Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-06 / 209. szám

1994. szeptember 6., kedd Nyugdíjasok Fóruma 7. oldal Amit a hadigondozásról tudni kell A novaji Bartók Jánosné, Mária néni annak ellenére, hogy a hét végén ünnepelte ki­lencvenedik születésnapját, kitűnő egészségnek örvend. (Kaposi Tamás felvétele) „Valamikor úgy szerette a világot...”- Novajon Mária néni kilencvenéves lett Kilencven életév nagy idő. A kilenc évtized alatt két emberöltő, két világháború, politikai rendszerek váltották egymást, vaskos történelemkönyvek és tanulmányok láttak napvilágot. Legtöb­ben nem is mernek gondolni arra sem, hogy megélik akár csak a hatvan vagy hetven évet, annak ellenére, hogy a statisztikák szerint emelkedik az átlagéletkor. Novaj'on ünnepeltek szomba­ton délután. Bartók Jánosnét, Mária nénit népes családja, gyermekei, unokái, dédunokái köszöntötték, kilencvenedik szü­letésnapja alkalmából. A hosszú életnek minden bi­zonnyal van titka. Mária néni csak mosolyog, mikor többek között erről is kérdezzük. Valahogy úgy, mint amikor valaki azt akarja mondani, hogy ugyan már, hát nincs is abban semmi különös, csöndesen megjegyzi:- Annak idején sokat dolgoz­tunk, kapáltunk a határban. Ha visszaemlékszem, akkor jobb volt, mint most. Azóta kétszer is műtötték sérvre, a hátgerin­cem fájt, néha még előjön, de jól érzem magam, gyógyszere­ket nem is szedek. Egészsége­sen éltem mindig is. És képzelje el, tényleg semmi probléma nincs az egészségével, csak a hallása gyengült valamelyest, de a mai napig szemüveg nélkül olvas...” - teszi hozzá az egyik rokon.- Úgy, úgy - válaszol Mária Érdekes témakörrel ismerked­hetnek meg az érdeklődők szeptember hetedikén, szerdán délután négy órától az új helyre költözött Szilágyi Erzsébet Gimnázium ebédlőjében (Eger, Ifjúság út 2.). néni -, mindent olvasok. Újsá­gokat, könyveket, nézem a té­vét, hallgatom a rádiót. Csak akkor rossz, ha magamban va­gyok. Olyankor kisírom ma­gam.- Van miért sírnia? - kérdez­zük.- Hát nincs. De olyan rossz egyedül — érzékenyül el. A fia­taloknak menniük kell a ha­tárba, dolgoznak. Én itthon ka- pálgatok, dolgozgatok. Vagy üldögélek, pihenek. Hát aztán azt is mondja el, hogy énekel, nótázgat...!” - hangzik a rokoni jó tanács. Mária néni szeme felragyog.- Igen, tudok én nagyon sok nótát, ma is tudom a régi nótá­kat. Mindet. Éneklem is őket, ha magam vagyok, egyedül, és senki nem hallja. Éjszaka, ami­kor nem alszom, végigéneklem őket. Csak utána alszom el. Kü­lönösen a summásnótákat. Van, Az Egri Egészség- és Kör­nyezetvédő Egyesület szerve­zésében Pécsi István, lapunk olvasószerkesztője készít nyil­vános riportot Kövesdi Natáliá­val, a vizuális diagnosztika je­les képviselőjével, aki többek hogy tízet is, mind végigmon­dom. Mint azt is, hogy „Vala­mikor úgy szerette a világot...” Ez az egyik kedvencem...- Képzeljük el - hallom -, úgy kell mondani mindig, hogy ne törje magát, pihenjen. A múltkorában is olyan szépen megkapálta a kiskertet.- Bírom én még most is - egészíti ki Mária néni -, akár egy óra hosszáig, akár többig. Ha hívnak, ha nem. Ja, hívtak, mondták, hogy megmutatják a szőlőt, mert van szőlőnk, egy darab földön, az­tán átkaroltak, karon fogtak, megnéztem. Jó volt egy kis séta. Mária néni a rokonokkal, lá­nyával él együtt, egy portán, de külön, kis házában. Még mi­előtt elkészül a fénykép, el­mondjuk neki még egyszer, hogy miért is látogattuk meg. Persze, láttam is a tévében már több ilyet, hogy beszélget­tek, hát én csak azt hittem, ma­guk jöttek megnézni a gázt” - mutat a konvektor felé. Fürgén átlépked a kis há­zába, átöltözik, hogy ha már mindenki látja, szépen nézzen ki. Az újságban. Szegedi László között arról beszél, hogy testré­szeink miként jelzik előre a be­tegségeket. Az egyesületi tagok ingyene­sen vehetnek részt a progra­mon. A helyszínen új jelentke­zőket is fogadnak. 1994. szeptember 1-jén ha­tályba lépett a hadigondozás­ról szóló 1994. évi XLV. tör­vény és annak végrehajtását szabályozó 113/1994. (VIII. 31.) kormányrendelet. A tör­vény teljeskörűen szabályozza a hadigondozottakat megillető valamennyi ellátást és ked­vezményt. A jogosultság a Magyarországon élő magyar állampolgárokra terjed ki, a kettős állampolgárok csak ak­kor részesülhetnek hadigon­dozásban, ha Magyarorszá­gon élnek. 1. A hadigondozás mindazon személyekre kiterjed, akik az I. világháborútól kezdve nap­jainkig vagy a jövőben harci cselekményben, hadművelet­ben megsérültek. így az 1956-os forradalom és sza­badságharc során veszteséget szenvedettekre is. Azonban, akik 1954. november 1-jét kö­vetően a hadseregben megsé­rültek, nem minősülnek hadi- gondozottnak, mert részükre a járandóságot a hatályos hon­védelemről szóló törvény (1993. évi CX.) biztosítja. Hadigondozásba a hadirok­kanton kívül a hadigyámolt, a hadiözvegy, a hadiárva és a hadigondozott családtag ve­hető. Hadigyámolt, illetve ha­diárva a hadirokkant gyer­meke 16 éves koráig vagy nappali tagozatos tanulmá­nyának idejéig. Hadiözvegy az, akinek házastársa hadicse­lekmény következtében hunyt el, vagy korábban hadirokkant volt, és halálakor már legalább öt éve együtt éltek, vagy há­zasságukból gyermekük szüle­tett. Hadigondozott családtag­nak a törvény szerint az el­hunyt hadirokkant által eltar­tott 60. évét betöltött vagy legalább 67 százalékban csök­kent munkaképességű szülő, nagyszülő, testvér vagy fél­testvér számít. Ha a hadiöz­vegy újabb házasságot köt, és új házastársa nem hadirok­kant, a hadigondozási jogo­sultság megszűnik, azonban ha ezt követően ismét megöz­vegyül a hadiözvegyi minősí­tése úgymond újra feléled. 2. A hadigondozottak részére a törvény ellátásokat és ked­vezményeket ír elő. Egy ösz- szegű térítést kapnak azok, akiktől a korábban megállapí­tott és folyósított pénzellátást az 1940-es évek végén meg­vonták. Az egy összegű térítés egyszeri, készpénzben történő kifizetést jelent, amelynek összege hadirokkantak esetén az 1949 előtt megállapított rokkantsági foktól függ, 250 vagy 100 ezer forint között változik. A hadiözvegy ré­szére 75 ezer, a volt hadiárva részére pedig 50 ezer forint az egy összegű juttatás. Egyéb­ként a volt hadiárvák ma már 40-50-60 évesek, és akkor minősültek hadiárvának, ami­kor szülőjüket elvesztették. Nagyon fontos tudni, hogy ezen egy összegű térítésre a jogosultságot az igénylőnek kell bizonyítania, mégpedig azt, hogy részére annak idején a folyósítást megállapították, majd megszüntették. A törvény nagyon szigorúan fogalmaz, tehát méltányosságra nincs le­hetőség. Az egy összegű térí­tés kifizetésére volt hadiárvák részére a törvény szerint csak 1995. január 1 -je után van le­hetőség, azonban természete­sen célszerű az okmányokat, illetve bizonyítékokat már ed­dig az időpontig előkészíteni. Az előbb említett egy ösz- szegű térítésen túl a hadirok­kantnak, a hadiözvegynek, a hadiárvának és a hadigondo­zott családtagnak járadékot fo­lyósítanak. A járadék összege a min­denkori öregségi nyugdíjhoz igazodik, a hadirokkant ré­szére a 100, 75, 65, 50 és 25 százalékos mértékű munka­csökkenésnek megfelelően az öregségi nyugdíj 150 és 25 százaléka között változik. (így egy 100 százalékos hadirok­kant ma 6000 forintot kap, ami az új szabályozással 11.220 forintra emelkedik.) Hadiöz­vegy részére 75 százaléka, a hadiárva és a hadigondozotti családtag részére pedig az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 30 százaléka jár havonta. (így a mai 3000 fo­rintos kiegészítő hadigondo­zotti pénzellátás a hadiözvegy részére 5610 forintra emelke­dik.) Ha a hadirokkantnak, il­letve a hadiözvegyi járadékra jogosultnak nincs semmilyen más jövedelme, a fent említett összegeket meg kell emelni az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Jó tudni, hogy a hadiárvát, illetve a ha­digondozott családtagot más juttatástól (pl. árvaellátás) függetlenül megilleti ez az el­látás. 3. A járadékokon túl a hadi­gondozotti törvény további juttatásokat és kedvezménye­ket is megállapít. Ezek közé .tartozik a temetési hozzájáru­lás, a térítésmentes gyógyá­szati és egészségügyi ellátás, az állami intézmények által nyújtott szociális gondoskodá­sok (pl. időskorúak szociális ellátása), és természetesen ebbe a körbe tartozik a gyó­gyászati segédeszközök ellá­tása is. A törvény a kedvez­ményekről is intézkedik. Esze­rint a rokkant, illetve a hadi­özvegy térítésmentesen veheti igénybe a helyi és helyközi közlekedési eszközöket, nem kell televízió-előfizetési díjat fizetnie, a piacokon és vásár- csarnokokban mentesül a helypénz megfizetése alól. A hadigondozással kapcso­latos ügyeket a lakóhely sze­rinti illetékes önkormányzat jegyzője intézi. Minden olyan kérdésben, amely a hadigon­dozottakat érinti, határozatban dönt, így a hadigondozási igényjogosultságról, a jára­dékosztályba sorolásról, a közgyógyellátási és hadirok- kanti igazolvány kiadásáról. A jegyző a kérelmezőt akkor ve­heti hadigondozásba, ha a jo­gosultság hadieredetét kétsé­get kizáróan bizonyították. A bizonyításhoz elsősorban ko­rabeli szolgálati, katonai, kór­házi vagy más hatósági irato­kat kell bemutatni, ha ezek nincsenek meg, tanúvallomá­sokkal is bizonyítható a jogo­sultság. Úgy tűnik, hogy ma a legnagyobb probléma a kora­beli írásos dokumentumok fel­lelése, hiszen több évtized el­telt már a hadiesemények óta. Az iratok elsősorban a Magyar Honvédség Központi Irattárá­ban (1027 Budapest, II. Feke­tesas u. 4.) találhatók. Ha a ke­resés nem vezet eredményre, akkor azon megyei levéltárban célszerű folytatni, amely me­gyének a területén a kérel­mező a sérelmet elszenvedte. 4. Nagyon fontos tudni, hogy a korábban megállapított hadi­gondozotti minősítések ér­vényben maradnak, tehát sen­kinek nem kell csupán a tör­vény miatt felülvizsgáltatnia korábbi minősítéseit, automa­tikusan folyósítják a megemelt ellátásokat. Természetesen más a helyzet, ha a hadigon­dozott kezdeményezi ezt a vizsgálatot a más járadékosz­tályba való sorolás miatt. A jegyző első fokon hozott hatá­rozata ellen a köztársasági megbízotthoz lehet felleb­bezni, és az itt hozott határoza­tot a Közigazgatási Bíróság előtt lehet megtámadni. Egyébként a hadigondozással kapcsolatos minden ügyinté­zés adó-, illetve illetékmentes. Végezetül arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy akik jelenleg nemzeti gondozási dí­jat kapnak, annak mértékét ez a törvény felemeli a hadigon­dozotti ellátás szintjére, hogy lehetőleg minél kevesebben kérjék közülük hadigondo­zottá történő átminősítésüket. Az érdeklődőktől azt kér­jük, hogy további felvilágosí­tásért az önkormányzatok jegyzőihez, ügyfélszolgálati irodáihoz forduljanak. Erdélyi Lajos alezredes HM-szóvivö Mennyit ér a vizuális diagnosztika? Betakarítás a gyümölcsösben Nehéz, sőt nem is lehet naptári dátumhoz kötni a különféle gyümölcsök érésének pontos idejét. Már csak azért sem, mert még egyazon fán sem egyszerre érlelődik meg a termés. A na­pos, déli koronarészeket előbb szedhetjük meg, mint a korona más részeit, vagy éppen a belső ágakat. A lépcsőzetes érés vol­taképp előny, hiszen hosszabb ideig fogyaszthatunk friss gyü­mölcsöt, s a hűtőtárolás, a be­főzés és az értékesítés is köny- nyebb több menetben. A helyes időpont megválasztása azért is fontos, mert az éretten vissza­hagyott termés gátolja, lassítja a még fogyasztásra alkalmatlan gyümölcsök kifejlődését. A szedésre a rajtjelet az adja meg, ha a gyümölcsök zöld alapszíne sárgára vagy más jel­lemző színre vált. Kiváltképp vonatkozik ez a különféle al­mákra és körtékre, amelyek éretlenül még haragos-zöldek. Korai szedés nyomán nemcsak megfonnyadnak, hanem úgy fölpuhulnak, hogy húsuk él­vezhetetlenül szívós, rágós lesz. (Viszont a téli almák és körték nálunk fán tartva telje­sen nem érlelhetők be; a fagyok előtt leszedve is csak hosz- szabb-rövidebb tárolási idő után lesznek fogyasztásra al­kalmasak.) Megbízható jele az érettség­nek az is, hogy könnyen vagy nehezen szedhetőek a szemek. Érdemes ügyelni arra, hogy ne szakítással, hanem könnyed csavarással válasszuk le a fáról a gyümölcsöt - lehetőleg ko- csányukkal együtt, s ne ujj­heggyel, hanem tenyérbe fogva. A nyomás, az ütődés ak­kor is kárt okoz, ha nem okoz látható sérülést. Ezért a magas­ból ejtett gyümölcs általában nem tárolható, az ütődött dara­bok húsa rövid időn belül meg­bámul. A vesszőkosárban vagy a nagyobb műanyag tálban - éppen ezek hajlékonysága miatt - könnyen megtörhet, meg­nyomódhatnak a szemek. Ha azt akarjuk, hogy jól tárolhatók maradjanak, merev falú, s lehe­tőleg hullámpapírral bélelt gyűjtőedényeket használjunk. Figyeljünk arra is: ne akkor szedjük meg a fákat, amikor esőtől vagy hajnali harmattól nedves a gyümölcs. Ilyenkor ugyanis érzékenyebb, köny- nyebben fertőződik, s eltartha­tóságának ideje is lerövidül. A nem teljesen ép, beteg, romlás­nak indult gyümölcsöt már a szedéskor különítsük el a hibát­lanoktól. Ugyancsak külön gyűjtsük össze és tároljuk a hul­lott, faaljakban összegyűlő ter­mést, még akkor is, ha látszatra teljesen épek. Adalékok a macska természetrajzához Közismert, hogy vannak hara­pós, rosszindulatú, hamis ku­tyák. Kevesebben tudják, hogy bizony az általában szelíd, tör- leszkedő macskák is lehetnek agresszívak. A háziállatok, a kutya, a ló, a macska stb. természetesen rendelkezhetnek olyan génnel, amely hajlamossá teheti őket a rosszindulatú magatartásra. A támadó, sőt olykor veszélyes cica-jellem hátterében azon­ban mindig rossz környezeti, emberi hatások húzódnak meg. Vannak például olyanok, amelyek mindenkivel rendkí­vül barátságosak, de a gyere­keket nem szenvedhetik, s va­lahányszor mancsuk „hatótá­volságába” kerül egy-egy apróság, rárontanak, karmol­nak és harapnak. Az ellen­szenvnek rendszerint az a ma­gyarázata, hogy környékbeli kiskamaszok, ha csak tehetik, megkergetik, hergelik vagy bántják, s az állatot ezek az élmények változtatják „gye­rekgyűlölővé”. Általában elmondható, hogy a macska félénk jószág, s mindenekelőtt az embertől tart. Ez a félelem váratlan, szo­katlan körülmények hatására fölerősödik. Jellemző példa, hogy egy 6 éves házimacska szinte egyik napról a másikra kezelhetetlenné vált. Nem le­hetett a közelébe menni, mert ha valaki belépett a szobába, az állat valósággal a levegő­ben úszva, karmait kiengedve ugrott rá. Utólag kiderült, hogy viselkedése éppen gaz­dája lakásának kifestése óta változott meg. Egy héten át több festő dol­gozott a szobákban, s a háziak távollétében azzal múlatták az időt, hogy ingerelték, bosszan­tották a szelíd állatot, sőt még taplót is tettek a farka alá. A zoológia egyértelműen azt vallja, hogy rosszindulatú, hamis természetű macska tu­lajdonképp nem létezik. Ha agresszívvá válik, annak min­dig megvan az oka - még ak­kor is, ha nem tudunk róla. Ilyen esetben azonban érde­mes utánajárni, esetleg földerí­teni a kiváltó körülményeket, hogy az újabb rossz élmé­nyeknek elejét vehessük. így idő múltával kedven­cünk ismét barátságos, kedves jószággá szelídülhet, bár - J még ha vidáman dorombol is - félénksége megmarad. (FEB)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents