Heves Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-04 / 182. szám
V 6. oldal Horizont 1994. augusztus 4., csütörtök „A lélekvesztőn is lehet élni”- Kacsó Sándor példamutatása A reményt mindig éltetni kell valakinek. A hitet mindig erősíteni kell azokban, akiket hatalmába kerített a csüggedés, olykor éppen a kétségbeesés. Szerencséje a magyarnak, hogy sokszor, nagy szükségben, szinte az ismeretlenség homályából emelkednek ki határozott, gerinces egyéniségek, akik saját, kicsinyes érdekeiket alá tudják rendelni a nagyobb közösségek érdekeinek, elvárásainak. Több mint félévszázaddal ezelőtt, az emlékezetes Bécsi Döntés után, amikor Erdélyt a zöld asztalnál kirajzolt határral vágták kettőbe, emberek és sorsok százezrei álltak keresz- tút előtt. A magyarok egy részét (északon) a határtalan öröm, a szinte álomnak tűnő várakozás töltötte el, délen meg százezrek sírtak, zokogtak, szorongtak a szinte kilátástalan jövőt előrevetítve. Édesapám a felszabadulás előtt álló Kolozsvártól alig 30 kilométerre délre könnyes szemmel és a vasutaskollegák társaságában felhajtott fél liter bortól kissé megszédülve tért haza, lemosta a mozdonyok füstjét, kormát magáról, bekapott valamit, és szinte szó nélkül dobta ágyba magát, én meg - szokásos mozdulattal - készültem zakója belső zsebéből „kilopni” az újságot. A már ismert kolozsvári Jó Estét! helyett egy másik lap pihent előttem, amelyet korábban még soha sem láttam. Betűre éhesen kaptam utána: Brassói Lapok - ez állt a fejlécen, s alatta egy ráadás-információ: „Szerkeszti: Kacsó Sándor”. Ugorva egyet, most hadd mondjam el: Kacsó Sándor nemcsak újságíróként, de szépíróként is jeleskedett. Lélekvesztőn című elbeszélésében szívetszorítóbban is kifejezi akkor érzéseit. így ír: „Aki a lelki szenvedés elöl menekül, az is nem az életét félti-e? Ha pedig valaki túlságosan félti az életét, az már nem is lehet hős, mert nem tud hősiesen megharcolni azért, amit félt. Le kell hát gyűrni ezt a vad • menekülési vágyat, ezt a ke- ' serves fojtogató szorongást, ezt az emberhez méltatlan belső megriadást, amely anélkül félti az életet, hogy küzdeni kívánna érte...” Visszatérve a vezércikkre, hát elejétől végig, talán háromszor is elolvastam, s azóta bármikor is találkozom Kacsó Sándor nevével, ez a határozott, utasításszámba menő üzenet futott át tudatomon. Most is, amikor a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének a közleményét olvastam, amely tudtunkra adta, hogy Kacsó Sándort - post mortem - az Egyesület életműdíjjal tüntették ki. De ki is volt tulajdonképpen Kacsó Sándor? Nyárádmenti születésű, akkortájt Brassóban újságíróskodó, csökönyös alkatú magyar. Ha élne, akkor már túllépte volna 92. évét. Népe sorsa iránt mélyen elkötelezett újságíró volt, aki olyan viharos időszakokban, amikor az újságírónak távolról sem lehetett csendes álma, hiszen bármikor, éjjel is dörömbölhettek az ajtaján, hogy bátorságáért „elszámoltatásra” vigyék. Az újságíráson kívül a szépírásban is jeleskedett. S mindezeken kívül - élete egy szakaszában - közéleti ember és harcos politikus is volt, ugyancsak sorstársai, az erdélyi magyarok küzdelmét segítve, támogatva, mindaddig, amig el nem hallgattatták, s míg meg nem ismertették vele az intemálótáborok és a börtönök dohos, véres birodalmát. Ami hosszas és tartalmas újságírói tevékenységét illeti, a visszaemlékezéseit tartalmazó Nehéz szagú iszap felett című kötetében így ír: „írtam cikkeket, vezércikkeket a magunk belső kisebbségi problémáiról, mert a lapnak, amely eltartott bennünket, naponta meg kellett jelennie. Ezekben a vezércikkekben van tehát az én személyes életem, a kisebbségi történésekből is annyi, amennyi az én életembe belefért." Újságírói és irodalmi munkásságában egyaránt megtalálható vezérelve, amelyet - vele együtt - megannyi magyar értelmiségi hirdetett ebben az évszázadban, s amelyre oly ritkán és oly vérszegényen érkezett visszajelzés a román értelmiség soraiból, hogy ez már-már ijesztő volt. Kacsó Sándor az emlékezetes 1937-es Vásárhelyi Találkozón József Attila szellemében hirdeti meg a dunai népek összefogását: „ Valljuk, hogy a dunamenti kis népeknek egymás mellé kell állniuk, ha egyáltalán a saját lábukra akarnak állni. Valljuk, hogy ennek a magasabbrendü politikai eszménynek érdekében közösen kell felvonulniuk, ha nem akarnak továbbra is csak színesítőanyag vagy éppen ürügy lenni más államok egymás közötti osztozkodásában.” A szépíróként is jeleskedő Kacsó Sándor problémafelvetésében, stílusában, nyelvezetében nem követte kortársait, Tamási Aront és Nyírő Józsefet. Nem a góbéskodó-ravaszkodó, kedélyeskedő, a harcról kénytelen-kelletlen lemondó íróként ismertük meg, hanem egy olyan tollforgató ember állt előttünk, aki küzdeni, kitartani és - ha lehetett - győzni tanította népét. Vakvágányon című regényében a kisebbségi lét keresztmetszetét adja. Megjelenésekor, tehát a 30-as években, kevés bátrabb írást olvashattunk e hazában. Regényeiben, elbeszéléseiben, karcolataiban, épp úgy, mint egész életművében szüntelenül és engesztelhetetlenül vádol és Ítélkezik. Szerinte, s ezt többször is aláhúzta: „Minden megúszott tragdéia csak elhalasztott tragédia.” De azért nem néz mindent oly erősen sötét szemüvegen át. A Lélekvesztőn utóiratában így fogalmaz: „Most, amikor az utolsó sorokat írom, csend van és szinte-szinte tavaszo- dik. Elégedettséget érzek. A lélekvesztőn is lehet élni, ha kell. S azért nem éppen tartalmatlan ez az élet sem! ... Nagy eredmény ez. Annak érzem. És hálás is vagyok érte. Most kezdem érteni az embert. Az embert, aki bennem is lakik.” Talán sokat idézgetek, de tény az, hogy Kacsónak annyi lélekhez szóló „aranymondása” van, hogy összegyűjtéséből különösen szép, szív- hez-lélekhez szóló, embert felemelő könyvet lehetne szerkeszteni. Személyes találkozásunkkor - mily szép emlék! - meghallgatott, replikázott, tanácsokat adott, s valami ilyesmit is mondott: „Ti, újságírók néha elfelejtitek, hogy hús-vér olvasókhoz szóltok. Nem tudtok harcolni, küzdeni, ha kell verekedni a ti és az olvasótábor igazáért!” Befejezésül hadd térjek vissza egyik novellahőséhez, akivel - üzenetképpen - ezeket mondatja el: „Itt hagyom nektek a búsulás országát mindenestől... Csak éppen a búsulást akarom elvinni közü- letek, hogy ezután több virágot teremjenek a dombok, s több kacagás keljen ki a szívetek alatt... Fenyőket vágjatok, sokat, tízet és húszat is, hogy az Olt vizére ereszthessük koporsónak, mert azzal akarom elszállítani azt, amiben a búsu- lásotok gyökeredzik." Sokáig méltatlanul mellőzte, „vakvágányra” terelte, megkínozta, megalázta az élet Kacsó Sándort, akinek életműdíja a messzeségből, az idő távolából üzen. De ugyanbizony meghallja-e, érzékeli-e valahol az Örökkévalóságban? Okos György A Ruby Cairo című kalandfilmet az egri Kertmoziban láthatják E heti film- és videopremierek Menekülés Absolomból A naptár 2022-öt mutat. Ebben az időben a XXI. század egyik lehető legbiztonságosabb börtönében sínylődik Robbins (Ray Liotta), az egykori híres és rendkívül kemény kommandós, aki egy összetűzés során megölte őrült feljebbvalóját. Miután a jól őrzött szuperbörtön parancsnoka meggyőződik a fogságban is kemény Robbins kezelhetetlenségéről, elhatározza, hogy a lehető leggyorsabban megszabadul tőle. Ezért úgy dönt, hogy a „kényelmetlen” rabot Abso- lomba, az óceán egyik távoli, rejtett szigetére száműzi, ahonnan ember még nem került ki élve. Robbinst ez a tény sem töri le, kemény elhatározása, hogy életben akar maradni, és ezért mindenre képes. A kőkemény, fordulatos sci-fi akciófilmet az egri Uránia mozi mutatja be. Ruby Cairo Bessie hűséges feleség, és három gyermekét szinte egyedül nevelő anya. Férje jóképű pilóta, aki sokat van távol a családjától, mert gépére maga szervezi a fuvarokat. Életük drámai fordulatot vesz, amikor hírét hozzák, hogy Johnny glépe kényszerleszállás közben kigyulladt, ő pedig bennégett. Bessie Veracruzba megy, hogy eltemesse a férjét. Itt azonban kiderül, hogy Johnny kettős életet élt... És Bessie elindul, hogy kiderítse férje titokzatos énjének a történetét. Megtudja, hogy Johnny él, találkoznak is, de a töténet még sok váratlan izgalmat rejt magában... A romantikus kalandfilmet az egri Kertmozi mutatja be. A halál neve Caliph Wiebur Smith bestsellerének rendkívül látványos és izgalmas filmváltozata. Peter Stride (Roy Scheider) ezredes CIA-ügynököt kizárják alakulatából, és egy titokzatos múltó gyönyörű asszonynak kezd el dolgozni. Elrabolják Peter lányát, s a gyanú a milli- mosnőre terelődik. A férfi volt kollégái segítségét kéri, s egyre inkább úgy tűnik, hogy a veszélyes terrorista, Magda-Peter azonban olyan összefüggéseket is felismer, amelyek után személyesen is találkoznak a terroristával... A kitűnő, izgalmas film kazettája megtalálható az egri Vi- deotop videotékában. Vízi-tanács: csónakbeszálló, motorszállító A vízi sportok kedvelői is jó hasznát vehetik az ezermesterkedésnek és néhány egyszerű, olcsó, saját kezűleg is elkészíthető szerkezetnek. Csónakázás közben nem ritka, hogy megreped, eltörik az evező szára, ami különösen hosszabb vizitúra alkalmával kellemetlen. Ezért célszerű mindig kéznél tartani a reparáláshoz szükséges eszközt: egy 20-30 centiméter hosszú, vékony falu alumínium-, rézvagy vascsövet. Átmérője legyen valamivel nagyobb, mint az evező bőrözés körüli, törékeny része. Ha azután a baleset bekövetkezik, a csövet fölhúzhatjuk a szárra, a törés fölé; legfeljebb a bőrözést kell egy kicsit megbontani. Ha pedig a cső "kotyog", leukoplaszttal csavarjuk körül a nyelet - a beteg lapáttal nyugodtan hajthatjuk tovább a csónakot. Hullámokat kavaró, szeles időben különösen az idősebb, testesebb utasoknak meglehetősen nehéz a borulás veszélye nélkül beszállni a stéghez állított csónakba. Megkönnyíti a be- és kiszállást egy egyszerű csővázas lépcsőszerkezet, amely a felső lépcsőfoknál csuklós megoldású; így akár a csónak aljáig is leengedhető. A nem nehéz alkalmatosság az indulást-érkezést követően könnyen a partra emelhető. A motorcsónakázás egyik fárasztó, terhes mozzanata a motor hurcolászása. Egy aránylag könnyen elkészíthető hordókocsival - amely egyben motorbak is - a "fuvarozás" köny- nyű műveletté tehető. Anyaga 1/2—3/4 colos acélcső, amelyet melegítve hajlítunk a megadott alakra. Két végét kifelé hajlítjuk, erre kerül a két kerék csapágya, sasszöggel biztosítva. A támasztó lábakat külön darabból hajlítsuk, s úgy hegesszük föl, hogy álló helyzetben is biztos legyen a motor stabil tárolása. A motortartó keresztdeszkát egycolos keményfából vágjuk ki. A csővázat oldalról átfúrjuk, s 2-2,kb. 10 mm-es csavarral erősítjük a váz közé. A kerekek targonca-kerekek; ha a csapágy belső átmérője nagyobb a cső külső átmérőjénél, persellyel béleljük ki. (FEB) Óbudai diáksziget: az idén is Eurowoodstock Világviszonylatban is minden idők egyik legnagyobb és legizgalmasabb zenei és művészeti fesztiváljának és ugyanakkor legolcsóbb nyaralásának ígérkezik az idei, második Diáksziget az Óbudai-szigeten, augusztus 18-25. között. Az Óbudai Diáksziget '94. ad otthont az idén az Eurowoodstock igen változatosnak és gazdagnak ígérkező programjának. Ennek keretében - mint a rendezők bejelentették - minden este világhírű előadók lépnek fel, akik közül nem egy a legendás, 1969-es Woodstocki Fesztivál eredeti résztvevője volt... Mindezek ellenére a „Világ- egyetemisták Találkozójá” -nak szervezői ragaszkodnak a tavalyi, páratlanul barátságos belépőjegy-árakhoz, a költségek nagy részét támogatóktól és reklámbevételekből fedezik. A részletes program - 350 koncert minden műfaj hazai élvonalából, valamint külföldi előadók, színházak, perfor- mance-fesztivál, moziprogramok, játékok, cirkusz, gyermekprogramok, sportesemények - hamarosan megjelenik, addig is, kedvcsinálóként hadd álljon itt a külföldi sztárfellépők névsora: a Blood, Sweat and Tears; Eric Burdon (Animals); Leslie Mandok's People lemezbemutató világsztárokkal és a Jethro Tull; a Jefferson Starship; a grandmothers of Invention „Frank Zappata zenekara); Alvin Lee (Ten Years After) és a Byrds. A Diáksziget-Eurowoods- tock értékét emeli, hogy számos olyan színvonalas fesztivál, amely az elmúlt években önmagában is sikeresen zajlott le Magyarországon, szintén itt zajlik majd: a Hungarian Monsters of rock-fesztivál, a Drum-fesztivál, az ír-kelta zenei nap, mi több: a hagyományos pécsi Bluesfesztivál is. A tavalyi kettővel szemben idén nyolc színpadon zajlanak majd a zenei események. A két nagyszínpadon déltől éjjel tizenegyig lesznek koncertek, az egyiken a külföldi sztárfellépő zárja a sort. A nagyszínpadokon műfajok szerint lépnek föl a zenekarok, egyiken a rock- és az alternatív, a másikon pedig a blues-, a jazz- és a folkzene kiválóságai. Ezután kezdődnek a koncertek a hat klubszínpadon, melyek mindegyikét három neves, sajátos hangulatú hazai zenei klub látja el programmal és büfével. Néhány, a Szigetre kitelepülő, népszerű klubok közül: Bahnhof, Jazz Café, a szegedi Jazz Kocsma, Night Oil, Nincs Pardon, Open Doors, a szentendrei Dalmát Pince, a miskolci Vian, az E-Klub, a Freddy's, a szentesi Grafitti, a Razzia, a pécsi Rák, a szarvasi Zebra Klub, a békéscsabai Ifi Casino, valamint a HÁZ Török- szentmiklósról. Sajátos színfoltot jelent majd az ír kocsma, ahol főleg akkusz- tikus kelta-ír zenét hallgatha- nak a szigetlakok. Gazdag etno-folk-world music választékot is találnak idén az érdeklődők, igazi táncházi hangulat várja majd őket. Ä jazz-fanok sem szűkölködnek majd az Eurowoods- tock-on, amely, mint az eddigiekből is talán kivehetővé vált, neve ellenére nemcsak rockesemény - mind ahogy a Diáksziget sem csak - diákrendezvény, hiszen „felnőttebbek” és egész családok is szép számmal látogatták már tavaly is... Természetesen az idén is hajnalig tartanak majd az értékes, ritka és izgalmas filmek vetítései a hatalmas szabadtéri moziban, a program összállítá- sában ezúttal Réz András is közreműködött. Ezen túl többféle egyidejű videoprogram közül is válogathatnak majd a szigetlakok. Lesz cirkusz, tűzijáték, gyerekprogramok, számos speciális esemény, mint amilyen tavaly a jégkunyhóépítés vagy a kincs- vadásazt volt, ezen kívül változatos sportesemények és vetélkedők. A tavalyihoz képest emeld- kedik a higiénés ellátás: zuhanyzósátrak is lesznek majd. rp ff • • / a 'a Tuzijatek - hullámfürdővel Az augusztus 20-i tűzijátékot az idén akár már a Gellért-fürdő hullámmedencéjéből is megcsodálhatják az érdeklődők - jelentette be Horváth Gábor, a Fővárosi Fürdőigazgatóság vezetője, s mint mondta: a néhány hete újjáélesztett, évtizedekkel ezelőtti gyakorlat, az éjszakai fürdőzés egyre nagyobb tábort vonz a Gellért- fürdőben. Az egyelőre még csak a pénteki és szombati napokon bevezetett 500 forintos esti fürdőzést várhatóan a későbbiekben mindennapossá teszik. A hetek óta tartó nagy melegben egyre többen keresik fel Budapest 22 fürdőjét. Az elmúlt hét végén több mint 73 ezren lubickoltak a medencék hűsítő vizében.
