Heves Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-22 / 196. szám

1994. augusztus 22., hétfő Heves Es Körzete 5. oldal Már keresik az új igazgatót Öt évre szólt a tiszanánai műve­lődési központ igazgatójának megbízatása. Ez nemrég lejárt. A községi önkormányzat úgy döntött, hogy pályázatot hirdet az említett vezetői állásra. En­nek benyújtási határideje szep­tember 10. Addig az intézményt - ideiglenesen - Himer Sán­dor né vezeti. Akik engedély nélkül építkeztek...! Felhívást tett közzé nemrég a hevesi polgármesteri hivatal. A város megfelelő építészeti arcu­latának és működésének érde­kében az eddig engedély nél­kül vagy az engedélytől elté­rően építkezőknek a bejelent­kezésre három hónapos türelmi időt határozott meg. Ez július elsejétől szeptember 30-ig tart. Ezért az érintett építményekre az említett időben kérjenek fennmaradási engedélyt. A tü­relmi idő után fokozott ellenőr­zést tartanak, és a szabálysér­tők ellen eljárást indítanak. A kiskörei termálvíz hasznosításáról Több fontos napirend szerepelt a kiskörei önkormányzat leg­utóbbi ülésén. Megtárgyalták a Tisza-lakótelepi óvoda haszno­sítását, illetve az esetleges áthe­lyezését. Beszámolót hallgattak meg a termálvíz hasznosításá­ról folytatott tárgyalásokról. A testület tagjai lakásértékesítési rendelettervezetet is alkottak. Két fontos hevesi határozatról Megjelent a Hevesi Önkor­mányzati Hírek idei harmadik száma. Két fontos önkormány­zati határozatról nyújt pontos értelmezést. így a közterület- használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról, továbbá a lakások, helyiségek bérleté­ről, valamint elidegenítésükről szóló rendeletről. Kő Pál szobra Kölcsey szülőhelyén A Hevesről elszármazott Kő Pál bronzból készült Kölcsey- szobrát avatták fel a költő szü­lőfalujában, Sződemeteren. A Magyar írószövetség ajándékát a református templom előtt állí­tották fel. A kombájnok itt még a munka dandárjában voltak. (Fotó: Perl Márton) Megyénk alföldi részén a tavalyinál jobb gabonatermést értékesíthetnek Kihűlni látszik a nagy nyári katlan. Nemcsak a már-már elvi­selhetetlenül perzselő meleg adta meg magát, hanem a mező- gazdasági munka talán legnehezebbike, az aratás is véget ért. Megteltek a magtárak, megnyugvással tapasztalhatta az or­szág: megtermett a jövő évi kenyérnekvaló, megvan a min­dennapi betevőnk. A szeszélyes időjárás ellenére a termőföld a művelője egyikét bőkezűen, másikát szűkmarkúan ajándé­kozta meg. Az aratás tapasztalatairól, az aktuális feladatok­ról kérdeztük az illetékeseket. — A tarnamérai Tarnagyöngye Kft.-ben három hét alatt végez­tünk a 2500 hektár aratnivaló- val - tájékoztat Sárvári Zoltán ügyvezető igazgató. A Tarna- szolg Kft. mellett a jászszent- andrásiak és a mátramindszen- tiek is segítettek.- Milyen volt a termés?- Számításainknak megfele­lően alakultak a hozamok, bár a rekkenő hőség a vetésterület harmadában okozott kiesést. Ennek ellenére a búza közel öt tonnát adott egységnyi terület­ről. A termény nagyobb részét a Mátra Malom Rt. és a Nóg- rád Megyei Gabonaforgalmi Vállalat vette meg.- Mi most a legfontosabb tennivaló?- A szalmalehúzással és a tarlóhántással végeztünk. A héten két műszakban hozzálá­tunk a jövő évi őszi búza mag­ágyának előkészítéséhez. Az­után ezer hektáron kell szán­tanunk a tavaszi növények alá. A forróság szeptember elejére hozta előre a napraforgó beta­karítását, ipari mag lévén a martfűi gyárba szállítjuk. Az újszerű társulási formá­ban létrejött Kiskörei Faluszö­vetkezetben elégedettek az első nyárral. Dr. Orosz Istvántól megtudtuk, hogy a nagy mene­telésben a szomszédos tisza- buraiak is segítettek. Amíg a búza igen szépen, addig a fénymag itt csupán 120 má­zsás termést adott átlagosan, mert megsült a nagy meleg­ben. A termény egy részét a GÍTR Rt.-nél, más részét a helybéliek egymás között ér­tékesítik. Gondot jelent e vi­déken a szalma letakarítása, mivel sok van belőle, s ha megjönne az égi áldás, hozzá­látnának 200 hektáron az őszi káposztarepce vetéséhez.- Erdőtelken három hétig tartott a kalászosok betakarí­tása - tájékoztat dr. Csiffáry István főagronómus. - Búzá­ból közel 5, árpából 2,2, rep­céből 1,7 tonna termett egy­ségnyi területen. A kötöttebb talajban lévő napraforgó csak-csak elviselte a forrósá- got, de a kukorica többsége sajnos „megadta magát”, eb­ből jelentős lesz a kiesés. Ed­dig 100 vagon malmi búzát ér­tékesítettünk, a többit tároljuk egyelőre, 150 tonna vetőmag­nak való őszi árpát viszont a KITE Rt. közreműködésével értékesítünk.- A kömlői közös gazda­ságban kimagasló termés- eredmények születtek - szól dr. Gál Lajos elnök tájékozta­tója. - Huszonnégy nap alatt végeztük el 1800 hektáron a munkát, és az elmúlt években szinte ismeretlen 5,4 tonnás át­lagot elért búzatermés szerin­tem nagyon jó, de 4,5 tonnát adott az őszi árpa, 4,7-et a ta­vaszi árpa, és 2,6 tonnát a borsó is. A búzát a győri Pan­nongabona Rt. vásárolta fel. Szomorú viszont, hogy a tava­szi vetések és kapásnövények nagyobb része kisült. Jel­lemző, hogy a kukoricából a vártnak csupán a 40 százalékát tudjuk betakarítani. Ez nagy veszteség. Tart a szalmalehú­zás, s máris kezdjük a jövő évi kenyérgabona vetés-előkészí­tését, ugyanakkor 150 hektár­nyi silót is le kell vágni.- A Tarnaörsi-Erki Agrár- szövetkezetben legutoljára 1984-ben volt ilyen gabona- termés - tájékoztat Gunics Já­nos elnök. - Búzából négyezer tonna volt a hozam 700 hektá­ron, de hasonló a többi kalá­szos átlagtermése is, melynek nagyobb részét a Mátra Ma­lom Rt.-nek és az Agria Trade Rt-nek adtuk el. A tamai térségben is a tar­lóhántás a napi feladat, majd a napraforgó betakarítása kö­vetkezik.- Sajnos - szól az elnöki tá­jékoztató -, közel 200 hektár cukorrépa-táblában a kívánt tőszám ugyan megvan, de a nagyfokú vízhiány miatt messze elmarad a tavalyi fej­lettségtől. Ezt kissé keserűen vesszük tudomásul, de nem tudunk mit tenni. Cseh Béla Az elmaradott térség is igyekezne felzárkózni A jelenleg még működő ön- kormányzatok küldetésük vége felé járnak, mandátumuk az év vége előtt lejár. Munkájuk érté­két a települések közösségei mérik majd le. Az ígérgetősök, a szájhőskö- dők hamar kihullanak a biza­lom rostáján, míg az értékgya­rapítók, a minden eshetőséget a köz javára kihasználók bizo­nyára hosszú távon is élvezői lesznek választóik bizalmának. Tamaszentmiklóson Szécsi Ernő polgármester is egyike azoknak, akik a község fejlődé­séért minden eshetőségre vál­lalkoznak. Ám az egyre karcsú­sodé önkormányzati költségve­tést kisegítő különböző pályá­zatok „adom, nem adom” pénzügyi labirintusából nem leli a kiutat.- Az ígért „adok” nem egyenlő a „kapok”-kal, legfel­jebb elméleti síkon, de semmi­képp akkor, ha már települést fejlesztő pénzekről van szó - kesereg a polgármester -, majd példákkal támasztja alá állítá­sát. Még egy 1992-ben megje­lent kormányrendelet Heves megye déli részét kiemelten fej­lesztendőnek határozta meg. Az akkori polgármesteri értekezle­ten „mi lesz majd itt” hangulat­ban megtudtuk, hogy a tárca­közi bizottság a térség - köztük Tarnaszentmiklós - hét telepü­lése gázellátásának fejleszté­sére 680 milliós támogatást irányzott elő. Az újdonsült pol­gármesterek - köztük és is - be­lelkesedtünk, hogy 1-2 hóna­pon belül lesz pénz az induló nagyberuházásra. Most sajnál­kozva tapasztaljuk, hogy bizony máig sem nyílott ki az a bizo­nyos közös buksza. Lehet, hogy tényleg van és lesz pénz a beru­házásra, de a munkálatokban előttünk járó községek példája bizonyítja: ahol már kiépült a gázvezeték, kénytelenek hitelt felvenni, mert az ígéret várat magára. Az összegszerűség apadása is elgondolkodtató. Az induló támogatás a térségi gáz­program 80 százalékára szólt, most majd a bekerülés 37 szá­zalékára kapjuk a támogatást. Mai napig sincs eldöntve, mi­kor leszünk élvezői ennek az igen sovány ígérvénynek. Mekkora eséllyel indulhat az alig ezer lakosú Tamszentmik- lós a jogos fejlesztéshez, ami­kor egy költségvetésünk van. A közintézmények működtetése több mint a felét felemészti. Nálunk a lakosság 30 százaléka cigány, nincs tehetsége a gáz bevezetésére. A munkanélkü­liek száma 70 körül mozog, az ellátásból kikerülők százan vannak. A maradék pénzünket - legalábbis nagyobb részét - segélyezésre fordítjuk. A 450 lakás közül 200 igényli a bekö­tést. Önerőből képtelenség gáz­ügyben lépni. Az igénylők hoz­zájárulása, valamint a fejlesz­tésre előirányzott tartalék, s az innen-onnan lecsipkedett pénz nem elég a boldogsághoz. Bi­zony, nagyon kellene az a bizo­nyos kormánytámogatás. S ha nincs? Kénytelenek vagyunk hitelhez folyamodni, mikor el­méletileg van is pénz, meg nincs is. Ki érti ezt?- Nem kenyerem a sopánko- dás - tűnődik el -, de hasonló volt a környezetvédelmi pályá­zaton nyert támogatás sorsa is, bár ott a pénzátutalás idején konkrétan egyezségre jutot­tunk. Történt ugyanis, hogy az idősek elhelyezésére és az isko­lai testnevelés fejlesztésére kí­vánjuk átalakítani a volt párt­házat. Az anyagiak enyhítésére pályázaton vettünk részt. Bead­ványunkban leírtuk, hogy a lé­tesítmény átalakításához - amely 3,6 millióba kerül - saját erőnk a telek és az épület, eset­leg a helyi munkaerő. Igaz, nyertünk a pályázaton, de csak a felét az igényelt pénznek. Ez is jó, de mit lehet vele kezdeni? Vagy addig végezzük az átala­kítást, amíg a pénzből tart, vagy betesszük a takarékba, s ha majd annyi lesz, hogy fedezi a kivitelezési költséget, hozzálá­tunk a munkához. Megjegy­zem: a pályázat kapcsán ha ne­tán még helyszíneltek volna, bizonyára másképpen látnák a vidék, az elmaradott térség fej­lődési igyekezetét. Nos, hol tar­tunk? Az épület tetőszerkezetét felújítottuk, s elfogyott a pén­zünk. így a folytatás az anyagi­aktól függ. Az elmondottakhoz csak annyi megjegyzés kívánkozik, hogy lám, olykor-olykor a jó szándéknak és az igyekezetnek is megálljt parancsol a bürokrá­cia. Hát még ahol a jó szándék is ritka vendég? Tamaszentmiklóson az ősz- behajlók szép öregkorban, a jövő nemzedéke szebb jövőben reménykedik. De meddig?- cseh ­Ajánló a városról... Fotókkal teli, szép kiállítású ajánló prospektust adott ki nemrég a Hevesi Városfenn­tartó Kft. a településről. Rövid ismertetőt ad Heves történeté­ről, a strandról és a kemping­ről, illetve a környéken levő idegenforgalmi lehetőségek­ről is. Mindezt dr. Nagy Sán­dor, a társaság főkönyvelője szerkesztette. Német és angol nyelven is megjelentetik. Kielégítő a Tisza-tó vízminősége. Ötvenöt forró nap van mögöttünk, így nem vé­letlen, hogy sokan a vizek mentén keresnek menedéket a szárazságban. Ezért az Or­szágos Közegészségügyi Intézet munkatársai gyakran vizsgálják folyóink és állóvizeink minőségét. Bakteriológiailag kielégítőnek találták a Tisza-tó vizét. Bár egyes sávjai - el­sősorban, ahol az iszaptalanítás elmaradt - az utóbbi időben elmocsarasodtak. A Tisza vízminősége Szolnok és Kisköre között bakteriológiai szempontból kedvező. Emlékeket idéz a régen volt Hevesről Kedves levelet kaptunk nemrég Tasnády Istvánná egri olva­sónktól. Több mint négy évti­zede előfizetője lapunknak, il­letve elődjének. Ebben szülőhe­lyéről, Hevesről idéz régi emlé­keket. Ezekből adunk közre né­hányat olvasóinknak: „Apai részéről tősgyökeres hevesi vagyok. Huszonnyolc évig éltem az akkori község­ben, és nagyon sok mindenre emlékszem. Hároméves ko­romban édesapám jól felöltöz­tetve kitett a hóra azzal, hogy erős, edzett legyek, és megér­jem legalább a hetven évet. Ez sikerült is... Heves évtizedekig mezőváros volt. A községhá­zára városháza volt írva a kö­vetkező szöveggel: „Állíttatta Heves mezőváros közönsége.” Annak idején egy bankja volt a községnek, a „Heves város és vidéke Takarékpénztára”, ame­lyet Figlár Géza igazgatott. Több földbirtokos hozott létre alapítványt a faluért. így pél­dául Szerelem Alfréd, akinek a ma nevét őrző utcában laktunk nyolc évig. Villáját és birtokát az egyházra hagyta, abból lett a Szent Orsolya-zárda. Én is ide jártam, sőt egyetlen öcsém, Eger volt országgyűlési képvi­selője, Molnár József, volt ÉMÁSZ-főmémök is. Hevesről több híres ember került el. így G. Mezei Mária televízióbemondó, vagy Kő Pál szobrászművész. De innen származott Nagy István atléta is, azután dr. Bócz Sándor or­vos Mara nevű lánya, aki még most is a tévénél, mint smink­mester dolgozik. Dr. Szőke Ernő volt ügyvéd Gabriella nevű leánya kiváló zongora- művésznő lett, aki a németek bejövetele előtt, 1944. március 18-án ünnepi műsorban szere­pelt Budapesten. Heves már ötven évvel ez­előtt is tízezer lakosú mezővá­ros volt, mozival és gazdakör­rel. Járásbíróság, főszolgabírói hivatal, közjegyzői iroda - ahol munkámat kezdtem 1937. au­gusztus 16-án - segítette a pol­gárokat. Volt csendőrség, to­vábbá tizenkét ügyvéd és tíz orvos állt a lakosság rendelke­zésére. 1949-ben a férjemet Egerbe helyezték, mert megszűnt az adóhivatal. Azóta a megye- székhelyen élek, és sokat gon­dolok szülőfalumra. Még csak annyit, hogy Hevesről szárma­zik az a néni is, akiről a Heves Megyei Hírlap is megemléke­zett 103 éves születésnapja al­kalmából. Még most is jó erő­ben van. Az unokahúga, Tompa Béláné Igonda Juliska az Eu- rópa-hírű Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet meg­alapítója volt.”

Next

/
Thumbnails
Contents