Heves Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-06-07 / 184. szám

1994. augusztus 6-7., szombat - vasárnap Gyöngyös Es Körzete 5. oldal Biztatóan bontakozik a város és az M3-as autópálya programja Új kemping a Mátrában A pipishegyi gyár útjának le­vezető ága végén, a hajdani farkasmályi üzem egyik, már zölddel benött-borított bá­nyaudvarán, sziklafal előtt, erdős környezetben nyitották a nyáron a Városgondozási Rt. próba-táborát, a gyöngyösi Mátra legújabb „kempingjét”.- A kőfejtő raktárépülete, majd a városgondozók okta­tóhelye volt ez a központi há­zikó - mutatja, magyarázza teraszán a gondnok, ifj. Szoó Gyula -, amit mindenekelőtt a mostani vendégkörnek aján­lunk. A földszinti társalgó természetesen nem csak a te­tőtéri szobalakóké, hanem azoké is, akik lakókocsival érkeznek, vagy éppenséggel sátoroznak a szabadban. A „hallban” van büfé, tévé, s bi- liárdozni is lehet. A kinti tar­tózkodáshoz elektromos le­ágazásokról gondoskodtunk, külön WC- és zuhanyozócso­portot létesítettünk. A szál­láshelyek közelében több bográcsolót, nyársalót építet­tünk, kerti asztalokat állítot­tunk rönkszékekkel, s térvilá­gítással is növeltük az éjsza­kák biztonságát... Elég szép számmal betérnek hozzánk, akik a jó levegő mellett a csendet is keresik. Külföldiek is vannak már nálunk, a néme­tek, hollandok több, mint tíz napja tanyáznak itt. Szeptem­ber végén, október közepén azonban valószínűleg mégis végérvényesen bezárunk. Cé­günknek ugyanis jobb elkép­zelése akadt: löcentrumot ter­vez ide, több érdekes, izgal­mas pályával, sőt, egy további vendégszobáknak, alattuk pe­dig fegyverjavító műhelynek is helyet adó épülettel. Úgy tűnik: nagyobb a fantázia eb­ben. Talán a kempingnél is élénkebb látogatottságra szá­míthat. Hiszen ilyesfélét az érdeklődő jelenleg az egész Mátrában, s messzibb sem ta­lálhat. (-ni) A táborvezető Szoó Gyula tervekről is beszél Száguldó autómodellek sikere Európa Bajnokságon Patai tárolótelep regionális szemétnek? Gyöngyöspata önkormányzatá­nak képviselői csütörtökön rendkívüli ülésen tárgyaltak egy gyöngyösi kezdeményezésű, a város támogatásával a község­ben elképzelt regionális sze­méttároló létesítéséről. A dön­tést lakossági fórumra hagyták. Jobb helyi utak Atkár belterületén A közelmúltban befejezett gázmunkák után az úthelyreállí­tások is megtörténtek Atkáron. A Vörös Hadsereg, a Május 1., a Jókai és Attila utcák vizes makadám burkolatot kaptak. Másutt kisebb javításokat vé­geztek a kivitelezők, így gya­korlatilag kátyúmentes lett a te­lepülés megint. Az önkormány­zat mintegy kétmillió forintot költött a közlekedés feltételei­nek jobbítására. Bányász fúvósok gyöngyösi koncertje Ma, 18 órától a Petőfibányai Bányász Koncert Fúvós Zene­kar a gyöngyösi szabadtéri színpadon - a volt kertmoziban - szerepel. Ismeretlen szerző­től, Fucik-Sousatól, Hans Kli- menttöl, Albert W. Ketélbeytől, Gershwintől, Paul Ankatól, Pe­rez Pradótól és Hanoid Ko- laschtól ifj. Jakkel Mihály kar­nagy vezényletével ad elő szer­zeményeket az együttes. Községi konyha az oroszi lakodalmakhoz Gyöngyösorosziban is mind több ifjú pár lakodalmát tartják a községi művelődési házban. Az önkormányzat a rendezvé­nyek még jobb kiszolgálására külön konyhát is építtet a kul- túrcentrum udvarán. Az elma­radhatatlan kemencével is ellá­tott létesítményt még e hónap­ban befejezik, s ősztől már használhatják a vendégek min­den bizonnyal osztatlan meg­elégedésére. Új presszó épül Gyönygyöstarjánban Gyöngyöstarján központjában vállalkozók építenek új pavi­lonsort. A hentes és cukrász után fodrász készül további üz­letet nyitni, s még az idén presszó nyílik 104 négyzetmé­teren. Egyre elviselhetetlenebb, már-már kibírhatatlan a Gyön­gyösön átmenő, hallatlanul za­jos, büdös, nagy gépjárműfor­galom. A 3-as számú főút átve­zető szakasza miatt sokakban felvetődik a kérdés, hogy mikor lesz az első „kapavágás” az M3-as autópálya várost elke­rülő szakaszának építésénél, s mennyiben érinti ez megyénk közúthálózatát. Elsőként Tesléri Lászlót, a Heves Megyei Közlekedési Fel­ügyelet főtanácsosát, az egyik engedélyező hatóság képviselő­jét kérdeztük.- Az UVATERV által elké­szített eredeti dokumentációnak - ez a koncessziós pályázat alapja - az engedélyezése a tel­jes megyei szakaszra megtör­tént - válaszolta. - Jelenleg jogerős az építési engedély, de ha a koncesszor módosít, akkor egy újabb eljárásra lesz szük­ség, ami 140 különböző léte­sítményre, például földutak megszüntetésére, újak megnyi­tására, országos, mezőgazda- sági és önkormányzati utak korrekciójára vonatkozhat.-Ilyenformán belátható időn belül egyáltalán folytatódik-e az autópálya építése Gyöngyös­Gyöngyösön és környéken is ismertek Tóth József gyöngyös- solymosi vállalkozó pékárui. Amikor ott jártam a sütödében, a tisztaságtól ragyogó, olasz gyártmányú elektromos ke­mencék és dagasztógépek vár­ták ismét a kovászolt tésztát, hogy reggel újabb friss házi ke­nyér és péksütemény kerüljön a fogyasztók asztalára.- Hogyan kezdődött a vállal­kozása? — A mesterséget édesapám­tól tanultam még Törökszent- miklóson - mondta. - Fiatalon, 1956-ban kezdtem a szakmát. Dolgoztam a Mátravidéki, majd a Heves Megyei Sütőipari Vál­lalat karácsondi, gyöngyöspa­tai, galyatetői pékségeiben. A műhelytitkokat öreg pékektől - Berta Jenőtől, Nagy Lászlótól, Farkas Istvántól és Gulyás La­jostól - sajátítottam el. Voltam üzemvezető, sőt a gyöngyösi részleg igazgatója is. Ekkor ke­vesebbet kerestem, mint a da- gasztók. Pedig szükségem lett volna a pénzre, mivel a lányo­mat 1984-ben felvették a Ze­neművészeti Főiskolára, amely megnövelte a kiadásainkat. Fi­zetésemelést kértem, de nem kaptam. Szerencsémre, lehető­ség nyílt a vállalkozásra, mivel a vállalat ekkor kezdte bérbe­adni a vidéki üzemeit. így dön­töttem hát, hogy kiveszem ma­gamnak az apci telepet. Az em­bereket megtartottam és a fele­ségemmel éjjel-nappal dolgoz­től? - érdeklődtünk Szabó La­jostól, az Egri Közúti Igazgató­ság vezetőjétől.- Szeptemberben lesz el­döntve, hogy a külföldi cégek közül melyik a nyerő, és az év végéig valószínűleg megkötjük a szerződéseket is. Egyszóval, ha minden jól megy, talán már jövőre indulhat a kivitelezés. Jelenleg csupán a régészeti fel­tárások vannak folyamatban Ludas és Nagy füg ed térségében.- Van-e valami lényeges vál­tozás a Gyöngyöst érintő nyomvonalon?- Nincs. A déli nyomvonalat fogadták el - folytatta Szabó Lajos. - Gyöngyöst érintően a 24-es számú főút várost Kelet­ről kihagyó, Sárhegy alatti sza­kasza épül majd meg, mint el­kerülő útpálya. Ez az M3-as adácsi csomópontjából indul ki, s mintegy 6,5 kilométer hosszú, megközelítően egymilliárd fo­rint kivitelezési költségű. A je­lenlegi 3-as számú főutat ke­resztezi külön szinttel és a gyöngyösi főiskola tangazda­ságánál tér vissza a 24-esbe, te­hermentesítve ezzel Gyöngyöst és a Mátra forgalmát.- Amennyiben megvalósul az autópálya, akkor a meglévő tunk, amelynek eredményeként 1988-ban sikerült a gyöngyös- solymosi családi házunk mel­lett felépített saját péküzemet is beindítanunk. Felvettem még két dolgozót, vásároltam egy régi dagasztógépet és egy há­ború előtti kiflisodrót. A házi kenyeret Gyöngyösön eleinte a Mezőgazdasági Szakközépis­kola előtt árultam, mert nem volt üzletem. Pedig hihetetlen: már Gödöllőről is rendszeresen jártak hozzám kenyérért.- Ma a legmodernebb gé­pekkel és technológiával dol­goznak. Hogyan sikerült a fej­lesztést megvalósítani?- A Postabanktól 4,4 millió forintos japán hitelt vettem fel. A bank szakembereitől minden támogatást megkaptam. Olyan üzemet tudtam létesíteni, hogy a vállalkozni szándékozó pékek az ország minden részéből fel­keresnek és megtekintik az olasz gyártmányú kemencéi­met, gépeimet. Az új technoló­giával párhuzamosan bővítettük a választékot és az üzlethálóza­tot is. Jelenleg már négy üzle­tünkben - Gyöngyössolymo- son, Gyöngyösön a Kócsag úton, a belvárosi és a nyolcva­nas piacokon - áruljuk a fehér kenyeret 45 forintért, a házit 50-ért, a bajorrozst pedig simán és lenmagosan 30 forintért. Míg mellettük háromféle kiflit, tú­rós- és ízestáskát, mákos és di­ósbúrt, kakaós csigát is vásá­rolhatnak a fogyasztók. Az megyei úthálózatot ennek meg­felelően fejlesztjük - mondta Bocsi István, az Egri Közúti Igazgatóság építési osztályve­zető főmérnöke. — Erre készü­lünk. Az autópályához csatla­kozó 21-es útra megvannak a négy-nyomsávos tervek, csak úgy, mint a már említett 24-es út Gyöngyöst elkerülő szaka­szára, a 33-as, 3-as és a 25-ös út 4 nyomsávosítására. — A Halmajugra melletti kül­színi lignitbánya bővítésére gondoltak-e? - tudakoltuk még Bocsi Istvántól.- Igen. Amennyiben tovább terjeszkedik a bánya, úgy a meglévő 3-as út - ami majdan 30-as lesz — korrekcióját kell megvalósítani. Erre az újpesti tervezők már három variációt is hoztak, amelyet beilleszhetünk igazgatóságunk forgalmi rend­jébe. Mit lehet a közutasok részé­ről még hozzátenni a hallottak­hoz? — Reménykedjünk, hogy 1995-ben valóban beindul az M3-as autópálya további épí­tése, és az új kormány az eddi­gieknél sokkal nagyobb lendü­letet ad a programnak. Korcsog Béla üzemben most már heten dol­gozunk éjszakai műszakban, amit anyagilag megfizetni szinte lehetetlen.- Az utóbbi években többször emelkedett a kenyér ára. A „Tóth-kenyér” éveken keresztül a régi áron kapható. Hogyan tudja ezt megvalósítani?- Csak úgy, hogy kezdetben kevesebb volt a hasznom. A pi­acot meg akartam tartani, sőt- bővíteni, ami sikerült is. A vá­laszték szélesítésével és a mi­nőség javításával ellensúlyoz­tam a veszteséget, mivel növe­kedett a vásárlóim köre s a pé­káruk kereslete. A minőségre nagyon vigyázok, s a lisztet mindig azonos helyekről szer­zem be. Hagyományos kovász- szál dolgozunk, nem alkalmaz­zuk a lisztdúsítót és a térfogat­növelő vegyszereket, mert vi­gyázunk a vásárlók egészsé- gére.- Az idén jó és bőséges búza­termés volt. Véleménye szerint milyen hatással lesz ez az árakra?- Szerintem, törvényszerű lenne, hogy a kenyér ára csök­kenjen. Az alapanyagot már most egy forinttal olcsóbban kaptam. Remélem, hogy érvé­nyesülnek a piaci törvények és a kínálat növekedésével nem emelkednek majd az árak. Ha olcsóbban kapjuk az alapanya­gokat, akkor természetesen az árakat is csökkenteni tudjuk. Horváth Mihály Az elmúlt hét végén került sor a körpályás sebességi autómodel­lek Európa Bajnokságára, ame­lyen a magyar színeket négyen képviselékt: a kaposvári Bog­dán Endre és Tamasoczky Mi­hály mellett Dobrocsi Gábor és Zsarnóczky László, az egri Berva Modellező Klub gyön­gyösi szakosztályának tagjai. A megyebeliek - gyöngyö­siek - ezúttal is kitettek magu­kért; igazán szépen szerepeltek! Az ÍJ) köbcentiméteres kategó­riában Dobrocsi - óránkénti 239,2 kilométeres sebességgel 34 indulóból a 17. lett, s új or­szágos csúcsot állított. A 2,5 köbcentiméteres modellek ver­senyében Dobrocsi további or­szágos csúccsal örvendeztette meg rajongóit, miután 262,87 kilométeres sebesség mellett 29 társa közül tizedikként végzett. Ugyanekkor az ötköbcenti­seknél 18 versenyző közül he­tedik lett Zsarnóczky, akinek mini autója ezúttal 276,81 ki­lométeres gyorsasággal szágul­dott a pályán. Teljesítménye szintén országos rekord! Míg a tízköbcentiméteresek összecsa­pásán a 29 próbálkozóból a 18. helyre került Zsarnóczky az óránként 276,6 kilométeres se­bességű autócskájával. így a magyarok a 12 csapat­ból ötödikként zárhatták az Eu­rópa Bajnokságot. A nemzeti színeinket képvi­selt versenyzők szivet melen­gető újabb sikereiben támoga­tóiknak is jelentős szerepük van. Önzetlen segítségükért szívesen tolmácsoljuk a köszö- netet.Egyben pedig biztatjuk is az áldozatvállalókat a további patronálásra, szponzorálásra: mert megéri! Gál Anikó Illatozó cipók között, Gyöngyösolymoson Több fejlesztéssel korszerűbb lett a gyöngyösi szövetkezeti SERKÖV-telep A Gyöngyösről kivezető 3-as út mellett található a Mátra Kin­cse Szövetkezet sertéstelepe, amelynek az értékesítése még mindig a „levegőben lóg”. Devecseri Gábor telepveze­tőtől megtudtuk, hogy az első félév üzleti tervét sikeresen zár­ták. Nagyobb figyelmet fordí­tottak a hízósertések helyi fel­dolgozására. A 4300 hízósertés mintegy kétharmada kerül a te­lep vágóhídjára. Ezért is történt annak korszerűsítése. Új hűtőkamrával bővítették, így a tároló kapacitásásuk megduplázódott. Vásároltak egy bőrkézőgépet és befejezés előtt áll a zsírcsomagolási technológia korszerűsítése is. A hústermékeik egy részét a saját diszkont-boltjukban érté­kesítik, de ellátják az AROMA-üzleteket, az egyes mátrai üdülőket és szállítanak Aldebröre, Feldebröre, Verpe- létre is árút. A korszerű, gyors fuvarozás érdekében vásárolták egymillió 600 ezer forintért ve­gyeshasználatú gépkocsijukat. Az idén nem „hullámzott” az élősertések ára, gyakorlatilag a felvásárlás kilogrammonként 102 forint alá nem került. Ami a takarmányozást illeti - tájékoztatott még a telepve­zető -, az idei jó termés követ­keztében olcsóbb lett az alap- takarmányok (búza, árpa) be-, szerzése, amely előreláthatólag csökkenti a termelési költsége­ket is, mert azokat a saját keve­rőüzemükben dolgozzák fel. Ugyanakkor elkeserítő, hogy március 25-től emelkedtek az állategészségügyi költségek, ezen belül az állatorvosi vizsgá­lat dijai. Jelenleg egy sertés le­vágása a húsvizsgálati árak emelkedése miatt 180-200 fo­rinttal kerül többe. Ezt a költségnövekedést - mint jelezték - a termelők már nem tudják elszámolni, így a drágulás végül is a vásárlók zsebét terheli. Nincs gond a hízósertések pótlásával. Havonkénti átlag­ban a malacszaporulat eléri a 800-900 darabot. A júliusban pedig egyenesen rekord szüle­tett: ezer egészséges malaccal szaporodott a telep sertésállo­mánya - tudtuk meg Devecseri Gábornétól, a telep tenyésztési vezetőjétől, beszélgetésünk be­fejezéseként. H. M. Tovatűnt, szép emlékű, nyári játékaink Gyöngyösi gyermekkoromban - legalábbis a zsengébben — a bicikli is meglehetősen ritka­ságszámba ment, motorkerék­pár pedig legfeljebb a tehető­sebb felnőttek szórakozásai­hoz jutott. Nekünk a sokkal egyszerűbbekkel is be kellett érnünk. Az már a szerencsé­sebbek közé tartozott, akinek „gurigája”, netán csapágyke- rekes „rollerje” is akadt. A gurigázáshoz - kereke­zéshez - a háborúban szétlőtt, kiégett roncstankokból lehetett a legfőbb kelléket megsze­rezni. Lapos fogaskerekek vol­tak ezek 30-40 centiméteres átmérőkkel. Belső vagy külső fogazással. Az előbbi volt az „igazi”, mert a - jobbára csak drótból formált - tolóval ezt lehetett könnyebben irányítani. Közvetlenül, persze, csak az ügyesebbeknek sikerült az egyiket és a másikat is meg­szerezniük. Akinek nem volt módja erre, csupán cserélhe­tett. Mondjuk „laskáért”, ami egy külön játékhoz tartozott. Kiürült cipőpasztás dobozokat lapítottunk össze e passziónk­hoz, s az erősebb „ütővel” iparkodtunk felfordítani a töb­bit. Értéke volt valamennyi márkának, s eszerint számol­gattuk mindig az eredményt. A gurigázás azonban érde­kesebb volt. Ha csaptunk is vele zajt, nem hallhattuk az ablakokból a tiltakozást, a szi­dást, mint a laskázásért. Mire észrevették bennünket, már messze jártunk! A rollerezés sikeredett talán a leghangosabbra a Petőfi utca aszfaltján, bizony a mi fülein­ket is bántotta. Ám szívesen szembenéztünk e kellemetlen­séggel, mert kétségkívül na­gyobb volt az öröm, ami mel­lette jutott, Szélsebesen szá­guldoztunk a csapágyakon, „oldalkocsi” esetében ket- ten-hárman is. Oldalkocsit - ládát - az toldhatott a hagyományos jár­gány mellé, akinek harmadik csapágy is kerülközött. Ő volt a legirigyeltebb közöttünk! A bosszankodóbb felnőtt is min­dig megbámulta, s talán sóvá­rogta, mivel neki nem jutott a hasonló élvezetből. Sokszor eszembe jutnak ezek az egyszerűségek, kivált­képpen nyaranta. S sajnálom miattuk a mountain-bike-ok világában nevelkedő, a tévék­hez, számítógépekhez lánco­lódott mai szobai vakációzó- zókat, akik talán hírből sem ismerik régi nyaraink örömeit. Gy. Gy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents