Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-30 / 230. szám

1994. szeptember 30., péntek Eger Es Körzete 5. oldal Dobó nyomában Ruszkán Az Eger történelmét jól isme­rők tudják, hogy milyen histó­riai összefüggés van a megye- székhely és a szlovákiai Ruszka település között. A község kato­likus templomában, a család ősi birtokán temették el ugyanis Dobó Istvánt. Itt található az 1572 júniusában elhunyt hős várkapitány szarkofágjának négy oldallapja. Ma már ezek nem az eredeti helyükön láthatók, hiszen két mellékoltárba építették be azo­kat. A síremlék legjelentősebb része, a fedőlap azonban még 1832-ben, Buttler János gróf révén, kalandos körülmények között Egerbe került. Pyrker László egri érsek a Dobó-sírem­lék elhelyezésére a várban lévő Setét-kaput jelölte ki. Sok vi­szontagságos, rongálódásoktól sem mentes év után került mai helyére a tumba fedőlapja. A vár gótikus püspöki palotájának földszinti, úgynevezett Hősök termében állították ki 1965-ben. Az évente ide látogató százez­rek róhatják le tiszteletüket a rettenthetetlen egri hős előtt. Erről a fedőlapról - amely hűen őrzi Dobó arcmását - a ruszkaiak másolatot szeretné­nek készíteni, és azt templo­mukban elhelyezni. A napok­ban néhány tagú egri delegáció látogatott a szomszédos or­szágba, hogy a terveket megbe­széljék. Egy helybéli lelkes la­kos, Varga László évek óta fá­radozik a másolat elkészítésé­ért. A kivitelezés költségei azonban igen magasak. Az egri városszépítők képviseletében dr. Löffler Erzsébet ígéretet tett arra, hogy a ruszkaiakkal közö­sen próbálnak különböző pá­lyázatok útján anyagi fedezetet biztosítani a célra. Addig is el­helyeznének a jövő év tavaszán egy márványtáblát az egykori kripta bejáratánál Dobó emlé­kére. Ma ugyanis egyetlen fel­irat sem utal arra, hogy őt va­laha ott, abban a templomban helyezték örök nyugalomra. A találkozás során dr. Petercsák Tivadar, a Dobó István Vármú­zeum igazgatója megajándé­kozta a ruszkai polgármestert, Fulajtár Jánost, Sugár István legutóbbi könyvével. A törté­nész éppen a Dobó-síremlékről írt művében, amelyről a szerző a helybélieknek nagy sikerű előadást is tartott. B. Papp Györgyi Országos paraván-parádé Nem mindennapi produkciók­hoz gördül fel ma délután a bábszínpad függönye: Egerben, az Ifjúsági Házban országos bábfesztivál várja e műfaj ked­velőit. Az ünnepélyes megnyitón - délután 5 órától - Katona Jó­zseffé alpolgármester köszönti az egybegyűlteket, majd a Len- key János Általános Iskola di­ákjainak műsora szórakoztatja a közönséget. Az idén ünnepli 30 éves szü­letésnapját a Harlekin Bábszín­ház, és ebből az alkalomból ki­állítás keretében Lovassy László bábtervező művész munkáit tekinthetik meg az ér­deklődők. A tárlatot a bábszín­ház igazgatója, Demeter Zsuzsa nyitja meg. A bemutatók este 7 órakor kezdődnek, s elsőként a mis­kolci Kazinczy Ferenc Általá­nos Iskola csoportjának pro­dukcióját nézhetik meg, A csí­kos halacska címmel. Ezt követően, este 8 óra után 10 perccel a viszneki általános iskola Csibészke bábcsoportja Alom című előadása látható. A mai este táncházzal ér véget, ahol este fél 9-től a Gajdos nép­zenei együttes húzza a talpalá- valót. Szombaton 10 órakor folyta­tódnak az előadások, ekkor elő­ször a ceglédi Csipkerózsika bábcsoport szerepel, majd a mezőgyáni Pom-pom együttes műsora következik. Őket a mo­sonmagyaróváriak, a celldö- mölkiek, a tatabányaiak, a keszthelyiek, a nyíregyháziak, a hajdúsámsoniak követik. Ze­nés programmal zárul ez az este is, ahol Sólyom Tamás és Sil­ling Tibor muzsikál. Vasárnapra két társaság, a szegedi és a sióagárdi bábosok mutatják be tudásukat, majd szakmai vita és eredményhirde­tés zárja az országos rendez­vényt. A szervezők ezúton köszönik meg a szponzoroknak a segít­séget, hiszen nélkülük nehezen jött volna létre a találkozó. Név szerint: a Szabadművelődési Alapítványnak, az egri önkor­mányzat kulturális bizottságá­nak, az egri lakberendezési áruháznak, a Götz játékboltnak, a Sütkemek, a Szuperinfónak, a Primaximának, a Kopcsik cuk­rászdának, a parádi üveggyár­nak, a gyöngyösi Thur Húsipari Vállalatnak, a Heves Megyei Vízmű Rt.-nek és a Selyemút Kínai Áruháznak. Gondolatok a Szent József-ásványvízről Városunk önkormányzata leg­utóbbi közgyűlésén döntött most már végül arról, hogy az Arnaut pasa-féle Török fürdő előtt fúrt kútból nyerhető ás­ványvíz hasznosítására egy olasz céggel köt szerződést. Gondolom, hogy a Hírlap ol­vasóit méltán érdekelheti ezen ásványvíz históriája, melyet azért van módomban részlete­sen ismemi, mivel a gyógy­fürdő - természetesen nem gazdasági vonatkozásban - az akkori városi tanács műszaki osztályán felügyeletem alá tar­tozott. A hatvanas évek elején közérdekű bejelentés érkezett orvosi körökből arról, hogy a gyógyfürdő épülete előtt né­hány méterrel a Heves Megyei Vízmű Vállalat mélyfúrást vé­gez. A vállalat hajdani igazga­tója, Szabó József arról tájé­koztatott szigorúan bizalma­san: dr. Hortobágyi István, a megyei tervosztály vezetője bízta meg azzal, hogy közvet­lenül a fürdőház épülete előtt végezzen kutatófúrást, amely természetesen teljes sikert ho­zott, ugyanis 25 méteres mély­ségből 29 Celsius-fokos vizet nyertek. A víz hosszabb ideig szaba­don elfolyt, míg végre a Mis­kolci Vízügyi Igazgatóság megállapította, hogy a fúrás engedélye nélkül történt, és a kutat lezáratta. Később a IV. jelzésű kutat 1964-ben bekap­csolták az ivóvízhálózatba, s mint értesültem - már mint nem tanácsi előadó -, a vízmű vállalat napi rendszerességgel az ivóvízhálózatba szivaty- tyúzta a IV., immár „vízmü­kút” vizét. S ezt bizony az ak­kori Török fürdő orvosi gár­dája nem valami repeső örömmel nyugtázta! Talán már sokan elfelejtik, hogy rövid évekkel ezelőtt egy orvos - nem egri! - e vízmű­két vizét egy szörnyűséges be­tegség, a sclerosis multiplex esetében javasolta hasz­nálni...? Nem tudom, hogy ma, jelen­leg mennyi e vízműkút ho­zama, de hivatalos adatok sze­rint 1964-ben 460 köbméter volt naponta, de 1968-ban már 1370 köbmétert mutattak ki! Egy azonban mindenekfe- lett fontos, hogy a jövőben a kútból nyert víz értékes ás­ványvízként kerülhet forga­lomba. Ezen örömteli hír, il­letve esemény kapcsán két kérdésre kerestem a választ, s magyarázatot. Nem tudtam megoldani azt a kérdést: miért beszéltek az illetékesek forrásról, holott - mint láthatja a kedves olvasó - a kutatófúrásokból később hi­vatalos elnevezéssel vízműkút lett. S én úgy érzem, hiszem és tudom, hogy a „forrás” megje­löléssel nem emelkedett a fel- bugyogó ásványvíz renoméja, jó híre. Senki sem adta magyaráza­tát, hogy ki, s minő alapon adta e vízműkút vizének a Szent József nevet. Gyanítom, hogy ezt onnan eredeztette a vállalat, hogy az 1926-ban épí­tett József fürdőt — melyet az­után évekkel ennek előtte le­bontottak - egy meleg vizű forrás táplálta. Talán kevesen gyanítják, hogy a József fürdő a nevét tulajdonképpen tiszte­letből Samassa József egri bí­boros érsektől vette, aki még 1910. január 1-jei hatállyal három évre megkötötte bérleti szerződését Eger várossal a termálfürdőre és az uszodára. Ez a név gyűrűzhetett bele a mai ásványvíz elnevezésébe. A napokban a városi ön- kormányzatnál jártamban megkínáltak a Szent Jó­zsef-ásványvízzel, mely való­ban pompásnak bizonyult, de csakis addig, amíg el nem ol­vastam a takaros kis palack vinyettáját, mely ilyen címet viselt: „St. Joseph forrásvíz”. Ha a szöveg német nyelven készült volna, s „Brunnen wasser”-ként kínálná magát, valóban helyes lenne a felirat. De uraim! Magyar nyelvű pa­lackfeliraton német nyelven megadni a jeles ásványvíz ne­vét - Istenemre mondom! - a hántás és a rosszindulat leg­csekélyebb nyoma nélkül, nem vall valami nagy üzleti érzékre és szellemes üzleti fogásra! Sugár Ist\’án Természeti kiállítás - csaknem ötezer látogató. Szilvásváradon 4983 nyarán nyílt meg az Orbán-ház, amelyben - a Dobó István Vármúzeum, illetve a Bükki Nemzeti Park támoga­tásával - természeti tárlatot rendeztek be. A kirándulók, a községben üdülők sokasága ke­reste, tekintette meg azóta a Bükk természeti képe című kiállítást, amelynek az idén eddig csaknem ötezer látogatója volt. Mint Póczik Lászlóné múzeumgondnok elmondta, az immár önkormányzati kézben lévő tárlatot elsősorban a diákcsoportok keresik fel, de számos kül­földi - főként német, angol és holland - is érdeklődik a több helyiségben elhelyezett, tárlók­ban, vitrinekben látható növények, állatok, kövek és egyéb muzeális értékek iránt. Gyógyító tüszúrás A magyar Akupunktúrás Orvo­sok Társasága mától rendezi IX. kongresszusát Egerben, a Flóra Szállóban. A szakembe­rek előadást hallhatnak - töb­bek között - a tűszúrásos pon­tok jelentőségéről a mozgás- szervi betegek diagnosztikájá­ban és terápiájában; a fájda­lomcsillapításról; az allergiák akupunktúrás kezeléséről. A kétnapos találkozón a résztve­vők a szomszédos országokból is kapnak információkat. Tehetséges fiatalokért Az egri Ifjúsági Alapítvány ku­ratóriuma pályázatot hirdet a megyeszékhelyen élő, illetve tanuló, önálló jövedelemmel nem rendelkező tehetséges fia­talok számára. Jelentkezni egyénileg és közösségeknek is lehet. Az előzőek tanulmányi költségeikhez kaphatnak segít­séget, rászorultság alapján fo­lyamatos ösztöndíjban része­sülhetnek, illetve a művészet, a kultúra és a sport területén ki­magasló eredményt elérőknek egyszeri anyagi támogatást jut­tatnak. A tehetségek felkutatá­sában és felkarolásában végzett közösségeket is jutalmazza a kuratórium. A pályázat határ­ideje október 31. Az adatlapok a polgármesteri hivatal műve­lődési és sportirodáján vehetők át: Eger, Dobó tér 2. Ma: lovasterápia Az értelmi fogyatékosok me­gyei elnöksége és a United Way Hevesi Táj szervezésében ma délután 2 és 4 óra között egri értelmi fogyatékos gyer­mekek részére az Almagyar- dombi lovasiskolában Barnáné Borsodi Éva lovasterápiát ve­zet. A bemutató célja: megis­mertetni az érdeklődőkkel a lo­vaglás kedvező pszichológiai és fiziológiai hatását. Infarktus-megelőzés Ingyenes szűrővizsgálatot indít csütörtök délutánonként 2 és 4 óra között az egri mentálhigié­nés csoport az Arany János u. 20/A alatt. Várják mindazokat, akik úgy érzik - lelki feszültsé­gük, szorongásuk, hajszoltsá- guk, egészségtelen életmódjuk, megoldatlan problémáik miatt -, veszélyeztetettek a szív- és érrendszeri betegségek kialaku­lásában. Érdeklődők jönnek, kopogtatnak: építési telkek kellenének Mónosbélen Szép ez a kis falu: úgy, ahogy van. Csak ne csúfítaná el a központjában tornyosuló el­hagyatott szénosztályozó, ott a vasúti sínek mentén. Mert amióta megszűnt a csehi bá­nyaüzem, s a mónosbéli rako­dót megvette egy kft., azóta csak romlik az állapota. Ami mozdítható volt - mondják a helybéliek —, azt már leszerel­ték és értékesítették. Csupán az épület, az ormótlan vas­szerkezet maradt a helyén, no meg az iparvágány...- Ennek ellenére szinte egymásnak adják a kilincset a polgármesteri hivatalban az idegenek, az itt pihenők, akik a MÁV-üdülőben, illetve a nevelőotthonban töltenek el néhány nyári napot... - teszi hozzá az előbbiekhez Varga Sándorné polgármester, akit - mint mondja - szintén zavar az állomási telep elhanyagolt­sága- ...De beszéljünk inkább a falu iránt érdeklődőkről.- Legutóbb erre járt egy ru- dabányai házaspár, s mivel megtetszett nekik a környék, elhatározták: ide költöznek. Kereskedelmi és vendéglátó­ipari vállalkozásba kezdenek majd, már hozzá is fogtak az építkezéshez...- Ez jó hír!- Valóban az, csak van egy nagy gondunk: ez volt az utolsó olyan telek, amelyet rögtön el is tudtunk adni. Még legalább 40-50 üdülőtelek kellene, rendezési tervünk van is a parcellázásra, csak pén­zünk nincs a közművesítésre. Ezért a lakossággal közösen alakítjuk ki a telkeket: ők le­mondanak a terület egy részé­ről, az önkormányzat azt átve­szi, utat épít, villamosítja, majd a tulajdonosok értékesí­tik az érdeklődőknek a Rózsa út folytatásában.-Helyből van-e erre igény?- Az idén két ház épült, az első lakáshoz jutókat 35-35 ezer forint vissza nem térí­tendő támogatásban részesítet­tük. Gyarapodik a falu: eddig három esküvőnk volt, öt kis­gyermek született, s hál' Isten­nek, csak két falubelinket kel­lett temetnünk... (s) A legfrissebb statisztikai ada­tok megdöbbentőek, miszerint tíz óvodáskorú kisgyermek kö­zül nyolcnak súlyos problémái vannak a fogaival, amelyek el­sősorban a helytelen ápolással függenek össze. A Signal, az Unilever szájhi­giénés márkacsoportja nagy­szabású, az egész országra ki­terjedő megelőzési, felvilágo­sító programot indított útjára. Ennek lényege, hogy jól felké­szült szakértőknek, dr. Keszthe­lyi Gusztávnak, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Sto- matológiai Klinikája professzo­rának, valamint dr. Vágó Pé­ternek, a Központi Stomatoló- giai Intézet igazgatójának javas­lata alapján oktatóprogramot készített az M&H Communica­tions. Ennek keretében 3-6 éves óvodások gondolat- és is­meretvilágának megfelelően tanítják díjmentesen a fogkrém és fogkefe használatát. Az Uni- lever-Signal pedig a játékos programokhoz ajándékba fog­ápolási termékeket, mini fogke­fét és -krémet ad. Az országban összesen 25 ezer gyerek részesül az idén ebben a szájhigiénés oktatás­ban. Eddig Budapesten 35 óvo­dában zajlottak a foglalkozá­sok, majd Balatonfüreden, Sió­fokon, Keszthelyen és Zala­egerszegen folytatták a prog­ramot. Egerbe is ellátogatnak a szakemberek, méghozzá hétfőn délelőtt 9 órakor a Tavasz úti óvodában 200, míg ugyancsak ezen a napon fél 11-kor a Deák Ferenc úti intézményben 87 apróság tanulhatja meg - játé­kos keretek között - a helyes száj- és fogápolás technikáját. Heves megye után Borsod, Csongrád és Baranya megye lesz a következő állomás. Szilágyis verseny Az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium ebben a tanév­ben is meghirdeti a nagy népszerűségnek örvendő humán- és reálosztályok le­velező előkészítő osztályait. A leendő kémikusok, bio­lógusok számára az intéz­ményben laboratóriumi fog­lalkozásokat tartanak. Kiemelkedő eseménynek számít az idén is a Bolyai János matematika-, a Jedlik Ányos fizika-, és az angol­verseny. A legjobbakat az iskola diákjaivá fogadja. A gimná­zium a rendezvények kiírá­sait már elküldte az általá­nos iskoláknak. A feltételekről - szemé­lyesen vagy telefonon — a középiskolában lehet érdek­lődni: Eger, Ifjúság út 2., te­lefon: 36/324-808 és 324-909. Fogápolásról - az óvodában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents