Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-20 / 221. szám

4. oldal Gazdaság 1994. szeptember 20., kedd Amerikai cégeknek közvetítenek megyénkből Fontos közvetítő szerepet vállal ezekben a hetekben a Heves Megyei Vállalkozásfejlesztási Központ. Mint Tóth Elemér ügyvezető igazgatótól megtud­tuk, az egyesült államokbeli //- linoishól huszonöt cég keres magyar közreműködőket kü­lönféle termékek eladásához, felhasználásához, illetve közös gyártásához. Ezekhez szűkebb hazánkból is várnak jelentke­zőket, vállalkozókat. Emellett közreműködnek a november 21-22-én a portugá­liai Bilhaóban megrendezésre kerülő Europartenariat ’94 konferenciára jelentkező ma­gyar érdeklődők kiutazásának előkészítésében is. A megyei központ kedvező feltételeket biztosít ehhez a kis- és közép- vállalkozóknak. Részletes felvilágosítást Egerben, a Dobó tér 6/A alatt nyújtanak. Telefon: 410-724. Ugyancsak informálják az ér­deklődőket a Heves Megyei Vállalkozói Központ vidéki irodáiban is. Október végén jön a Cívis Befektetési Alap Hároméves futamidejű érték- papíralapot indít a Budapest Alapkezelő Rt. A Cívis Befekte­tési Alap befektetési jegyeit ok­tóber 31. és december 2. között lehet jegyezni a Polgári Bank fiókjaiban. A befektetési jegyek vásárlására fordított összeg le­vonható az adóalapból, legfel­jebb annak 30 százalékáig. A feltétel, hogy a befektető három évig ne adja el az értékpapírt. Három év leteltéig a befekte­tési jegy a vásárlására fordított hitel fedezeteként letétben ma­rad a banknál. Ezután a futam­idő végén kifizetendő hozam­mal együtt a bank tulajdonába kerül, s a befektető gyakorlati­lag így visszafizette a jegyzési hitelt és kamatait. Egy tízezer forintos befekte­tési jegy megvásárlásához a bank 8875 forint hitelt ad, öt százalékos folyósítási jutalékot felszámítva. A GAZDASÁG HÍREI Magyarország a harminckilencedik Ismét az amerikai gazdaság vezeti a versenyképességi vi­lágranglistát, míg Japán a harmadik helyre esett vissza - derül ki a genfi székhelyű Vi­lággazdasági Fórum - 41 or­szágot vizsgáló - most kiadott éves felméréséből. Magyar- ország versenyképessége a 39. helyre soroltatott, Görög­ország és Brazília után, Vene­zuela és a sereghajtó Len­gyelország előtt. (Világgazdaság) Új valutatörvény Lengyelországban A lengyel kormány új valuta­törvény kidolgozásán mun­kálkodik. Ez teljesen új ele­meket hordoz magában. A mostaninál sokkal liberáli­sabb törvény megkönnyíti a külföldi valutaátutalásokat, áruhitelek felvételét, s a ban­kok is nagyobb szabadságot kapnának valutaügyleteikhez. (Világgazdaság) Gyorsul a növekedés Franciaországban Az év második felében fel­gyorsult a gazdasági növeke­dés üteme Franciaországban. A beruházások és a fogyasz­tói kereslet élénkülésének kö­szönhetően egy százalékkal gyarapodott a hazai összter­mék. Tavaly egy százalékkal csökkent a GDP, jelezvén, hogy Franciaország a máso­dik világháború utáni időszak legsúlyosabb válságát éli át. (Világgazdaság) Javuló helyzet az EU országaiban Az Európai Unió országai­ban az idén két százalék kö­rüli gazdasági növekedés vár­ható, a munkanélküliség pe­dig 11 százalék alatt marad. A korábbi előrejelzésben még 1,6 százalékos növekedést prognosztizáltak, 11,7 száza­lékos munkanélküliségi rátá­val. (Világgazdaság) Mennyi a bolgár valutatartalék...? Csökkent a bolgár valutatarta­lék, miután a kormány au­gusztusban 62 millió dollárt költött a leva árfolyamesésé­nek mérséklésére. A valuta- tartalék 567 millió dollárra esett vissza, az aranytartalék értéke 450 millió dollár. A leva tavasz óta mintegy 100 százalékkal értékelődött le a nyugati valutákhoz képest. (Világgazdaság) Kényszer szülte hivatás, gazdag életúttal és köztársasági érdemrenddel...! A kitüntetett Mester László a magas elismeréssel (Fotó: Perl Márton) Mint nemrég hírül adtuk, Mester Lászlót, a Heves Me­gyei Földhivatal helyettes ve­zetőjét több évtizedes ered­ményes munkássága elisme­réseként a Magyar Köztár­sasági Érdemrend Kiske- resztjével tüntették ki. A hivatal egri épületében ültünk le beszélgetni, ott, ahol egykor a pályáját kezdte:- Poroszlón születtem - kezdi visszaemlékezését -, fa­lusi gazdálkodó család gyer­mekeként. Helyben jártam is­kolába, majd a katonai szolgá­latig a családban maradtam. A falunkban élő gazdálkodóknak akkoriban sok-sok darabban volt a földjük. Az ötvenes évek elején megkezdődtek a tagosítások. A családomtól is jó minőségű területeket vont el az állami gazdaság, a terme­lőszövetkezet táblák kialakítá­sára. Helyettük rosszabb föl­deket kaptunk. Ezeket a szü­leim helyett én vettem bir­tokba. Ott voltam, amikor ki­mérték, én is gyakran fogtam a mérőszalag végét. Rendszere­sen beszereztem a szükséges kataszteri, telekkönyvi adato­kat, mert a körülmények erre kényszerítettek. Amikor a honvédségtől leszereltem, ott­hon arra biztattak, hogy je­lentkezzek dolgozni a mai földhivatal jogelődjénél. Fel is vettek, így lettem nyilvántartó, de nem sokáig, mert az akkori járási tanács illetékesei az egyik hétvégén kirendeltek az akkoriban oly gyakorinak számító „padlássöprés”-hez. Ezt azonban nem tudtam ösz- szeegyeztetni a hivatásommal, ezért otthagytam a hivatalt. Két hét múlva azonban meg­kérdezték, hogy nem men­nék-e vissza, és ígérték, hogy többet nem kell „söpörnöm”. Akkor visszatértem, és azóta is maradtam. Ennek már ides­tova 39 éve.- Milyen útravalót kapott a szülői háztól?- Mielőtt elindultam az önálló kenyérkereső utamra, szegény apám a következők­kel engedett el: „bárhová és bármilyen munkára vagy be­osztásba kerülsz, emberséges, igazságos, segítőkész ma­radj..." Ezzel az intelemmel kezdtem a pályámat, és mint földnyilvántartó, eleinte társa­immal jártam a falvakat. A te­lekkönyvi végzéseket vezettük át a községi kataszteri-birto­kokon. Azután beindultak a különböző helyszínelési mun­kák. Közben különböző szak­vizsgákat tettem, majd elvé­geztem a mezőgazdasági technikumot, azután a főisko­lát, és földmérő üzemmérnöki diplomát szereztem. Nagyon kemény évek voltak azok, így visszaemlékezve, de érdemes volt végigcsinálni. A földhiva­talnál pedig végigjártam a „szamárlétrát”, míg eljutottam a mostani beosztásomig.- Milyen munkákra emlék­szik vissza szívesen?- Igen sok volt, ezért csak példaként említem, amikor a légifényképezésből a síkfotó­kat alkalmaztuk kataszteri-cé­lokra. Ez sikeres kísérlet volt, amely elvezetett a sztereo ki­értékeléssel történő térkép- szerkesztéshez. Azután az in­gatlan-nyilvántartás megszer­kesztése a telekkönyvi beté­tekből és a földnyilvántartási adatokból, amely évtizedes munkát jelentett. Ez már kap­csolódott a központi számító- gépes feldolgozáshoz. Az is emlékezetes marad, hogy leg­alább 150 fiatal munkatársa­mat folyamatosan oktattam a legfontosabb szakmai ismere­tekre.- A munkával töltött négy évtized alatt minden bizonnyal akadtak nehézségei, kellemet­lenségei is.- Kétségtelen. A hetvenes évek élején például rosszindu­latú emberek közreműködésé­vel bírósági eljárást is kezde­ményeztek ellenem és másik négy vezető beosztású munka­társam ellen. Azzal vádoltak, hogy tiltott magánföldmérői tevékenységet engedélyeztünk és folytattunk. Ugyanis lehe­tővé tettük, hogy az akkor már másfél évtizede parlagon ha­gyott földekből parcellákat, hobbitelkeket mérjenek ki. A bíróság azonban felmentett, és a vizsgálat ideje alatt is mind­végig beosztásomban dolgoz­hattam.- Tudomásunk szerint ha­marosan nyugállományba vo­nul.- Valóban, év végén nyug­díjba megyek. Ez azonban nem jelenti majd a tétlenséget. Szeretném megtartani kapcso­lataimat a szakmával, és több évtizedes tapasztalataimat szakmai folyóiratokban publi­kálni. így például írni akarok a polgári tagosítások szükség- szerűségéről, a kárpótlási, földkiadási eljárások után. Emellett a magánföldmérői tevékenységet és az igazság­ügyi szakértői munkát is foly­tatom. Miután nagyon szere­tek barkácsolni, kertészkedni, szőlőt művelni és nem utolsó­sorban horgászni, remélem, ezeknek is tudok élni. Egy szekrényre való dossziét őr­zök, amelyben jócskán akad­nak körlevelek, belső utasítá­sok. Nem beszélve a telek­könyv és a földhivatal 1971-es egyesülésének iratairól, ame­lyek ma már gazdaságtörté­neti dokumentumok. Azután őrzök olyan anyagokat Po­roszlóról, amelyek például az 1851- es határleírást, vagy az 1852- es földtermelési tábláza­tot tartalmazzák. Ezeket mind szeretném feldolgozni, hiszen értékesek, az utódoknak is minden bizonnyal hasznosít­hatók lehetnek. Mentusz Károly Mibe menekítsünk: forintba, devizába? Sokan felteszik a kérdést, hogy indokolja-e a forint árfolyamá­nak várható további romlása, hogy megtakarításainkat devi­zába menekítsük? Egyáltalán nem! Ha hideg fejjel kalkulá­lunk, akkor szembeállítjuk egymással a leértékelési vesz­teséget és a kamathozamokat. Akinek például a lekötött betéte a határidő bevárásával lényege­sen többet hozna, mint az év végéig még várható néhány százalékos leértékelés, ne adja el kamatnyereségét egy tál len­cséért. Ronthatja a befektetés hoza­mát, ha a külföldi fizetőeszkö­zöket nem legálisan vásároljuk, mert ilyenkor a hazai banki ár­folyamnál drágábban jutunk hozzá. Érthető ez az állapot, hi­szen az eladó is várja a leértéke­lést, ehhez méri az általa el­adásra kínált valuta árfolyamát. Arról se feledkezzünk el, hogy minden átváltás költséges mű­velet: ezért mindennapi háztar­tási és üzleti kiadásaink fedeze­tét hazai pénzben érdemes tar­tani. Forintban vagy devizában takarékoskodjunk tehát? Nem vagy-vagy, hanem is-is a vá­lasz. Az úgynevezett „tárca­szemlélet” az egészséges maga­tartás: a pénztartást is portfoli­óként kell kezelni. Arról nem is beszélve, hogy a leértékelés és az azt követő áremelkedések el­len sokféle védekezés van: elő­rehozott beszerzés ott, ahol a tárolás nem probléma: ingat­lan, arany, ezüst vásárlása, ha megvan hozzá a pénz, és így to­vább. Ne engedjünk a hirtelen jött benyomásoknak, ne köves­sük a tömeget! Gondolkodjunk több változatban. Mindig min­den döntésünk előtt, s nemcsak akkor, ha a megtakarításainkról van szó. VALUTA Vételi Eladási Pénznem árt. 1 egységre forintban Angol font 168,86 171,86 Ausztrál dollár 79,52 80,86 Dán korona 17,57 17,87 Finn márka 21,67 22,01 Francia frank 20,29 20,63 Görög drachma (100) 45,53 46,33 Holland forint 61,87 62,91 ír font 166,23 169,03 Japán yen (100) 108,36 110,22 Kanadai dollár 79,04 80,56 Kuvaiti dinár 359,14 365,80 Német márka 69,37 70,57 Norvég korona 15,81 16,09 Olasz líra (1000) 68,59 69,81 Oszt. schilling (100) 985,891002,59 Spanyol peseta (100) 83,57 85,03 Svájci frank 83,57 85,03 Svéd korona 14,29 14,53 USA-dollár 106,87 108,87 ECU (Közös Piac) 132,14 134,38 Dr. Agárdi Tamás vezetésével működő gratoEógiai INTÉZET GRAFOLÓGIAI INTÉZET EGRI REGIONÁLIS IRODÁJA az év szeptemberében is indítja EGER városában, af állanulag elismert felsőszintű végzettséget adó 2 éves OKLEVES GRAFOLÓGUS képzését. Jelentkezni lehet: Egri Regionális Iroda Eger, Szálloda út 5. Tel.: 36/312-622 (9-15 óráig) |

Next

/
Thumbnails
Contents