Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-15 / 217. szám

2. oldal Világtükör - Hirdetés 1994. szeptember 15., csütörtök „Magyarországnak emelnie kell az adókat” A magyar államfő Kínában tárgyal Göncz Árpád köztársasági el­nök szerdán négynapos hivata­los látogatásra Kínába érke­zett. Vizitjének hangsúlyozottan kiemelkedő célja mindenek­előtt a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok előmozdítása; erre vall egyebek között az is, hogy népes üzletember-delegáció kí­séri távol-keleti útján hazánk első emberét. Pekingben a magyar elnök ott-tartózkodása során Csiang Cö-min kínai államfővel, Li Peng miniszterelnökkel és Csiao Si parlamenti elnökkel is tárgyal. A hét végén a tervezett program szerint ellátogat Senh- szi tartomány székhelyére, to­vábbá az agyaghadseregéről hí­res Hszianba, majd a legfejlet­tebb kínai tartomány, Kuang- tung székhelyére, Kantonba. A vele érkezett üzletemberek eközben különprogramot bo­nyolítanak le. Előbb Peking­ben, majd Sencsenben vesznek részt üzletember-találkozókon, lehetséges kínai partnerekkel. A magyar vállalkozók, vállalati és pénzintézeti vezetők egy ré­sze még csak most kezd puha­tolózó tárgyalásokat, mások ügye viszont már előrehaladott stádiumban van. Példa az utób­bira a Rába Rt., amely a Hopej tartománybeli Hantan város ve­zetőivel tárgyal teherautók kö­zös összeszereléséről. A hivatalos kíséret néhány tagja - Szent-Iványi István, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, Draskovics Tibor, a Pénzügyminisztérium köz- igazgatási államtitkára, Borsits László, a Honvédelmi Minisz­térium helyettes államtitkára és Hegyháti József, az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium he­lyettes államtitkára - szintén folytat különkonzultációkat az elnöki vizit alatt. (MTI) A fenti címmel közölt interjút Békési László pénzügyminisz­terrel szerdán a Die Presse. Békési László - Fényi Tibor tudósítónak - többek között elmondta: „az ipar, a mezőgaz­daság és az építésügy többéves visszaesése után az idén növe­kedés állt be. Az export, a beru­házások és a fogyasztás is nö­„A britek szeretik a hadseregü­ket” - állítja egy hímeves angol szakértő, és magyarázatként hozzáfűzi, hogy a brit fegyve­res erők sikerekben gazdag tör­ténete jó alapot ad erre. Az 1945-öt követő három év­tizedben Nagy Britannia - el­lentétben a franciákkal - békés úton vált meg gyarmatbirodal­mától. A folyamat békés me­derben tartása érdekében azon­ban egyes országokban gerilla- háborút vagy terroristaellenes akciókat kellett lefolytatni olyan kisebbségi csoportok el­len, amelyek inkább fegyverrel kívánták a hatalmat megsze­rezni - akár a többség rovására is. Malajziában például az ’50-es években az angol kato­naság hosszú és elkeseredett harcot folytatott a kínai kisebb­ség szervezte, s a pekingi kommunista vezetés által tá­mogatott gerillacsoportok el­len. London baráti országok kormányainak is gyakran nyúj­tott katonai segítséget az elmúlt évtizedek során. Angol csapa­tok érkeztek például - a valódi kormány felkérésére! - Omanba 1957-ben, Jordániába 1958-ban, hogy segítséget nyújtsanak a Nasszer egyiptomi elnök által szervezett puccskí­sérletek ellen. Egy alkalommal vekvőben van. A bérek azon­ban valamelyest erőteljesebben növekedtek, mint a teljesít­mény. A költségvetési hiány el­éri a bruttó hazai termék 9 szá­zalékát, csaknem egymilliárd dollárt nemzetközi hitelekből kell fedeznünk. A fizetési mér­leg hiánya egy-másfél milliárd dollárral haladja meg a bevon­brit területet ért külső támadás visszaverésére is mozgósították a haderőket. Argentína 1982-ben lerohanta a partjaihoz közel fekvő Falkland-szigete- ket, és a két ország mintegy másfél hónapos háborút folyta­tott a szigetek birtoklásáért. Kudarcok is érték a briteket katonai akcióik során. Ez tör­tént például a szuezi válság ide­jén 1956-ban, viszont ebben in­kább a politikai vezetés marasz­talható el, semmint a katonák. Szuezből végül nem hadszíntéri kudarcok miatt kellett vissza­vonni az angol-francia csapato­kat, hanem a nemzetközi joggal nyilvánvalóan ellentétes ag­ressziójuk által előidézett poli­tikai nyomás következtében. Az angol haderők jelenleg is rengeteg feladatot látnak el a világ számos pontján. Csapatok állomásoznak Cipruson, a Falk- land-szigeteken, Gibraltárban és Hongkongban, ahol brit fel­ségterületek védelmét látják el. Németországban, a Brunei Szultánságban és Belize la­tin-amerikai törpeállamban vál­lalt kötelezettségeiknek tesznek eleget. Részt vesznek számos béke- fenntartó akcióban az ENSZ égisze alatt. 1992-ben Nagy-Britannia a második he­lyen állt a legtöbb békefenn­ható tőkét. Felgyorsuló eladó­sodási spirál fenyeget. Ezt a fo­lyamatot meg kell állítani.” Bé­kési szerint ezért rövid távon korlátozni kell a fogyasztást a beruházások érdekében. „Emelni fogjuk a fogyasztási adókat és az energiaárakat, to­vábbá csökkenteni fogjuk az ál­lam szerepét” - közölte. tartó katonát küldő országok rangsorában. Jelenleg is kéksi­sakos angol egységek tevé­kenykednek Cipruson, Nyu- gat-Szaharában és az iraki-ku­vaiti határon. További csapatok állomásoznak Törökországban és Szaúd-Arábiában, amelyek az ENSZ Biztonsági Tanácsa 688. számú határozatának sze­reznek érvényt. Ezek a Tornado és Harrier típusú repülőgépek az Észak- és Dél-lrak felett el­rendelt repülési tilalmat elle­nőrzik, amelynek célja, hogy megakadályozza az iraki veze­tés megtorló akcióit a kurd és síita polgári lakosság ellen. Az angolok aktívan bekapcsolód­tak a volt Jugoszlávia területén zajló kéksapkás akciókba is. Horvátországban közel 300 fős egészségügyi alakulat lát el kü­lönböző humanitárius feladato­kat 1992 júniusa óta. Boszniá­ban már egy sokkal komolyabb kontingens, mintegy 2300 gé­pesített lövész és műszaki ka­tona segédkezik a humanitárius szállítmányok célbajuttatásá- ban. A Partnerség a békéért elne­vezésű NATO-program keretén belül ma kezdődik az első brit­magyar közös hadgyakorlat. Jó velük a békesség. (Vége) Márkusz László Nagy-Britannia fegyveres erői (III/3.) A brit hadsereg különféle akciókban Építőipari munkások tüntettek Bukarestben Több ezer építőipari és építőanyag-ipari munkás tüntetett ked­den Bukarestben szakmai követeléseik teljesítéséért. A résztve­vőket 60 autóbusz hozta fel az ország minden megyéjéből a fő­városba. A Família Construct szakszervezet által szervezett fel­vonulás résztvevői a parlamenttől a kormány épületéig keresz­tülvonultak a bukaresti városközponton. Szenátusi jóváhagyás az embargó feloldására Az amerikai szenátus véglegesen jóváhagyta a boszniai fegyverembargóval kapcsolatban követendő washingtoni poli­tikát. A jövő évi védelmi költségvetési törvény részeként elfo­gadott határozat kimondja, hogy ha a boszniai szerbek október 15-ig nem fogadják el a közvetítő csoport béketervét, az Egye­sült Államok kezdeményezni fogja a Bosznia elleni fegyverszál­lítási tilalom feloldását a Biztonsági Tanácsban. Ä képviselő­ház már korábban áldását adta a határozatra. Bíróság előtt a kolozsvári ásatás ellenzői Szerdára beidézték a kolozsvári bíróságra Molnos Lajost, a me­gyei RMDSZ-szervezet elnökét és Szász Alpári, a szervezet egy másik vezetőjét, míg Herédi Gusztáv, a városi tanács tagja szeptember 30-ra kapott hasonló citálást. A felrótt vétség a Gheorghe Funar polgármester által támogatott főtéri ásatások ellen irányuló július 7-i polgári engedetlenségi megmozdulás szervezése. Az ezzel kapcsolatban a rendőrség által kirótt, fe­jenként 50 ezer lej (mintegy 3000 forint) összegű bírság kifize­tését az érintettek megtagadták, mert úgy értékelik, hogy csak állampolgári jogaikkal éltek. Fél lábbal jutott el egy Himalája-csúcsra Világrekordot döntött meg egy 49 éves mozgássérült indiai hegymászó: fél lábbal, mankó segítségével sikerült feljutnia a Himalája egy háborította csúcsára - jelentette kedden a Press Trust of India (PTI) hírügynökség. Baba Manindra Pál, aki csaknem 30 esztendővel ezelőtt veszítette el vasúti szerencsét­lenség következtében a jobb lábát, augusztus 30-án megmászta a 7360 méter magas Mount Abi-Gamin csúcsot. Elutasították Liz Taylor benyújtott keresetét Diane Wayne, Kalifornia állam legfelsőbb bíróságának bírája elutasította Elizabeth Ttfylor keresetét, amelyben a színésznő azt kérte, hogy tiltsák meg az NBC televíziós társaságnak egy róla szóló rövid életrajzi film sugárzását. A bíróság szerint a vé­leménynyilvánítás szabadsága okán az NBC-nek jogában áll a filmet sugároznia. Liz Taylor szerint a David Heymann köny­véből készült film pontatlan, és beavatkozás a magánéletébe. A könyv azt állítja, hogy a filmdívát exférjei - Mike Todd, Nicky Hilton és Richard Burton - megverték. Neil Papiam ügyvéd hazugságnak minősítette ezt, hangoztatva, hogy az „nem a vé­leménynyilvánítás szabadsága, hanem visszaélés ügyfele nevé­vel”. Liz szeptember 28-án fellebbezést nyújthat be.

Next

/
Thumbnails
Contents