Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-07 / 210. szám

2. oldal Világtükör 1994. szeptember 7., szerda Szlovák vállalatok kiárusítása Csaknem négyszáz állami vállalat összesen 1,5 milliárd dollárnyi részvénytömege került piacra Szlovákiában, ahol kétmilliónyian váltották ki előzetesen a licithez szükséges privatizációs kupontömböket. A kormány 180 vállalatot első ízben hirdet meg kiárusításra, de 200 az 1992-ben lezajlott első privatizációs hullámból maradt vissza. Palacka privatizációs államtitkár kijelentette: a cél. hogy ezúttal egyszerre minél több állami vagyon kerüljön magánkézbe, megakadályozandó, hogy bármely jövendő kormány útját állhassa a privatizációs folya­matnak. Borsos árak a Kanszai repülőtéren Az első utasok ámulattal adóztak a látványos fogadóépületnek, a megnyitást kísérő színes rendezvényeknek - és elsősorban az áraknak: vasárnap a japán légitársaság Guamról érkező járatának landolásával hivatalosan is műkö­désbe lépett az oszakai Kanszai repülőtér, egyöntetű vélemények szerint a világ legdrá­gább légikikötője. A mesterséges szigetre épült ultramodern létesítmény építése 15 milliárd dollárt emésztett fel, de nem csupán ez az ösz- szeg számít „legnek” a repülőtéren: az első hír- ügynökségi beszámolók megdöbbentő árakról tudósítanak. Az utasoktól csupán a légikikötő használatáért 26 dollárnyi illetéket szednek be fejenként. Nem jártak jobban a repülőteret használó légitársaságok sem, amelyeknek le­szálló gépeik minden tonnája után 24 dollárt kell fizetniük, s ez ugyancsak világrekord. Ilyen módon egyetlen Boeing-747-es óriásgép osza­kai landolása csaknem 10 ezer dollárba kerül; ugyanez a gép a londoni Heathrow repülőtéren már 2500 dollárért leszállhat. Az orosz kormány megtiltotta... Az orosz kormány megtiltotta a viharos körül­mények közepette összeomlott, ám a gyors meggazdagodást remélő kispénzűek bizalmát rendíthetetlenül bíró MMM befektetési társa­ságnak, hogy az állami médiában hirdesse szol­gáltatásait. A társaság nevéhez fűződik az ed­digi legsúlyosabb orosz pénzügyi botrány, amely már-már belpolitikai feszültséggé fajult. A rendkívül népszerű befektetési alap mesés - általában 3000 százalékos - évi megtérülést ígért „részvényeseinek”, ám júliusra a cég ki­fulladt, s egyetlen tollvonással a névérték töre­dékére csökkentette az általa kibocsátott papí­rok árát. Kemény útadó Németországban Németország januártól útadóra kötelezi azon hazai és külföldi teherfuvarozókat, akik 12 ton- nánánál nagyobb gépjárművel közlekednek. A német közlekedési minisztérium tájékoztatása szerint január elsején Németországgal együtt a Benelux-államok és Dánia is bevezeti az út­használati díjat. A kettő- vagy háromtengelyes teherautók vagy napi 12, vagy heti 40, vagy havi 150, vagy évi 1500 márkát kötelesek fi­zetni. A négy- vagy több tengelyes gépjármű­veknél napi 12, heti 66, havi 250, illetve évi 2500 márkát kell leróni. Német lottóőrület: 42 millió márka a tét Minden eddigi európai rekordot messze felülmúló összeg, im­már 42 millió márka a tét Né­metországban a szombati lot­tón. Bejelentették, hogy a múlt hét végén sem nyerte el senki az eddigi 35 milliós főnyere­ményt, amely már tizedik hete egyfolytában növekszik. Az új összegű, 42 milliós jackpotot szombaton az nyerheti meg, aki a 49 szám közül helyesen vá­lasztja ki a hat nyerőszámot, és szelvénye sorszámának utolsó számjegye megegyezik a kisor­solt szuperszámmal. A mostani húzáskor tízen el­találták a nyerőszámokat, de nem volt szerencséjük a szu­perszámmal, így mintegy 2,1 millió márkás összeggel kény­telenek beérni. A hetek óta emelkedő lottó­láz lassan lottóőrületbe csap át, és a jelek szerint nemcsak a németeket, hanem a szom­szédos országok lakóit is meg­babonázza. Múlt csütörtökön és pénteken az osztrák, a svájci és a dán határon jelentősen meg­nőtt a forgalom, és a határ köze­lében fekvő német települése­ken külföldiek százai álltak sorba lottószelvényekért. A legújabb statisztika szerint a múlt héten 32 millió szel­vényt adtak el, és egy-egy szel­vény számos variációra ad lehe­tőséget. A fogadók összesen 342 millió márkát fizettek ki tippjeikért a lottózókban és tra­fikokban. Hetek óta a lottóhú­zás a legnézettebb műsor a te­levízióban. M $ M A GITR Agrárfejlesztő és Kereskedelmi RT. ezúton ajánlja szíves figyelmükbe az 1995. évre szóló termeltetési- és gépberuházási szer­ződéseit, valamint az őszi mezőgazdasági munkákhoz szükséges anyagok (vetőmagvak, műtrágyák, növényvédőszerek, gépek, alkatrészek, üzem- és kenőanyagok) széles választékát. Termeltetési szerződések: A termelés előfinanszírozása a mg-i tevékenységhez szükséges anyagok beszállításával, fizetés utólag terménnyel. Gépberuházási konstrukciók: Gépek, gépsorok biztosítása készpénzért vagy kedvező lízing feltételekkel.- Műtrágyák: Nitrogén 34 %-os, Szuperfoszfát 18 %-os, NPK Kevert Műtrágyák - Aktuális növényvédőszerek: Deszikkáló szerek, Csávázó szerek, Talaj fertőtlenítők Műszaki szolgáltatásunk: Gépek, gépsorok teljes választékával állunk a termelők rendelkezésére. RÁBA, MTZ, IFA, Claas Dominátor javításához alkatrész és javítókapacitásunkat ajánljuk. Kedvező árainkból készpénzfizetés esetén árengedményeket biztosítunk. Érdeklődni lehet: Eger, Petőfi út 19. 36/413-449, 36/412-594, 36/313-293. | Kábítószer-ellenes küzdelem. Jünnan kínai tarto­mány, amely a hírhedt „arany háromszöggel”, azaz Thai­földdel, Burmával és Laosszal határos, a kábítószer-ter­melők legfőbb szállítási útvonalává vált. Ezért az ottani hatóságok kíméletlen harcot indítottak a drogkereskedők ellen, s könyörtelenül büntetik - nem egy esetben halállal - ezt a tevékenységet... Csiang Cö-min befejezte oroszországi látogatását Pokolgép robbant a főrendőr autójában Ungváron merényletet követtek el a megyei belügyi főosztály egyik munkatársa ellen, aki a szervezett bűnözés elleni harc­cal foglalkozik. A merénylők pokolgépet helyeztek el a rend­őrtiszt személygépkocsijában, és a robbanószerkezetet feltéte­lezések szerint távirányítással hoztak működésbe. A robbanás akkor következett be, amikor a rendőrtiszt beszállt a lakása előtt parkoló gépkocsiba. Az ungvári rendőrt súlyos sérülésekkel szállították kór­házba. A tettes vagy tettesek ki­léte még ismeretlen, a megyei belügyi főosztály pénzjutalmat ajánlott fel a nyomravezetőnek. Egy terroristától retteg Krakkó népe Hatodik napja tartja rettegésben Krakkó városát az a terrorista, aki csütörtökön pokolgépet he­lyezett el az ottani autóbusz-pá­lyaudvaron, s félmillió német márka váltságdíjat követelt, kö­zölve: máskülönben bombát robbant a város három legfor­galmasabb pontján. A váltságdíjért azonban az első alkalommal nem ment el az általa megadott helyre, a má­sodik „randevút” pedig a rend­őrök késték le. A terrorista vasárnap óta nem jelentkezett, a rendőrök­nek azonban 17 esetben kellett kivonulniuk telefonbetyárok hamis bombariasztásai miatt. Miattuk kellett hétfőn például kiüríteni a krakkói egyetem és a megyei bíróság épületét, vala­mint a főpályaudvart. A riadók nemcsak több százmillió zlotys költséget jelentenek, de halálra rémítik az embereket, és meg­bénítják Krakkó életét is. Az adott helyzetben azonban egyet sem hagyhatnak figyelmen kí­vül a rendőrök. Különösen megnehezíti dolgukat, hogy azt gyanítják: a terrorista azonos azzal, aki egyszer már próbál­kozott hasonló módszerrel. Akkor egy tízemeletes lakó­ház liftjében hagyott egy olyan pokolgépet, amely valóságos „műremek” volt. Annyi biztosí­tékkal látta el a tettes, hogy nemcsak megadott időben, de emelésre, bármilyen irányú el­mozdításra, a légnyomás válto­zására (ha páncéldobozt borí­tottak volna rá, hogy helyben robbantsák fel), sőt, arra is fel­robbant volna, ha röntgensugár­ral átvilágítva próbálják meg­vizsgálni. Ezek után érthető, hogy fe­nyegetéseit kénytelenek komo­lyan venni - így azokét is, akik a nevében jelentkeznek. Sajnálatos, hogy a sajtó, a rádió és a televízió felhívásai ellenére változatlanul tevéke­nyek az álriadó-keltők, pedig többet is elfogott közülük a rendőrség - büntetésük akár két évig terjedő börtön is lehet. Tegnap befejezte oroszországi látogatását Csiang Cö-min kí­nai államfő, és az uráli Jekatye- rinburgból (a volt Szverd- lovszkból) Kijevbe utazott. A kínai államfő találkozott az uráli iparváros, illetve a terü­let vezetőivel, köztük Alekszej Sztrahov kormányzóval, és több üzemben, így az orosz gépgyártás, valamint hadiipar fellegvárában, az Uralmas gép­gyárban is járt. Csiang Cö-min hangsúlyozta, hogy kész előse­gíteni Kína és a közép-uráli vi­dék kapcsolatainak további bő­vülését. A második világháborúban harckocsikat gyártó Uralmas számára Kína volt az első kül­földi partner. Az ötvenes évek kínai iparo­sításában nagy szerepet játszó gyár kínai kapcsolatai megla­zultak a hetvenes, nyolcvanas években. Az uráli gyár ugyan­akkor kész bekapcsolódni az egykor szovjet segítséggel épült kínai üzemek rekonstruk­ciójába. Csiang Cö-min pénteken ér­kezett Oroszországba. Látoga­tása során találkozott Borisz Jelcin elnökkel, akivel megvi­tatta, hogy miként lehet új len­dületet adni a két ország partne­rinek nevezett kapcsolatainak. Az erre vonatkozó közös nyi­latkozat mellett aláírták azt a megállapodást, amely rögzíti, hogy nem irányozzák ezentúl egymás célpontjaira az orosz és kínai hadászati rakétákat. Ezzel formálisan is rögzítették, hogy a két ország nem tekinti többé ellenségnek egymást. A moszkvai lapok meglehe­tősen visszafogottan kommen­tálták a látogatás eredményét. A Nyezaviszimaja Gazeta sze­rint semmi váratlant nem ered­ményezett a csúcs. Az aláírt megállapodások, így a kapcsolatokra vonatkozó közös nyilatkozat kapcsán az újság azt emelte ki, hogy meg­hirdették ugyan a konstruktív partneri kapcsolatokat, azonban a szövetségesi viszonyig nem jutott el Moszkva és Peking. A lapok többsége viszont kom­mentár nélkül, ugyanakkor azonban vezető helyen számolt be a látogatásról.

Next

/
Thumbnails
Contents