Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-29 / 229. szám

Észt utasszállító komp tengeri katasztrófája - A Balti-tengeren elsüllyedt hajóról legfeljebb csak 90 túlélő maradt _____(2. oldal) F antáziamozgató Richter-részvény - Százával állnak majd sorba, még az is meglehet, sokan külön fizetségért_____ (3. oldal) M it csinált Hort négy esztendeig? - Évi hétmillió forintot költöttek szociális juttatásokra és különféle támogatásokra (13. oldal) HEVES MEGYEI EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1994. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK HEVES HÍRLAP Színes Tvr-Extra Októbertől a Heves Megyei Hírlap új, színes rádió-tele ví­zió újsággal lepi meg olvasóit. A megszokott Tvr-Extra csü­törtökönként új köntösben, megújult formában kerül mind az előfizetőkhöz, mind azok­hoz, akik valamelyik újság-el­árusító helyen vásárolják meg kedvelt lapjukat. Olvasóink régi kívánságának teszünk ez­zel eleget. Ami még említésre méltó: meglepetésünk ingye­nes, tehát az újsághoz az új melléklettel együtt változatlan áron juthatnak hozzá az érdek­lődők. Heves: 30 milliós hitelt vesznek fel A hosszú nyári szünet után majdnem teljes létszámban gyűlt össze Heves város képvi- selő-testülete. A testület meg­szavazta az októberig előre meghatározott munkatervet, ki­sebb kiegészítésekkel. (Az ok­tóberben tartandó fórumot szo­katlan időpontra, 29-ére, szom­batra tették.) Ezt követően beszámoló hangzott el az 1994. évi költ­ségvetés első félévi teljesítésé­ről. A pénzügyi bizottság tá­mogatta a költségvetési hiány kiküszöbölésére 30 millió forint hitel felvételét. Ehhez csatlako­zott a jogi bizottság is. A vitá­ban kiderült: a hitelfelvétel nem fejlesztésekre kell, hanem a vá­ros működtetésére. Erről hatá­rozat született. Az önkormány­zat a nyugdíjasklub, a Heves Sportegyesület és a polgárvédő egylet támogatási kérelmét is meghallgatta, és döntött a meg­segítésükről. Indítvány hangzott el a laká­sok és helyiségek bérletéről, va­lamint elidegenítéséről szóló rendelet módosítása érdekében. Ezt szintén megszavazták. Megtárgyalták emellett a tűzoltó-laktanya építésével kapcsolatos előterjesztést. Az ügyet tárgyaló bizottságok a ja­vaslatot elfogadták, ám önkor­mányzaton belüli pénzügyi kor­látozásokat sürgettek. A kér­désről jóváhagyólag határoz­tak. Lapzártánkkor az ülés még tartott. A környezetbarát kompresszorok iránt itthon és külföldön is nagy az érdeklődés (Fotó: Perl Márton) Berva Rt.: túljutottak a mélyponton Évek óta nehéz helyzetben van megyénk legnagyobb gépipari társasága, az egri Berva Finomszerelvénygyártó Rt. A hely­zete szorosan összefügg a gépipar válságával. A „mélyrepü­lés” miatt 1989 óta mindez a jövedelmezőség, a mennyiségi termelés nem kevés létszámcsökkenéssel járt együtt. Július közepe óta új vezér- igazgató irányítja a céget. Ko­vács Tibor, aid eddig műszaki főmérnökként tevékenykedett. A gyárban kezdte munkáját alig több mint másfél évtized­del ezelőtt. Elég jól ismeri te­hát a kialakult helyzetet. Új programmal lépett színre an­nak érdekében, hogy erőfeszí­téseket tegyen a Berva Rt. elő­relépése érdekében. Vele be­szélgettünk elképzeléseiről.- Hol tart ma a cégi-Társaságunk gazdálkodá­sában 1992 volt a mélypont, miután az árbevételhez viszo­nyított veszteség akkor volt a legnagyobb. Tavaly már egy fokkal javult a helyzet, miután éreztették hatásukat a költség­takarékossági intézkedések. Ennek ellenére árbevételben a múlt esztendő jelentette a mélypontot, miután az előző évi 1,8 milliárdhoz képest csak 1,2 milliárdot értünk el. Az idei év is alapvetően vesz­teséges az adósságfizetési ne­hézségek miatt. Ennek elle­nére is van elmozdulás. Az első fél évben csökkent a vesz­teség, és 716 milliós árbevételt értünk el. Ez a folyamat most, a második fél évben örvende­tesen felerősödött, és minden bizonnyal év végére elérjük az 1,9 milliárdos bevételt.- Melyek a húzó üzletágak?- Elsődlegesen a kompresz- szorgyártás. Július elseje óta a saját fejlesztésű, környezetba­rát termékeket gyártjuk. Az úgynevezett „zöld” kompresz- szorok iránt megnövekedett az igény itthon és a külföldi pia­cokon is. A legfőbb hazai megrendelőnk a svéd érde­keltségű jászberényi Elektro- lux-Lehel, amely ma már ki­zárólagosan „zöld hűtőszek­rényeket” gyárt. Rajtuk kívül a második fél évben Oroszor­szágba exportálunk kompresz- szorainkból. A másik fontos terület a magyar Suzuki-prog- ramhoz való kapcsolódásunk. Lengéscsillapítókat készítünk nekik, amely ebben az évben kétszázmilliós árbevételt je­lent nekünk. Az úgynevezett egyéb termékek közül a pne­umatika- és automatika-ele- mek piacán is némi élénkülést érzékelünk. Sajnos, nem így van az autóbuszajtó-nyitó be­rendezések gyártásával és szállításával. Ennek fő meg­rendelője az Ikarus Rt., amelynek helyzete továbbra is válságos. Emiatt az említett termék készítése és értékesí­tése elmarad a tervezettől.- Milyen létszámgazdálko­dást folytatnak?- Az esztendő első felében tovább csökkent a létszám. (Folytatás a 3. oldalon) „Zsákbabomba” - Detken Amíg a zsákbamacska örömet okoz - a „zsákbabombától” a legkevésbé sem várható ilyen. Detken is így voltak - vagy ta­lán még vannak is - ezzel. Tör­tént ugyanis, hogy - ha nem is szó szerint zsákban, de mindenesetre - rejtve, bomba érkezett a mezőgazdasági szö­vetkezethez kedden a Linzben vasútra feladatott műtrá­gya-szállítmánnyal. Nem az át­rakodásnál, hanem a szövetke­zet telepén tűnt fel a legkevésbé sem várt ijesztgető küldemény. A mezőgazdasági nagyüzem te­rületén állomásozó községi gá­zépítők egyike vette észre, mondhatni: véletlenül. Az ömlesztett műtrágyából valahogy kiállt a II. világhábo­rúból származó légi bomba ré­sze, amit nem lehetett figyel­men kívül hagyni. A hír termé­szetesen a lehető leggyorsab­ban eljutott a községházára, ahonnan utóbb értesítették is a talált tárgyról az illetékes tűz­szerészeket. Szerdai ottjártunk alkalmá­val a bomba még a helyszínen volt. Az Európa legnagyobb műtrágya-gyárát működtető Linzről Detken csak találgatni lehet, hogy a bombát is küldte, noha a legutóbbi világégés ide­jén a levegőből csúnyán meg­szórt iparnegyedében esetleg véletlenül is belekeveredhetett az ártatlanabb szállítmányba. Megeshetett azonban az is, hogy valahol útközben, vagy éppen Detken csempészték rossz tréfából, vagy gonoszabb szándékkal a rakományba. Mi­után a községben két hete for­galmas úton is találtak katonai védő - „kukorica” - kézigráná­tot, amit az akkor is riasztott tűzszerészeknek kellett hatásta­lanítaniuk. Ha a mostani „ajándék” lát­szatra ócska is, rozsdás, talán mégis robbanhat. Ezért már fel­fedezésétől zárt helyre kerülve várja a semlegesítését. (-ni) A megyék határtalan együttműködéséről A Kárpátok Eurorégió azért jött létre, hogy a kelet-európai tér­ség határ menti megyéit segítse. Az együttműködés keretein be­lül különböző formákat dol­goznak ki az önkormányzatok, hogy támogassák egymás tö­rekvéseit, a társadalom és a gazdaság fejlődését. A hét ele­jén Debrecenben találkoztak a szervezet magyar résztvevői, hogy megbeszéljék az elmúlt időszak eseményeit, illetve a következő hónapok terveit. Ezen az összejövetelen részt vett Eger képviseletében dr. Ringelhann György polgármes­ter, illetve a megyétől dr. Vass Géza főjegyző. A főjegyzőtől megtudtuk: el­sősorban az volt a cél, hogy felkészüljenek a lengyelországi ülésre, ahol a térség idegenfor­galmi törekvéseit egyeztetik. Mint elhangzott: Szlovákia, Lengyelország és Magyaror­szág között már eddig is kiépül­tek szálak, elsősorban Ukrajnát kell jobban bekapcsolni ezekbe a folyamatokba. Dr. Ringelhann György el­mondta: a Kárpátok Eurorégió jelenlegi főtitkára dr. Virágh Pál címzetes államtitkár, aki beszámolt a régió tanácsülésé­ről. Megállapította: a határ menti megyék szorgalmazzák, hogy minél több határátkelő nyíljon, hogy egyszerűsödjön az országok közötti forgalom. A működéshez rendkívül fontos, hogy nemzeti alapokat hozza­nak létre, anyagi fedezetet biz­tosítsanak a Kárpátok Euroré­gió munkája számára. A magyarok elsősorban egyesületi formában gondol­kodnak, máshol inkább az ala­pítványi megoldást támogatják. Tervezik, hogy összehoznak egy üzletember-találkozót, hogy minél inkább elősegítsék a gazdaság megélénkítését. (Folytatás a 3. oldalon) IDŐJÁRÁS Változóan felhős idő várható, több­kevesebb napsütéssel. Számottevő csapadék sehol sem valószínű. A légmozgás mérsékelt | lesz. I I I 5S Í:í £: A legmagasabb nappali I hőmérséklet ma 22 és 27 fok között alakul. 1 1 A ciszterci rend kérésére: az időpont 1997-re módosul Mikor kerül vissza az egri volt ciszterci rendház - ma Gárdonyi Géza Gimnázium leánykollégiumának épülete - a rend tulajdonába? Erről tár­gyaltak tegnap Egerben, a vá­rosházán - dr. Ringelhann György polgármester vezeté­sével - az érintettek: dr. Ke­rekes Károly zirci apát, Muzs- lai Tádé egri szerzetes-tanár, Katona Józsefné és Habis László alpolgármesterek, a hivatal, az iskola képviselői. A zártkörű egyeztetésről az alpolgármester asszony tájé­koztatta lapunkat: két éve megállapodtak, hogy vissza­kapják rendházukat a ciszte- rek, 1995. június 30-tól. Ad­dig az önkormányzat működ­teti az intézményt. A megbe­szélésen a rend képviselője kérte, hogy a határidőt 1997-re módosítsák. Azért in­dítványozták ezt, hogy akkor egyszerre kezdhesse meg munkáját a katolikus gimná­zium és kollégium. Egykoron a Szent Bernát Gimnáziumba csak fiúk jár­hattak, ezért sokan attól tarta­nak, hogy a jövőben visszaál­lítják ezt a gyakorlatot. Ettől nem kell félni, mivel az emlí­tett időponttól fiúkat és lá­nyokat is várnak az iskolába, míg az egyházi kollégiumba ezután is csak a szebbik nem járhat. A katolikus középisko­lába más felekezethez tartozó fiatalok jelentkezésére is számítanak. (B. Papp) Erősödő Karitász-mozgalom Még a XVII. század elején tör­tént, hogy Páli Szent Vince - egy francia kisváros akkor még csak plébánosként, s szűkebb körben ismert jólelkű segítője, szervezője - mozgalmat indított a betegek, az elesettek, a szegé­nyek istápolására. A szeretettől vezérelt igyekezet lendületet adott a régebbről is ismert pat- ronálásnak, a buzgólkodás szervezeteket teremtett, s a Páli Szent Vince Betegápoló Szerze­tesrendet is életre hívta. Ez utóbbi Egert sem hagyta érin­tetlen: kórházalapítással írta nevét városunk történelmébe. A szeretetmozgalom - a Ka- ritász - már jó ideje nemzetközi méretű, napjainkban kereken 130 országban hallat működé­séről. Róma a központja, Brüsszel pedig az európai régió irányítója. Hazánk az I. világ­háború idején kapcsolódott in­tenzívebben is a Karitász-mun­kába, s 1945-ig folytatta e tevé­kenységet. 1990-ben újjáélesz­tette, s plébániai csoportokkal osztozik a feladatokon. Ma 14 egyházmegyei Kari- tász-szervezet dolgozik határa­inkon belül, köztük az egri, melynek csoportjai nemrég ta­lálkoztak a megyeszékhelyen. Egyházmegyénk 23 csoport­jából az egriek munkája a leg­figyelemreméltóbb. Mint Fá­bián Zsuzsától, az egri csopor­tok vezetőjétől megtudtuk: Ka- ritász-boltot nyitottak, külön­féle akciókat szerveztek az ed­digiekben. Két kamion élelmi­szert, ruhaneműt küldtek Kár­pátaljára, a ruandai menekülteknek pedig pénz­adományokat továbbítottak. A jövőben a város Karitász-köz- pont felépítésével is hallat ma­gáról, s a szenvedélybetegeket segítő budapesti ambulanciá­hoz hasonlót szeretne létesíteni. Holnapi számunkból... Heves megye tiroli szemmel Negyedszer mutatkoz­nak be vállalkozóink az innsbrucki vásáron. Mi­ként látnak bennünket Tirolban? Erre kerestük a választ. A zsidó menyasszony és a Bikaisten Melyik az igazi arca a Munkácsy-díjas mű­vésznek? Érdekes tárlat a gyöngyösi Pincegaléri­ában. Építési telkek kellenének Mónosbélen Egymásnak adják a ki­lincset a polgármesteri hivatalban az idegenek...

Next

/
Thumbnails
Contents