Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-06 / 209. szám

Ahol négy év után ismét égetett téglát készítenek: újból begyújtották Egerben a Homok utcai gyár alagútkemencéjét (4. oldal) ...és a matróz a Dunán újra vízre száll: Pétervásárán egy valódi hajósra bukkantunk, aki már Regensburg felé tart (5. oldal) A szőlő mellett a csapat is érik Abasáron?; Barbócz első félidei gólja Mátraderecskén a vendégek sikerét hozta (11. oldal) HEVES MEGYEI EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1994. SZEPTEMBER 6., KEDD LŐRINCI, PETER VASARA VAROSOK ES KÖRZETÜK NAPILAPJA V. ÉVFOLYAM 209. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT A polgármestereket közvetlenül választjuk Kinek halálhírét keltik... Immár nem először hoznak alaptalanul hírbe bennünket. Megszok­tuk már, hogy szőkébb hazánkban is dívik az inkorrekt szokás: önös érdekekből övön alul is lehet ütni... Lapunk ellen korábban megkezdődött egy sajátos támadás, az eltelt esztendők azonban bizonyították: sem politikailag, sem szakmai-etikai téren nem vagyunk kikezdhetök. Partnereink marad- • tak a különböző pártok, nem riadtak el tőlünk külső szerzőink, cik­keink reálisak. S ezek a tények - mint a hitelesség jegyei - megtar­tották, sőt növelték olvasótáborunkat. Százezresnél nagyobb Hír­lap-családunkat most bizonyos erők megosztani, szétzilálni szeret­nék: terjesztik lapunk megszűnésének, az olvasók, az előfizetők állí­tólagos cserbenhagyásának hírét. Ismert mondás: kinek halálhírét keltik, hosszú életű lesz... Sírokban a munkáltató bizalmat, a dolgozók garanciát kértek Tanévnyitót tartottak Gyöngyösön tegnap a GATE Mezőgazdasági Főiskolai Ka­rán. Az 1814 elsőéves között negyven erdélyi hallgatót is köszöntött dr. Manninger Sán­dor, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Az eseményről a 3. oldalon Olvashatnak tudósítást. (Fotó: Perl Márton) Tárná menti gondok képviselői „átvilágítása” A Tárná menti polgármesterek találkozása Godó Lajos or­szággyűlési képviselővel - a személyes kapcsolatteremtésen túl - a kölcsönös tájékozódást szolgálta. A képviselő rövid bemu­tatkozás után megkérte a polgármestereket, hogy számoljanak be az általuk képviselt települések gondjairól és a megvalósí­tásra váró tervekről. A munkáltató bizalmat, a dolgozók garanciát kértek - talán ez lehetne a sommázata annak az üzemi nagygyűlés­nek, amelyet tegnap reggel tartottak a siroki Mátravidéki Fémművekből augusztus 31-ével kivált, és ennélfogva már önálló életet élő MFS Magyar Lőszergyártó Kft.-ben. Ez még így rendjén- valónak is tetszhet, azonban több munkás már jelezte: a felkínált feltételek elfogadha­tatlanok, ezért nem kívánják aláírni a kft. által kínált mun­kaszerződést. Az elégedetlenség hátterében - nem meglepő módon - ezút­tal is a privatizáció áll. A hosz- szas agónia után mostanra már gyakorlatilag kiszenvedett fémművek részletekben történő értékesítése utolsó „nagy falat­jának” számító MFS Kft. meg­alakítására az AVÜ igazgatóta­nácsa a napokban bólintott rá. Süleyman Demireí, a Török Köztársaság elnöke hétfőn dél­előtt kezdett háromnapos hiva­talos látogatást Magyarorszá­gon vendéglátója, Göncz Árpád államfő meghívására. Göncz Árpád ugyancsak teg­nap az Országházban fogadta Teodor Melescanu román kül­ügyminisztert, aki egynapos hi­vatalos látogatásra érkezett. A Az így életre hívott társaságot - a 25 százalék plusz egy szava­zatnyi állami részesedésen felül - a budapesti AGRO-TFCH Kft., az amerikai Classic Distri­butors Inc., valamint a siroki Mátravidéki Fémművek alapí­tották. A lőszer-, szerszám-, va­lamint műanyaggyártásban ér­dekelt kft. ügyvezető igazgatója az a Pásztor Zsolt lett, aki már korábban is vezető beosztást töltött be a valaha szebb napo­kat látott fémműveknél. Az ominózus munkaszerző­dést a múlt csütörtökön kapta kézhez a mintegy 210 dolgozó azzal, hogy hétfőn 14 óráig alá­írva kell visszajuttatniuk. Aki nem kívánja szignálni, az ma­radhat a fémművek alkalmazá­sában, ám így a jelenlegi hely­zet miatt nagy valószínűséggel rövid időn belül munkanélküli lesz, és végkielégítéssel végleg elbocsátják. (Folytatás a 3. oldalon) kétoldalú kapcsolatokat illetően a köztársasági elnök hangsú­lyozta: azt szeretnénk, ha a Romániában élő magyarok ott­hon éreznék magukat szülőföld­jükön. A magyar támogatás is ezt szolgálja. Melescanu átadta Ion Iliescu államfő üdvözletét. Göncz Árpád hasonlóan üdvö­zölte a Román Köztársaság el­nökét. A választások előtt felvető­dött a polgármesterek helyzete a településükön, kapcsolatuk az önkormányzatokkal, és termé­szetesen azt is számba vették, kik azok, akik a helyhatósági választásokon ismét indulni kí­vánnának. Mind Tarnamérát, Zaránkot, Erket, Boconádot, Tarnaörsöt érintő téma volt a jelenleg folyó gézépítési program. De szó esett a telefon bekötéséről is, hiszen ezen a téren még van mit tenni. A Matáv árait az illetékes települések többsége ugyanis nem tudja kifizetni. Nagy gondja minden telepü­lésnek, hogy lakóik nagy há­nyada a cigány etnikumhoz tar­tozik, akik többsége munkanél­küli. Sajnos, hiába is adnának munkahelyteremtő támogatást, ha a térségben senki sem vállal­kozik. A településeken nagyon sok az idős, nyugdíjaskorú ember, a róluk való gondoskodásról is gondolatokat cseréltek a jelen­lévők. A helyi problémák megbe­szélése után a polgármesterek a helyhatósági választásokról és az ezt követő várható változá­sokról kérdezték a képviselőt. Az előzetes hírek szerint - mint hallottuk - a választás novem­ber 20-án lehet. Az új törvény csökkentheti a testületek jogkö­rét, a polgármesterekét és jegy­zőkét növeli majd. A megyei önkormányzatok hatáskörét is növelni fogja. Ezzel egy időben megszűnik a Köztársasági Megbízotti Hivatal. Megszűnik a jelölőcédula, ajánlóív lesz he­lyette. Valószínűleg közvetlen lesz a polgármester-választás. Az új önkormányzati testüle­tekben minden bizonnyal már kevesebben lesznek. A polgár- mestereknek jelöléskor előre kell nyilatkozniuk, hogy főál­lásban vagy társadalmi megbí­zatásban kívánják az állást be­tölteni. Szót ejtettek a polgár- mesterek és a testületi tagok fi­zetésének rendezéséről is. Mivel az érintett polgármes­terek olyan hivatalok élén áll­nak, amelyek nem bővelkednek az anyagi javakban, fontos téma volt a különböző „alapok­hoz” és „alapítványokhoz” be­nyújtható pályázatok. Szó esett még a gazdasági szövetkeze­tekkel való, sok helyen rossz kapcsolatról. (Folytatás a 3. oldalon) Kuncze Gábor belügyminisz­ter tegnapi parlamenti expo­zéjában kiemelte: szükségessé vált az önkormányzati rend­szer módosítása. Jelentős vál­tozás lesz a jövőben, hogy mind a polgármestereket, mind a főpolgármestert köz­vetlenül választják. A válasz­tás egyfordulós lesz. Őszi ülésszakának első munka­napján, hétfőn az Országgyűlés határozott arról, hogy sürgős tárgyalással tűzi napirendjére az idei költségvetés módosítá­sát kezdeményező törvényjavas­latot. Az önálló képviselői in-‘ dítványok közül napirendjére tűzte a Ház Tímár Görgy (FKGP) azon indítványát, mi­szerint állítsanak fel privatizá­ciós bizottságot annak feltárá­sára: kiknek, milyen körülmé­nyek között és milyen ellen­szolgáltatásért került a tulajdo­nába a volt állami vagyon. Kuncze Gábor belügyminisz­ter expozéjában az önkormány­zati rendszer módosításának szükségességéről beszélt. A jö­vőben lehetőség nyílik a képvi­selő-testület feloszlatására, ha azok működésképtelensége helyben akadályává válna a közakarat megjelenítésének. Az alkotmány paragrafusaiból törlik a köztársasági megbízot­takra vonatkozó passzusokat, feladatukat a belügyminiszter közvetlen irányítása alá tartozó megyei közigazgatási hivatalok veszik át. Kuncze Gábor utalt arra, hogy a kormány szándéka sze­rint az önkormányzati rendszer következő módosítására 1995- ben kerül sor. A helyi önkor­mányzatokról szóló törvény módosításáról a miniszter ki emelte: meg kívánják erősíteni a polgármesterek pozícióját. A módosításban egyértelműbbé akarják tenni a jegyző és a pol­gármester viszonyát is. Az új módosítással - a kisebbségi törvény szellemében - lehető­ség nyílik kisebbségi önkor­mányzatok létrehozására. Je­lentős változás lesz a jövőben az is, hogy mind a polgármes­tereket, mind a főpolgármestert közvetlenül választják. A vá­lasztás egyfordulós lesz. (MTI) Demirel és Melescanu látogatása A NAP HÍREI Fehér Rózsa-díjak Fehér Rózsa-díjban részesült Hegedűs Géza író és pedagó­gus; Füköh Levente muzeoló­gus, a gyöngyösi Mátra Mú­zeum igazgatója; Palánkai László lábodi népművelő és a Merlin Színház társulata. A Kultúraközvetítők Kamarájá­nak elismerését hétfőn nyújtot­ták át a Merlin Színházban. A társadalmi szervezet évente három személynek, illetőleg egy műhelynek (társulatnak) ítéli oda a Fehér Rózsa-díjat kimagasló értékközvetítő és értékteremtő tevékenységéért. Limitált végkielégítés? Az MSZP és az SZDSZ képvi­selőcsoportjának lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy az összeférhetetlenségi törvény mielőbb az Ország­gyűlés elé kerülhessen - hang­zott el a koalíciós egyeztető tanács ülése utáni tájékoztatón. Mint elmondták: tárgyaltak a végkielégítések összegének limitálási lehetőségéről is. Ez ügyben a munkaügyi tárca ké­szít előterjesztést. Adósság behajtása Az adósságok hatékonyabb behajtására készít intézkedés­tervezetet a Vám- és Pénz­ügyőrség. Szóvivője, Laczó László az MTI-nek elmondta, hogy mintegy 10 milliárd fo­rint a kintlévőség, de ennek az összegnek csak mintegy egy- harmada hajtható be hagyo­mányos eljárással. A fennma­radó részhez tartoznak azok az összegek, amelyekkel jogutód nélkül megszűnt, illetve fiktív cégek tartoznak a vámható­ságnak. Horn szorgalmazza Új helyzetet teremt a magyar­osztrák kapcsolatokban Auszt­ria belépése az Európai Uni­óba. A tisztázásra váró gyakor­lati kérdések is napirenden lesznek Hóm Gyula szerdai ausztriai látogatása során. Ezt a külügyi politikai államtitkár nyilatkozta az MTI-nek. Szent-Iványi István elmondta: Horn Gyula szorgalmazni kí­vánja, hogy a jövőben több magyar kapjon munkavállalói engedélyt Ausztriában, illetve azt is, hogy bővüljön a magyar áruk kivitele számára az oszt­rák piac. Pénzjegy-automaták Négy év alatt 400 pénzjegy­automatát kíván üzembe he­lyezni Magyarországon a Bank 24 Kft. Automatái elfo­gadják majd a rendszerhez csatlakozó bankok kártyáit, és a készpénzfelvételen kívül pénzelhelyezésre, átutalásra és számlák kiegyenlítésére is al­kalmasak. A 20 millió USA-dolláros bemházás 1994 negyedik negyedévében indul. Az első automatákat az ősszel Budapest legforgalmasabb pontjain kívánják elhelyezni, majd a hálózatot kiterjesztik Pécsre, Szegedre, Debrecenre, Miskolcra, Győrre, később pe­dig a megyeszékhelyekre. Ausztria-lottó A 35. hét nyerőszámai: 4, 8, 14, 40, 41, 45. Pótszám: 12. Joker nyerőszámok: 2 4 7 3 2 8. A hattalálatos 30.326.513, az 5 plusz 1-es 682.661, az ötös 23.039, a négyes 502, a hármas 37 schillinget ér. A jo­ker 4.979.844 schilling. IDŐJÁRÁS __ El einte még nagvrés/t napos idő lesz. majd a délutáni óráktól nyugat felől időnként erősen megnövekszik a felhőzet és szórványosan eső, záporesö, néhol zivatar is kialakulhat. A legmagasabb nappali hőmérséklet ma 21 és 26 fok között alakul. VALUTA Vételi Eladási Pénznem árf. 1 egységre forintban Angol font 166,26 169,26 Ausztrál dollár 79,55 80,89 Dán korona 17,51 17,81 Finn márka 21,40 21,74 Francia frank 20,19 20,53 Görög drachma (100) 45,44 46,24 Holland forint 61,61 62,65 ír font 165,10 167,90 Japán yen (100) 108,55 110,41 Kanadai dollár 78,62 80,14 Kuvaiti dinár CM CO % 3 66,98 Német márka 69,13 70,33 Norvég korona 15,74 16,02 Olasz líra (1000) 68,52 69,74 Oszt. schilling (100) 982,87 999,57 Spanyol peseta (100) 83,14 84,60 Svájci frank 82,28 83,60 Svéd korona 14,08 14,32 USA dollár 107,44 109,44 ECU (Közös Piac) 131,82 134,06

Next

/
Thumbnails
Contents