Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-26 / 226. szám

Vidám szüreti mulatság Feldebrőn - A csőszlányok énekeltek, amihez a helyi muzsikusok szolgáltatták a zenét (3. oldal) A megélhetést nyújtó jövőben reménykednek a hevesi molnárlegények - A kocsikeréknyi dombos kenyér maga az élet (5. oldal) Imádkozzon, és semmi rendőrség, Atyám...! - Itt-ott megnyomkodja az ablakokat, az egyik enged, szabad hát az út _____(6. oldal) H EVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1994. SZEPTEMBER 26., HÉTFŐ LŐRINCI, PETER VASARA VAROSOK ES KÖRZETÜK NAPILAPJA V. ÉVFOLYAM 226. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT Két elnökjelölt a Munkáspártban Két jelölt indul a Munkáspárt elnöki posztjáért az október 8­9. között rendezendő pártkong­resszuson. A küldöttek Thür- mer Gyula jelenlegi elnök és Nyíró Sándor alelnök között választhatnak. Erről a párt Központi Bizottságának szom­bati ülésén döntöttek. Az ezt követő sajtótájékoztatón infor­málták az újságírókat. Az ülésen minden megyét, budapesti kerületet egy-egy fő képviselt, így 41-en szavaztak a jelöltekről. A legtöbb voksot Thürmer kapta, őt Nyíró kö­vette. A harmadik - Vasas Joa­chim - visszalépett a jelöléstől. Thürmer a sajtótájékoztatón közölte: a kongresszus után va­lószínűleg megváltozik a párt politikája is. Megfogalmazása szerint reálisabb helyzetmegíté­lésre van szükség, tudomásul kell venni, hogy Magyarorszá­gon végbement a rendszervál­tás. A párt olyan témákkal kí­ván kiemelten foglalkozni, mint a szociális kérdések, a környe­zetvédelem ügye. Az önkor­mányzati választásokról szólva Thürmer elérendő célként a je­lenlegi képviselők számának megduplázását nevezte. A Munkáspárt ifjúsági szer­vezetének vezető tisztségvise­lője a párton belüli rivalizálás­sal kapcsolatban azt hangsú­lyozta, hogy két csoport létezik a szervezetben. Az egyik mo­dem, baloldali pártot akar, a másik viszont olyan elavult né­zeteket vall, amelyek a Mun­káspárt halálához vezethetnek. Szerintük az előbbi vonalat Thürmer Gyula képviseli. (MTI) IDŐJÁRÁS — Változóan felhős idő várható, csapadék nem valószínű. Többnyire mérsékelt lesz a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet ma 24 és 29 fok között alakul. Szombaton tartotta megemlékezését a Recski Szövetség a hajdani kényszer­munka-tábor helyén felállított emlékműnél. A koszorúzáson dr. Zimányi Tibor, a szövet­ség főtitkára mondott ünnepi beszédet. A megemlékezésről szóló tudósításunkat a 3. ol­dalon olvashatják. (Fotó: Perl Márton) Hatvanból évente harmincán tűnnek el... „Eltűnés miatt körözik a fiatalkorú...”, kezdődik a „személyte­len” személyleírást közlő újságcikk. Fénykép nincs az írás mel­lett, a képzeletemre kell hagyatkoznom, hogy lássam a 15 éves kislányt, aki utoljára rózsaszín, fehér galléros ruhát viselt, vilá­goskék vászoncipővel, amiben fehér csipke volt a fűző. Akár csak egy játékbaba - gondolom, s késztetést érzek, hogy többet megtudva róla, a magam eszközeivel segítsem a felderítését. Először az édesanyját keresem meg. Az új hatvani városrész­ben bukkanok a családi házra, ahol Maróti Melinda szülei él­nek. Az asszony sírva tárja ki a kaput, mondom a nevem, de őt nem érdekli ki vagyok, honnan jöttem, mit akarok. „Szalma­szálat” lát bennem, akibe ka­paszkodhat, hátha én leszek az, aki visszaadja a gyerekét. Csak Albánok, a hatalmas németjuhász kutyának vagyok gyanús. Ugrik is, amíg lánca engedi, hogy visszatartson a be­tolakodástól. A háziasszony rö- videbbre fogja az istrángot, int, menjek nyugodtan a konyhába.- Amióta elment Melinda, Álba is teljesen megőrült - mondja. - Az övé volt, ezt kapta ballagási ajándékként. Nem kellett neki sem arany­lánc, sem karkötő, csak a kutya. Megvettük neki nyolcezer fo­rintért. Mindent megkapott, amit csak kívánt. Az édesanyától megtudom, öt hónapig feküdt veszélyezte­tett terhesként, hogy a kislánya világra jöhessen. Szomorúan alakult a sorsuk. Melinda 14 hónapos volt, amikor meghalt az édesapja. A második férj a sajátjaként nevelte őt és óvo­dáskorú bátyját. Az új házas­ságból még két fiú született. Úgy éltek hatosban, mint akár­melyik család. Szeretetben, bé­kességben. Az apa Budapesten „gürcöl” kőművesek mellett, hogy megteremtse, amire szük­ségük lehet, az anya a háztartást vezeti. Amikor az eltűnés körülmé­nyeiről faggatom az édesanyát, döbbenten konstatálom: nem egy gyermekrablásba kevered­tem. Azon az utolsó, júliusi es­tén korán lefeküdt a lány, s reg­gel csak ruhaneműket találtak az ágyában. Önszántából szö­kött ki az ablakon, hogy aztán a galgahévízi diszkóig meg se áll­jon. Szemtanúk ott látták utol­jára július 24-én hajnal három­kor. A kislánynak - állítólag - a bizalmasa volt az anyukája. Együtt sütöttek-főztek - Me­linda gazdaasszony-képzőben tanult Túrán, s olyan levéltész­tákat gyúrt, hogy a csodájára jártak -, mindent megbeszéltek. Azt is, hogy egy - a mama elmondása szerint cigány - fiú szemet vetett rá, s azt ígérte, egyszer „elrabolja, mert náluk ez a szokás”. Ok ezen akkor csak nevettek.- Nem hagyott semmi nyo­mot Melinda, amin el lehetne indulni? (Folytatás a 3. oldalon) A Fehér Kendő Napja: az öldöklés ellen Tegnap déli 12 órakor Buda­pesten, a Vajdahunyadvár előtti téren több száz asszony gyűlt össze Göncz Arpádné felhívá­sára, hogy tiltakozzanak az öl­döklés, a háború ellen. A de­monstráción Göncz Arpádné ar­ról szólt, hogy az elmúlt év szeptemberében Grúziában kétezer nő vonult ki végső el­keseredésében a harctérre a csapatok közé. A meghökkentő esetet követően Keti Dolidze filmrendező a grúz televízióban felhívással fordult a nőkhöz: a nők a maguk eszközeivel ve­gyék fel a küzdelmet a háború ellen. Néhány óra múlva nők ezrei vonultak fel Tbiliszi főte­rén fehér kendőben. E kendők a megbékélés jelképévé váltak. Keti Dolidze mozgalmat hirde­tett a világ minden lánya és asz- szonya számára; minden év szeptember utolsó vasárnapján déli 12 órakor gyűljenek össze városaik és falvaik főterén. Fe­hér kendőjük legyen a béke, a fegyverszünet kifejezője. Á fehér kendő békemozga­lom résztvevőit levélben kö­szöntötte Eduard Shevardna­dze, Grúzia elnöke is. A demokrácia óhajtása még nem hatalomgyakorlás A többség szerint szükség van elnökhelyettesi pozícióra a Magyar Szocialista Párt veze­tésében, hogy a kormányzati, a parlamenti és a pártmunka kö­zötti koordináció megteremtőd­jék. Voltak olyan vélemények is, hogy nincs szükség ilyen funkcióra, mert azt sejteti, mintha máris ki akarnák jelölni Horn Gyula utódját. Erről Vitá­nyi Iván, az Országos Választ­mány elnöke beszélt a szombati sajtótájékoztatón. Elmondta: az alapszabály­előkészítő bizottság a legköze­lebbi ülésén fogalmazza meg az elnökhelyettesi pozíció kritéri­umait, és terjeszti az október 7- 9. között rendezendő kongresz- szus elé. Vitányi szerint a párt kormányzati szerephez jutása okozza a legtöbb gondot a ve­zetésnek, s a tagságnak is. így fogalmazott: „Nagy akarat volt az országban a demokráciára, de a hatalomgyakorlás módsze­rei még nem alakultak ki, és ez­zel most a szocialistáknak kell szembenézni". Kifejtette: fontos, ne köves­sék el ugyanazokat a hibákat, amelyek az MDF-fel megestek, azaz nehogy a kormányzás „ megegye” a mozgalmat. Ezért is tartottáki szükségesnek, hogy csak a párt szervezésével fog­lalkozó ügyvezető alelnökei is legyenek az MSZP-nek. Vita alakult ki a tagfelvétel megszi­gorításáról is, nehogy megje­lenjenek a régi MSZMP tagjai. Nyitott volt a törvényház... Mindenki valamiképpen ber­zenkedik a bíróságok épületé­től. Tegnap - hogy többek kö­zött mindezen változtassanak - a Lechner Ödön Alapítvány - amelynek támogatói leginkább építészek — szervezésében „Nyitott Kapuk Napját” tartot­tak, mint országszerte a hasonló funkciót ellátó épületekben, az egri törvényházban is. Az Európában ma már nép­szerűnek számító program nem titkolt célja volt, hogy a polgá­rok megismerjék azt az épüle­tet, ahová általában nem jutnak, vagy nem lépnek be. Megis­merhették a speciálisan kialakí­tott és megépített épületszerke­zetet, a bírói dolgozószobákat, vagy akár a bűnjelkamrát. Az egri bíróság épülete a Barkóczy utca 1. szám alatt je­les középületnek számít a me­gyeszékhelyen. S hogy mindenki által is­mertté váljanak például az elő­csarnok festett mennyezeti dí­szítései, melyek véletlenül bukkantak elő az elmúlt évben, többszörös festékréteg alól, vagy a mai szemmel megle­pően színes belső festések. Az úgynevezett európai örökséget, így az egri törvény- házat is, amely a századelőn épült, bárki megtekinthette, ez­úttal idézés nélkül is... Törvény készül a polgárőrségről Bár negyedik éve működnek a polgárőrségek, a tevékenysé­gükről szóló törvénytervezet csak nemrégiben készült el. Erről beszélt vasárnap Tatán a polgárőrök napján Kopácsi Sándor nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, az Országos Pol­gárőr Szövetség elnöke. El­mondta: a tervezet leszögezi, hogy a polgárőrség tevékeny­ségének elsősorban a bűncse­lekmények megelőzésére és a vagyonvédelemre kell kiterjed­nie. A csoportok anyagi fedeze­tét az önkormányzatoknak kell biztosítania. Ez azért lényeges, mert a támogatás eddig esetle­ges volt. Fontos tudni, hogy a polgár­őrség soha nem lesz olyan szervezet, mint a korábbi ön­kéntes rendőri hálózat, vagy a Munkásőrség volt. Holnapi számunkból... Megújításra vár Hevesen a szociális otthon A felelősen gondolko­dók megtesznek min­dent, hogy szebbé vará­zsolják az idős lakók napjait. Súlyos baleset ért egy parádi fiatalt Az ausztriai gyakorlaton a szecskázógép elkapta a fiú jobb kezét és össze­roncsolta... Ma már csak a siroki bölcsőde működik Pétervására több kilomé­teres körzetében már csupán ez az egy intéz­mény fogadja napközben a kicsinyeket. Westel 900 GSM mintabolt Egerben! A Westel 900 GSM új, egri mintaboltjában várja mindazokat, akik gyorsan és kényelmesen szeretnének GSM telefonhoz jutni! A Westel 900 GSM szolgáltatását Magyarország mind több településén, illetve szeptember végétől már az összes egyszámjegyű főútja mentén, valamint Európa újabb és újabb országaiban veheti igénybe. Szeretettel várjuk hétfőtől péntekig 9-17:30 óráig, szombaton 9 és 14 óra között Egerben, a Mitsubishi autószalonban, a Rákóczi út 95. alatt! Ha bármilyen kérdése van, kérjük hívja a (06-36) 411-900 vagy a (06-30) 453-900-as telefonszámot! Westel 900 GSM kapcsolat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents