Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-14 / 216. szám
1994. szeptember 14., szerda Bűnügyi Kaleidoszkóp 7. oldal Az egri sortűz, mint politikai színjáték A BBC interjúja a legfőbb ügyésszel Györgyi Kálmán, a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze szerint a bíróságnak minél előbb döntenie kellene arról, hogy az 1956-os sor- tüzek esetére alkalmaz- ható-e a genfi konvenció. Ez a nemzetközi egyezmény a polgárháborúk idején elkövetett úgynevezett emberiség elleni bűntetteket sorolja fel. Rédei Ottónak, az angol rádió tudósítójának adott nyilatkozatában a legfőbb ügyész megállapította: az ügyészség a nemzetközi jogba ütköző cselekmények miatt emelt vádat, és az a nemzetközi jog, amelyen a vádemelés alapul, a genfi konvencióban ölt testet. Az angol rádió tudósítója megkérdezte, hogy melyek azok a körülmények, amelyek miatt esetleg kétségbe vonható a genfi konvenció alkalmazhatósága az 1956-os sortüzek ügyében. Györgyi emlékeztetett, hogy a genfi konvenció rendelkezéseket tartalmaz azokra a szabályokra, amelyeket nem nemzetközi fegyveres összeütközés esetén kell alkalmazni. Ennek feltételeit a nemzetközi jog meghatározza. Például egy emberölési cselekménynél azt kell vizsgálni, hogy fennforognak-e azok a körülmények, amelyek a genfi egyezmény alá vonnák, mert a cselekmény ettől válik nemzetközi jogi bűncselekménnyé. Arra a kérdésre, vajon nem lehet-e más magyar jogszabály alapján eljárni ezekben az ügyekben, a nemzetközi jogra kell-e támaszkodni, Györgyi kifejtette: a kérdésben a köztársasági elnök az Alkomány- bírósághoz fordult, kérte ennek az Országgyűlés által elfogadott, de ki nem hirdetett törvénynek az alkotmányossági vizsgálatát. Az Alkotmánybíróság e tárgyban nyilatkozva megállapította, hogy a nemzetközi büntetőjog szabályai Magyarországra közvetlenül is alkalmazandók. Ennélfogva tehát az Alkotmánybíróság határozata értelmében a nemzetközi jog szabályait a magyar bíróságoknak alkalmazniuk kell. Amennyiben a bíróságok úgy döntenek, hogy az ’56-os sortüzek kapcsán nem lehet alkalmazni a genfi konvenciót, akkor ez azt jelenti, hogy ezekben az ügyekben elejtik a vádemelést? - kérdezte a BBC tudósítója. Ebben az esetben - ha a bíróság így foglal állást - felmentő ítéletet kell hozni - mondta a legfőbb ügyész. (Folytatás az 1. oldalról) — Ha egy harmadéves jogászhallgató ilyen zárthelyi, szakmai dolgozatot ír vagy ad ki kezei közül, mint ez a vádirat, megbuktatják. Azon szerény okból, hogy semmi nincs benne- említi lapunk kérdésére utóbb dr. Bognár Péter, a vádlottak egyik ügyvédje.- Miért, miket kellene magában foglalnia, mi hiányzik belőle?-Egy vádiratnak eleve tartalmaznia kell, hogy ki, hol, mit, mikor, hogyan csinált. Egyetlen, személyre szóló bizonyíték sincs! Sem az egri, sem pedig a salgótarjáni perben. A vádiratban még azt sem írták le, hogy pontosan mennyi is a halottak száma. Bizonyítékokról szó sincs, kérdés, mit bizonyítanak a bizonyítékok, amik nem léteznek.-Az irat dokumentumokra, sőt, mint köztudott, Kahler Frigyes, a Történelmi Tényfeltáró Bizottság elnökének kiadványára támaszkodik...- Az is köztudott, legalábbis szakmai körökben, hogy mind a kiadvány, mind a dokumentumok összeállítása színvonaltalan. Mind történész-, mind pedig jogászszemmel. A kiadvány A Hevesi Rendőrkapitányság vezetőjét, dr. Francsics Ottót úgy ismerik sok helyen, mint aki nagy gondot fordít a lakossággal való kapcsolat folyamatos ápolására. Ennek részeként szervez programokat, kiállításokat az érdeklődő civil közönségnek is a városi bűnüldöző hatóság épületében. A sikeres, valóban látványos szerzője még a fogalmakat sem ismeri. Mindössze egy szerepel, az, hogy „sortűz”. Ez pedig azt jelenti, hogy valamilyen katonai egység valamennyi tagja az emberekre nyit tüzet...- Vád ennek ellenére mégis létezik. Sőt: azt is tudjuk, hogy akár életfogytiglani börtönbüntetésre is ítélhetik a gyanúsítottakat...- Ez teljesen kizárt. Maga a vád nincs megalapozva. Több kollégám is felhívta a figyelmemet erre. Sem a vádirat, sem pedig a bizonyíték nem felel meg az alapvető szakmai követelményeknek.-Véleménye szerint milyen ítélet születhet?- Előtte azt is elmondom, hogy magánvéleményem szerint a továbbiakban a „koncepció dolgozik”. Értem ezt azon, hogy a tárgyalássorozatokat - a salgótarjáni sortüzet is - nem a választások utánra szánták. A politikát teljes mértékben mellőzve, kimondottan és kizárólag csak a jogot figyelembe véve, mindenképpen felmentő ítélet születhet.-Tudomásom szerint létezik egy nemzetközi egyezmény is, amelyet ítélethozatalkor a bíróság figyelembe vesz...-Az 1949-es genfi egyezösszeállítások bemutatásához igyekszik alapos kutató- és gyűjtőmunkát végezni. Ehhez tartozik a képünkön is látható különös tárlat. A gyufásdobo- zok címkéin egyenruha-történet kísérhető figyelemmel. Megtalálható rajtuk többek között az 1848-as nemzetőrök, a harminc évvel későbbi lovas rendőrök, az 1896-ban, majd 9 • • • mény a döntést nem befolyásolhatja. Megalkotása óta 1977-ben jegyzőkönyvileg kiegészítették, amelyet háborúk, polgárháborúk, külső és belső konfliktusok résztvevőinek felelősei pereiben vehetnek figyelembe. Szakmai álláspontom szerint a hazai jogrendszerben a decemberi egri sortűz egyik kitételnek sem felel meg. A kollektív bűncselekmény pedig eleve ismeretlen. ~ Milyen fizikai és elmeállapotban vannak a vádlottak?- Az elmeállapot kérdése mindeddig fel sem merült. Nonszensznek, sértőnek tartom ezt rájuk nézve. Azt is csak most tudtam meg, hogy kiegészítő orvosi vizsgálati eredményeket kértek. Természetesen egy hatvan—hetven éves ember már nincs olyan fizikai állapotban, mint egy középkorú polgártársa.- Mint mondotta, politikai ügyet kreáltak az 1956-os sor- tüzek résztvevői ellen indult büntetőeljárásból. Ha felmentő ítélet születik, kinek a számlájára írható a „színielőadás” ?- Erről a volt igazságügy-miniszterünket, Balsai urat kellene megkérdeznie... Szegedi László 1914-ben szolgált gyalogos zsaruk uniformisai. Megismerhető e gyűjtemény révén az is, milyen díszegyenruhában pompáztak 1936-ban a tisztek és a rendőrfelügyelők. A kapitányságvezető ígérete szerint - más anyagokkal együtt - e nem mindennapi gyufaskatulyák is megtekinthetők hamarosan. Az egyenruhák - gyufásdobozok címkéin (Fotó: Perl Márton) A rendőrkapitány különös ruhagyüjteménye Az ismertté vált bűntények alakulása megyénkben Megyénk biztonságban van Heves megyében 1993-ban az ismertté vált bűncselekmények száma 9585 volt, az előző évinek 96, a két évvel korábbinak 95 százaléka, viszont az 1990. évinél 26 százalékkal több. Országosan több mint 400 ezer bűncselekmény vált ismertté. Az ország „bűnözési térképén” a legfertőzöttebb zóna a főváros, ezt követi Pest, Borsod, Hajdú, Szabolcs megye. Biztonságosabb területek sorrendben: Nógrád, Vas, Tolna és Heves megye. A gyanúsítottak 61, a fiatalkorúak 14 százalékánál a nyomozás vádemeléssel fejeződött be. Az ismertté vált bűncselekmények 78 százaléka vagyon elleni volt, száma az egy évvel korábbival közel azonos. A vagyon elleni jogsértések 73 százaléka lopás, 7 százaléka csalás volt. Emellett továbbra is legnagyobb, közel 8 százalék a közlekedési bűntények aránya. A közlekedési bűntettek közel háromnegyede ittas vezetés miatt következett be. Az összes bűn- cselekményből a garázdaság részesedése 4 százalék, a szándékos súlyos testi sértésé több mint 2 százalék. Az emberölés és kísérlete miatt indított eljárások száma kétszeresére emelkedett. Az előző évhez képest a fiatalkorúak részesedése a vádemeléssel zárt ügyek közül kisebb a szándékos súlyos testi sértés, a rablás és a közlekedési bűncselekményekből, nagyobb az emberölés és kísérlete, a garázdaság és a vagyon elleniből. Az elítéltek száma egy év alatt mintegy 4, a fiatalkorúaké 45 százalékkal nőtt. Az elítélt fiatalok 63 százalékát (a felnőttek 42 százalékát) vagyon elleni bűncselekmények miatt vonták felelősségre. Heves megyében a tűzesetek száma - a BM Tűz- és Polgári Védelem Országos Parancsnokság adatai alapján - 1993. évben 766 volt, mintegy 65 százaléka az előző évinek. Megyénk részesedése az ország összes tűzesetéből 1992. évben 4.0, 1993. évben 3,5 százalék volt. A meghalt személyek száma 7, a megsérülteké 18 fő, részesedésük az országosból 3.1, illetve 3,5 százalék. Kiss Attila KSH megyei igazgatósága Vigyázat: trampax! Mivel sokan járnak - üzleti utakon - Jász-Nagykun-Szol- nok megyében, ezért az ottani sebességmérők mozgását is figyelemmel kísérhetik. Szeptember 15-én, 6-14 óra: Hatvan és környéke, 32-es főút Jászberény, 44-es főút Kunszentmárton. 14-22 óra: Eger és Gyöngyös környéke, 31- es főút Jászapáti, Szolnok, 4-es főút Karcag. Szeptember 16-án, 6-14 óra: Hatvan belterülete. 14-22 óra: Heves belterülete, 3-11-es főút, Gyöngyös és környéke, 4-es főút Szolnok, Karcag, 32- es főút Jászberény. Szeptember 17-én 6-14 óra: Hatvan belterület, 3-21 -es, 4-es főút Szolnok, Karcag, 31-es főút Jászapáti. 14-22 óra: Füzesabony, Gyöngyös belterülete, 3-33-as, 3-24-es főút. Szeptember 18-án 6-14 óra: Hatvan belterülete, 3-21-es főút. 14-22 óra: Eger és Gyöngyös belterülete, 3-25-ös és a 3-as főút, 4-es főút Szolnok, Kisújszállás. Szeptember 19-én 6-14 óra: Eger belterülete, 34-es főút Kunhegyes, Szolnok belterület. 14-22 óra: Hatvan, Gyöngyös belterület, Szolnok 4-es, Kisújszállás 31 -es főút, Jászapáti. Szeptember 20. 6-14 óra: Eger és környéke, Szolnok bélés külter., 4-es főút Fegyvernek. 14-22 óra: Hatvan és környéke, Gyöngyös és környéke, Szolnok 442-es főút, Martfű 44 -es főút Kunszentmárton. Szeptember 21. 6-14 óra: Heves belterülete, 3-31-es főútvonal beit., 3-as főút, Szolnok külterület, 32-es főút Új szász. 14-22 óra: Hatvan és környéke, Gyöngyös belter., 3-24-es, 34-es, Kunhegyes, Abádszalók, 32-es főút Jászberény. Asszonyi ragaszkodás - vadászpuskával (1.) Gyöngyösön éjjel fél kettőkor a szeszfőzde őrkutyája éktelen ugatásba kezdett. A kazánházból lépett ki éppen Pod- I manszki, amikor a művezetője két ásítás között odaszólt:-Feri, menjetek már a kapuhoz, a szomszéd mintha segítségért kiabálna! Ahogy társával közelebb értek, szokatlan látvány tárult elébük. A férfi a bejárat rácsába kapaszkodott, mezítláb volt, egy szál alsónadrágban. A testét elöl vér borította.- Segítsetek gyerekek, mert végem van! - lihegte egyre. A kérdéseket talán már nem is hallotta.-Mi van veled, Laci? Mi történt, ki bántott? Hol a feleséged meg a fiad? Ám Szarvas László (a nevek nem az eredetiek) csak ezt hajtogatta: segítsetek, végem van! A portásfülke küszöbére ültették a vérző embert, telefonáltak a mentőknek. Közben jobban szemügyre vették az áldozatot, s azt találgatták, va- jon ki akarta elvágni a nyakát a szerencsétlennek. Meg voltak ugyanis győződve arról, hogy valakik késsel támadtak rá. *** A gyöngyösi kapitányság ügyeletes nyomozója átfutotta a kiküldött főtörzsőrmester jelentését, amiből kiderült: a tanúk szerint Szarvas László nem jól élt a nejével. Állandóan veszekedtek. Többekben felmerült a gyanú, hogy az asz- szonynak köze lehet a bűntényhez. Ezt erősítették meg a rendőrtisztben a házaspár lakásában látottak. Azonnal hívták a rádió adó-vevőn a megyei főkapitányság ügyeletét. Amennyire csak lehetett, siettek a helyszíni szemlebizottság tagjai. Megérkezve azonnal nekiláttak, hogy feltérképezzék, mi történhetett. Az égő udvari lámpa fényénél már a családi ház bejáratánál vérnyomokra bukkantak. Továbbhaladva vércseppeket találtak az előszoba kettős villanykapcsolóján, majd egyre többet a konyha kövezetén. A nappaliban rögtön feltűnt mindnyájuknak a dupla csövű vadászpuska a sezlon végében.-Tizenkettes kaliberű, magyar gyártmányú, felsőkulcsos Monte-Carlo - állapította meg róla a hajnali órán riasztott fegyverszakértő. - A bal csövében nyolcas, 3,5 milliméteres sörétes lőszer van, a jobboldaliban ugyanilyen típusú kilőtt hüvely. Az utolsó lövést a jobb csőből adták le - diktálta jegyzőkönyvbe vizsgálódása eredményét. A nyomozók közben tovább kutattak. Újságpapírt pillantottak meg a heverő előtt, rajta vérrel szennyezett csontdarabok hevertek. A fekvőalkalmatosságon húsnak tűnő anyagot észleltek, a beleágyazódott söréttel és lőszerrel. A bűnügyi technikus fakó arccal, egykedvűen csattogtatta a fényképezőgépét, azután nekilátott az ujjnyomok rögzítésének. A többiek ezalatt a lakás más helyiségeiben matattak. Ennél már láttak megdöbbentőbb helyszínt, nem is egyet, ám most igazából nem értették, miért következett be az egész. Annyit hallottak csupán, hogy az asszony fenemód féltékeny természetű, de hát - vélték - ez még nem ok arra, hogy majdnem szétlőjék valakinek a fejét. Akármennyire csapodár is. A bizottság 1977. június 11-én, reggel 8 óra 40 perckor zárta le a helyszíni szemle jegyzőkönyvét. *** A szemlézők javában dolgoztak Szarvasék otthonában, miközben érdekes jelenet játszódott le a gyöngyösi kapitányság ügyeletén.- Panaszt akarok tenni... a férjem ellen! - zihálta a zilált külsejű, középkorú nő.-Most? Hajnali 2 óra 20 perckor? - hitetlenkedett az ügyeletvezető.-Igen, most, azonnal! - jelentette ki határozottan az éjszakai panaszos, és már ömlött belőle a szó: — Szarvas Lász- lóné vagyok. Panaszt kívánok tenni a férjem ellen, mivel lefekvés után engem az ágyban bántalmazott. Ügy kellett elmenekülnöm otthonról!- Kérem, nyugodjon meg, mondja el érthetőbben - figyelmeztette a rendőr.- Már az ágyban feküdtem, egyszer csak odaugrott hozzám, fojtogatni próbált, ordítozott, majd belemarkolt a hajamba, s az ágy szélibe verte a fejemet... Nem is tudom, hogyan, de valahogy sikerült kiszabadulnom, kiugrottam az ablakon és elszaladtam... (Folytatjuk) Szalay Zoltán
