Heves Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-03 / 181. szám

2. oldal Világtükör 1994. augusztus 3., szerda A ruandai volt miniszterelnök mielőbbi ENSZ-határozatot sürget Az ENSZ-nek határoznia kel­lene egy nemzetközi bíróság felállításáról, amely ítélkezne a ruandai népirtás felelősei felett. Ezt szorgalmazta Dis- mas Nsengiyaremye volt ru­andai miniszterelnök a belga Le Soir keddi számában meg­jelent elemzésében. A Ruandát két évvel ezelőtt irányító átmeneti kormány ve­zetője elmondta, hogy annak idején hosszas tárgyalások után született meg az ideiglenes kormány és a Ruandai Hazafias Front között a belső megbéké­lést célzó arushai megállapo­dás, amely ma is a rendezés egyetlen jogi keretéül szolgál. Ezt az egyezményt rúgta fel 1993 januárját követően az or­szág akkori elnöke, illetve az antidemokratikus, fasisztoid pártszövetség, amely kizárólag hutu származásúakat tűrt meg a hatalom csúcsain — fejtette ki a politikus. E szélsőséges politi­kai irányvonal ismeretében nem volt váratlan a tömegmé­szárlások megkezdődése, me­lyek kiváltó oka távolról sem az ország államfőjét szállító repü­lőgép április 6-i felrobbantása volt. A volt kormányfő szerint az ENSZ jóváhagyásával nem­zetközi letartóztatási parancsot kellene kiadni a népirtás felelő­sei ellen. Elsősorban az április 9-e után hatalomra került fan­tomkormány tagjait, a szélső­séges pártvezetőket, a vidéki körzetek egykori irányítóit, a Bagosora ezredes vezette fa­siszta katonai alakulat tagjait terheli felelősség, de nem ke­rülhetik el a felelősségre vonást azok az újságírók sem, akik ki­szolgálták a mostanában köve­tett politikai irányvonalat. (MTI) Koncepcióbővítés: „Partnerség a jólétért” Egyáltalában nem aggasztó az egykori kommunista pártok vá­lasztási győzelme olyan orszá­gokban, mint Magyarország, Lengyelország vagy Litvánia, mert a reformkommunisták olyan messze akarnak távo­lodni a kommunizmustól, ami­lyen messze csak lehet - han­goztatta Soros György az ame­rikai kongresszus képviselőhá­zának külügyi bizottságában, a nemzetközi biztonság, nemzet­közi szervezetek és emberi jo­gok albizottsága előtt. Kijelen­tette: különösen örülök a ma­gyarországi választási eredmé­nyeknek. A választópolgárok elutasították a nacionalista vo­nalat, és az a tény, hogy a szo­cialista párt koalícióra lépett a szabaddemokratákkal, egy jól átgondolt, jól megfogalmazott reformprogram alapján jó re­ményekre jogosít a jövőre nézre. A Tom Lantos elnök vezette kongresszusi albizottság „A nyitott társadalmak építése - ígéretek és kudarcok" témában tartott meghallgatást, amelynek meghívott fő előadója Soros György amerikai üzletember volt. A meghallgatás központi kérdése, hogy miként segíthetik az állami és magánerős kezde­ményezések a demokratikus társadalmak fejlődését a volt kommunista országokban. So­ros előadásában úgy fogalma­zott: nem üres gesztusok kelle­nek, mint a „Partnerség a béké­ért” koncepció jelenlegi formá­jában, hanem azt ki kell egészí­teni a „Partnerség a jólétért" elképzeléssel. Rámutatott arra, hogy a világ 1989-ben - az eu­fória pillanatában - elszalasz­tottá a lehetőséget Kelet-Euró- pában a nyitott társadalomba való átmenet beindítására. Bár a szabad világ jóakarata meg­volt, az nem nyilvánult meg ha­tékony tettekben. A nyugati vezetés hiányában a szovjet rendszer összeomlása nem vezetett el a nyílt társa­dalmakhoz. Sőt, a zárt társada­lom összeomlása az egyetemes eszmék elutasításához vezetett, s az egykori szovjet birodalom országai jövőbeni szerveződé­sük alapelveit saját múltjukban keresték. Bizonyos kivételek­kel a domináló erő a nemzeti, etnikai öntudat volt, s nem a demokrácia, az emberi jogok, vagy a jog és a nyitott társada­lom szabályai. Ez veszélyes helyzetet teremtett, mert a na­cionalista sérelmek többé vagy kevésbé zárt társadalmak létre­hozását szolgálják, amely konf­liktusok alapja lehet - hangoz­tatta Soros, példaként hozva fel egyebek között a Milosevic ve­zette Jugoszláviát, vagy a Me- ciar vezette Szlovákiát. Bár nincs esély a kommunizmus visszatérésére, a valódi veszélyt jelenleg a nacionalista diktáro- rok megjelenése jelentheti. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyílt társadalomért való harc nem veszett el - Lengyel- ország és Magyarország pél­dája bizonyítja ezt -, de ehhez hosszú időre van szükség és a külvilág segítségére. (MTI) Az Amerika Hangja piacgazdaságunkról Magyarország piacgazdasága 1990 óta drámai fejlődésen ment keresztül. Ennek egyér­telmű bizonyítéka, hogy a múlt esztendő végére több mint 50 százalékra nőtt a magánszektor hozzájárulása a nemzeti össz­termeléshez, ez pedig nem akármilyen előrelépésnek felel meg, a magánvállalkozások száma 10 ezerről csaknem 200 ezerre nőtt, a budapesti tőzsde forgalma 1992 és 1993 között az ötszörösére emelkedett - kö­zölte az Amerika Hangja rádió hétfői kommentárjában.- Mint a többi átalakulóban lévő volt kommunista ország­ban, Magyarországon is csök­kent a termelés. Csakhogy a ko­rábbi rendszer számos eladha­tatlan terméket gyártott. Tavaly az ipari termelés négy száza­lékkal növekedett, az idén pedig még erőteljesebben növekszik. Magyarország legnagyobb si­kere talán az, hogy kedvező légkört teremtett a beruházá­sokhoz. A külföldi beruházók keményvalutában vihetik ki be­fektetett tőkéjüket és nyeresé­güket. A behozatali cikkek ki­lencven százalékánál eltörölték vagy enyhítették a szigorításo­kat. Az árakat főleg a piac szabja meg. Megszűnt a bér- és a tőkeá­ramlás kontrollja. Megvetették az alapjait egy pénzügyi rend­szernek, bróker cégek alakul­tak, árutőzsde és több mint negyven bank nyílt. Számos multinacionális vállalat létesí­tett irodát és gyártóüzemet Ma­gyarországon. Jóval több mint húszezer közös vállalkozás ala­kult. Röviden: a magyarországi piacgazdasági reformok kezdik meghozni gyümölcsüket. A po­litikai stabilitás is további vonzerőt jelent a külföldi be­fektetők számára. Az eredmé­nyek rendkívüliek. Magyaror­szág elérte, hogy a kelet-euró­pai volt kommunista orszá­gokba irányuló tőke fele hozzá menjen. A külföldi beruházá­sok 1993-ban kétmilliárd dol­lárral növekedtek, s elérték a hatmilliárd dollárt. Változatlanul gond az inflá­ció és a munkanélküliség, de a jelek világosan mutatják, hogy az ország túljutott a nehezén. Ha Magyarország továbbra is követi a bevált elveket, hama­rosan visszaszerezheti helyét Európa legdinamikusabb gaz­daságai között - mondta az Amerika Hangja, hangsú­lyozva, hpgy értékelése az Egyesült Államok kormányá­nak álláspontját tükrözi. (MTI) Varsói felkelés: bírálat Sztálinnak Szergej Filatov, aki Borisz Jel­cin orosz elnököt képviselte a varsói felkelés kitörésének 50. évfordulóján rendezett ünnep­ségen, a lengyel fővárosban elmondott beszédében elítélte a néhai szovjet diktátort, Joszif Sztálint, mert az nem sietett a varsóiak segítségére. Sztálin a felkelés kezdete után megparancsolta a már a Varsó alatt álló Vörös Hadse­reg alakulatainak, hogy állítsák le előrenyomulásukat. A szovjet katonák gyakorlatilag tétlenül nézték végig, hogy a németek elpusztítják a lengyel fővárost. Sztálin azonban a szövetséges hatalmak többszöri felszólítása ellenére is hajthatatlan maradt, és sokáig még azt sem engedé­lyezte, hogy a már szovjet ké­zen lévő Varsó környéki repü­lőtereket használhassák azok a szövetséges gépek, amelyek Olaszországból szállítottak és dobtak le ejtőernyővel fegyve­reket és segélycsomagokat a felkelőknek. Az orosz elnök személyes képviselője beszédében hang­súlyozta: Oroszország ma már elég erős ahhoz, hogy számot vessen múltban vétett hibáival és megakadályozza azok meg­ismétlődését. Az AFP jelentése szerint a központi ünnepségen Filatov felolvasta Jelcin üzene­tét is, amelyben az orosz elnök leszögezte: Oroszország a var­sóiakkal együtt hajt fejet a har­cokban elesett lengyel hazafiak emléke előtt. Lech Walesa lengyel államfő egyébként sajnálkozott amiatt, hogy Jelcin nem vett részt a megemlékezésen. Julij Voroncov az ENSZ BT elnöke Ettől a héttől Julij Voroncov, Oroszország ENSZ-képviselője vette át a Biztonsági Tanács so­ros elnöki tisztét. Ä Reuter em­lékeztet arra, hogy Voroncov tehát az elnöki székből vesz búcsút a világszervezettől, hi­szen a jövő hónap elsejétől ha­zájának washingtoni nagykö­vete lesz. Voroncovot Szergej Lavrov, az egyik külügyminisz­ter-helyettes követi a New York-i misszió élén. Az ENSZ alapszabályzata ér­telmében a BT elnöki tisztét egy hónapra látják el a tagálla­mok ENSZ-képviselői. A sor­rendet az angol ábécé szerint az országnév dönti el. A jelenleg 64 éves leningrádi (szentpétervári) születésű Julij Voroncov A hetvenes években tanácsosként már dolgozott a washingtoni szovjet nagykö­vetségen, majd Indiában és Af­ganisztánban volt szovjet nagykövet. A Szovjetunió fel­bomlását követően, 1991 de­cemberében Borisz Jelcin elnök nevezte ki az orosz ENSZ-kép- viselet élére. Gyönyörű keblek. Száz éves a filmművészet, ebből az apropóból különböző listák készülnek. Arról például, me­lyik a legjobb tíz alkotás, kik a legjobb rendezők, színé­szek. Megjelent a legszebb keblű színésznők rangsora is, annak első helyén Sophia Loren áll (képünkön). Itt ta­lálható még Brigitte Bardot, Marylin Monroe, Jayne Mas- field és Raquel Welch is (FEB Fotó) / Ehségsztrájkolnak a vizsgálati foglyok Éhségsztrájkot kezdett a jekatyerinburgi börtönben 3 ezer, vizsgálati fogságban tartott ember. A letartóztatottak a fogva- tartás körülményei ellen tiltakoznak és az orvosi ellátás javítá­sát, valamint a vizsgálatok felgyorsítását követelik. Jekatyerin- burgban ugyanebben a börtönben már az idén márciusban is történt hasonló eset: néhányszáz fogoly kezdett éhségsztrájkot a mostanihoz hasonló követelésekkel. Kölni fajgyűlölők brutális gyilkossága Feltehetően fajgyűlölettől vezérelt személyek agyonvertek egy húszéves török fiatalembert, majd holttestét meggyújtották Köln mellett egy tó partján. A rendőrséget egy, a közelben tá­borozó férfi értesítette, miután hallotta, hogy fiatalok egy cso­portja fajgyűlölő jelszavakat skandál, így például azt, hogy „Égesd meg a törököket!”. Külügyminiszter politikai kerékpártúrán Lojze Peterle szlovén külügyminiszter öt országot érintő ke­rékpártúrával akarja kifejezésre juttatni Közép-Európához és Olaszországhoz való közeledési szándékát - jelentette a dpa. Kabinetfőnöke társaságában Magyarországot, Ausztriát, Szlo­vákiát, Csehországot és Olaszországot keresi fel. A jelentésből ítélve Peterle igencsak jó tempóban hajt: vasárnap este indult Magyarországra, s Pozsony után tegnap Csehországban járt. Ál­lomásai még: Ausztria, majd Észak-Olaszország. Atomenergiai megfigyelők Észak-Koreában A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) Észak-Koreában tartózkodó ellenőrei felújították megfigyelő tevékenységüket a Phenjantól mintegy 100 kilométerre lévő jongbjoni nukleáris komplexumban - jelentette a Yonhap dél-koreai hírügynökség. A boszniai szerb elnök elutasító beszéde A nemzetközi összekötő csoport eddig nem vett figyelembe egyetlen szerb javaslatot és elképzelést sem, s a szerbek szá­mára teljesen elfogadhatatlan tervet készített - jelentette ki az egyik legradikálisabb boszniai szerb vezető, Momcilo Krajis­nik a palei televíziónak hétfő este adott nyilatkozatában. Momcilo Krajisnik, a boszniai szerb parlament elnöke a nyi­latkozatban lényegében eluta­sította Slobodan Milosevic el­nök felszólítását a béketerv el­fogadására. Kijelentette: igaz, hogy a szerbiai és monteneg­rói nép és vezetés nélkül a „Boszniai Szerb Köztársaság" sosem tudta volna kivívni ál­lami szabadságát, de erről ma már nem mondhat le, s nem fogadhatja el a közös államot a muzulmánokkal és horvátok- kal, akik háborút kezdtek a szerbek ellen. Krajisnik szerint Milosevic elnök javaslatait csak addig veszik figyelembe, amíg nem fenyegeti a boszniai szerb érdekeket. Értékelések szerint a „Boszniai Szerb Köztársaság” hivatalos válasza azért nem ennyire elutasító: a szankciók­kal történő fenyegetés és Mi­losevic elnök vasárnapi béke­felhívása után hétfőn már el­fogadták a tárgyalás folytatá­sát az összekötő csoporttal, noha a múlt hét végén még ki­látásba helyezték, hogy min­den kapcsolatot megszakíta­nak az összekötő csoporttal, il­letve annak radikális tagjaival. A hivatalos palei változat is két feltételt támaszt: a területi felosztás módosítását és a boszniai szerb államiság elis­merését. A radikális politikai nyilat­kozatokkal egyidejűleg a boszniai szerb fél ismét Szara­jevó megbénítására törekszik. Hétfőn holtpontra jutottak a boszniai fővárosba vezető út­vonalak megnyitásáról kezdett tárgyalások, mert a szerbek ra­gaszkodnak ahhoz, hogy az úgynevezett kék utak megnyi­tásával egyidejűleg nagyobb létszámú fogolycsere legyen. Az útvonalakat a múlt hét ele­jén zárták le a szerbek, mert azzal vádolták a muzulmán felet, hogy a kék utakon fegy­vert csempésztetett. Egyidejű­leg ismét lövik a bosnyák fő­várost: két nő megsebesült az egyik felújított villamosjára­ton, amikor orvlövészek tüzet nyitottak rájuk. A hét végén féltucatnyi sebesülés történt Szarajevóban. Bijelináról, az Árkán kapi­tány szabadcsapatai által vég­rehajtott vérengzésről hírhedt észak-boszniai városból a szerbek elűzik a maradék nem szerb lakosságot. Bijelináról, az Árkán kapi­tány szabadcsapatai által vég­rehajtott vérengzésről hírhedt észak-boszniai városból a szerbek elűzik a maradék nem szerb lakosságot, hétfőn pél­dául csaknem negyven mu­zulmán kényszerült Bijelina elhagyására. A múlt hónapban pedig ösz- szesen 225 személynek kellett innen menekülnie. A hét végén a nyugat-boszniai Sanski Mostban is etnikai tisztogatás volt. Súlyos embargó Haitiben, lezárják a határokat Az Egyesült Államok le akarja zárni Haitinak a Dominikai Köztársasággal közös száraz­földi határát, hogy érvényt sze­rezzen az ENSZ által az ország ellen elrendelt gazdasági em­bargónak. A port-au-prince-i amerikai nagykövetség hétfőn este beje­lentette, hogy a Dominikai Köztársaság hozzájárulását adta a tervhez - adta hírül a Re­uter. A megállapodást még ezen a héten aláíiják. Az intéz­kedés célja elsősorban az üzemanyag-csempészet leküz­dése. Az ENSZ Biztonsági Taná­csa vasárnap felhatalmazta az Egyesült Államokat, hogy a megbuktatott haiti elnököt, Jean Bertrand Aristide-et akár erőszakkal is visszahelyezze hivatalába, de Washington ki akarja várni a még májusban és júniusban elfogadott rendszabá­lyok hatását. A BT múlt hét vé­gén hozott határozata ellen egyébként számos ország tilta­kozását nyújtotta be az Egye­sült Nemzetek Szervezetéhez. Az ország - tengeri határai­nak blokádja ellenére - még mindig szabadon hozzájuthat üzemanyaghoz. A Dominikai Köztársaság eddig nem muta­tott készséget arra, hogy a ten­geri blokádot szárazföldi hatá­rainak lezárásával tegye tel­jessé. A port-au-prince-i amerikai nagykövetség szerint a határzár biztosítására amerikai, domini­kai és más országokból vezé­nyelt katonák közreműködésére lesz szükség.

Next

/
Thumbnails
Contents