Heves Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-27-28 / 201. szám
4. oldal Szemtől Szembe 1994. augusztus 27-28., szombat - vasárnap Átélés... (Fotó: Kaposi Tamás) Szeptemberben emelt nyugdíjak A kormány az országgyűlés határozatának végrehajtására szeptember 1-jei hatállyal intézkedett a nyugellátások összegének emeléséről. A rendelkezés alapján az ősz első hónapjában több mint 2 millió nyugdíjas részesül 8 százalékos nyugdíjemelésben. Az érintettek köréről illetve az őket megillető emelés mértékéről adott bővebb tájékoztatást dr. Tamási Judit, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat nyugdíjjogi és országos szakigazgatási főosztályának helyettes vezetője.- A kormányrendelet alapján ez év szeptember elsejétől 8 százalékkal kötelezően kell emelni az 1994. január 1—je előtt megállapított öregségi (a bányászati és előnyugdíjat, a korengedményes, valamint az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját is !), a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjat, a baleseti járadékot, az árvaellátást, az özvegyi és szülői nyugdíjat, a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadékát, a szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékát valamint az özvegyi és a növelt összegű özvegyi járadékokat. Szeptember elsejétől az előzőekkel azonos mértékben azokat a hozzátartozói nyugellátásokat is emelni kell, amelyeket 1993.december 31-e után, de még 1994. szeptember elsejét megelőzően állapítottak meg. Áz 1993. december 31- ét követően újból megállapított nyugdíjakat, valamint azokat, amelyeknek mértékét az átmeneti illetve a rendszeres szociális járadék megszüntetését követő naptól állapítanak meg - a megszüntetett ellátás időpontját alapul véve - szintén 8 százalékkal emelik. Az emelések mértéke az öregségi és a rokkantsági teljes-, valamint a baleseti rokkantsági nyugdíjnál havi 800 forintnál nem lehet kevesebb, 2800 forintot azonban nem haladhatja meg. Az öregségi és a rokkantsági résznyugdíjak, valamint az özvegyi és a szülői nyugdíjak havi 1500, az árvaellátás, a baleseti, illetve szövetkezeti járadékok pedig maximum ezer forinttal emelhetők. Nem változik viszont a minimális öregségi nyugdíj összege, amely továbbra is 7480 forint. Az az özvegy, aki egyesített (özvegyi + saját jogú nyugdíj) nyugellátásra jogosult, szeptembertől 13.100 forinttal számolhat. Az emelt összegű nyugdíjakat az érintettek első alkalommal a szeptember 15—i nyugdíjkézbesítések alkalmával vehetik kézhez. R.P.Á. (Ferenczy Europress) Nyílt levél Gáli Lászlóhoz a kritikus kötelességéről és felelősségéről A Hírlap augusztus 13-14-ei számában, annak 9. oldalán Helyzetelemzés - válasz Farkas Andrásnak címmel Gáli László igazgató-főrendező bemozdult arra a színházi előzetesemre, amit az augusztus 2-ai lapszámban mertem elkövetni. Amely írás a Gárdonyi Géza Színházra vonatkozóan következtetéseket is tartalmazna, „amelyek tartalmukban pontatlanok, eredetükben alulinformáltak, és hatásukkal erkölcsi kárt okoznak a színház vezetésének, társulatának, valamint a színház és közönsége kapcsolatának. (Szép a sorrend!) Szóval: augusztus 2-a után reccsen a telefon, erélyes hang, durrban pattan: szeretnék veled beszélni. - Hol, mikor? - Itt nálam, esetleg máshol. - Nálad nem, nem akarok sem udvarias, sem udvariatlan lenni. - Jó. Mikor? - Egy óra múlva, semleges helyen. - Jó, tizenegykor, K-preszóban. - Rendben. Mindketten kínosan pontosak vagyunk. Gáli rögtön a tárgyra tér. És mondja. A monológot olykor megszakítom, nem védekezem, nem támadom őt, hagyom, ő kérte ezt a találkozást, sorolja el amit akar. A monológ rám hosszabbodik, ismétlések is csúsznak bele, hagyom. Amikor eljut az audiatur et altera pars-ig, én is fészkelődön!. Az sem tesz jót türelmemnek, amikor emlegeti, mennyit ártok én ezzel az írással a színháznak. Még nem szólalok meg. Egy óra hossza után újat már nem hallok - kifekteti mind, ami a lapban most, augusztus 13-14-én megjelent. Akkor kifejeztem magamat érthetően: a színházhoz valamit értek, a sajtótörvényt némileg ismerem, az etikát sem az utcasarkon vagy a mentőautóban gyömöszölték belém. Nekem mennem kell - mondtam, megbeszélésem van. (Tényleg.) A rám vigyázó-figyelő emberi arcból nem az öröm párája csapott fel. Tudtam, nem nyugszik meg, nem nyugodhatott meg attól, amit pár szóban ösz- szefoglaltam. Ismertem a színházat, a rendezőket (1940. óta járok ilyen intézményekbe, a hátsó bejáraton át is), borítékoltam a választ már másnap, betettem a szerkesztőségi íróasztalom fiókjába. Ott, ahol valóban két minőségben, jogtanácsosként és megbízásos alapon újságíróként is dolgozom. A borítékolt válasz az elképzelt igazgatói-főrendezői kifaka- dásra szóról-szóra ennyi: „Kedves Igazgató Úr! Kedves Barátom az Úrban! Felindultál néhány mondatomon. Ezeket korábban üzenetként, élőszóban eljuttattam volna Hozzád, félreértett kíméletből nem adták át Neked. Vagy más okból? A néző, a kritikus is bemegy a színházba. Látja, hallja ami előtte végbemegy, a játékot. A színpad, a színészek, a játék az egyetlen objektív tájékoztatás neki, magáról a színházról. Ide nem kell igazgatót meghallgatni, hatóságokat kérdezni, jelentéseket átböngészni, a színpad mindent elmond a színházról. A színpad mond el mindent a színházról. (Ez a második szórend jobb!) Itt nincs más altera pars! Amit vagy akit még ezen túl meg kell hallgatni Ez nem per, ez nem vita, a néző éli a színházat és véleménye van. Hogy értek-e valamit a műfajhoz: az ötvenes években hónapokra nyúló szakmai-színházi kapcsolatom támadt Galamb Sándorral, (a Magyar Színháztörténet elismerten szól róla. Egyébként fickósan írtál, önvédelemből, ezt tisztelem. Többen sejtjük milyen, jó, vagy sokkal jobb lehetne ez a színház. És azt is tudjuk, most milyen Haragod mennyköve ellen azzal védekezem, hogy szeptembertől kezdve máshol kezdek színházba járni. Nem lesz etikai kérdés, hogy a színpad helyett nem a direktor arcára néztem, és nem a főrendező szavára figyelmeztem, üdvözöl F. A.” Fegyelmezetlenségem az oka, hogy nem állok meg a képzelt írásbeli kifakadásra elképzelt és leírt válaszomnál. Nem szeretném, ha gyávának minősítenének csak azért, mert alulinformáltságomat részletesebben nem akarnám kimenteni, indokolni, tendenciáimat nem merném érzékeltetni, csak azért, mert rám reccsentett a szakma helyi első embere. Tényekről: Amikor a helyi színház nagy és kiváló barátja hiteles véleményét, ellentmondásokkal, olykor mellébeszélésekkel teli kritikáját leadja, leadta a Hírlapnak, akkor többször, jogos felindulásból, a rosszul és méltatlanul kedvelt színészek védelme és értékelése miatt un. karakterkopfokat írtam vezető-színészekről és kevésbé vezető színházi alakokról. Ahogy szerintem megérdemelték. Ezeknek az Írásoknak a visszajelzések szerint is hatásuk volt, abban az értelemben is, hogy lényegesen eltértem azoktól az elfogultságoktól, amikkel ezt a társulatot - szereposztás és egyéb alkalmakkal - irányítják-kezelik. Engem a statisztika nem hat meg, engem nem érdekel az utólagos indokolás, hogy ezt hol, miért és kik fogadták így, meg úgy. Azt tudom, mert láttam, hogy a Sulcz Sándor (És a hősök visszatérnek), a Békés Pál által jegyzett New Buda színpadi kényszerszülött, hogy Vá- nya bácsi miatt, annak itt alakított főhősnője miatt Csehov forog a sírjában. Hogy a Svejk Já- szai-díjas kitüntetést érdemelt, az több, mint kétséges, mert másfél óráig játszotta az ismert epizódistát úgy a színpadon, hogy tőlük a főhőst nem lehetett észre venni. Szereposztási tévedések. Jó, rendben. Moliére óta a színházba a nőknek ilyen-olyan előjogaik vannak. Amikor a főnök kioszt-beoszt, le is oszt, fel is oszt! Ám amit patikamérlegen kell mérlegelni, kellene megvizsgálni, ott rádobják a mázsára, mert akkora szelek fújnak innen-onnan, hogy csak a megmozdíthatatlanul súlyos tömegek, az árkolt fejű, keményen kopogó nagyságok érzékelhetők. Már ha akkorára növesztik őket, feltupírozván a létüket - valahová. Elemzéseim akadnak, nem fantomokra gondolok. Vád ellenem, hogy nem ismerem úgy a Tízek sorsát, mint más. Amikor lázadni akartak és a kiragasztás előtt a fogalmazványukkal eljöttek hozzám Epres Attila és társai a plakátot szorongatva, azt ajánlottam nekik, ne tegyenek semmit, maguknak ártanak. Némelyiket látom itt-ott, tévében, nem a tehetségük miatt mentek tönkre, ha tönkre mentek. Ne higyje G. L. hogy akkor neki volt igaza. Engem díjakkal meggyőzni nem lehet. Mikor kapták, miért kapták, kiktől kapták? Papírmunka kérdése - elsősorban. Amit a színház titkárságán gyártanak. Ez is épp úgy érdektelen nekem, mint az, hogy mit gondol a színház első embere magáról és a színházáról. Csak a színpadot kell látnom, a színészeket kell hallanom, ahogyan a Csendes László meg a Bárdos Mari a Sütő-darabban mondják az Énekek-énekéből kivett részletet, úgy, hogy az ember hátán, ott a zsöllyében végigfutott a hideg! Hol vagyunk most attól? Szeretem a színházat, életem foglalata, amiről még válaszadóm nem tud. Évek óta üzenek, vezető és nem vezető színészekkel. Senkit nem akarok kellemetlen helyzetbe hozni, sokaknak panaszoltam, most is mondom. Baj van a színházzal. A látvány-Shakespere-rel, a zanzásított-megzenésített ez- zel-azzal. Tavaly a Troilus és Cressida nem ment, pedig bevezettük istenesen Cs. Szabó László tanulmányának részletével. Az írás utolsó mondata jótanács: Ha többet kérdeznék és kevesebbet állítanék a Gárdonyi Géza Színházról! Honnan jön ez a jog a vélemény-korlátozáshoz? Vagy ez ajánlás olyanvalakitől, aki úgy hiszi, hogy a hírlapi kioktatásba még bele lehet csepegtetni egy jó-adag lenézést is? Iám vidi alios ventos! Farkas András No comment - avagy a céltábla esete Farkas András válaszlevelében leírja, hogy szóbanforgó cikke után beszélgetésre hívtam. Igen, meg akartam nyilatkoztatni pálfordulása igazi okairól. Pálfordulásáról, ugyanis színházunk megalakulása óta kiváló véleménnyel volt a munkánkról. Egészen az utóbbi egy-másfél évig. Beszélgetésünket nem azért hagytuk abba, mert neki értekezletre kellett mennie, hanem azért, mert kifejtette: ő ért a színházhoz - én pedig nem. No comment. Az én dolgom egyébként sem az, hogy újságírókkal vitatkozzam. Molnár Ferenc zseniális aforizmája szerint: „A céltábla nem lő vissza”. Most sem azt teszem. A színműíróhoz fordulok: akinek az utóbbi egy-másfél éve hozzám eljuttatott színdarabjait akkor sincs módomban bemutatni, ha ezért újságíróként megsértődik, és engem és színházamat megtámadja. A pártállami időkben az első titkárokhoz és a tanácselnökökhöz idéztettek be a „bűnös” színigazgatók. - Ma rossz kritikát kapnak. Kibírják. Kibírom. Mint ahogy azok a színművészek is kibírják, akiknek kiemelkedő művészi tevékenységükért odaítélt díjait - például M.Horváth József idén elnyert Jászai-díját - elvitatja. Gáli László igazgató-főrendező *** (Miután a szerkesztőség mindkét fél véleményét meghallgatta, ezért a vitát lezártnak tekinti.) Tamzervá^ár Egerben, a Széchenyi úti Papír- és írószerboltban! Kis- és nagyméretű ill. spirál iskolafüzetek engedménnyel! Iskolatáskák 30 %-kal olcsóbban! Egyéb tanszerek nagy választékban, kedvező’ áron! (9090) SZŐLŐTERMELŐK FIGYELEM! A markazi „Mátravölgye” Szövetkezetben az Irsay Olivér szőlő felvásárlása az alábbi árakon történik: 16,0 mustfok 18.-Ft/kg 16,1 mustfok felett 20,50 Ft/kg m Fizetés: Egyösszegben az átvételt követő napon a szövetkezet pénztárában, 9-14 óra között. Tervezett szüreti időpont: szeptember 1-5. között, bármely napokon. Érdeklődni: Telefonon vagy személyesen a szövetkezet központjában, 7-15 óra között. Tel.: 37/363-617, 363-628 co bejárja az országot. Bemutatókamionunk Gyöngyösre aug. 30-án, Egerbe aug. 31-én érkezik a Shell kúthoz, ahol megismertetjük Önnel Sisu tehergépjárművek teljes típusválasztékát. Minden érdeklődőt szeretettel vár az INCO SF, Kft. Székesfehérvár, Börgöndi út 14. Tel/Fax: 22-329-572 Tel.: 22-329-444, 22-315-000/194 Deutsch-ungarische Maschinenfabrik sucht zum schnellstmöglichen Eintritt eine Sekretärin mit guten deutschen Sprachkenntnissen in Wort und Schrift für Geschäftsführung und Verkaufsleitung. Bitte bewerben Sie sich schriftlich in deutscher Sparche unter Angabe Ihrer Ausbildung, bisherigen beruflichen Tätigkeit, Gehaltswunsch und möglichem Eintrittstermin. — HH SCHÖN-KAEV-EGER KFT HÜB gépgyár ÜH H-3301 EGER H-3301 Eger, Kistályai u. 6. Pf. 176. Tel.: (36)-36-313-711, (36)-36-313-005 Fax: (36)-36-310-730 Telex: 63325 (9115) (9148)
