Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-24-25 / 225. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1994. szeptember 24-25., szombat - vasárnap MINDENNAPI NYELVÜNK „Munkahelymegőrzés, sóhintés nélkül” A Magyar Nemzet hasábjain megjelent címadás több olvasónknak a figyelmét is felkeltette, hogy az idézett címben kulcsszerepet vállalt szólás- szerű nyelvi forma mögötti valóságháttér - többértelmű célzásokkal telítve - nem kap egyértelmű megjelenítést. Nem segít a cím mondanivalójának értelmezésében ez a szövegrészlet sem: „A reménytelenül veszteséges vállalatok felszámolása nem jelentheti e vállalatok telephelyeinek sóval behintését”. (Magyar Nemzet, 1994. aug. 16.). Azok az olvasók azonban, akik a „só” megnevezés szó- és szóláscsaládjának háttértükrében keresik az egyértelmű értelmezés útját és módját - a sóval hint be babonás eredetű szólásformánk fogalmi és használati értékének ismeretében már érzékletes képet kapnak a valóságháttérről. Tehát arról, hogy ha valakinek bosszúból felszántották a földjét, s földig rombolták le a házát, a babonás művelet során sóval is behintették a romhalmazt. Jegyzetfüzetem tanúsítja, hogy egyéni és közéleti nyelvhasználatunkban a „só” gazdag és színes szó- és szóláscsaládjának több tagja a legváltozatosabb nyelvi rétegekben, a hivatalos, a szakértői, a köznapi nyelvhasználatban vállal kulcsszerepet. Hogy mennyiségében és minőségében milyen változatos beszédhelyzetekben és stílusrétegekben hallhatjuk és olvashatjuk a rádiós riportokban, a televíziós beszélgetésekben, a sajtó hasábjain megjelent közleményekben, arról ez a példatárunk bizonykodik: Sóbálvány- nyá váltunk a meglepetéstől (szinte mozdulatlanná dermedtünk). Ezt a bibliai hátterű szólást azok is használják, akik nem ismerik azt a bibliai hátteret, amely szerint Lót felesége az isteni tilalom ellenére visszanézett Szodoma városára, s büntetésül sóbálvány- nyá, sóoszloppá dermedt. - Elmehetünk vele a sóhivatalba (bárhová megyünk, nem intézik el az ügyet, nem segítenek). Volt idő, amikor a sóhivatalok, a sóházak fontos szerepet töltöttek be. Az idők folyamán, amikor a só gazdasági szerepe is veszített jelentőségéből, a sóhivatalok nehézkes, lassú ügyintézése miatt rosz- szalló minősítést kaptak. Gu- nyoroskodó szándékkal emlegetjük sóhivatalnak azt a hivatalt, intézményt, amelyben túlteng a bürokrácia, a merev, a kicsinyeskedő hivatali szellem és gyakorlat. Napjaink szólásszerű nyelvhasználati jelenségei között tarthatjuk számon azokat a nyelvi alakulatokat, amelyekben a rejtett vagy nyílt gúnyolódás, a javító célzatú, szellemes csúfolkodás, illetőleg a keserű és bántó rosszmájúság, az epés és kárörvendő kajánság játsszák a főszerepet. A bennük kifejezett általánosítható tanulságok rosszalló áthallásokkal nemkívánatos egyéni és közéleti magatartás- és viselkedésformákról is nyújtanak nevelő célzatú ismereteket. Mindezekről a példatárunk tanúskodik: Amolyan sós nyelvű alak (csípős nyelvű, csipkelődő természetű ember), sótlan személy (humor nélküli, kedélytelen, kedvetlen megnyilatkozásaiban, viselkedés- formáiban), sótlan minden szava, sósat evett, sótalanul kelt fel (rossz kedvű); kevés van a sótartóban (nem eszes, nehéz fejű, szájtáti ember). A sóz (ízesít), megsóz, besóz, elsóz igealakok tréfás, humoros vagy éppen rosszalló áthallásokkal terhelve köznapi szóhasználatunk sajátos típusát érzékeltetik nyelvhasználatunkban. Ezek az átvitt értelmű szólásszerű nyelvi formák erről példálóznak: Odasóztak neki, rásóztak egy nagyot; rám sózta a hibás árut, rásózta (rábírta, rávette, ráerőltette) a nehezebb feladatok vállalását. A szépirodalmi alkotásokban kifejező stílussajátosságként találkozhatunk ezekkel a szólásváltozatokkal is: Sós köny- nyeket ejt, sósabbak itt a könnyek (Ady); nehéz, mint a só; sót vet a tűzre (csillapítja indulatait, békít); sótlan az a harag, amitől senki sem fél; mind egy lében sóznak (egy a sorsuk), vén kecske is megnyalja a sót, nehéz vén kecskétől a sót eltiltani (az idősebbek is szeretnek a nők körül le- gyeskedni); szomszédban nyal sót a kecske (más feleségének udvarol). Gyakran emlegetjük és halljuk az élet sója, már ritkábban az attikai só nyelvi formát. Egy televíziós szakértői megbeszélésen hangzott el ez a kívánság: több attikai só kellene vitáinkban, azaz több szellemesség, ötletes elmésség érveink megfogalmazásában, úgy ahogyan tették ezt az ókori görögök Attika nevű tartományában élők nyelvhasználatukban. A felsorakoztatott állandósult szókapcsolatok, szólásformák nyelvünk, szókincsünk gazdagságáról, kifejező erejének hatástényezőiről vallanak, s bennük és általuk nyelvközösségünk társadalmi, gazdasági, politikai és műveltségbeli fejlődéséről is hasznos és hiteles ismeretanyagra tehetünk szert. Dr. Bakos József Izgalmas órák a fegyverszüneti zónában Tunéziai napok, egy virágkötő szemével A vázában sivatagi homok, ami jó rögzítője a tunéziai napon szárított növényi részeknek Nyitva a kapu, lehet besétálni a két Koreát elválasztó fegyverszüneti zónába. A nyár a messzi Koreában is főszezon a nyaralásban. S nemcsak a tenger vagy a hegyek várják az itteni polgárokat vagy külföldi vendégeket: különleges programként lehetőséget kaphatnak arra is, hogy az idegenforgalmi hivatal szervezésében Panmind- zsonnál besétáljanak a demili- tarizált övezetbe is. Ide korábban csak egyenruhás emberfia tehette be a lábát. A helyi adottságokból fakadóan e tekintetben is a déliek vannak előnyben: az északik inkább a drótkerítsen kívülről szemlélődhetnek. A külföldieknek csupán az útlevelüket kell bemutatniok, s egy kevés koreai pénzt (30 ezer vont) kell vásáolniuk, és már át is léphetik a bűvös küszöböt. Azt a vonalat, amely annak ellenére, hogy már 40 éve hallgatnak a fegyA régi közönség megtartása és új közönség meghódítása végett két londoni zenekar arra gondol, hogy a zenészek a merev frakkot más öltözékkel cseréljék fel. A két leghíresebb londoni zenekarról, a Londoni Filharmonikusokról és Királyi Filharmonikusokról van szó. „A koncertlátogatók száma állandóan csökken, meg kell találnunk a módját, hogy új publikumot hódítsunk meg” - mondta Margaret Skeet, a Londoni Filharmonikusok szóvivője. Sarah Biggs, a Királyi Filharmonikusok részéről pedig kijelentette: „Sok zenehallgató számára nem nagyon vonzó, verek, még mindig a hadiállapotot jelzi a két koreai állam között. A békeszerződés - mint ismeretes - még várat magára. A 38. szélességi kör mentén található, 240 kilométer hosz- szúságú zóna - eredeti funkciója mellett - egyfajta „történelmi skanzen is”. A látogatók ugyanis a hidegháború korszakának minden bizonnyal utolsó maradványát láthatják - hiszen a berlini fal már évekkel ezelőtt végérvényesen leomlott.- Lehet, hogy különös a program, de igény van rá, az emberek érdeklődnek a fegyverszüneti zóna látványosságai iránt - nyilatkozta a dél-koreai idegenforgalmi hivatal illetékese. Márpedig, ha létezik ilyen óhaj, akkor teljesítését lehetővé is tesszük - fűzte hozzá. A szögesdrótok „látványosságai” közé bunkerek, őrbódék és észak-koreaiak által ásott „inváziós alagutak” tartoznak. hogy mindig fekete-fehérbe öltözött zenészekre bámuljon”. Mindkét zenekar keresi az új megoldásokat. Az a javaslat, hogy a zenészek öltözékén változtassanak, egymástól függetlenül született meg a két zenekar vezetőiben. A Londoni Filharmonikusok már a következő idényben meg akarják változtatni a zenészek öltözékét. Még nem tudják, milyen ruhákat viseljenek a zenekar tagjai - mondta Margaret Skeet. A Királyi Filharmonikusok már kapcsolatba léptek Austin Reed ruhatervezővel. - Még semmit sem határoztunk el véglegesen, csupán gondolkodunk különféle változatokról. A javaslatok között olyasmi Tavaly a Koreába érkező 4 millió külföldi közül 24 ezren léptek be a fegyverszüneti zónába. Az egynapos panmind- zsoni programhoz az útlevélen kívül más engedély nem szükséges. Annál szigorúbbak az öltözködési előírások: farmerben vagy rövidnadrágban senki be nem teheti ide a lábát. Az idén a látogatók számának közel 20 százalékos növekedésével számoltak, de lehetséges, hogy az északi „nagy kormányos” halála, valamint a két Korea közötti hosszas civa- kodás az atomlétesítmények körül végül is „betesz” e várakozásoknak. A legtöbben Japánból választják a különleges kirándulást. Az idegenforgalmi illetékesek már kivetették hálójukat Amerikára és Európára is. Csak tessék, tessék, hölgyeim és uraim, jöjjenek, míg el nem tűnik a drót, mint a berlini fal... a zenészeken szerepel, hogy például Gershwin Kék rapszódia című művét kék ingben, vagy Vivaldi „Négy évszak” című alkotását tavaszi zöldtől őszi barnáig terjedő színű öltözékben adják elő. Az újítás gondolata azonban még titok. Maguk a zenészek lelkesednek az új ruházatért. Ők is szeretnének új közönséget meghódítani a klasszikus művek számára. Ezenkívül a zenészek szemében kényelmi szempontok is szerepet játszanak. „A kellemes öltözék sokat jelent a zenészek számára. A frakk rendkívül kényelmetlen és meleg” - véli Bob Truman, a Londoni Filharmonikusok csellistája. Még szabadságunk idején sem tudjuk magunkat úgy elengedni, hogy ne figyeljünk oda a munkánkkal, hivatásunkkal vagy hobbinkkal kapcsolatos dolgokra. Hátha felfedezünk valamilyen hasznos, jó ötletet, amit mi is meg tudunk valósítani. Környezetemet tanulmányozva gyakran tettem fel magamnak a kérdést: vajon miből él Tunéziában egy virágkötő? Egyáltalán, létezik-e itt ilyen szakma? A jelek nem erre mutattak. Európai, illetve hazai értelemben vett virágbolttal sehol sem találkoztam. Kifejezettem virágkötői feladatot kívánó kompozíciót sem láttam, kivéve néhány, szárazvirágból készült, a „sorozatgyártás” jegyeit magán viselő dekorációt. A Tunézia minden városában megtalálható „piac-utcákban”, a souk-okban is hiába kutattam virágbolt után. Virágkötői éhségemet csak az ehhez közel álló zöldséges-gyümölcsös standok gyógy- és fűszernövény-különlegességei és a kellékként jól használható, gyönyörű fazekasmunkák, különös alakú, sokágú gyertyák elégítették ki. Egyedül a fővárosban, Tuniszban leltem igazi virágvásárra. Kínálata semmivel sem különbözött egy átlagos hazai virágboltétól - a hollandiai áru uniformizálja a világ virágpiacát. A legkelendőbb virág mégsem a friss rózsa, a kardvirág, az írisz volt, hanem azok a kész „csokrok”, amelyeket különböző színű, fényes papírból készült művirágokból állítottak össze. (Valószínűleg betanított munkások.) Az egész látvány valamilyen szörnyű, ízléstelen ellentétben állt azzal a természetes háttérrel, amit a mediterrán klíma növényanyagban egy virágkötő számára kínált. Elgondolkodva a jelenség okán, megbocsáthatónak találtam a tunéziaiak fokozott érdeklődését a művirág iránt, hiszen az élő import anyag drága, a hazait nem igazán tartja virágnak, és a forró napsütésben minden hamar hervad. Szinte ismeretlen Tunéziában az a két virágkötészeti munka, ami nálunk a legnagyobb üzleti forgalmat jelenti: A rejtvényábra fő soraiban George Bemard Shaw-nak (1856-1950), az ír származású, Nobel-díjas, kiváló angol drámaírónak egyik, igencsak szellemes megállapítása olvasható. Megfejtendők a vízszintes L, valamint a függőleges 1. sz. sorok. VÍZSZINTES: 1. A mondás első része (zárt betűk: T, O, M) 13. Tartósított takarmány 14. Mohamedán uralkodói cím volt 15. Község Békés megyében 17. Sok, számos - angolul (Many) 18. Néprajz 19. Téli sporteszköz régies neve 21. Női név 22. Szintén ne 23. Kettőzve: sportfogadás 24. Ennél lentebbi helyre 26. A fordítottjával: női név 27. Üzlet része! 29. Szilárd égésterméket eltávolító 32. Házhoz tartozó megművelt földterület 34. Tolsztoj személyneve 35. Becézett Norbert 37. Cimbalomművész (Oszkár) 39. Paripa 4L ... Kampf (Hitler hírhedt műve) 42. Több szintből áll 45. A lengyel légitársaság 46. Tiltószó 48. Békés ... (színművésznő) 49. Kerti munkát végez 51. Kicsinyítő képző 52. Gyűjti páros betűi 54. Enikő becézve 55. Női név 57. Táplálkozna 59. Bőséges étkezés (névelővel) 60. Kérdésekkel molesztálni 63. Férfinév 64. Ajtót csuktak FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet folytatása (zárt betűk: N, F) 2. Helység Csongrád megyében a kegyeleti koszorú és a menyasszonyi csokor. A tunéziai temetőben nincs növény, nincs virág. A sír teljesen csupasz, csak egy vagy két kő díszíti, fejfaként. Koszorú helyett használati tárgyakat helyeznek el rajta, amit a szegényeknek szánnak. A keresztényeknek külön kijelölt hely szolgál nyugvóhelyül, de az ilyen temetés olyan ritka, hogy ebből nem lehet megélni. A menyasszony csokor helyett ékszereket kap. Egy hétig minden nap másik, díszesebbnél díszesebb ruhát ölt magára. A virág csak akkor jut szerep3. ... Bator (Mongólia fővárosa) 4. Füllent 5. Valamit érdektelennek találna 6. Angol férfinév 7. Gally 8. Furatok 9. Tompa Mihály monogramja 10. Fanyar erdei gyümölcs 11. Liszt-díjas énekesnő (Karola) 12. Néprajztudós (Béla) 16. Férfinév 19. Ritka női név 20. Becézett női név 24. Titokban elveszi 25. Alvás közben átélt képzet 28. Ebbe az irányba 30. Rangjelző szócska 31. Orjol város másik neve 33. A libát erőszakkal eteti 36. Eletvegy- tan 38. Balkezes 40. Tiltószó 43. Bágyad, emyed 44. ... kihez, amikor új otthonába kísérik. Ilyenkor az esküvői menet élén azt a gyertyát viszik, amit az előzőekben említettem, és útjára virágszirmokat szórnak. Visszatérve az eredeti kérdésre, nem hiszem, hogy nagyon sok ember keresné kenyerét virágkereskedelemmel, -kötészettel. Az ez iránti igény csak most van ébredőben. A rajz azt a vázadíszt ábrázolja, amit a Tunéziában gyűjtött anyagból itthon készítettem, emlékeztetve az ottani tájra, emberekre. rálynője (Goldmark operájának címe) 47. Rosszallást kifejező szó 50. Produkcióval kivívott tetszés 53. Menekülés- szemen fut 55. Női név 56. Város Írországban 58. Én, magam - latinul 59. Idegen női név 61. Gúla egynemű hangzói 62. Részben látja! A megfejtéseket szeptember 29-ig küldjék be szerkesztőségünk címére. A nyertesek névsorát szombati lapszámunkban közöljük majd. A borítékra ne feledjék ráírni: „Keresztrejtvény”! Báthory Attila Frakk helyett színes mellény V. Pénzes Judit Bemard Shaw szellemes megállapítása
