Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-17-18 / 219. szám

2. oldal Világtükör 1994. szeptember 17-18., szombat - vasárnap Erősödnek a jövendőben a magyar-kínai kapcsolatok A magyar-kínai áruforgalmat úgy kell növelni, hogy az a ma­gyar szállítások gyorsabb bővü­lésével magasabb szinten kie­gyensúlyozottabbá váljon - ér­tett egyet dr. Hegyháti József, az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium helyettes államtit­kára és a kínai tervhivatal el­nökhelyettese. A Göncz Árpád köztársasági elnök kíséretében Kínában tartózkodó államtit­kár-helyettes Pekingben külön is tárgyalt Kan Ce-jüvel, a Kí­nai Állami Tervbizottság el­nökhelyettesével, valamint Pao Szu-ting gépipari miniszterhe­lyettessel. A magyar fél kezdemé­nyezte, hogy a kínai állami be­szerzések egy részét Magyaror­szágon realizálják, a magyar vállalkozóknak is biztosítsanak lehetőséget a kínai infrastruktu­rális falufejlesztési és egyéb projektek megvalósításában. Egyetértés volt abban, hogy mindkét kormányzat részéről bővíteni kell a kereskedelem­fejlesztési tevékenységet. Magyar részéről kedvezően értékelték a budapesti Kínai Kereskedelmi Regionális Köz­pont tevékenységét, kínai rész­ről pedig elismeréssel szóltak a pekingi Magyar Kereskedelmi Kirendeltség folyamatos kap­csolatépítő munkájáról. Ennek példájaként kiemelték az elnöki látogatás idejére szervezett üz­letember-találkozót, amelyen a 42 magyar vezető üzletember­rel a kínai üzleti élet több mint 200 képviselője folytatott ér­demi tárgyalásokat. (MTI) Kérdőjelek: új Jalta? Egy szellem kiröppent a palackból? A Washington Times az ame­rikai külügyminisztériumra hivatkozva kiszivárogtatta Jalta-2 ter­vét. Blöffről, próbaléggömbről, vagy egy immár ténylegesen for­málódó paktumról van-e szó? A válasz számunkra akár a követ­kező évtized legfontosabb nemzetközi politikai kérdésévé is vál­hat. Jalta ugyanis a II. világháború végén a világ befolyási öveze­tekre osztását jelentette a győztes nagyok között. Jalta-2 pedig - ha igaz, amit az amerikai lap tudni vél - azt, hogy „az Egyesült Álla­mok elfogadja: Oroszország nagyhatalmi politikát folytasson, va­lamelyest növelve befolyási övezetét.” A „valamelyest” pedig a Baltikumot és Kelet-Európát jelentené. Speciális nagyhatalmi érdekek találkozása? Tagadhatatlan, hogy ilyen érdekek léteznek. Ma, amikor felbillent a világ régi hatalmi egyensúlya, máris töprenghetünk azon, mik lehetnek a jövőben például Moszkva érdekei a kiszivárogtatott dokumentum által is emlegetett térségekben? Hol találkoznak ezek az amerikai szándé­kokkal? Hogyan reagál erre a formálódó új szuperhatalom, az Eu­rópai Unió, s benne a mind nagyobb súlyú Németország? S főként mennyiben érinthet ez megint minket itt, a huzatos Kárpát-meden­cében? Jalta-2, vagyis a befolyási övezetek szellemét - akármilyen ok­ból röppentették is fel - csak akkor lehet visszagyömöszölni a pa­lackba, ha a mai kor régi és új nagyhatalmai egyaránt okosabbak lesznek az egykori francia Bourbonoknál, vagyis nem felejtenek, hanem tanulnak. Azt, hogy Jaltából a világnak egy is sok volt. Kocsis Tamás Ferenczy Europress Arab Bíróság alakul Clinton: lejárt a haiti junta ideje Bili Clinton amerikai elnök csü­törtök esti televíziós beszédé­ben figyelmeztette a haiti junta vezetőit, hogy ha haladéktala­nul nem hagyják el a szigetor­szágot, számolniuk kell azzal, hogy erővel távolítják el őket a hatalomból.- Az Egyesült Államok üze­nete egyértelmű: az idő lejárt! A diktátoroknak azonnal men­niük kell, vagy mi űzzük el őket - mondta az elnök nagy vára­kozással kísért, előre beharan­gozott beszédében, amelyben felsorakoztatta azokat az érve­ket és érdekeket, amelyek sze­rinte kellő alapot szolgáltatnak a haiti invázió elrendelésére. A nemzethez intézett szónoklatát valamennyi nagy televíziós há­lózat közvetítette. Az elnök a képernyő biztosította országos fórumot igyekezett kihasználni arra, hogy meggyőzze az ame­rikai állampolgárokat döntésé­nek helyességéről: a közvéle­mény túlnyomó része egyelőre ellenzi a fegyveres beavatko­zást, és hasonló véleményen van a kongresszus is. Bili Clinton leszögezte, hogy Washington az összes diplomá­ciai lehetőséget kimerítette a válság megoldására. - A haiti katonai junta az utóbbi három évben minden tárgyalási és rendezési ajánlatot visszautasí­tott vagy elszabotált. Az Egye­sült Államoknak most már saját érdekeit kell szem előtt tartania - hangoztatta. Első helyen em­lítette az emberi jogok védel­mét. Borús szavakkal ecsetelte, hogy a „haiti katonai junta iszonytató terror alatt tartja a szigetország népét, miközben a rezsim pribékjei egyre brutáli- sabb és elvetemültebb gaztette­ket követnek el”. Leszögezte, hogy a szörnyű emberi tragé­diáért, a mérhetetlen nyomorú­ságért és az ország elszigetelt­ségéért kizárólag a Raoul Céd- ras altábornagy vezette katonai rezsimet terheli a felelősség. Az elnök közölte, hogy a fé­lelem légkörében csaknem há­romszázezer haiti bujdosott el lakóhelyéről. Szerinte ha most nem lépnek közbe, a terror nyomán óriási menekülthullám fog szétáradni Haitiről, válsá­gos helyzetet teremtve az egész karibi térségben. - Meg kell akadályoznunk, hogy tarthatat­lan állapotok alakuljanak ki ha­tárainknál - mondta. (MTI) Bukaresti szeminárium a kisebbségekről Az Arab Liga tagországainak külügyminiszteri tanácsa pén­tekre virradó éjszaka véget ért kétnapos ülésén Arab Bíróság felállításáról határozott, amelynek feladatául szabta, hogy békés úton rendezze az arabközi ellentéteket. Eszmat Abdel-Megid, a szer­vezet főtitkára szerint a bíróság létrehozása lehetővé teszi a párbeszéd megteremtését egy konfliktuskezelő mechanizmus útján. A líbiai javaslatra elfogadott határozat értelmében egy éven belül tanulmányt készítenek a bíróság státusáról, majd azt a Liga elé terjesztik elfogadásra. Az Arab Bíróság felállítását már több arab ország is fölve­tette az 1990-ben kirobbant Öböl-háború óta. Fejszal Hu- szeini ciszjordániai palesztin vezető Kairóban a PFSZ azon kívánságát hangoztatta, hogy az arab államok mindaddig tartóz­kodjanak a végső békekötéstől Izraellel, amíg Jeruzsálem ügye meg nem oldódik. A szent vá­ros feletti palesztin jogok meg­szerzéséhez arab szolidaritásra van szükség - tette hozzá. A Palesztin Hatóságon belül Jeruzsálem kérdéséért felelős Huszeini nyilatkozata egybe­esik azzal, hogy több arab or­szág az Izraelhez fűződő kap­csolatok fokozatos normalizá­lásának útjára lépett. Marokkó nemrég összekötő irodát nyitott Izraelben, és hírek szerint Tu­nézia is hasonló lépésre készül. (MTI) Sokkold a választót merész dán módra, nagy halálugrással! A választási kampányban a politikusok általában prog­rambeszédeket mondanak, aláírást osztogatnak, kezet ráznak, gyermekekkel fény- képeztetik magukat. Vannak azonban olyanok is, akik az állampolgárok számára me­rőben meglepő, mondhatni, kifejezetten megdöbbentő dolgokat művelnek. Ezzel persze, néha kivívják válasz­tóik csodálatát is. Ezzel az unalmas hagyo­mánnyal szakított az a két dán parlamenti képviselő, akik a jövő heti választások előtt sajátos módját válasz­tották a figyelem felkeltésé­nek. Annette Just a „bungee jumping” néven világszerte űzött toronydarus ugrást hajtotta végre hívei és újságírók előtt a koppenhá­gai kikötőben. Az ellenzéki Haladó Párt 48 éves képvi­selőnője 60 méter magas­ságból ugrott le, szerencsé­sen - írja az AP. Egyik ellenfele, Thomas Adelskov, aki a szociálde­mokraták színeiben indul, ezzel szemben meztelen fotó­jával tüntet a pártját reklá­mozó választási plakátokon. A fiatal politikus, aki elő­ször indul választáson, úgy vélte, hogy szakítani kell végre a hagyományokkal. A két merész politikust a dán rádió találkozóra hívta meg a toronydarus ugrást követően. - Soha nem mer­ném ezt megtenni - nyilat­kozta a hölgy Adelskov pla­kátjára célozva. Adelskov hasonlóképpen ellenlábasa bátorságát magasztalta. Micotakisz majd bíróság elé kerül A görög parlament csütörtök este úgy döntött, hogy bíróság elé állíttatja az ország előző kormányfőjét, Konsztantin Mi- cotakiszt, mert a konzervatív politikus állítólag két évvel ez­előtt hagyta magát megveszte­getni egy építőipari kartell pri­vatizációja során. Hasonlókép­pen döntöttek Micotakisz ak­kori ipari, továbbá pénzügymi­nisztere ügyében is, akiket az­zal vádolnak, hogy az állam ér­dekeit sértették, amikor áldásu­kat adták a privatizációra. A parlament titkos szavazá­son, mindössze két ellenszava­zat mellett döntött Micotakisz felelősségre vonásáról. A volt kormányfő a döntést követően kijelentette: a szocia­lista többségű törvényhozás ha­tározata kísérlet arra, hogy elté­rítse a figyelmet Görögország mai, „tragikus” helyzetéről. Pénteken Borbély Lászlónak, az RMDSZ Maros megyei szerve­zete elnökének „ Veszélyezte­tik-e a stabilitást a kisebbsé­gek?" című előadásával folyta­tódott a román képviselőház csütörtökön kezdődött nemzet­közi szemináriuma Közép-Eu- rópáról és annak kisebbségei­ről. Ion Ratiu parasztpárti kép­viselő a kisebbségi problemati­kának az európai biztonságra és stabilitásra gyakorolt hatásáról tart vitaindítót, Markó Béla, az RMDSZ elnöke pedig az euró­pai integráció és a kisebbségek problémájának összefüggéséről beszél. A csütörtöki vitákon kitűnt, hogy a tanácskozás elsősorban a romániai, azon belül is főleg a magyar kisebbség kérdéseivel foglalkozik. Iliescu elnök beve­zető felszólalása, amelyben is­mételten erőteljesen állást fog­lalt az RMDSZ által sürgetett autonómia-formák ellen, mi­közben méltatta a kisebbségi kérdésben megvalósított román gyakorlatot, megadta a részt­vevő román kormányszemélyi­ségek alaphangját. Visszatérő motívum volt an­nak hangsúlyozása, hogy a ki­sebbségek kollektív jogainak el­ismerése veszélyes gyakorlatra vezetne, s hogy a nemzeti ki­sebbségek lojalitással tartoz­nak az anyaországnak. Az RMDSZ képviselői viszont rá­mutattak, hogy a kollektív jo­gok éppen a nemzeti önazonos­ság megőrzésének eszközei, Európa több országában mű­ködnek az általuk igényekhez hasonló autonómia-megoldá­sok. A kibontakozó viták ugyan­akkor lehetőséget nyújtanak arra, hogy a teljes román par­lamenti-politikai spektrum ki­fejtse álláspontját - beleértve olyan szélsőséges magyarelle­nes politikusokat is, mint Ghe- orghe Dumitrascu kormány- párti szenátor. Ő kifejtette: Hargita és Kovászna megyében a magyar többség „zaklatja és terrorizálja” az ottani román ki­sebbséget. Győzelem a természeti erők fölött. Hosszú kutatás után találták meg a mentőala­kulatok azt a két hegymászót, akik egy hatos csoportból (két francia, négy angol) a nagy viharban eltűntek. A testhőmérsékletük 27 fok volt. Az egyik angol ötóráp-szívmasszázs után is kómában volt. A chamonic-i kórházbeli gondos ápolást követően már mindketten lábadoznak francia társával. (FEB-fotó) A kétbalkezes bérgyilkos Rita Quam éppen kavicsot gyűjtött a hegyek között meg­húzódó amerikai kisvárosban, Edwardsban, a folyóparton, amikor a sötét szemüveges, fekete parókás, álbajuszos férfi mögéje lépett. A váratlan látogató hangtompítóval fel­szerelt pisztolyt rántott, majd többször rálőtt a halálra ré­mült asszonyra. De valahogy mindegyik lövése eltévesz­tette a célt. Amikor pedig a revolver kiürült, úgy döntött, fegyver­nemet változtat, és megpró­bálta kövekkel szétverni ál­dozata fejét. Rita Quam még ebbe sem halt bele. Támadója azonban nem volt ilyen szerencsés: amikor hirtelen ott termett egy rendőr, és felszólította, hogy hasaljon a földre, össze­esett, zihált egy keveset a rit­kás hegyi levegőben, majd szívrohamot kapott, és meg­halt - írja az AP. Mivel eközben inkognitója is lehullott, a hölgy felismerte benne Arthur R. Smith vissza­vonult chicagói nyomozót, aki hosszú ideig Rita férjének jó barátja volt, és a férjnek nyomozó magándetektívként oroszlánrésze volt abban, hogy a házasságnak válás lett a vége. Az Eagle County-i se­riff - beszámolván a vasárnap történt esetről - elmondta, hogy bérgyilkosságra gya­nakszanak ugyan, de a férjjel egyelőre nem beszéltek még, bár még nem is gyanúsítják. A kétbalkezes bérgyilkos­nak már teljesen mindegy, kit mivel gyanúsítanak. Ő pénzt remélt az akciótól, ám egy va­sat sem látott. Végül neki kel­lett fizetnie - az életével. Nyugat-Europa mentsvára Kelet-Európa? A mostanában napvilágot látott gazdasági előrejelzések szerint Európában a bruttó nemzeti össztermék növekedése 2005-ig jóval mérsékeltebbr lesz, mint Amerikáé, s főként Ázsiáé. A nemzeti jövedelem volu­menéj tekintve most az Egye­sült Államok vezeti a rangsort. A zürichi prognózis szerint azonban az ezredfordulóig a kelet-ázsiai, csendes-óceáni térség át fogja venni a vezetést az amerikai kontinens és a ki­bővült Európai Unió előtt... Részleteiben azonban ez úgy alakul, hogy az Egyesült Álla­mok és Kína (!) növekedésének üteme várhatóan jóval megha­ladja bármely más nemzetgaz­daságét. A világ jelenleg évi 31 ezer milliárd dolláros termelési ér­téke (1993) 55 százalékkal lesz magasabb 2005-ben, tehát meghaladja a 48 ezer milliár- dot. A növekedés mindamellett igen nagy szóródást mutat: a kelet-ázsiai, csendes-óceáni térségben megkétszereződik, a két amerikai földrészen eléri a 45 százalékot, Európában azonban csak egyharmaddal nő. Ha azonban előbbre tekintünk - 2015-ig -, Európa még kedve­zőtlenebb helyzetbe kerülhet. A távol-keleti régió gazdasági sú­lya ugyanis meg fog háromszo- rozódni, miközben Európáé (a szovjet utódállamok nélkül) legfeljebb ötven százalékkal gyarapszik. Nyugat-Európát a svájci bankelemzés szerint jelenleg olyan terhek nyomasztják, ame­lyek kétségessé teszik, hogy esé­lye lehet versenytársaival szemben. Túl drága a munka­erő, és magasak a szociális kia­dások. A magángazdaság mű­ködését hátrányosan befolyá­solja az állami szektor magas hányada. Míg Dél-Koreában mindössze 22 százalék, és Amerikában (34), valamint Ja­pánban (35) is aránylag ala­csony, addig a nyugat-európai átlag 52 százalék. Az állam­kassza ráadásul ijesztően defi­cites, az adósságteher vészjós­lóan nagy, és a kamatok is ma­gasak. A gazdasági növekedés gátja többek között a hatóságok bü­rokráciája és a nehézkesség. Az Európai Unió országaiban ki­alakult magas munkanélküliség (12 százalék) a dinamika és az alkalmazkodási készség hiá­nyáról tanúskodik - állapítja meg több tanulmány. Nyugat-Európa sorsa attól függ - állítja a zürichi tanul­mány -, mennyire sikerül kibő- vítenie a munkamegosztást Ke­let-Európával, beleértve Tö­rökországot és a volt Szovjet­uniót is. A termelés kihelyezé­sével, illetve az olcsóbb mun­kaerő szélesebb körű alkalma­zásával a földrész versenyké­pessége jelentősen javulhatna. De ehhez a gazdasági kapcsola­tok nagyvonalú liberalizálá­sára, több tőkére, technikák, vezetői ismeretek átadására van szükség a Németországtól ke­letre fekvő területeken, egészen az Urálig. Vagyis Nyugat-Európa okos közép- és kelet-európai politi­kája ezúttal egyértelműen egész Európa érdeke, ha a kontinens helyt akar állni a harmadik évezred gazdasági világverse­nyében - mondják a svájci bankosok. Toronyi Attila Ferenczy Europress

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents