Heves Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-24 / 198. szám

1994. augusztus 24., szerda Megyei Körkép 3. oldal Rangos elismerés földügyi munkáért A földügyi szakigazgatásban eltöltött több évtizedes mun­kássága elismeréseként a Ma­gyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztjével tüntették ki Mester Lászlót, a Heves Me­gyei Földhivatal helyettes veze­tőjét. A rangos elismerést Göncz Árpád köztársasági el­nök nyújtotta át a Parlament­ben. A nők helyzetéről - európai szemmel Ma délután 4 órakor dr. Rin- gelhann György polgármester fogadja Marleen Lenz-t, az Eu­rópa Parlament nőbizottságá­nak elnökét. A vendéget dr. Farkas Gabriella, országgyű­lési képviselő kalauzolja. A po­litikus tájékozódni szeretne a nők helyzetéről, illetve megis­merkedik a várossal. Korszerű berendezések az Uránia moziban Szlovák szakemberek közre­működésével 4 ezer dolláros beruházást hajtott végre az egri Uránia mozi. A filmszínházban már az új, sztereo hangtechni­kával felszerelt berendezések segítségével vetítik a filmeket. Suzuki-nap Egerben az Automkomplexnél Augusztus 28-án, vasárnap tárt kapukkal várja az érdeklődőket az Autokomplex Kft. Telekessy utcában található Suzuki bemu­tató terme. Reggel 9-től délután 4-ig az érdeklődők szemügyre vehetik a japán márka itthon forgalmazott teljes kínálatát, mi több, ki is próbálhatják a teszt­autókat. A nyílt napon a leg­kedvezőbb részletfizetési akci­ókról is felvilágosítással szol­gálnak az autószalon munkatár­sai. Éjszakai vetítés, színjáték bábokkal Az egri Ifjúsági Ház előtt'pén- teken délután 4 órakor a Tér­színház óriás bábjait láthatják az érdeklődők, amelyekkel Ba­karasz király történetét elevení­tik fel a művészek. Este 6 órától Képmutogatók, maszkos törté­netek ígérnek kellemes kikap­csolódást, míg este 10 órától a Ház éjszakai mozijában fran­cia-kanadai film kerül a vá­szonra, Sweet Movie címmel. A produkció rendezője: Makare- jev. A szőlő védelméről: tanácskozás Abasáron Heves megye növényegészség­ügyi helyzetéről, a különféle védőszerek használatáról, a szőlővédelem technológiájáról tanácskoznak a szakemberek ma délelőtt Abasáron, az ABASZÖV központjában. A találkozón bemutatkozik a Gyöngyvin Kft. is. Új szótárak, nyelvi kiadványok születőben... (Folytatás az 1. oldalról) A házigazdák nevében Pal- csóné Zám Éva a főiskola fői­gazgatója kívánt ereményes munkát a csaknem háromszáz résztvevőnek, akik a szom­szédos országokon kívül Hol- ladiából, Norvégiából, Ameri­kából, Japánból, Angliából ér­keztek a barokk városba. A nyelvészkonferencia első elő­adója , Benkö Lóránd az eti­mológiai szótárak minősítési problémáiról, míg Kiss Lajos, a nyelvtörténeti szótárak típu­sairól fejtette ki mondandóját. A háromnapos találkozó témái között szerepel - többek között - szókincsünk ősi hát­tere; új szólásaink legfőbb sa­játosságai; a rendszerváltást kísérő új nyelvi képződmé­nyek vizsgálata, szólások, közmondások, szállóigék Mikszáth Kálmán írói nyelvé­ben. Többen megemlékeznek majd hozzászólásukban a ko­rábban elhunyt lexikográfus­ról és lexikológusról, Országh Lászlóról. Az 5-6 évenként összehí­vott nemzetközi tudományos eszmecsere fontosságáról Szüts László, a Nyelvtudomá­nyi Intézet osztályvezetője, a programok egyik szervezője a következőről tájékoztatta la­punkat:-Húsz-harminc év elég nagy idő, nemcsak egy ember, hanem egy nyelv életében is. A szókincsünk az elmúlt négy-öt esztendő alatt is ren­geteget változott. A politikai élet szavaiban - pluralizmus, konszenzus - kísérhetjük nyo­mon elsősorban az átalakulást. A nyelvhasználatunkba az idegeneken kívül magyar sza­vak is kerültek, melyeknek szótározása, stílusértéke, - hangulata az egyik fontos fel­adata a kongresszusnak. Ezenkívül szolgálja a nyelv- használatot, segít abban, hogy nyelvi kultúránk szintje emel­kedjen. Sajnos, sok ember - köztük nem egy újságíró, rá­diós, tévés - nincs tisztában egy-egy szó jelentésével, han­gulatával, stílusértékével - mondta végül a nyelvtudós, és példákat sorolt a TV Híradó­ban és a Parlamentben gyak­ran használt, de a mondaniva­lóhoz nem illő szavakból. A rendezvény résztvevői - akik ma délelőtt több csoport­ban folytatják munkájukat - a kutatások eddigi eredményei mellett - a politika és a közélet nyelvében elterjedt szavakról, kifejezésekről is véleményt cserélnek. (szüle) A többnemzetiségű konferencia középpontjában a magyar nyelv áll... (Fotó: Perl Márton) Költöznek a lakók a megyei idősek otthonába Egerben eddig nagyon kevés lehetőség volt arra, hogy ott­hont adjanak az idős emberek számára. Most azonban két in­tézmény is létesül számukra, az egyik városi beruházásban a Berva völgyében, a másik pe­dig a megyei önkormányzat fi­nanszírozásában a Petőfi Sán­dor utcában. Ez utóbbi hamaro­san megnyílik, tegnap már be is költöztek az első lakók. Mint Ebergényi Andrástól, a Heves megyei önkormányzat vállalkozási irodavezetőjétől megtudtuk, a volt csecsemőott­hon épületét mintegy 50 milliós költségből alakították át. Ennek 40 százaléka központi költség- vetésből származott, céltámo­gatásként érkezett. A kivitele­zői megbízást a HÉSZ Kft. kapta, s 1993. november 10-én kezdtek a munkához. A mű­szaki átadásra július 28-án ke­rült sor, és augusztus 30-án, te­hát a jövő hét keddjén már meg­történik az úgy ne vezet „szalá- gátvágás” is, vagyis az ünnepé­lyes megnyitó. Mint az intézmény igazgató­jától, dr. Ringelhann Györgyné- töl megtudtuk, az intézményben 80 hely várja a rászorulókat. A Heves Megyei Önkormányzat Idősek Otthona elsősorban 2-3 ágyas szobákkal várja a lakó­kat, de kialakítottak benne 4 ágyas szobát is, fekvő, magate­hetetlen öregek számára. Már tavaly ősszel elkezdték az igé­nyek felmérését, a megye egész területén meghirdették ezt a le­hetőséget. Elsősorban olyan idős korúakat várnak, akik kép­telenek az önálló életvitelre, és a család sem tudja valamilyen okból - elfoglaltság vagy más nehézség miatt — a megfelelő gondoskodást biztosítani. Arra a kérdésre, hogy a vá­rosi és a megyei idősek otthona hogyan alakítja ki kapcsolatát, az intézmény vezetője el­mondta, hogy nincs szakosodás köztük, tehát a feladatuk ugyanaz, csak a vonzáskörzetük különbözik. Jó kapcsolat ala­kulhat ki közöttük, új intéz­ményként segíthetik egymást a későbbiek során. (g-1 ) Folytatódik a jókedv a gyöngyösi fesztiválon A holland „Walacra” együttes már a gyöngyösi néptáncfeszti­vál első napján azzal hívta fel magára a figyelmet - többi kö­zött -, hogy komor feketébe és ünnepi fehérbe öltözött. Az is furcsa és szokatlan körülmény volt, hogy a csoport tagjai álta­lában felnőtt emberekből álltak, szemben a többi együttesekkel, ahol főként serdülő korú fiata­lok táncolnak. Szerettem volna többet is megtudni róluk, ezért megkér­tem a holland nyelven tolmá­csoló Pintér Ágotát, hogy segít­sen egy kis beszélgetéshez a csoport vezetőinél. Rinie Otter és Jan Louwerse készséggel hajlottak kívánságomra. El­mondták, hogy ők ketten alapí­tották az együttest, amely ne­vében a holland tartományok egyikének, Seelandnak a régi jelölését hordozza máig. Mostani népviseletük az 1900-as évektől alakult ki je­lenlegi formájára. Valódi arany és ezüst díszítés ékesíti a nők és férfiak ruházatát. Öltözékük minden darabja eredeti. Idős személyektől kapták a szok­nyákat és a nadrágokat, miként magának a táncnak a hagyomá­nyát is. Az együttesnek nincs saját koreográfusa. Időnként ugyah kimegy hozzá egy-egy szak­ember, aki segít a program ki­dolgozásában. Anyagi segítsé­get sehonnan sem kap, bizo­nyos összeget akkor vehet át, ha fellépésre kérik. Táncai, amikkel kedveskedik most is a Mátraalján, kissé komorak, il­letve ünnepélyesek. Mintha al­kalmazkodnának a lassú lépé­sek is az öltözékhez. Az elmúlt évszázadban nemcsak a ruháza­tuk volt a hollandoknak színe­sebb, hanem a táncuk is. A je­lenlegi stílust a 40-es évektől származtatják. Az utánpótlást illetően meg­lepő, hogy csak az egészen fia­tal gyerekek lelkesek az együt­tes iránt, de ahogyan tizenéves korba lépnek, már a diszkó viszi el őket a néptánctól, népviselet­től, amiket olykor meg is moso­lyognak. mert „időszerűtlen­nek” találják azokat. A csopor­tot így inkább a felnőttek szer­vezték egymás közül, rokono­kat, barátokat, ismerősöket kér­tek a belépésre. A mai, szerdai fesztiválprog­ramban egyébként Szemerei László bűvész, a gyöngyösi Ko- lompos, az adácsi Búzavirág, a nagyrédei Népdalkor is szóra­koztatja a közönséget. Este 8 órától az izraeli, a Beskid len­gyel, és a gyöngyösi Ordögsze- kér együttes lép a közönség elé. Gyöngyöstarjánban a spanyol, Domoszlón pedig a török tánc- együttes szerepel. Tgrnf) *ÖRH4> IHBHI EGER A hagyományos egri szüreti napok az idén szeptember 9-én kezdődnek. Ez a nap azonban nem csupán a szőlő és a bor ünnepét jelenti, ha­nem a sörét is. Az egri Bajor Sörivó ugyanis e napon ren­dezi meg sörivó versenyét, ahol a legjobb versenyző az egri IBUSZ utazási iroda horvát tengerparti üdülését Szüreti sörivó versengés Egerben nyeri el. A legjobb hölgy ver­senyző pedig a Jókai utcai Boszorkány szépségszalon manikűr, fodrász és szolárium szolgáltatását veheti igénybe. A versenyben való részvé­tel feltétele: a versenyt meg­előző időszakban a Bajor Sö­rözőben bonokat kell el­nyerni, s a legtöbbel rendel­kezők indulhatnak a sörvetél­kedőn. Ezen a napon az étterem­ben bajor ételspecialitásokat szolgálnak fel. A verseny al­kalmából kerül sor a Mister sörpocak vetélkedőre is, ame­lyen szintén értékes díjakhoz lehet jutni. Iskolagaléria Abonyban A füzesabonyi Teleki Blanka Általános Iskola új épületszáí- nyában az eddigi gyakorlattól eltérően Iskola Galériát létesí­tettek. A tárlatot azzal a szán­dékkal hozták létre a pedagó­gusok, hogy színvonalasabbá tegyék a művészeti, illetve a vi­zuális nevelést. Az első kiállítá­son - mely szeptember 30-ig tekinthető meg - Balogh László egri képzőművész alkotásaiban gyönyörködhetnek az érdeklő­dők. A kiállított képek, modem képzőművészeti tárgyak meg­vásárolhatók a helyszínen, a művész ebből származó bevéte­leinek harminc százalékát az iskola javára ajánlotta fel. Szüretre készül a mátrai borvidék Kedden a Mátraalji Szőlő- és Bortermelők Egyesülete és a Heves Megyei Földművelésü­gyi Hivatal szervezésében a borvidékfalugazdászai,valaminti felvásárló szervezetek képvise­lői tanácskoztak a gyöngyösi főiskolán. Nagy Istvánnak, a borászati egyesület elnökének megnyi­tója után Barócsi Dezső a me­gyei földművelésügyi hivatal főkertésze, illetve a felvásárlók tájékoztatták a résztvevőket a borvidék szőlőtermesztésének helyzetéről, a várható termés- eredményekről, az értékesítés­ről, árakról, a fizetési feltéte­lekről. A falugazdászok a körzetük­ben is ismertetik majd a szer­zett információkat a szőlőter­melőkkel és segítséget nyújta­nak az értékesítéshez. (horvát h) A biztonságos alapellátást továbbra is a fogyasztási szövetkezetek garantálják... (Folytatás az 1 .oldalról)- Az új körülmények más stra­tégiát, szervezeti változásokat, intézekedéseket követeltek. Sor került ezekre?- Az átszervezéshez sajnos nem voltak meg a pénzügyi feltételek, ugyakkor a tagi ér­dekek, a szövetkezeti demok­rácia maradéktalan érvényesü­lése komoly kötöttséget jelen­tettek. Néhány esetben a veze­tés kellő bátorsága, elszántsága is hiányzott, így időt vesztet­tünk, ami tovább növelte a gondokat. A lényegesen sző­kébb tevékenységhez ugyanis a hálózat túlzottnak bizonyult. Egyértelműen ki kell monda­nunk, hogy a korábban megva­lósított fejlesztések jogos tag­sági igényeket elégítettek ki. Ám a megváltozott helyzetben bekövetkezett veszteségeket nem lehetett kezelni. Jelenleg országosan az áfészek körében a felszámolás alig haladja meg a három százalékot. Ez alacso­nyabb, mint a gazdaság más ágazataiban, amely az életké­pességüket bizonyítja. Egyben a vezetés minősítése is.- A kedvezőtlen körülmé­nyek a rendszerváltás egyenes következményei. Hogyan rea­gáltak erre az áfészek?- A magántulajdont és a pi­acgazdaság kialakításának kö­vetkezményeit, a szükségszerű átalakulást a szövetkezetek nem kifogásolják. Igyekeznek támogatni, de ehhez egyenlő feltételeket, esélyegyenlőséget igényelnek, amelyek eddig nem valósultak meg. Tudomá­sul kell azonban venni, hogy ez a nagy átalakulás a vidéki ke­reskedelemben alapvetően az áfészek terhére történhet, hi­szen a lényegesen csökkent vá­sárlóerő sokkal több eladó kö­zött oszlik meg. Természetes tehát, hogy az elszenvedett veszteségeket, az átalakulás anyagi, erköcsi áraként kell felfogni és elfogadni. Mind­ezek közepette is a fogyasztási szövetkezetek életképesek, ugyankkor az átalakulás, a stabilizálódás folyamata még nem fejeződött be, csak kezdeti jelek tapasztalhatók. Ezekkel együtt a többség - az erősen szűkült keretek között is - a gazdaságtalan helyzet feladá­sával stabilizálódik. Elkezdő­dik az a folyamat, amelynek eredményeként a szövetkezeti tagoknak - mint tulajdonosok­nak - az ellátás, és a szolgálta­tások biztosítása mellett, a lé­tük anyagilag is hasznos lesz.- Milyen jövőjük lehet a fo­gyasztási szövetkezeteknek?- Reményeik szerint - ha lassan is - de megindul a gaz­daság fejlődése. Ez bizonyosan jobb helyezetet teremt majd a kereskedelemben és ezen ke­resztül a fogyasztási szövetke­zeteknek is. Megyénk áfészei azonban - a jelenlegi feltételek mellett - rövid távon nem számíthatnak látványos fejlő­désre. Mégis reális cél, hogy olyan helyezetet teremtsenek, amely az életképességet bizto­sítja és a későbbi fejlődés lehe­tőségeit magában hordozza. Egy-két szövetkezet nehéz gazdasági helyzete mellett a többségnél már érzékelhetők a stabilizálódás jelei. A felvázolt gondok ellenére is települése­inken az áruellátás folyama­tosságát és az alapellátás biz­tonságát továbbra is a fogyasz­tási szövetkezetek garantálhat­ják. Mentusz Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents