Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-08 / 211. szám
1994. szeptember 8., csütörtök Hatvan Es Körzete 13. oldal „Varrd meg magad!”- tanfolyam kezdőknek Heti két alkalommal fejleszthetik kézügyességüket mindazok a hatvani lányok, asszonyok, akik szeretnék elsajátítani a szabás-varrás fortélyait. Jelentkezni szeptember 25-ig lehet a Városi Művelődési Központban. Véradókat vártak Petőfibányára Petőfibányán immár rendszeresek a helyi Vöröskereszt által szervezett, a hatvani városi kórház támogatásával zajló véradónapok. Tegnapelőtt is várták az önkéntes donorokat, akik a szokottnál is kevesebben, alig negyvenen jelentek meg. Távolmaradásuk oka valószínűleg az, hogy - a szabadságolások miatt - az esemény a meghirdetetthez képest egy hetet „csúszott”. A szervezők a jövőben szeretnék, ha a fiatalok is mind többen élnének a segítségnyújtás e formájával. Tanácsokat kaphatnak a földművelésből élők A Hatvani Gazdakör minden pénteken 6 órától találkozót tart a Grassalkovich út 16. számú épületben. A rendezvényen kicserélhetik tapasztalataikat és új ismereteket szerezhetnek a földművelők, valamint az állat- tenyésztők. A programokon rendszeresen megjelennek a falugazdászok is. A horti asszonykórus látogatása Egerben Emlékezetes, remek hangulatú kiránduláson vettek részt a horti asszonykórus tagjai. A dalos kedvű menyecskék felkeresték az Eger környéki fürdőhelyeket, majd a program hátralévő részeként a Szépasz- szony-völgybe látogattak. A jó kedélyű nap végén maradandó élményekkel térhettek haza. Játszóházi hétvége hatvani gyerekeknek Óvodásokat és kisiskolásokat várnak szeptember 10-én 9-től 12 óráig a Városi Művelődési Központba. Az apróságok a játéktanulás mellett megismerkedhetnek az óriástérkép készítésével is. A hatalmas alkotáson mozaikokból rakhatják ki a földrészeket stilizáló ábrákat. A Grassalkovich-kastély állapota tovább romlott (Fotó: Kaposi Tamás) A képviselő-testületek négy éve - mit csinált Hatvan az eltelt ciklusban? Az önkormányzati választások óta négy esztendő telt el. A képviselő-testületek - előzetes tapasztalatok hiányában - döcögve kezdték el munkájukat, de aztán a legtöbb helyen megpróbáltak hatékonyan élni a nagyon is szűkösre szabott feltételekkel. Az ősz folyamán a települések új elöljáróságokat választanak. Mielőtt azonban leköszönnének a régiek, kíváncsiak voltunk, hogyan tevékenykedtek az elmúlt ciklus során. Elsőként Hatvanban jártunk. A Zagyva-parti város képvi- selő-testülete - a nehéz anyagi helyzetre való tekintettel - nagyobb volumenű fejlesztéseket nem tervezett. A cél az intézmények működőképességének a fenntartása, valamint a meglévő infrastruktúra állapotának megőrzése volt. A település a térség oktatási központja. Középfokú intézményeiben a fejkvóta elégnek tűnik az eredményes képzéshez, az általános iskolák azonban nehézségekkel küzdenek. Az oktatási törvény átalakulása miatt - hosszú idő óta először - az óvodai felvételizők „rostán” mentek át, s mintegy ötven kérelmet el kellett utasítani. Szükség lenne egy jól felszerelt sportcsarnokra, esetleg uszodára is. Az egyik legnagyobb problémát a kórház állaga jelentette, melynek súlyos tehertételét - tudnillik a többi igénybevevő nem kötelezhető fenntartásra - igazságtalannak tartják. Az intézmény vonzáskörzetébe tartozó települések - Gyöngyöstől Aszódig, Szűcsitől Jászberényig - anyagilag nem járulnak hozzá a működtetéshez. Az épület állapota, műszerezettsége miatt nem odázható el a korszerűsítés. Eddig erőn felül úgy-ahogy sikerült a folyamatos gyógyítást biztosítani. Ugyancsak a gondokat szaporítja a Grassalkovich-kastély, melynek tatarozását illetően az erőfeszítések ellenére sem történt előrelépés. A szeptember végi, barokknapi rendezvények kapcsán remélhetőleg újfent ráirányul a figyelem a műemlékre. Készül a hasznosítási terv, és ismét tárgyalnak a szakminisztériummal. Az épület oktatási, múzeumi és - méreténél fogva - térségi feladatok ellátására is alkalmas lenne. Hatvanban is égető a lakáshiány. Legalább nyolcszáz igénylő várakozik a településen, rajtuk talán segítene a nagygombosi laktanya lakóteleppé alakítása. Erről a lehetőségről az új kormánnyal is tárgyalásokat kezdeményeznek. Az önkormányzat telkeket biztosít a magánerős építkezésekhez, ám ezzel a lehetőséggel kevesen kívánnak élni. A város általános állapota - utak, közművek, csatornázás, világítás - jónak mondható. Teljesítették a négy éve előirányzott építési és felújítási ütemet. A közvilágítás a főutakon energiatakarékos, s rövidesen a többi közterületet is hasonló lámpatestekkel szerelik fel. Elkezdődött Új hatvan szennyvíz-elvezetésének a beruházása. A jövő tervei között szerepel az úgynevezett sóderbányai tó hasznosítása. Önkormányzati áldozatvállalással korszerű pihenőkömyezetet kívánnak itt kialakítani, és a munkálatokhoz, szolgáltatásokhoz - pályázatok útján - vállalkozók is csatlakozhatnak. A belváros rekonstrukciós tervei elkészültek, melynek egyik leglátványosabb pontja a Városháza mögötti üres területre szánt koncepció. Kereskedelmi és üzletközpont, szórakoztató intézmények kapnának itt helyet. A kivitelezéshez szükségséges pénzeszközök előteremtésénél ugyancsak számítanak a magántőke bevonására. Összességében a képviselő-testület a munkáját eredményesnek értékeli. Határozatainak, rendeletéinek a száma magas, ezek közül egy sem volt törvénysértő. A sokszor éjszakába nyúló ülések nem szakadtak félbe határozatképtelenség vagy egyéb ok miatt. A tisztes politizálást többé-ke- vésbé sikerült megőrizni. A jövőben az eladósodás miatt tovább szűkülnek a fejlesztési lehetőségek. A kórházfelújítást folytatni kell, a kastély sorsa remélhetőleg megoldódik. A lakáshelyzet javítása csak a hitelfeltételek jelentős változása esetén képzelhető el. A közbiztonság jónak mondható, ám a látványosabb előrelépés érdekében a szakemberek nagyobb társadalmi összefogásra szólítanak fel. Tari Ottó Kevesen kapták meg a mesés félmilliót Megyénk falugazdászai tanácskoztak a minap Hatvanban. Az ülésen elhangzottakról kérdeztük Wagner Dénesi, a Zagyva-parti város és Heréd agrárszakemberét. Megtudtuk, hogy a Földművelésügyi Minisztérium pályázatot írt ki a mezőgazdasági termelőknek, akik gazdaságos- sági számításokkal, üzleti tervekkel alátámasztva 500 ezer forint vissza nem térítendő hitelt igényelhettek munkájukhoz. A tavasszal még oly ígéretesnek tűnő lehetőség keveseknek jött be. Ugyanis a megyében 416-an adták be kérelmüket, ezzel szemben százhuszon- heten kapták meg a pénzt. Két- százharmincnégy vállalkozó pedig csak az ígéretben bízhat: talán a jövő év első negyedében meglátja a támogatást. A többieknek kerek perec elutasították kérésüket. Hogy miért? Néhány esetben ezt maga a falugazdász sem érti, de a többségnél a hibás pályaműben (nem támasztották alá pénzügyileg a tervet) és a banki garancia hiányában kell keresnünk az okokat. Akik 15 hektárnál kisebb területen próbálnak szerencsét, eleve elestek a hiteltől, hiszen a támogatást adók úgy ítélték, ekkora földdarabon aligha lehet nyereséget termelni. Azok sem jártak sikerrel, akik szolgáltatni szerettek volna a hozzájárulással megvásárolandó traktorral, gépekkel. Kizárólag „földbirtokosok”, s a területükön dolgozók juthattak a mesés félmillióhoz. Természetesen ők sem „ingyen” kapták ezt, hiszen félévenként kötelesek számot adni, mire mentek a támogatással. Wagner úr elmondta még azt is, hogy a súlyos aszálykárokról jegyzőkönyvet kell felvenniük. Betakarítás után már nem mehet panasszal a gazda, ezért addig kell jeleznie a károkat, amíg lábon áll a kukorica és a napraforgó. A bejelentést követően a falugazdász, a jegyző - illetőleg városoknál a mezőgazdasági ügyintéző - és a termelő közösen vonul ki a földekre, s ott hivatalos okmányba rögzítik a tapasztaltakat. Hogy ennek birtokában remélhet-e némi kártérítést a kárvallott? Ebben egyelőre csak bizakodhatnak a gazdák, de ha nincs „pecsétes papír”, még ábrándozniuk sem lehet. Nemcsak a falugazdászi értekezleten, de a hatvani képviselő-testületi ülésen is - dr. Jusztin Ferenc rendőrkapitány beszámolójában - elhangzott, a kíméletlen időjáráson túl egyéb dolgok is sújtják a földműveseket. Elszaporodtak a mezei lopások! Az Istentől való „hetedik parancsolatot” mind kevesebben látják magukra nézve kötelezőnek, gátlástalanul takarítják be mások termését. Ezen - talán - csak a fegyveres mezőőrök segíthetnének, ám a földek magánkézbe kerülését követően mind kevesebbeket bíznak meg ezzel a fontos feladattal. De hogy mondjunk valami vigasztalót is! Továbbra is igényelhető a vetési és a gázolaj-támogatás. Valamint az értekezleten megbízást kaptak a falugazdászok, hogy a késő őszi és téli időszakra szervezzenek tanfolyamokat, amiken újabb ismereteket szerezhetnek a földjükből megélni akarók. Négyessy Zita Az újhatvani evangélikus templom előtt gyűltek össze az elmúlt vasárnap a helybéliek, hogy fejet hajtsanak Sztehio Gábor néhai lelkész emléke előtt. Az ökumenikus istentiszteletet követően felavatták az egyházi személyiség emléktábláját, amelyet Ortutay Zsuzsanna beregszászi szobrászművész alkotott. (Fotó: Kaposi Tamás) Adrienn és Hajnalka az új korosztályt képviselik. (Fotó: Kaposi Tamás) Generációváltás a lőrinci könyvtárban A háborút követően, 1948-ban a Népkönyvtárakat Szervező Bizottság 80 kötetet küldött Lőrincibe. Ezzel a lépéssel kezdődött az a folyamat, melynek eredményeként ma a helyi Magvető Könyvtár ezer olvasója 28 ezernyi szép- és szak- irodalmi mű, gyermekkiadvány, lexikon közül válogathat. Napjaink pénzszűkös világában jószerivel ez az egyetlen hely a városban, ahol a kulturális élet töretlen intenzitással, a kezdetektől fogva jellemző lelkesedéssel zajlik. A képviselő-testületet nehéz feladat elé állítja az intézmény finanszírozása, de a lehetőségekhez képest igyekeznek előteremteni a szükséges anyagiakat. Mint Varga Antal polgármestertől megtudtuk, tisztában vannak azzal, hogy a lakosság egyre kevesebb pénzt fordíthat a házi könyvállomány bővítésére, ezért kiemelt jelentőségűnek tartják a kölcsönzési feltételek biztosítását. Ezen a jövőben sem kívánnak változtatni. A könyvtár léte évtizedekig összeforrt Dávidné Szalai Edit nevével, munkásságával. Editke nagy elismerést vívott ki magának a lakosság körében: tevékenységének köszönhetően mindennapossá váltak az ismeretterjesztő előadások, író-olvasó találkozók, játszódélutánok és különféle klubfoglalkozások. Rendszeresen találkoztak a nyugdíjasok és a könyvbarátok, de gyakran volt kézműves- vagy modellező-foglalkozás is a gyerekeknek. Editke most nyugdíjba készül. Megüresedett helyére a közeljövőben pályázatot írnak ki, melynek elbírálásáig a korábbi munkatársa, Papp Hajnalka vezeti az intézményt. Mint elmondta, rengeteget tanult az együtt töltött hat esztendő során, ezért maga is benyújtja majd elképzeléseit a jövőt illetően. Az esélyeit növelheti az is, hogy tavaly sikeres vizsgát tett a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola könyvtár-biológia szakán. A nyári szünetet követően ismét beindítják az évtizedes hagyományokra visszatekintő Olvasó Nők Klubját, valamint a nyugdíjasok foglalkozásait. A sikeres gyermekprogramokon - kirándulásokon, vetélkedőkön, nyelvi versenyeken - felbuzdulva szeretnék megnyerni korábbi segítőiket: Patkó Márta pedagógust, Kasza József né óvónőt és Tóth Gábor modellezőt a bevált ifjúsági programok folytatására. Természetesen az előadó- művészekkel kialakult jó kapcsolatokat is ápolni kívánják, s a filmvetítések is folytatódnak. Hajnalkának az utóbbi időkben segítőtársa is akadt. Mester Adrienn - szintén fiatal, agilis lány - igyekszik kitanulni a szakma fogásait, hogy a talán nem is távoli jövőben belőle is jó könyvtáros váljék. Mindketten a gyermekek könyvbaráttá nevelését, az olvasás megszerettetését tekintik az egyik fő feladatuknak. A legfontosabb - mondják -, hogy jöjjenek a fiatalok, mert nélkülük a legjobb elképzelés is szándék marad csupán. (tari)
