Heves Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-26 / 200. szám

1994. augusztus 26., péntek Eger Es Körzete 13. oldal Kolostor a XIII. századból. Ma is sokan zarándokolnak ide (Fotó: Kaposi Tamás) A kőbánya közelsége, a borsos telekár miatt, a bencés nővér a Dunántúlon telepedett le Még 1991-ben történt, hogy Bélapátfálván, a helyi önkor­mányzatot azzal a nem min­dennapi kéréssel kereste meg egy hölgy, hogy a XIII. szá­zadban épült kolostor mögötti- egyébként jelenleg meglehe­tősen elhanyagolt - mintegy két hektáros területen női ko­lostort szeretne alapítani. A polgármester - Barta Norbert- örömmel fogadta az ötletet, megadva a nővérnek minden­nemű segítséget terve megva­lósításához. A nővér azonban utóbb mégis elállt attól a gondolat­tól, hogy itt, Bélapátfalván alapítson kolostort, végül alig néhány hete a települést is el­hagyta. A helybéli plébános, Szabó József szerint Válli Ant illa Er­zsébet távozásának két oka volt. A bencések női, szemlé­lődő ágának képviseletében erre a vidékre vetődött Ancilla nővér annak idején Seregély István érsek úr tanácsát is ki­kérte atekintetben, hogy hol ajánlana neki, és a majdani tíz társának olyan csendes, békés helyet a megyében, ahol nyu­godtan folytathatnák szerze­tesi tevékenyséküket. A szük­séges lépéseket megteendő a nővér beköltözött az egyház- község helyi szolgálati laká­sába. A plébános elmondása sze­rint a kőbánya és a cement­gyár közelsége, valamint az a tény, hogy az egykori termelő- szövetkezet túlságosan is bor­sosán számította meg a leendő kolostor helyének kinézett te­lek árát, távozásra bírta An­cilla nővért. Mint utóbb kiderült, a „szemlélődök” a dunántúlon, Kaposvártól nem messze Ka- posszentbenedeken telepedtek le. (KG) Vigyázat: hetek alatt kihullhat a hajunk Ólomvegyületek a hajfestékekben is A Mester és Tanítványai Olvasmányosan, sok információval A baktai Valóság ezévi 8. száma ma jelenik meg, amely­ben tájékoztatják az olvasókat az önkormányzati testületi ülés minden témájáról. Szeretik-e és kell-e a föld a lakosságnak; si­kerül-e jól kiválasztani az új el­nökségi tagokat a foci házatá- ján? Folytatódik a hagyomá­nyok kutatása az öregek nap­közi otthonában rögzített be­szélgetésekkel. Társadalmi problémák, a segítés lehetőségei A tegnap megkezdődött konfe­rencián - amelyet a Családok Nemzetközi Eve alkalmából az Egri Családsegítő Intézet szer­vezett - ma devianciákról, az otthontalanságról és hajlékta­lanságról, a munkanélküliség­ről, az idős emberek gondozá­sáról cserélnek eszmét a részt­vevők. Az országos tanácsko­záson több neves pszichiáter, orvos, szociológus beszél a leggyakoribb gondokról. Taggyűlés dönt az üzletrész felosztásáról Az egri közgyűlés döntött a Felső-magyarországi Vendég­látó és Kereskedelmi Kft. ál­lami tulajdonrészének kiváltá­sáról, mert az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg. A szerződést már alá is írták az AVÜ-vel. Még ebben a hónap­ban taggyűlés határoz arról, hogy az üzletrészt hogyan osz- szák fel. Lakossági fórum a lakbérrendeletröl Elkészült egy előkészítő anyag a lakbér- és támogatási rende­lettel kapcsolatban. Az illetéke­sek többlépcsős egyeztetést terveznek ezzel kapcsolatban, az elképzeléseket megbeszélik az érintett civil szervezetekkel, mint például a lakásbérlőkkel és a nyugdíjasokkal. Mielőtt végleg pont kerülne a tervekre, két közgyűlés között lakossági fórumot tervez a hivatal. A Servita rendház átadása és bemutatása Agusztus 29-én délelőtt 10 óra­kor dr. Seregély István érsek megáldja és újból felszenteli a rendházat, a Szaicz Leo utcá­ban. Ha az ember mostanában meg­hallja az „ólom” szavunkat, rögtön a pirospaprikára gondol. Úgy tűnik, hogy a mérgezés ve­szélyére már nemcsak ennél a terméknél kell odafigyelni. A kereskedelmi jogszabá­lyok megszegése és kijátszása az élénkülő versenyhelyzetben is gyakran előfordul, a nagyobb haszon érdekében. Az „ügyes­kedők” leleplezését segítik a fogyasztóvédelmi felügyelő­séghez beérkezett panaszok nyomán induló ellenőrzések. Mint vásárlók, sok esetben kiszolgáltatottak vagyunk az üzletekben szinte naponta meg­jelenő, ismeretlen termékek áradatával szemben. Jóhisze­műen megvesszük a polcokra kerülő új árucikkeket, amelyek­ről a reklámukon kívül, semmi egyebet nem tudunk. Az elmúlt napokban a fogyasztóvédelmi felügyelőség munkatársainak gyors vizsgálatot kellett tarta­niuk a gyógynövény és illatszer üzletekben, az ABC áruházak­ban. A Bioryn kozmetikai termé­kek és a Youthair hajszinező fo­lyadék és krém értékesítését el­lenőrizték. Megállapították: az áruk hamisított engedéllyel és szakvéleménnyel kerültek a for­galomba, egészségre ártalmas ólomvegyületeket tartalmaznak, ezért a forgalmazásukat a KERMI megtiltotta. Hasonlóképpen cselekedtek a fogyasztóvédelem szakembe­rei is, 13 féle termék árusítását azonnal megszüntették. A tiltott készítmények között található a Braun Kinder naptej, a csalán sampon és tea, valamint a kü­lönböző füvekből készült csep­pek és balzsamok. Az ellenőrzések során külö­nösnek találták az illatszerbol­tokban árusított, ideiglenes fog­tömés pótló és ragasztószert, amellyel a vásárló maga gyó­gyíthatja fogsorát. A 2820 fo­rint értékű Dentepo elnevezésű terméket azért zárolták, mert a boltokban a bevizsgálást és az engedélyezést igazolni nem tudták. A bevizsgálásán termékek az egészségre károsak lehetnek, óvakodjunk azok használatától. A Youthair hajszinező esetében pedig a kereskedők - reklamá­ció alkalmával - kötelesek a vásárlót további vizsgálat nél­kül kártalanítani. (B.Papp Györgyi) Nem mindennapi zenei cseme­gében lesz részük azoknak, akik ma este 8 órakor az egri szépasszonyvölgyi szabadtéri színpadon meghallgatják a Mester és Tanítványai koncert­jét. (Eső esetén a programot 28-án, szombaton ugyancsak este 8 órakor rendezik meg.) Az ML Vállalkozási Iroda hagyományos nyári szabadtéri koncertjeinek következő ven­dége a fővárosi együttes. Az es­ten a rajongók a legnépszerűbb dalokat hallhatják, illetve az újabbakat is. Szerepel a műsor­ban - többek között -„az In­dián, az Altass el, az Őrizd a fényt, a Hívők földjén című dal. A hangverseny előtt az egy­üttes délután 2-től 3-ig a dr. Sándor Imre utcában található Top 13 zeneműboltban dedi­kálja lemezét. Általában a nagyobb együt­teseknél úgynevezett előzene- karok is pódiumra lépnek, így lesz ez ma este is. A KID például egy 24 éves fiatalembert takar, akit Bodrogi Augusztus 20-án, az ünnepély keretében osztották ki az iro­dalmi pályázatok díjait főisko­lások, gimnazisták és általános iskolások legjobbjainak. A fai­talok három kategóriában ver­senghettek, és a legjobb vers, próza, esszé, publicisztika, ta­nulmány kapta a forintban sem kevés jutalmat. Megosztott második díjat vehettek át: Frey Agnes és Tö­rök Katalin, megosztott harma­dikat pedig Tóth Zsolt és Réz- man Zsuzsa főiskolai hallgatók. A gimnazisták közül két első Andrásnak hívnak. Hamarosan megjelenő lemezének zenéjét és szövegét ő maga írta és énekli. Zongorán és dobon ját­szik, pályafutását a Bumm egy­üttesben kezdte, majd a Fan-fan zenekarban folytatta. Franciaországi turnéjáról ha­zaérkezve KID néven debütált, CD-je még az idén megjelenik neves zenészek közreműködé­sével. A másik zenekar neve: LOVE. Muzsikájukban a 70-es évek rockzenéjét elevenítik fel. A dalok és az együttes megje­lenése a hippi-korszak hangula­tát idézi, amely a társaság szá­mára nemcsak külsőség, hanem egyfajta hitvallás is, amelynek lényege: hit, béke, szeretet. Ä szabadtéri koncertsorozat szeptember 1 .én folytatódik. Este hat órától az Akela együt­tes muzsikáját hallhatja a kö­zönség. A műsorban fellép továbbá a Földrengés, a Remorse, az Atomic, valamint a Carmen ze­nekar is. díjat ítélt oda a zsűri: Fodor Beátának és Elek Eszternek. A második helyen is ketten osz­toztak: Kocsis Erika és Simon Krisztina, a harmadik díj bol­dog tulajdonosai pedig: Németh Krisztina és Fejes Szonja. Az általános iskolások közül az első helyen végzett Dobi Kitti, a másodikon Fejes István és Vályi Etelka, míg a harmadi­kon Dávid Roland és Kovács Mónika. Valamennyiüknek dr. Rin- gelhann György polgármester nyújtotta át az elismerést. A képzőművészeti nívódíjat Nagy Ernő festőművész vette át a polgármestertől (Fotó: Perl Márton) Az irodalmi pályázat díjai A közpénzekből merítenek egy-egy „remek” vállalkozáshoz... Gondolat ébresztőnek szánja írását az egri képviselőtestület ta­nácsnoka, Weil Zoltán Iván. íme levelének részlete:„Cikkemben megpróbálom felvázolni, vajon mi viheti rá Eger város önkor­mányzatát arra: ahelyett, hogy a városi tulajdonú üzleteket, üze­meket magánkézbe adná, inkább mosodák, autószerelő műhelyek, éttermek, stb. megszerzésére törekszik. Egerben - és jelek szerint országszerte - az önkormányzat hará­csol. Teszi mindezt persze különféle magasztos, polgár-boldogító célok érdekében. A helyzethez tartozik, hogy a rendszerváltás után megalakult önkormányzatok soha nem látott mennyiségű vagyont kaptak. A helyi hatalom gazdasági pozíciókra tör, nem engedi, hogy tőle füg­getlen gazdasági események következzenek be. A városatyák a közpénzekből merítenek egy-egy „remek üzlet" megszerzése, vagy úgynevezett „arra érdemes" vállalkozások megmentése érdekében. Arról nincs szó, hogy ilyen esetek nem adódhatnak egy közösség életében, a baj az, hogy ez jellemzi az önkormányzat gazdasági szerepvállalását. Nem az a gond, hogy mondjuk munkahelymegőr­zés címén közpénzeket áldoz a város egy-egy fontos, ám átmeneti­leg életképtelen vállalkozás megmentésére, vagy, hogy alapvető­nek tekintett szolgáltatás megszüntetését megakadályozza, hanem az, hogy az imigyen megszerzett vállalkozások menedzselésére öt­lete sincs városatyáinknak. A legtöbb amire képesek: megvásárol­nak valamit, amit jó esetben egy megbízható ismerős szakember­nek jelképes összegért hitbizományba adnak, vagy egyszerűen üre­sen romlik tovább. Az előző megoldás eléggé korrupciós gyanús, míg a másik csak egyszerűen felháborító. Az egri önkormányzat mégis legaggasztóbban az üzletek tulaj­donjogával viselkedik. A helyzet jelenleg az, hogy a város üzletei­nek jelentős része elidegeníthetetlen városi vagyon státuszban van. Akkor került oda, amikor még félő volt, hogy a helyi érdekeket fi­gyelmen kívül hagyva privatizálja őket valamilyen törvény. Mára világos a törvény, és sejleni látszik, a közgyűlésnek esze ágában sincs eladni ezeket az üzleteket. A bérlők soha nem tudják, hogy mikor, mennyivel emelik meg a bérleti díjukat. Az üzletek és környékük lepusztul, a tulajdonos (Eger város) nem képes, a bérlő meg bolond lesz költeni a felújí­tásra. A bérleti díjak piacidegenek. Van olyan üzlet, ahol az albérlő nagyságrenddel többet fizet a bérlőnek, mint a bérlő az EV AT Rt-nek. A bérlők a helyiségeket feldarabolják, és így adják vi- szontbérletbe, ezért színvonaltalan „ólak” jönnek létre. S végül: akármennyit is fizetnek az EV AT Rt-nek, ebből az egri közösség egy fillért sem lát (éves szinten kb. 100 millió forint), mert az EV AT Rt. ebből oldja meg egyéb kiadásait. Természetesen hiába növekednének a bérleti díjak, a pénz akkor is „igazolhatóan” jó helyre fogyna el. Ez nem hibája az EVAT-nak, hanem lényege. Egy profit orientált cég, ahol a tulajdonos, a közösség jellemzően így működik. A megoldás az lehet, hogy az üzleteket a jelenlegi boltosoknak a város felkínálja megvételre. Az így létrejövő tulajdonos-kereskedő réteg már nem építi be a bérleti díj terhét az árakba. Bátran invesz­tál fejlesztésre. Nincs kitéve a ténylegesen bérbe adó hivatalnokok kényének-kedvének, ha profilt kíván váltani. Több profitot termel, amiből több adót fizet. Ä legfőbb ellenvetés az, hogy akkor mivel pótolja a város a kieső 100 milliót. Egyfelől semmiféle 100 millió nincs. Ez az a pénz, amit az elmaradt felújítások miatt az üzletek lepusztulása fedez. A másik ellenvetés: ha eladjuk az üzleteket, nincs tovább ráha­tása a hatalomnak a profilra, a megjelenésre stb. Hozzák a példákat az ordenáré kocsmákról a Dobó téren, lezüllesztett, eldrágított mű­intézményekről. Ez mind igaz. De a kérdés az, mi a helyes önkor­mányzati viselkedés a piacon? Az, hogy magához ragadja a hata­lom az üzleteket, és klienseinek (akik lehetnek jó szakemberek) odaadja, vagy hagyja azt az elsőgenerációs vállalkozót, aki család­ját sokadíziglenig veri adósságba, hogy boldoguljon? Egyszóval, a jelenlegi helyzet se nem hasznos, se nem kívána­tos. Túl mélyre beitta magát az egri képviselők jórészébe a gazdál­kodó önkormányzat mítosza. Sokuk Egert egy nagy vállalkozás­ként kezelik, amelyiknek a piacból egyre nagyobb szeleteket kell megszereznie. S persze ők a menedzserek. Most nem kívánok a korrupció-gyanús ügyletekről beszélni. Kifejezetten azt a mecha­nizmust vázoltam fel, amikor általában rendes emberek a hata­lomba kerülve élvezik a hatalom ma még meglévő gazdasági erő­fölényét. Gazdag az a város, amelynek polgárai gazdagok. Azok meg akkor tudnak gazdagodni, ha hagyják őket.”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents