Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-27 / 227. szám

4. oldal Gazdaság 1994. szeptember 27., kedd Nyugati tőkebefektetések Kelet-Európábán (1990—1993 Között, millió dollárban) Bulgária |150 Forrás: Deloitte & Touche Mennyi működőtöké érkezett? Nemrég érdekes ada­tokat hozott nyilvánosságra a Deloitte és Touche informá­ciós cég. A szakértők becslése szerint szerint 1990-1993 között a Nyugat tízmilliárd 673 millió dollárt fektetett be Ke- let-Közép-Európa országaiba. Ebből tavaly 3,5 milliárd dol­lárt. A körzet legvonzóbb állama továbbra is Magyarország. Grafikonunk az egyes országokba invesztált nyugati tőkét szemlélteti. A szellemi erőnk versenyképes a világban! Hazánk természeti erőforrásokban szegény. Ez azt jelenti, hogy még inkább a szellemi erőink mozgósítására vagyunk kénysze­rítve. Ebben viszont jó a helyzetünk, hiszen a magyar szellemi töke versenyképes világviszonylatban is. Tapasztalhatjuk ezt kutatóink külföldi fogadtatásában határainkon túl, de megbe­csülik külhoni elismertségük alapján az itthon tevékenykedő tu­dósainkat is. Mindez pedig alapvetően a haladásunkat szol­gálja. Kormányok jöttek-mentek, miközben az említett erőforrások maradtak. Mégis változó módon értékelték és vették figyelembe ezt a hallatlan értéket. Ennek ellenére vannak eredményeink, gondoljunk csak a számítástechnikára. Persze, voltak félresike­rült dolgaink is. Említhetjük a biotechnológiát, vagy azt a hely­zetet, amikor az egykori NDK-val együtt „műszer-nagyhata­lomnak” kiáltottak ki bennünket a térségben. A rendszerváltást követően a kutatás-fejlesztés helyzete kriti­kussá vált, amely nagyban összefüggött azzal, hogy iparunk a „padlóra került”. Korábban az állami támogatás a nemzeti jö­vedelem egy százalékát tette ki. Ez viszont jelentősen csökkent az utóbbi időben. Akkoriban az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság arra törekedett, hogy a kevés pénzt ne szétossza - mint azt korábban tették -r, hanem - a nyugat-európai tapaszta­latokat felhasználva - próbált új műszaki fejlesztési politikát kialakítani. Ez többlépcsős folyamat volt, amelynek érdemes felvázolnunk az eddigi tapasztalatait. Az első lépésben nyilvános pályázatot hirdetett, természete­sen nyilvános bírálattal egybekötve. Ennek meg is lett az ered­ménye, mert az OMFB tízmilliárd forintot adott a különböző te­hetséget eláruló pályázatokra. További mérce volt a befejezett pályázatok arányának növelése. Ez is sikeres akció volt, hiszen ma már a rövid távú pályázatok legalább ötven százaléka az ipari termelést szolgálja. Az eredmények értékét növeli, hogy az ilyen irányú tevékenységet jelenleg sem a hazai pénzügyi rend­szer, sem más nem támogatja. Akik ezen a területen vállalkoznak, pillanatnyilag semmiféle adó- vagy vámkedvezményt nem élveznek, ellentétben több fej­lett ország vállalkozóival. A másik dolog, hogy a kutatás-fej­lesztés területén 1990 előtt az infrastruktúra nagyon elmaradott volt. A számítógépes fejlesztéssel azonban - amelyre az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizottság tízmilliárd forintot adott - a kutatók elérték, hogy ma már sokkal gyorsabban juthatnak in­formációkhoz. Elismerésre méltóak ezek a törekvések, de a folytatásra is el­engedhetetlenül szükség lesz. A helyzet igazából akkor rende­ződhet, ha a politikai erők a műszaki értelmiséget felkarolják, és segítik az alkotó tevékenységük kibontakoztatását. Tudomá­sul kell ugyanis vennünk, hogy a holnapi termelés a műszaki ér­telmiség, a munkásság kezében van! Ezt pedig szem elől veszí­teni csacskaság lenne, és figyelmen kívül hagyni pedig hosszú távon „öngyilkosság” lehet. A l Mentusz Károly Varrótű és rajzkréta - egymás mellett Ugyancsak meglepődtem, amikor kiderült, hogy a kiállításon látott krétarajz egy varrónő munkája. Kérdések tolultak fel bennem, amikre szerettem volna választ kapni. A gyöngyösi Kosztya Mik­lósáé egy kis húzódozás után ráállt arra, hogy beszélges­sünk.- Hogyan kezdődött a rajzo­lás? - kérdeztem.- Nagyon fiatal voltam, amikor elkezdtem. Valami belső kényszer vitt rá. A gim­náziumi rajztanárom is bizta­tott.- Mi a tanult szakmája?- Varrónő. Évekig dolgoz­tam a Heves Megyei Ruhai­pari Szövetkezetnél. Az érett­ségi után tanultam ki a mester­séget. Amikor férjhez men­tem, akkor sok minden meg­változott az életemben. Min­denekelőtt anya és feleség akartam lenni. Ezért történt, hogy hosszú éveken át ceruzát sem vettem a kezembe. Én ugyanis nem festek. Nekem a kréta, a rajzszén és a pasztellk­réta az eszközöm. Hosszú évek teltek el anyag(i) gyűjtéssel. Többféle vállalkozásba kezdtek a férjé­vel. Volt sörözőjük Mátrafü- reden. Jól ment az üzlet.- Miért hagyták ezt abba?- Mert rengeteg időnkbe tellett a söröző fenntartása. A vendégeink egy része azokból állt, akik az Avarban laktak, de nálunk vacsoráztak. Általá­ban késő este érkeztek. Va-. csora után még szórakozni akartak, és sokszor hajnal felé tudtunk csak bezárni. Szinte semmi másra nem jutott időnk.- Miért nem vettek fel al­kalmazottat?- Alkalmazott...?- Attól féltek, hogy kilopja a szemüket?- Ez nagyon csúnya kifeje­zés, de valahogy így... Volt boltjuk bent a város­ban, a Pesti úton is. A férj mű­szaki cikkekkel foglalkozott, ő pedig használt ruhákat árult. Miután készen lett a házuk a Rigó utcában, ésszerű volt, hogy az egyik boltot odaköl­töztessék. Otthon nem kellett bérleti díjat fizetniük. De a varroda is maradt. Nadrágokat értékesítenek na­gyobb szériában, nagyobb áruházak részére. A kész árut maguk szállítják a megrende­lőnek, még nagyobb távol­ságra is.- A legkisebb méretet és a legnagyobbakat visszük, mert ezekben a nagyságokban van hiány. Tudja, mindig azt kell gyártani, ami hiánycikk. Az­tán akkor kell abbahagyni, amikor abba kell hagyni. Ezen az utóbbi megállapítá­son jót derülünk. Ennek a lé­nyege az volt, hogy váltani tudni kell az üzleti életben. A kereslet a meghatározó. Hogy miből mennyit és mennyiért készítenek, ezekre a kérdésekre nem kaptam vá­laszt. Üzleti titok, megértet­tem. A jó kereskedő és vállal­kozó „nem adhatja ki magát”. Beszélgetőpartnerem, akit mindenki Sacinak szólít, egy kicsit beavatott a személyes jellegű ügyeibe is. Például el­mondta, hogy nagyon szeret mezítláb lenni, mint akkor is, amikor ott voltam náluk. Egy lezser szabású, fél combig érő fekete ruhát viselt. De tud­tomra adta: időnként „ki szo­kott öltözködni” úgy, hogy mindenki csak ámul, amikor meglátja. De a konyhából sem lehet „kivakami” a szavai sze­rint. Jókat főz, és jókat esznek. Hol a konyhában ülnek asztal­hoz, hol a nappaliban, hol pe­dig a tv előtt, és olyankor a szőnyegről falatoznak.- Mikor rajzol?- Amikor úgy érzem, hogy rajzolnom kell. Ez lehet haj­nali négykor vagy este tizen­egykor. Itt van az ablak előtt a műterem-sarok: egy rajzáll­vány, néhány tucat kréta, és sok-sok fehér papírlap. Sok rajzot mutatott meg. Mind figurális munka. Főként modell után mintázza meg az emberi arcot. De van, amikor emlékezetből viszi fel a voná­sokat a kartonra.- Végül is mi akar lenni: varrónő vagy grafikus?- Már vittem be rajzokat Egerbe, a főiskolára, a rajz tanszékre. Az ottani tanárok megnézték, és azt mondták: ezek ugyan „nagyon csú­nyák”, de ne hagyjam abba a rajzot. Szeretnék ott tanulni, valamilyen formában végezni.- Hogyan fogadja a bírála­tot?- Azt szeretem, ha őszintén mondják ki a véleményüket, mert csak abból lehet tanulni. Egyébként én is olyan vagyok, hogy soha nem mondok mást, mint amit gondolok, amit ér­zek. Ezt tartom tisztességes dolognak.- Hogyan telnek a napjai?- Van, amikor egy hétig sem megyek ki a házból. Na­gyon jól érzem magam itthon. Mondtam már, szeretek főzni. Eltettem már egy nagy csomó paradicsomot, savanyúságot, most a karfiolt akartam be­főzni. Furcsállom, hogy ma az embereket főként a pénz ér­dekli. Engem nem. Csak annyi legyen, ami kell ahhoz, hogy nyugodtan éljünk. Ezért fér meg nála - örven­detesen - a varrótű mellett a rajzkréta is. G. Molnár Ferenc Januártól a kormány segítséget ígér a Fiataloknak az első lakás megszerzéséhez Évek óta egyre kevesebb lakás épül az országban. Tavaly még több mint 20 ezer új otthon szü­letett, de 1994 első felében már csak 6800. Vagyis, ha ez a teri- dencia folytatódik, előbb-utóbb nem épül majd új lakás. Ez persze, nem is csoda, hi­szen manapság egy kétszobás lakás 2-3 fi millió forintba ke­rül, attól függően, hol van a te­lek. Ám nemcsak azok vannak nehéz helyzetben, akik új la­káshoz szeretnének jutni. Ä ré­giek fenntartása is egyre na­gyobb nehézségeket okoz a csa­ládoknak. A víz- és csatornadíj az elmúlt öt évben a többszörö­sére nőtt. A lakbérek, illetve a privatizálás után a társashá­zakká alakult épületekben fize­tendő közös költségek szintén folyamatosan nőnek. Sőt, ez a folyamat megállíthatatlan. Ráadásul a húsz-harminc év­vel ezelőtt tömegméretekben épített panelházak tervezésekor nem volt éppen elsődleges szempont az energiatakarékos­ság. Most viszont, az energia­árak nagymértékű emelése ide­jén az akkori nemtörődömség komoly gondokat okoz. Ebből adódóan a lakók nem képesek teljesíteni kötelezettségeiket. Ugyanakkor a szövetkezeti házaknál - a társasházaknál meg különösen — hiányoznak a teljes felújításhoz szükséges milliók. Valamennyi gond kö­zül a legnagyobb, hogy a fiata­lok nem tudnak hozzájutni éle­tük első lakásához. Olyan nagy összeget kémek tőlük kész­pénzben „beugróként”, majd olyan hiteltörlesztési kötele­zettségeket kellene vállalniuk, amely messze meghaladja anyagi lehetőségeiket. Ez a kérdés nagy súllyal szerepel a kormány terveiben, és várható, hogy januártól önálló intéz­ményt állítanak fel az ifjúság segítésére, s ezen belül az első lakáshoz jutás feltételeinek megkönnyítésére. Ézenkívül a kormány október-november­ben külön is megvizsgálja, mennyi pénzt lehet elkülöníteni a jövő évi költségvetésből la­kásépítésre, milyen lehetőségek adódnak újabb hitel nyújtására. Ferenczy Europress A GAZDASÁG HÍREI VALUTA Vételi Eladási Pénznem árt. 1 egységre forintban Angol font 169,18 172,18 Ausztrál dollár 79,36 80,70 Dán korona 17,57 17,87 Finn márka 21,75 22,09 Francia frank 20,21 20,55 Görög drachma (100) 45,32 46,12 Holland forint 61,61 62,65 ír font 167,13 169,93 Japán yen (100) 109,68 111,54 Kanadai dollár 79,65 81,17 Kuvaiti dinár 360,65 367,31 Német márka 69,06 70,26 Norvég korona 15,76 16,04 Olasz Ura (1000) 68,64 69,86 Oszt. schilling (100) 981,45 998,15 Spanyol peseta (100) 83,35 84,81 Svájci frank 83,35 84,67 Svéd korona 14,35 14,59 USA-dollár 107,21 109,21 ECU (Közös Piac) 131,93 134,17 A bolgár földreform eddig eredményes A mezőgazdasági termőterüle­teknek eddig csaknem felét adta vissza eredeti tulajdono­saiknak a bolgár kormány - je­lentették be Szófiában. Szep­temberben 527 ezer hektár termőterület került vissza az eredeti tulajdonosokhoz, ami az országban levő mezőgazda- sági termőterületeknek majd­nem 49 százaléka. Bulgáriában a tavalyi év vé­gén indult a földreform, akkor már sok eredeti tulajdonos kapta vissza földjét, s ezzel megkezdődött az ötvenes években kialakított szovjet tí­pusú mezőgazdasági rendszer átformálása. Még a tavalyi év elején Georgi Tanév földműve­lésügyi miniszter azt jósolta, hogy a piacgazdasági refor­mok kulcselemének tekintett földreform már 1993 végére befejeződik. A mostani közlés szerint a minisztérium jelenleg úgy ter­vezi, hogy a földek 59,5 száza­léka kerül majd vissza eredeti tulajdonosaihoz az év végéig. Ezt a folyamatot a pillanatnyi helyzetben reálisnak tartják. (Világgazdaság) Lassul a zloty leértékelődése Lengyelország központi bankja az eddigi 1,6 százalék­ról 1,5 százalékra módosította a zlotynak a nyugati valuták kosarával szembeni havi au­tomatikus leértékelési ütemét. A csúszó leértékelés lassítását a jegybank az ország külkeres­kedelmi mérlegének javulásá­val, illetve a devizatartalékok tartóssá vált növekedésével indolkolja. Változatlan maradt viszont az említett valutakosár össze­tétele: az USA-dollár súlya 45 százalék, a német márkáé 35, az angol fonté 10, a francia és a svájci franké 5-5 százalék. (Napi Gazdaság) Előrejelzés a világgazdaságról Az IMF módosította világgaz­dasági előrejelzését: az olasz II Sole-24 Ore című gazdasági napilap értesülései szerint a Nemzetközi Valutaalap 1994-re és 1995-re vonatkozó új prognózisa az idén a fejlett ipari országokban a bruttó ha­zai termék 2,6, jövőre pedig 2,7 százalékos bővülésével számol, ami 0,2, illetve 0,1 százalékpontos pozitív irányú módosítást jelent. A lap úgy tudja, hogy a bi­zalmas jelentést a Világbank és az IMF közeljövőben sorra kerülő madridi ülése elé ter­jesztik. (Napi Gazdaság) / Ázsiában várható legnagyobb növekedés A világgazdaság 2,5 százalék­kal nő az idén, szemben a ta­valyra jelzett 1,7 százalékkal- az ENSZ gazdasági szerve­zete, az UNCTAD becslése szerint. A legnagyobb ütemű - 5r,2 százalékos - növekedés Ázsiában várható. Ezen belül Kínában 10 szá­zalékkal nő a gazdaság. La- tin-Amerika átlaga az idén vá­rakozások szerint 2,5, Afrikáé 1,8 százalék lesz. Az Egyesült Államokban a mutató elérte a 3,4, Nyugat-Európában pedig az 1,6 százalékot. (Napi Gazdaság) Ekkora teher még kezelhető A jegybank 1994-ben eddig 2,5 milliárd dolláros hitelt vett fel: 2 milliárd dollárt kötvény, 500 milliót pedig szindikált hitel formájában. További egymilli- árd dollárra tehető a magyar ke­reskedelmi bankok és vállala­tok középtávú hitelfelvétele külföldi pénzpiacokról. Az év elejétől egymilliárd német márka, 80 milliárd yen, 10 milliárd spanyol peseta, 2,7 milliárd luxemburgi frank, 1,25 milliárd osztrák schilling, 1500 millió holland gulden, 250 mil­lió dollár és 150 millió svájci frank értékben bocsátottak ki külföldi pénzpiacokon magyar kötvényeket, összesen 2 milli­árd dollár értékben. A folyó fizetési mérleg hiá­nya várhatóan kevesebb lesz 2 milliárd dollárnál. Ezt az or­szágba befolyó működőtőke fedezi. Idén eddig 1,2 milliárd dollárt vett fel a jegybank bel­földön a kereskedelmi pénzin­tézetektől. Az MNB-nek jelenleg 6,75 milliárd dollár a devizatarta­léka, hozzászámítandó egymil­liárd dollár a magyar bank- rendszer külföldi pénzügyi kö­veteléseinek révén. Az a cél, hogy ezt 6 milliárd dollár felett tartsuk az év végéig - szögezte le Hárshegyi Frigyes, a jegy­bank alelnöke. Rámutatott: az MNB adós­pozíciója kifelé érdemben nem változott az elmúlt két évben. Az összes adósságon belül ugyanis a jegybank hitelfelvé­teli állománya szinte állandó maradt, miközben megnöveke­dett a kereskedelmi bankok és magyar cégek külföldi hitelfel­vétele. A következő két évben ismét 2-3 milliárd dollár tör­lesztés válik esedékessé, amelynek már csak 70-80 szá­zaléka terheli majd a jegyban­kot a következő időszakban. Növekedtek a devizaszámlák Rekordmértékben, csaknem 27 milliárd forinttal növekedett a lakossági devizaszámlák értéke az elmúlt hónapban. Ezt első­sorban a forint nyolcszázalékos leértékelése okozta. A Magyar Nemzeti Bankban az MTI ér­deklődésére elmondták, hogy augusztus végén 267,4 milliárd forint volt a lakossági deviza- számlák értéke, ami mintegy 2 fi milliárd dollárnak felel meg. Az elmúlt hónapban a be­fizetés 75,4 milliárd, a kifizetés pedig 48,8 milliárd forintot tett ki a konverziókkal együtt. La­kossági devizaszámlát már harmincegy bankban vezetnek, de a teljes összegnek több mint a felét az OTP Banknál őrzik. A számláknak valamivel több mint a felét német márkában, 20 százalékát schillingben, míg 13 százalékát dollárban tartják nyilván. Államkötvények és az adóalapok A takarékszövetkezeteknél is vásárolhatók hitel segítségével adóalap-csökkentő államkötvé­nyek szeptember 30-áig. A 260 takarékszövetkezet közül 90 csatlakozott az akcióhoz, vál­lalva, hogy az 1997/h állam- kötvény megvásárlásához leg­alább 75 százaléknyi hitelt nyújt a befektetőknek - mondta az MTI-nek Som Emília, az ál­lamkötvényeket értékesítő Ta­karék Bróker Kft. igazgatója. Az államkötvény-vásárlók a személyi jövedelemadó-alapjuk harminc százalékáig levonhat­ják az erre fordított összeget. Az adócsökkentéshez így kevesebb saját tőke szükséges, mivel az adóalapot a hitel összege is csökkenti. Ez a lehetőség azon­ban várhatóan csak október 1-jéig áll fenn, ha a jövő hónap első napján életbe lép az adó­törvény tervezett módosítása.

Next

/
Thumbnails
Contents