha­jószerencsétlenségek következtében. Az utóbbi években pedig feltűnően szaporodnak a kompbalesetek. Érthető, hogy a leg­újabb tragédia csak megerősítette azoknak a véleményét, akik egyre határozottabban követelik: átfogó felülvizsgálatra szo­rulnak a tengeri hajózás biztonsági szabályai. A Titanic brit utasszállító 1912-es tragédiája óta, amely mintegy 1500 áldozatot követelt, napjainkig 17.700-an vesztet­ték életüket a tengereken, köztük az az öt magyar is, akik 1993. január 14-én a Jan Heweliusz nevű lengyel komphajó fedélze­tén voltak, amely a Balti-tengeren felborult és elsüllyedt. A század legnagyobb hajószerencsétlenségeinek krónikája azt mutatja, hogy míg az utóbbi tíz évben a pórul járt vízi jár­művek főként kompok voltak, azt megelőzően viszont inkább kereskedelmi és utasszállító hajók juttatták utasaikat hullám­sírba. Csupán tavaly öt súlyos baleset történt, közöttük két komphajó is akadt. Az áldozatok száma 1993-ban legkevesebb 1600, az eltűntek száma több százra rúg. Az idei statisztika má­ris mintegy 1400 áldozatot tart nyilván. (FEB) Japán-USA kereskedelmi vita A találkozón mindketten egyet­értettek abban, hogy a kétol­dalú kapcsolatok rendkívül jók, problémák nem terhelik őket. A belga-magyar viszony kérdései mellett véleménycserét folytat­tak az euroatlanti intézmények időszerű ügyeiről, az Európai Unión belül zajló folyamatok­ról és az esseni csúcstalálkozó előkészítéséről. Érintették az október 31-i ér­tekezletet is, amelynek kereté­ben az Európai Unió külügy­miniszteri tanácsa együttes ülést tart majd a társult orszá­gok külügyminisztereivel. Mindketten úgy vélték, hogy a tanácskozás kiváló alkalom lesz arra: az eddigi szokásoktól eltérően ne utólag folytassanak konzultációt aktuális ügyekről, hanem a társult országok ér­demben hozzászólhassanak a napirenden szereplő kérdések­hez. A nyugati sajtónak hosszú évti­zedeken keresztül imádott té­mája volt a szovjet fegyverek legújabb, külföldre való eladá­sáról szóló tudósítás, és bőség­gel ontották a rémisztőbbnél rémisztőbb információkat, amelyektől bizony a jámbor nyugati polgároknak megkese­redett a szájában a falat. Persze, nem mintha azt a profitot iri­gyelték volna, amely a moszk­vai „halálkufárok” markát üti majd. Jól tudták ők, hogy a szovjet marxistáktól távol áll az effajta „uzsorásszellem”. Nem busás haszon reményében szál­lítottak ők fegyvert a harmadik világ különböző országainak (pl. Vietnam, Angola, Irak), hanem politikai szolgálatokért, vagy ha úgy tetszik, a Szovjet­unióval szembeni lojális maga­tartásért cserébe. A Szovjetunió felbomlásá­val persze, az egész képlet megváltozott - állítják a szak­értők. 1. Oroszország, amely a volt S mivel Essenben az Európai Unió napirendre kívánja tűzni a társult országokkal való vi­szony elmélyítését, egybe­hangzó véleményük azt volt, hogy valóban különlegesen kedvező alkalmat teremt a kül­ügyminiszteri tanács ülése az érdemi eszmecserére. A két külügyminiszter az eu­rópai biztonságpolitikai és vé­delmi kérdéseiből is véleményt cserélt egymással: ennek kap­csán megállapodtak abban, hogy amikor Kovács László ok­tóber 18-19-én felkeresi az Eu­rópai Unió brüsszeli központ­ját, kétoldalú megbeszélést is folytat majd Willy Claesszel, remélhetőleg már mint a NATO főtitkárával. A magyar külügyminiszter utána mexikói kollégájával, Manuel Telióval találkozott. Azonosan vélekedtek arról, hogy megkülönböztetett fi­gyelmet kell fordítani a gazda­sági együttműködésre - a jó po­litikai kapcsolatok bázisán erre sok, eleddig kihasználatlan le­hetőség van. Manuel Tello kez­deményezte, hogy a két kül­ügyminisztérium folytasson rendszeres konzultációkat, és ennek első lépcsőjeként jelezte: kíváncsi a magyar külügymi­nisztérium véleményére az ENSZ és a Biztonsági Tanács általa sürgetőnek minősített re­formjáról. Kovács László ugyancsak megbeszélést tartott holland kollégájával, Hans van Mierlo külügyminiszterrel: a két új kormány között ez a találkozó volt az első kapcsolatfelvétel. Az érintkezést mindkét fél köl­csönösen szorgalmazta. A magyar diplomácia irányí­tója este felkereste Amara Essy elefántcsontparti külügyminisz­tert, az ENSZ Közgyűlése 49. ülésszakának az elnökét, majd - diplomáciai fogadás kereté­ben - alkalma nyílt nem hivata­los eszmecserét folytatni Klaus Kinkel német és Simon Peresz izraeli külügyminiszterekkel. (MTI) Jelcin Seattle-ben, a Boeing-gyárban Egy orosz-amerikai szabadke­reskedelmi övezet létesítésére tett javaslatot a Washington ál­lambeli Seattle-ben Borisz Jel­cin orosz elnök, aki a Csen­des-óceán partján lévő amerikai iparvárosban fejezte be az Égyesült Államokban tett láto­gatását. Jelcin egyelőre nem részle­tezte, hogy mely területeken képzeli el a szabadkereske­delmi övezetet. Ezt a gondolatot helyi üzlet­emberekkel tárgyalva vetette fel, akiket arról igyekezett meggyőzni, hogy Oroszország­ban biztonsággal be lehet fek­tetni tőkét, és a befektetők nagy haszonnal számolhatnak. Jelcin látogatást tett a város világhírű ipari létesítményében, a Boeing gyárban. Hírügynökségi jelen­tések szerint a gyári munkások üdvrivalgással fogadták az orosz államfőt. Jelcin ezt követően hajóki­ránduláson vett részt az El- liot-öbölben, majd meglátoga­tott egy négytagú Seattle-i csa­ládot, akiknél - csereakció ke­retében - egy 16 éves haba- rovszki leányzó három hónapot tölt. Az orosz elnök Seattle-ből hazarepült Moszkvába. (MTI) Orosz légibaleset Egy héten belül harminc ember vesztette életét Oroszországban légiszerencsétlenségek követ­keztében, miután pénteken újabb hat halálos áldozata volt egy Antonov An-8-as gép bal­esetének. Oroszország távol-keleti ré­szén, a Kolima-félszigeten fel­szállás közben járt szerencsét­lenül a kétmotoros An-8-as gép. A Habarovszkból Csaj- buha repülőterének érintésével a csukcsföldi Gondvise­lés-öbölbe tartó gépen 19-en tartózkodtak, köztük négy gyermek. A repülőgép a csaj- buhai köztes megálló után fel­szállás közben túlfutott a kifu­tópályán, és annak végén mély szakadékba zuhant, és darabja­ira tört. Hatan életüket veszítet­ték, a többi utast különböző fokú sérülésekkel kórházba szállították. Egy héten belül ez már a má­sodik légibaleset volt Oroszor­szágban. A hét elején a krasz- nojarszki területen egy Jak- 40-es utasszállító járt szeren­csétlenül. A Krasznojarszk- Tura útvonalon közlekedő gép a rossz időjárás miatt kényszer- leszállást próbált meg végrehaj­tani a tartalék repülőtéren, azonban 40 kilométerrel a repü­lőtér előtt a tajgába zuhant. A gép 26 utasa életét vesztette. A pénteki baleset áldozataival együtt az idén eddig 302 ember halt meg légikatasztrófák kö­vetkeztében Oroszországban. Japán nemzetközi fórumon fog fellépni az Egyesült Államokkal támadt kereskedelmi vitájának rendezése érdekében, ha Wa­shington úgy határoz, hogy büntető intézkedéseket alkal­maz ellene - jelentette be pén­teken Hasimoto Rjutaro nem­zetközi kereskedelmi és ipari miniszter.- Tokió kész arra, hogy meg­tegye a megfelelő lépéseket, ha a kereskedelmi szankciók nyomán negatív hatások érik - közölte a miniszter. Megjegy­zése arra vonatkozott, hogy Ja­pán a GATT fóruma elé fogja vinni a kereskedelmi vita ügyét, ha az Egyesült Államok saját törvényei alapján a szankciók alkalmazása mellett dönt. Pén­teken járt le az a határidő, ame­lyet Washington a kétoldalú ke­reskedelmi tárgyalások legfon­tosabb vitatott kérdéseinek ren­dezésére szabott meg. Noha a tárgyalások még az utolsó pil­lanatban is folytatódnak - Ha­simoto a tervek szerint még pénteken is visszautazik Wa­shingtonba -, semmi jele an­nak, hogy e napokban megálla­podás születhetne. Nyilatkozatában Hasimoto is elismerte, hogy továbbra is szé­les a szakadék a két ország ál­láspontja között az amerikai gyártmányú autóalkatrészek ja­pán importjának bővítését ille­Immár „víz alatti” kábító­szer-háború dúl Kolumbiában a kábítószer-maffia és a rendőr­ség között. A biztonsági erők­nek fel kell készülniük, ha a kábítószer-csempészek legú­jabb módszere, a kokainszállító tengeralattjárók ellen próbálják felvenni a harcot. Legutóbb egy radarral fel­szerelt mini tengeralattjárót „fogtak el”, amely akár három tonna kokain szállítására is al­tően - jóllehet, ő maga a héten beható tárgyalásokat folytatott erről Mickey Kantorral, az Egyesült Államok kereske­delmi képviselőjével. A jelek szerint a nézetkü­lönbségek nemhogy csökkenné­nek, de még növekedtek is az utóbbi időben. Szeptember ele­jén Tokió egy részleges megál­lapodás elérésének reményében felajánlotta, hogy egyes - biz­tonsági szempontból létfontos­ságú - importált autóalkatré­szek esetében enyhít szabályo­zásainak szigorúságán. A mi­niszter szerint az autók és autó- alkatrészek kereskedelmét ille­tően a felek „két malomban őrölnek”, ugyanakkor a konf­rontációt is el akarják kerülni, ő maga ezért tesz még egy utolsó kísérletet a holtpontról való kimozdulásra, amikor a hét vé­gén találkozik Kantorral. Ha­simoto leszögezte, hogy négy alapelv van, amelyhez országa a végsőkig ragaszkodni fog a tárgyalásokon: nem köt komp­romisszumot olyan ügyekben, amelyek kívül esnek a kormány hatáskörén; nem fogad el számszerűsített célokat a keres­kedelemben; elvárja, hogy azo­kat a szabályokat, amelyeket a felek kölcsönösen elfogadnak, a legnagyobb kedvezmény elve alapján harmadik országok ese­tében is alkalmazzák. kalmas. A tíz méter hosszú, kék színű szerkezet immár a máso­dik, amely egy év leforgása alatt a hatóságok kezébe kerül. A vízi jármű - amely minden bizonnyal a kábítószercsempé­szek flottájának egyik példánya - háromtagú személyzetet ké­pes rakományán kívül szállí­tani, és oxigéntartállyal, teljes radarberendezéssel, valamint vastag golyóálló burkolattal van felszerelve. fegyverembargó betartása és betartatása) megszegésétől sem riad vissza. 2. Ha ugyanezen politikai in­díttatásból („a szerb testvérek megsegítése”) történt, akkor ez a volt Szovjetunió fegyverszállí­tási gyakorlatához való rész­beni visszatérést jelzi. (A poli­tikailag közel álló országok fegyverszállítmányokkal való segítése egyébként az USA ré­széről a mai napig megszakítat­lanul folyik.) 3. Ha az üzlet bizonyos kato­nai körök magánakciója volt akár anyagi haszon reményé­ben, akár politikai megfonto­lásból, akkor tulajdonképpen semmi újat nem fedeztünk fel. Mindössze bebizonyosodott, hogy Oroszországból, amely ál­lam a világ tömegpusztító (nuk­leáris, vegyi, biológiai) és kon­vencionális fegyverzetének igen jelentős hányadával ren­delkezik még mindig, szinte bármit ki lehet hozni. Márkusz László Göncz Árpád Párizsban a magyarokért Magyarország a külföldön élő magyarok érdekeit továbbra is ugyanolyan erővel, s talán még eredményesebben fogja képvi­selni - jelentette ki Göncz Ár­pád államfő a csütörtöki prog­ram zárásaként rendezett foga­dáson, a franciaországi magyar emigráció képviselői előtt mondott rövid beszédében. A hivatalos látogatáson Franciaországban tartózkodó köztársasági elnök kijelentette, hogy párizsi tárgyalásain őszinte, hátsó gondolatok nél­küli barátságot tapasztalt, meg­értést, a magyar célok elismeré­sét. Az államfő hangsúlyozta, hogy építeni kell a külföldön élő magyarok munkájára, tekin­télyére, a megbecsülésre, amit kivívtak maguknak, s a magyar nép nevében szeretné megkö­szönni az emigráció támogatá­sát, segítségét, hűségét.- Vegyétek úgy, hogy ez a haza szava - mutatott rá. Göncz Árpád a magyar nagykövetségen tartott fogadás előtt kíséretével együtt elláto­gatott a Pére Lachaise teme­tőbe, ahol koszorút helyezett el Nagy Imre, az 1956-os forrada­lom után kivégzett miniszterel­nök emlékművénél. Ezt köve­tően a város túlsó végében lévő Antall-emléktáblához ment, ahol lerótta kegyeletét idősebb és ifjabb Antall József emléke előtt. A nagykövetségen - még a fogadás előtt - a Magyar Köz­társaság Érdemrendjének kis- keresztjét adta át Göncz Árpád Németh Istvánnak, az Európai Magyar Szabadságharcos Szö­vetség főtitkárának. (MTI) Orosz fegyverexport: üzlet vagy politika? Szovjetunió hadiiparának oroszlánrészét örökölte, jelen­legi gazdasági helyzetében nem engedheti meg magának a poli­tikai célú fegyverszállításokat, amelyekből pénzt soha nem lát. 2. Az 1991-es Öböl-háború óta, ahol a szovjet fegyverek jócskán leszerepeltek az iraki oldalon, egyébként is megcsap­pant a kereslet a szovjet, ill. orosz fegyverek iránt. A nem­zetközi fegyverpiacon az álta­luk hagyott űrt sietve betöltöt­ték az amerikai „csodafegyve­rek”. 3. Aki pedig mégis orosz fegyverzettel szeretné biztosí­tani országa védelmének jövő­jét, az éppen e jövő szócska mi­att esik gondolkodóba. Több, vásárlási szándékától elállt ügyfél nem csinált titkot aggo­dalmából: az orosz gazdasági és belpolitikai folyamatok bi­zonytalansága miatt nem látja megnyugtatónak hosszú távon az alkatrészek utánpótlását. Az orosz hadiipar azonban úgy döntött, hogy nem adja fel. A tét a túlélés volt, ami viszont nemeseik gazdasági, hanem egyenesen nemzetbiztonsági létérdek volt, mivel a teljes ösz- szeomlás az orosz hadsereg fegyverzetének utánpótlását is megszakítaná. Ezt egy nagyha­talom nem engedheti meg, tehát az elmúlt évek orosz fegyverke­reskedelmi erőfeszítései komoly diplomáciai támogatást kaptak. Felújultak a hosszú ideig fa­gyos orosz-kínai kapcsolatok, amelyet rögtön nagyszabású fegyverüzlettel pecsételtek meg, Moszkva repülőgépeket és rakétatechnológiákat szállí­tott Pekingnek. A másik olda­lon is alighogy felszámolták a „diplomáciai mosolyszünetet”. a NATO egykori déli bástyája, Törökország máris orosz heli­koptereket és páncélozott szál­lító járműveket kapott, jó pén­zért. Ebbe az új üzletpolitikába némileg furcsán illeszkedik a hír, hogy a volt NDK-ból, Ma­gyarországról és Csehország­ból kivont orosz fegyverek tö­megével kerültek az ENSZ em­bargója által sújtott Szerbiába. A Bild am Sonntag információi szerint 1991 óta ezer darab 40 milliméter űrméretű páncéltörő fegyver és 172 darab 100 milli­méteres páncéltörő löveg került a szerbek kezébe. Ezt a követ­kező év nyarán csaknem 300 önjáró légvédelmi löveg kö­vette. Tavaly nyáron 30 darab T-72 típusú harckocsi, majd decemberben 53 löveg „tűnt el” és bukkant fel később déli szomszédságunkban. A kirívó a dologban az, hogy ebben a fegyverszállításban nem valószínű, hogy a profit gátlástalan hajszolása dominált. Belgrád és Moszkva jó kapcso­latai nemcsak titoknak nem számítanak, de néha mintha túl sokat is deklarálnák. Az új Oroszország történetében azonban ez az első eset, hogy politikai céllal egy „szövetsé­ges” országnak szállít fegyvert. Mivel néhány fontos részlet még nem ismert e sorok írója számára, ezért az „ismeretlen tényezőktől” függően három­féle következtetés vonható le: 1. Ha az orosz kormány tud­tával, és elsősorban mégis üz­leti indíttatásból történtek a fegyverszállítások (ami felet­tébb valószínűtlen), akkor ez azt sugallja, hogy hadiiparának túlélése érdekében Oroszország most már nemzetközi kötele­zettségeinek (az ENSZ Kokain-tengeralattjárók Niki Lauda legalább olyan sikeres üzletember önálló légitársaságával, mint amennyire kiválóan versenyzett a Forma-1-es száguldó cirkuszban. (FEB-fotó)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents