Heves Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-27-28 / 201. szám

4. oldal Szemtől Szembe 1994. augusztus 27-28., szombat - vasárnap Átélés... (Fotó: Kaposi Tamás) Szeptemberben emelt nyugdíjak A kormány az országgyűlés határozatának végrehajtására szeptember 1-jei hatállyal intézkedett a nyugellátások összegé­nek emeléséről. A rendelkezés alapján az ősz első hónapjában több mint 2 millió nyugdíjas részesül 8 százalékos nyugdíjeme­lésben. Az érintettek köréről illetve az őket megillető emelés mér­tékéről adott bővebb tájékozta­tást dr. Tamási Judit, a Nyug­díjbiztosítási Önkormányzat nyugdíjjogi és országos szaki­gazgatási főosztályának helyet­tes vezetője.- A kormányrendelet alapján ez év szeptember elsejétől 8 százalékkal kötelezően kell emelni az 1994. január 1—je előtt megállapított öregségi (a bányászati és előnyugdíjat, a korengedményes, valamint az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját is !), a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjat, a bal­eseti járadékot, az árvaellátást, az özvegyi és szülői nyugdíjat, a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi és munkaképte­lenségi járadékát, a szakszövet­kezeti tagok növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékát valamint az özvegyi és a növelt összegű özvegyi já­radékokat. Szeptember elsejétől az elő­zőekkel azonos mértékben azo­kat a hozzátartozói nyugellátá­sokat is emelni kell, amelyeket 1993.december 31-e után, de még 1994. szeptember elsejét megelőzően állapítottak meg. Áz 1993. december 31- ét kö­vetően újból megállapított nyugdíjakat, valamint azokat, amelyeknek mértékét az átme­neti illetve a rendszeres szociá­lis járadék megszüntetését kö­vető naptól állapítanak meg - a megszüntetett ellátás időpontját alapul véve - szintén 8 száza­lékkal emelik. Az emelések mértéke az öregségi és a rokkantsági tel­jes-, valamint a baleseti rok­kantsági nyugdíjnál havi 800 forintnál nem lehet kevesebb, 2800 forintot azonban nem ha­ladhatja meg. Az öregségi és a rokkantsági résznyugdíjak, va­lamint az özvegyi és a szülői nyugdíjak havi 1500, az árvael­látás, a baleseti, illetve szövet­kezeti járadékok pedig maxi­mum ezer forinttal emelhetők. Nem változik viszont a mini­mális öregségi nyugdíj összege, amely továbbra is 7480 forint. Az az özvegy, aki egyesített (özvegyi + saját jogú nyugdíj) nyugellátásra jogosult, szep­tembertől 13.100 forinttal szá­molhat. Az emelt összegű nyugdíja­kat az érintettek első alkalom­mal a szeptember 15—i nyug­díjkézbesítések alkalmával ve­hetik kézhez. R.P.Á. (Ferenczy Europress) Nyílt levél Gáli Lászlóhoz a kritikus kötelességéről és felelősségéről A Hírlap augusztus 13-14-ei számában, annak 9. oldalán Helyzetelemzés - válasz Farkas Andrásnak címmel Gáli László igazgató-főrendező bemozdult arra a színházi előzetesemre, amit az augusztus 2-ai lap­számban mertem elkövetni. Amely írás a Gárdonyi Géza Színházra vonatkozóan követ­keztetéseket is tartalmazna, „amelyek tartalmukban pontat­lanok, eredetükben alulinfor­máltak, és hatásukkal erkölcsi kárt okoznak a színház vezeté­sének, társulatának, valamint a színház és közönsége kapcsola­tának. (Szép a sorrend!) Szóval: augusztus 2-a után reccsen a telefon, erélyes hang, durrban pattan: szeretnék veled beszélni. - Hol, mikor? - Itt ná­lam, esetleg máshol. - Nálad nem, nem akarok sem udvarias, sem udvariatlan lenni. - Jó. Mikor? - Egy óra múlva, sem­leges helyen. - Jó, tizenegykor, K-preszóban. - Rendben. Mindketten kínosan ponto­sak vagyunk. Gáli rögtön a tárgyra tér. És mondja. A mo­nológot olykor megszakítom, nem védekezem, nem támadom őt, hagyom, ő kérte ezt a talál­kozást, sorolja el amit akar. A monológ rám hosszabbodik, ismétlések is csúsznak bele, hagyom. Amikor eljut az audia­tur et altera pars-ig, én is fész­kelődön!. Az sem tesz jót tü­relmemnek, amikor emlegeti, mennyit ártok én ezzel az írás­sal a színháznak. Még nem szó­lalok meg. Egy óra hossza után újat már nem hallok - kifekteti mind, ami a lapban most, au­gusztus 13-14-én megjelent. Akkor kifejeztem magamat ért­hetően: a színházhoz valamit értek, a sajtótörvényt némileg ismerem, az etikát sem az utca­sarkon vagy a mentőautóban gyömöszölték belém. Nekem mennem kell - mondtam, meg­beszélésem van. (Tényleg.) A rám vigyázó-figyelő em­beri arcból nem az öröm párája csapott fel. Tudtam, nem nyug­szik meg, nem nyugodhatott meg attól, amit pár szóban ösz- szefoglaltam. Ismertem a szín­házat, a rendezőket (1940. óta járok ilyen intézményekbe, a hátsó bejáraton át is), borítékol­tam a választ már másnap, be­tettem a szerkesztőségi íróasz­talom fiókjába. Ott, ahol való­ban két minőségben, jogtaná­csosként és megbízásos alapon újságíróként is dolgozom. A borítékolt válasz az elképzelt igazgatói-főrendezői kifaka- dásra szóról-szóra ennyi: „Kedves Igazgató Úr! Kedves Barátom az Úrban! Felindultál néhány monda­tomon. Ezeket korábban üze­netként, élőszóban eljuttattam volna Hozzád, félreértett kímé­letből nem adták át Neked. Vagy más okból? A néző, a kritikus is bemegy a színházba. Látja, hallja ami előtte végbemegy, a játékot. A színpad, a színészek, a játék az egyetlen objektív tájékoztatás neki, magáról a színházról. Ide nem kell igazgatót meghall­gatni, hatóságokat kérdezni, je­lentéseket átböngészni, a szín­pad mindent elmond a színház­ról. A színpad mond el mindent a színházról. (Ez a második szórend jobb!) Itt nincs más altera pars! Amit vagy akit még ezen túl meg kell hallgatni Ez nem per, ez nem vita, a néző éli a színhá­zat és véleménye van. Hogy értek-e valamit a mű­fajhoz: az ötvenes években hó­napokra nyúló szakmai-szín­házi kapcsolatom támadt Ga­lamb Sándorral, (a Magyar Színháztörténet elismerten szól róla. Egyébként fickósan írtál, ön­védelemből, ezt tisztelem. Többen sejtjük milyen, jó, vagy sokkal jobb lehetne ez a szín­ház. És azt is tudjuk, most mi­lyen Haragod mennyköve ellen azzal védekezem, hogy szep­tembertől kezdve máshol kez­dek színházba járni. Nem lesz etikai kérdés, hogy a színpad helyett nem a direktor arcára néztem, és nem a főrendező szavára figyelmeztem, üdvözöl F. A.” Fegyelmezetlenségem az oka, hogy nem állok meg a képzelt írásbeli kifakadásra el­képzelt és leírt válaszomnál. Nem szeretném, ha gyávának minősítenének csak azért, mert alulinformáltságomat részlete­sebben nem akarnám kimen­teni, indokolni, tendenciáimat nem merném érzékeltetni, csak azért, mert rám reccsentett a szakma helyi első embere. Tényekről: Amikor a helyi színház nagy és kiváló barátja hiteles véleményét, ellentmon­dásokkal, olykor mellébeszélé­sekkel teli kritikáját leadja, le­adta a Hírlapnak, akkor több­ször, jogos felindulásból, a rosszul és méltatlanul kedvelt színészek védelme és értéke­lése miatt un. karakterkopfokat írtam vezető-színészekről és kevésbé vezető színházi ala­kokról. Ahogy szerintem meg­érdemelték. Ezeknek az Írások­nak a visszajelzések szerint is hatásuk volt, abban az értelem­ben is, hogy lényegesen eltér­tem azoktól az elfogultságok­tól, amikkel ezt a társulatot - szereposztás és egyéb alkal­makkal - irányítják-kezelik. Engem a statisztika nem hat meg, engem nem érdekel az utó­lagos indokolás, hogy ezt hol, miért és kik fogadták így, meg úgy. Azt tudom, mert láttam, hogy a Sulcz Sándor (És a hő­sök visszatérnek), a Békés Pál által jegyzett New Buda szín­padi kényszerszülött, hogy Vá- nya bácsi miatt, annak itt alakí­tott főhősnője miatt Csehov fo­rog a sírjában. Hogy a Svejk Já- szai-díjas kitüntetést érdemelt, az több, mint kétséges, mert másfél óráig játszotta az ismert epizódistát úgy a színpadon, hogy tőlük a főhőst nem lehe­tett észre venni. Szereposztási tévedések. Jó, rendben. Moliére óta a szín­házba a nőknek ilyen-olyan elő­jogaik vannak. Amikor a főnök kioszt-beoszt, le is oszt, fel is oszt! Ám amit patikamérlegen kell mérlegelni, kellene meg­vizsgálni, ott rádobják a má­zsára, mert akkora szelek fúj­nak innen-onnan, hogy csak a megmozdíthatatlanul súlyos tömegek, az árkolt fejű, kemé­nyen kopogó nagyságok érzé­kelhetők. Már ha akkorára nö­vesztik őket, feltupírozván a lé­tüket - valahová. Elemzéseim akadnak, nem fantomokra gon­dolok. Vád ellenem, hogy nem is­merem úgy a Tízek sorsát, mint más. Amikor lázadni akartak és a kiragasztás előtt a fogalmaz­ványukkal eljöttek hozzám Ep­res Attila és társai a plakátot szorongatva, azt ajánlottam ne­kik, ne tegyenek semmit, ma­guknak ártanak. Némelyiket lá­tom itt-ott, tévében, nem a te­hetségük miatt mentek tönkre, ha tönkre mentek. Ne higyje G. L. hogy akkor neki volt igaza. Engem díjakkal meggyőzni nem lehet. Mikor kapták, miért kapták, kiktől kapták? Papír­munka kérdése - elsősorban. Amit a színház titkárságán gyártanak. Ez is épp úgy érdek­telen nekem, mint az, hogy mit gondol a színház első embere magáról és a színházáról. Csak a színpadot kell látnom, a szí­nészeket kell hallanom, aho­gyan a Csendes László meg a Bárdos Mari a Sütő-darabban mondják az Énekek-énekéből kivett részletet, úgy, hogy az ember hátán, ott a zsöllyében végigfutott a hideg! Hol va­gyunk most attól? Szeretem a színházat, életem foglalata, amiről még válasza­dóm nem tud. Évek óta üzenek, vezető és nem vezető színé­szekkel. Senkit nem akarok kel­lemetlen helyzetbe hozni, so­kaknak panaszoltam, most is mondom. Baj van a színházzal. A látvány-Shakespere-rel, a zanzásított-megzenésített ez- zel-azzal. Tavaly a Troilus és Cressida nem ment, pedig be­vezettük istenesen Cs. Szabó László tanulmányának részleté­vel. Az írás utolsó mondata jóta­nács: Ha többet kérdeznék és kevesebbet állítanék a Gárdo­nyi Géza Színházról! Honnan jön ez a jog a vélemény-korlá­tozáshoz? Vagy ez ajánlás olyanvalakitől, aki úgy hiszi, hogy a hírlapi kioktatásba még bele lehet csepegtetni egy jó-adag lenézést is? Iám vidi alios ventos! Farkas András No comment - avagy a céltábla esete Farkas András válaszlevelében leírja, hogy szóbanforgó cikke után beszélgetésre hívtam. Igen, meg akartam nyilatkoz­tatni pálfordulása igazi okairól. Pálfordulásáról, ugyanis szín­házunk megalakulása óta ki­váló véleménnyel volt a mun­kánkról. Egészen az utóbbi egy-másfél évig. Beszélgetésünket nem azért hagytuk abba, mert neki érte­kezletre kellett mennie, hanem azért, mert kifejtette: ő ért a színházhoz - én pedig nem. No comment. Az én dolgom egyébként sem az, hogy újságírókkal vi­tatkozzam. Molnár Ferenc zse­niális aforizmája szerint: „A céltábla nem lő vissza”. Most sem azt teszem. A színműíró­hoz fordulok: akinek az utóbbi egy-másfél éve hozzám eljutta­tott színdarabjait akkor sincs módomban bemutatni, ha ezért újságíróként megsértődik, és engem és színházamat megtá­madja. A pártállami időkben az első titkárokhoz és a tanácsel­nökökhöz idéztettek be a „bű­nös” színigazgatók. - Ma rossz kritikát kapnak. Kibírják. Kibí­rom. Mint ahogy azok a színmű­vészek is kibírják, akiknek ki­emelkedő művészi tevékenysé­gükért odaítélt díjait - például M.Horváth József idén elnyert Jászai-díját - elvitatja. Gáli László igazgató-főrendező *** (Miután a szerkesztőség mind­két fél véleményét meghall­gatta, ezért a vitát lezártnak te­kinti.) Tamzervá^ár Egerben, a Széchenyi úti Papír- és írószerboltban! Kis- és nagyméretű ill. spirál iskolafüzetek engedménnyel! Iskolatáskák 30 %-kal olcsóbban! Egyéb tanszerek nagy választékban, kedvező’ áron! (9090) SZŐLŐTERMELŐK FIGYELEM! A markazi „Mátravölgye” Szövetkezetben az Irsay Olivér szőlő felvásárlása az alábbi árakon történik: 16,0 mustfok 18.-Ft/kg 16,1 mustfok felett 20,50 Ft/kg m Fizetés: Egyösszegben az átvételt követő napon a szövetkezet pénztárában, 9-14 óra között. Tervezett szüreti időpont: szeptember 1-5. között, bármely napokon. Érdeklődni: Telefonon vagy személyesen a szövetkezet központjában, 7-15 óra között. Tel.: 37/363-617, 363-628 co bejárja az országot. Bemutatókamionunk Gyöngyösre aug. 30-án, Egerbe aug. 31-én érkezik a Shell kúthoz, ahol megismertetjük Önnel Sisu tehergépjárművek teljes típusválasztékát. Minden érdeklődőt szeretettel vár az INCO SF, Kft. Székesfehérvár, Börgöndi út 14. Tel/Fax: 22-329-572 Tel.: 22-329-444, 22-315-000/194 Deutsch-ungarische Maschinenfabrik sucht zum schnellstmöglichen Eintritt eine Sekretärin mit guten deutschen Sprachkenntnissen in Wort und Schrift für Geschäftsführung und Verkaufsleitung. Bitte bewerben Sie sich schriftlich in deutscher Sparche unter Angabe Ihrer Ausbildung, bisherigen beruflichen Tätigkeit, Gehaltswunsch und möglichem Eintrittstermin. — HH SCHÖN-KAEV-EGER KFT HÜB gépgyár ÜH H-3301 EGER H-3301 Eger, Kistályai u. 6. Pf. 176. Tel.: (36)-36-313-711, (36)-36-313-005 Fax: (36)-36-310-730 Telex: 63325 (9115) (9148)

Next

/
Thumbnails
Contents