Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-10-11 / 213. szám
2. oldal Világtükör 1994. szeptember 10-11., szombat - vasárnap Herzog: A Nyugat sorsa Keleten dől el A német államfő, Roman Herzog Josef von Ferenczynek ad interjút Az IMF véleménye a gazdasági növekedésről A Nemzetközi Valutaalap véleménye szerint véget ért az iparilag fejlett országok növekedésének lassulása. Az IMF fél évvel ezelőtt még 2,4 százalékos növekedéssel számolt 1994-ben, s 2,6 százalékossal jövőre, de a hó végén Madridban tartandó tanácsülésén várhatóan ,,optimista értelemben” módosítja előrejelzését. Az Egyesült Államokban az idén 3,7 százalékos növekedés várható. Az európai növekedés is erőteljesebbnek ígérkezik a vártnál: Németországban legalább két százalékos gyarapodásra számítanak, s a növekedés Franciaországban is hasonló arányú lesz. Az IMF szerint „Japánban is kezd hitelt érdemlővé válni a növekedés gondolata”. Áz IMF azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a kívánatos növekedéssel együtt sem szabad megfeledkezni a költségvetési egyensúly hiányáról, mivel az inflációt idézhet elő. Brazília és a kávéexport felfüggesztése... A belföldi kereslet kielégítése végett a kávéexport felfüggesztését sürgeti a brazil kereskedelmi minisztérium - írta az Estado de Sao Paulo című lap. A minisztérium szerint az idei fagyok miatt 40 százalékkal kevesebb kávébabot tudtak betakarítani, mint amennyire számítottak, ez pedig azzal fenyeget, hogy az export jelenlegi szinten tartása esetén hiány keletkezhet a belső piacon. Brazília az idén várhatóan 15,2 millió zsák kávét takarít majd be (egy zsák hatvan kiló), jövőre pedig 17,2 milliót. Az idei veszteséget 11 millió zsáknyira becsülik. A kávétermelők ellenzik a kivitel felfüggesztését. Renault-motoros buszok gyártása Lembergben Renault-motoros városi és távolsági buszok gyártása kezdődött meg a nyugat-ukrajnai Lembergben. Korábban Kamaz-moto- rokat szereltek az ukrán járművekbe, de azok túlságosan szeny- nyezték a környezetet, kevesebb energiát adtak, és hamarabb elhasználódtak. A francia cég képviselői a bemutatón jelezték: hamarosan saját szervizhálózatot építenek ki Ukrajnában, és nem zárják ki, hogy esetleg a helyszínen készítenék a Re- nault-motorokat. Az új, dízelmotoros autóbusz 30 ezer dollárba kerül, vagyis feleannyiba, mint egy hasonló teljesítményű magyar Ikarus. A brit vasúti sztrájk újabb fejleményei Tizennegyedik hetébe lépett csütörtökön a brit vasúti váltó- és jelzőkezelők heti egy-két napos sztrájkja, s egyszersmind új szakasz kezdődött a sztrájkoló dolgozók és az állami vasúttársaságok küzdelmében. Hosszú felkészülés után a gördülőanyagot birtokló British Rail saját átképzett személyzetét bocsátotta a pályát, a váltókat és a jelzőket birtokló Railtrack vállalat rendelkezésére. Bár a Railtrack alkalmazásában álló négyezer kezelő több mint kilencven százaléka szilárdan sztrájkol, ilyen módon mégis közlekedhetett csütörtökön a vonatok csaknem 60 százaléka. A közvélemény-kutatások szerint a közlekedési káosz dacára eddig a brit lakosság támogatta a váltó- és jelzőkezelők béremelésért indított mozgalmát, de ez mostantól megváltozhat. Edouard Balladur javaslata- Budapesti látogatásomon mindenekelőtt arra törekszem, hogy Magyarországnak még egyszer köszönetét mondjak a határok megnyitásáért 1989 augusztusában. Ez első láncszeme volt a forradalmi eseményeknek, amelyek a berlini fal leomlásával és Európa megosztottságának megszűnésével végződtek. Az eseményeknek ez a láncolata világtörténelemmé vált. Ma ezt a folyamatot úgy kell továbbvinnünk, hogy egyengessük az utat Magyarország számára az Európai Unióba. Németország támogatta és továbbra is támogatni fogja Magyarország felvételi kérelmét - fejtette ki Roman Herzog német államfő a Josef von Ferenczy médiame- nedzsemek adott berlini interjújában. Az elnök közvetlenül első budapesti látogatása előtt adott nyilatkozatát a Ferenczy Eu- ropress bocsátotta szerkesztőségünk rendelkezésére. Az elnök úgy véli:- Fontos lépés lesz az európai biztonság erősítésének folyamatában az Észak-atlanti Szerződés megnyitása a kelet-európai államok előtt. E nyitást úgy kell megvalósítani, hogy azt senki se tekinthesse Oroszországgal szembeni kirekesztésnek vagy kihívásnak. Meg kell tanulnunk, hogy pozitívan határozzuk meg Európa biztonságpolitikai integrációjának sokrétű formáit, s ne tartsuk azt olyan folyamatnak, amelyben az egyik fél nyeresége a másik veszteségével jár. Németország feladatának tekinti annak a gondolatnak a türelmes propagálását, hogy az Európai Unió kibővítése és elmélyítése összeegyeztethető. Herzog elnök a beszélgetésen többször is visszatért a magyar-német kapcsolatokra: A neheze csak most következik majd... Tegnap először kommentálta a Vocea Romaniei című bukaresti kormánylap Melescanu külügyminiszter hétfői budapesti látogatását. Alexandra Moldovan, a cikk szerzője hangsúlyozza: a találkozó igazolta a két külügyminiszter előzetes nyilatkozatait arról, hogy mindkét fél törekszik a párbeszéd felújítására, olyan őszinte dialógusra, amely jószomszédi kapcsolatokra vezet. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a neheze csak most kezdődik. A lap szerint az új magyar kormány eddig olyan realizmusról tesz tanúbizonyságot, amely mentes egy Nagy Magyarország iránti nosztalgiától, a román kormány pedig rugalmasságot és fogadókészséget tanúsít a romániai magyarok panaszaival kapcsolatban.- A határok megnyitását követően Németország rövid idő alatt Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált. Ez hozzájárult ahhoz, hogy időközben már a magyar külkereskedelemnek több mint a fele az Európai Unióval bonyolódik. A kereskedelem áramlatának ilyen bámulatosan gyors átirányítása példa nélküli az egykori KGST-országok esetében.- Magyarország ugyanakkor Közép)- és Kelet-Európának az az országa, amellyel a német vállalatok a legintenzívebb kooperációs kapcsolatokat tartják fenn. Jóval több, mint három ezer német-magyar közös vállalkozás működik. De fontos jelzéseknek tekintünk olyan, 1988 óta 800 millió márkát kitevő nagy projekteket is, mint az Audi motorgyárának üzembe helyezése Győrött. További példa a német Telekom által vezetett „Magya-Kom” német-amerikai konzorcium. Ez 1,48 milliárd márkával részt vesz a magyar állami telefon- társaságban (Matáv).- 1993 szeptemberében a kétoldalú külkereskedelmi kamara megalapítása intézményesen is biztosította a német elkötelezettséget. Végül pedig ne feledkezzünk el a magyarországi reformfolyamathoz nyújtott német tanácsadói segítségről, amihez a szövetségi kormány 60 millió márkával járult hozzá. Itt most tulajdonképpen egy kétoldalú tanulási folyamat zajlik, amely döntő jelentőségű a kelet-európai reformfolyamatok megszilárdítása, Nyugat- és Kelet-Európa egymáshoz kötődése, végső soron pedig a béke biztosítása szempontjából.- A hidegháború időszakában Magyarország újra és újra reményekkel szolgált a keletnyugati konfliktusok áthidalásához. Ma ezek a konfliktusok már nem léteznek. így aligha beszélhetünk a korábbi értelemben vett diplomáciai vagy ideológiai vezető szerepről. Kulturális ’ értelemben pedig Magyarország egyébként is ezer éve Nyugat-Európához tartozik. De ha csak azokra a feladatokra gondolunk, amelyek a korábbi KGST-tagor- szágok tervgazdaságának demokráciává és a piacgazdasággá való átalakításából adódnak, megint csak megkülönböztetett reményekkel tekinthetünk Magyarországra, e folyamat egyik éllovasára. Ebben az értelemben ugyanazt vallom, mint Vaclav Havel: „A Nyugat sorsa Keleten dől el” - jelentette ki Roman Herzog. Edouard Balladur francia miniszterelnök kívánatosnak tartaná, hogy a Nyugat-európai Unióhoz (NyeU) társuló kelet- és közép-európai országok „fokozatosan részt vehessenek” az európai biztonságról való együttgondolkodásban. Ezen országoknak „mostantól fogva teljes értékű helye van biztonsági köznyezetünkben” és figyelembe véve az európai biztonság új, parancsoló szükségszerűségeit, kontinensünk stratégiai egyensúlyának új feltételeit együttesen lehet és kell meghatározni - fejtette ki Balladur. A miniszterelnök továbbment még a múlt héten tett javaslatánál is, és egyenesen azt szorgalmazta, hogy a kidolgozott „fehér könyvet” az Európa Tanács egy olyan ülésén vitassák meg, amelyre meghívnák valamennyi érintett kelet- és közép-európai ország állam- és kormányfőit. Mint mondta, e dokumentum kidolgozása „a szolidaritás első megnyilvánulása lenne” az Európai Unió országai és közvetlen (keleti) szomszédai között. A francia kormányfő a múlt héten vetette fel egy ilyenfajta, a biztonságpolitika alapelveit rögzítő dokumentum minél előbbi kidolgozását az EU keretein belül. A francia biztonság- politika kidolgozásának fontos műhelyeként szolgáló intézetben mondott beszédében a francia „elrettentő erő” jövőjét illetően kifejtette: az V. Köztársaság e legfontosabb vívmányát megőrzik, de azt hozzáigazítják az új szükségletekhez. (Ferenczy Europress) Emigránsok. Mostanság Kubát az áttelepülni vágyók ezrei hagyják el. A menekülés egyetlen útja a tenger. Az emigránsok a legfantasztikusabb eszközökből összetákolt „csónakokon” próbálnak meg távozni, ami nem veszélytelen. A múltkoriban, amikor vihar dúlt a tengeren, a menekülőknek legalább huszonöt százaléka veszett a vízbe... Gondolatok a kairói konferenciáról Az utóbbi hetekben számos média túlságosan is gyakran hangoztatta: a katolikus és a muzulmán vallási körök egyfajta „szent szövetséget” kötöttek, hogy „elvetéljen” a kairói népesedési konferencia. Ha azonban közelebbről megvizsgáljuk nézeteiket, kiderül, hogy nemcsak a muzulmán országok nincsenek egy hullámhosszon, de a Vatikán, illetve az ortodox egyházak vezetői és a muzulmán országok, illetve az iszlám vallási vezetői között is igen komolyak a nézetkülönbségek. Abban mindkét vallás egyetért, hogy a család a társadalom alapeleme. Ezzel kapcsolatban - véli a lap - e vallási körök mind egyetérthetnek III. Se- nuda kopt pápa meghatározásával, mely szerint „a család vallási alapon nyugvó nemes szövetség a hivatalos házasság után; nem alkot családot két együttélő ember az őket összekötő jogi és vallási kapcsolat hiányában”. A két vallás képviselői éppen ezért akarják kihúzni a határozattervezetből azokat a szakaszokat, amelyek elismernek más együttélési formákat, például az élettársi kapcsolatot vagy a homoszexuális párt. A muzulmánok szintén csatlakoznak a katolikusokhoz abban, hogy amennyiben egyik vallás sem ismeri el a házasságon kívüli nemi életet, haszontalan a fiatalok szexuális felvilágosítása. Van azonban egy apró különbség. Afszali iráni egészségügyi miniszterhelyettes megerősítette, hogy országa elutasítja a fiatalok szexuális felvilágosítását, de azt már nem ellenzi, hogy a házasulandó korban (a lányok esetében 16, a fiúk esetében 18 év után) a fiatalok megfelelő szexuális felvilágosítást kapjanak. Az abortusz egyik vallás szerint sem lehet a családtervezés eszköze, sőt, mindkettő tiltja, kivéve a különleges eseteket, például, ha az anya élete veszélyben forog. A Vatikán azonban ebben a kérdésben elveti az olyan kivételeket, mint a házasságtörés, vagy a nemi erőszak, míg a liberális és a konzervatív muzulmán teológusok ezzel kapcsolatban már megosztottak. Az iszlám a Vatikánnál sokkal liberálisabbnak tűnik a családtervezés terén. A Vatikán szóvivője a kairói konferencián kategorikusan elutasított minden mesterséges fogamzásgátló módszert. Ennél azonban még messzibbre ment, amikor úgy vélekedett: a demográfiai növekedés nem jelent igazi problémát a világban. A muzulmán országokban - kevés kivételtől (például Szaúd-Arábia) eltekintve - a családtervezés és a mesterséges fogamzásgátlók használata elfogadott. Egyiptom, Tunézia vagy Indonézia, de még olyan országokban is, mint Irán vagy Pakisztán - ahol a törvények a sarián alapulnak -, évekkel ezelőtt családtervezési programot fogadtak el, hogy csökkentsék a népesség növekedését. Ezek az országok elfogadják a határozattervezet azon részét, amely a születésszabályozásról és a népszaporulat csökkentéséről szól. S hogy a muzulmánok korántsem egységesek, arra bizonyíték, hogy Irán bírálta Szaúd-Arábiát a konferencia bojkottja miatt. Hazánk török gyártmányú F-16-osokat kíván venni? Egy bolgár napilap szerint Magyarország török gyártmányú F-16-os típusú repülőgépek vásárlása iránt érdeklődik. A Duma című szófiai napilap tegnap kommentárban elemezte a magyar-török kapcsolatokat Süleyman De- mirel török elnök magyarországi látogatása kapcsán. Radka Nenova, a szocialista napilap budapesti tudósítója szerint „Magyarország valószínűleg megérdeklődte, hogy kaphatna-e azokból az F-16-os repülőgépekből, amelyeket Törökországban gyártanak. Demirel török elnök egy nyilatkozatában közölte, hogy az amerikai cég hozzájárulása nélkül nem lehet értékesíteni ezeket a gépeket”. A „Magyarország a török portán keresztül akar a Közép-Keletre lépni” című cikk egyebek mellett megállapította, hogy a magyar-török kapcsolatok politikailag mentesek a problémáktól. Magyarország saját érdekeitől vezérelve nagyon ügyesen la- vírozik a konfliktusban érintett felek között. Jó kapcsolatokat tart fenn a horvátokkal, s nemcsak a közös határ, valamint a kisebbségek okán, hanem azért is, mert használja a horvát kikötőket. Jó kapcsolatokra törekszik a szerbekkel, mert a Vajdaságban több százezer magyar él. Harmadrészt Magyarország boszniai menekülteket, többségükben muzulmánokat fogadott be.
