Heves Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-22 / 196. szám

1994. augusztus 22., hétfő

Heves Es Körzete

5. oldal

Már keresik az új igazgatót

Öt évre szólt a tiszanánai művelődési központ igazgatójának megbízatása. Ez nemrég lejárt. A községi önkormányzat úgy döntött, hogy pályázatot hirdet az említett vezetői állásra. Ennek benyújtási határideje szeptember 10. Addig az intézményt - ideiglenesen - Himer Sándor né vezeti.

Akik engedély nélkül építkeztek...!

Felhívást tett közzé nemrég a hevesi polgármesteri hivatal. A város megfelelő építészeti arculatának és működésének érdekében az eddig engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően építkezőknek a bejelentkezésre három hónapos türelmi időt határozott meg. Ez július elsejétől szeptember 30-ig tart. Ezért az érintett építményekre az említett időben kérjenek fennmaradási engedélyt. A türelmi idő után fokozott ellenőrzést tartanak, és a szabálysértők ellen eljárást indítanak.

A kiskörei termálvíz hasznosításáról

Több fontos napirend szerepelt a kiskörei önkormányzat legutóbbi ülésén. Megtárgyalták a Tisza-lakótelepi óvoda hasznosítását, illetve az esetleges áthelyezését. Beszámolót hallgattak meg a termálvíz hasznosításáról folytatott tárgyalásokról. A testület tagjai lakásértékesítési rendelettervezetet is alkottak.

Két fontos hevesi határozatról

Megjelent a Hevesi Önkormányzati Hírek idei harmadik száma. Két fontos önkormányzati határozatról nyújt pontos értelmezést. így a közterület- használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról, továbbá a lakások, helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló rendeletről.

Kő Pál szobra Kölcsey szülőhelyén

A Hevesről elszármazott Kő Pál bronzból készült Kölcsey- szobrát avatták fel a költő szülőfalujában, Sződemeteren. A Magyar írószövetség ajándékát a református templom előtt állították fel.

A kombájnok itt még a munka dandárjában voltak.

(Fotó: Perl Márton)

Megyénk alföldi részén a tavalyinál jobb gabonatermést értékesíthetnek

Kihűlni látszik a nagy nyári katlan. Nemcsak a már-már elviselhetetlenül perzselő meleg adta meg magát, hanem a mező- gazdasági munka talán legnehezebbike, az aratás is véget ért. Megteltek a magtárak, megnyugvással tapasztalhatta az ország: megtermett a jövő évi kenyérnekvaló, megvan a mindennapi betevőnk. A szeszélyes időjárás ellenére a termőföld a művelője egyikét bőkezűen, másikát szűkmarkúan ajándékozta meg. Az aratás tapasztalatairól, az aktuális feladatokról kérdeztük az illetékeseket.

— A tarnamérai Tarnagyöngye Kft.-ben három hét alatt végeztünk a 2500 hektár aratnivaló- val - tájékoztat Sárvári Zoltán ügyvezető igazgató. A Tarna- szolg Kft. mellett a jászszent- andrásiak és a mátramindszen- tiek is segítettek.- Milyen volt a termés?- Számításainknak megfelelően alakultak a hozamok, bár a rekkenő hőség a vetésterület harmadában okozott kiesést. Ennek ellenére a búza közel öt tonnát adott egységnyi területről. A termény nagyobb részét a Mátra Malom Rt. és a Nóg- rád Megyei Gabonaforgalmi Vállalat vette meg.- Mi most a legfontosabb tennivaló?- A szalmalehúzással és a tarlóhántással végeztünk. A héten két műszakban hozzálátunk a jövő évi őszi búza magágyának előkészítéséhez. Azután ezer hektáron kell szántanunk a tavaszi növények alá. A forróság szeptember elejére hozta előre a napraforgó betakarítását, ipari mag lévén a martfűi gyárba szállítjuk.

Az újszerű társulási formában létrejött Kiskörei Faluszövetkezetben elégedettek az első nyárral. Dr. Orosz Istvántól megtudtuk, hogy a nagy menetelésben a szomszédos tisza- buraiak is segítettek. Amíg a búza igen szépen, addig a fénymag itt csupán 120 mázsás termést adott átlagosan, mert megsült a nagy melegben. A termény egy részét a GÍTR Rt.-nél, más részét a helybéliek egymás között értékesítik. Gondot jelent e vidéken a szalma letakarítása, mivel sok van belőle, s ha megjönne az égi áldás, hozzálátnának 200 hektáron az őszi káposztarepce vetéséhez.- Erdőtelken három hétig tartott a kalászosok betakarítása - tájékoztat dr. Csiffáry István főagronómus. - Búzából közel 5, árpából 2,2, repcéből 1,7 tonna termett egységnyi területen. A kötöttebb talajban lévő napraforgó csak-csak elviselte a forrósá- got, de a kukorica többsége sajnos „megadta magát”, ebből jelentős lesz a kiesés. Eddig 100 vagon malmi búzát értékesítettünk, a többit tároljuk egyelőre, 150 tonna vetőmagnak való őszi árpát viszont a KITE Rt. közreműködésével értékesítünk.- A kömlői közös gazdaságban kimagasló termés- eredmények születtek - szól dr. Gál Lajos elnök tájékoztatója. - Huszonnégy nap alatt végeztük el 1800 hektáron a munkát, és az elmúlt években szinte ismeretlen 5,4 tonnás átlagot elért búzatermés szerintem nagyon jó, de 4,5 tonnát adott az őszi árpa, 4,7-et a tavaszi árpa, és 2,6 tonnát a borsó is. A búzát a győri Pannongabona Rt. vásárolta fel. Szomorú viszont, hogy a tavaszi vetések és kapásnövények nagyobb része kisült. Jellemző, hogy a kukoricából a vártnak csupán a 40 százalékát tudjuk betakarítani. Ez nagy veszteség. Tart a szalmalehúzás, s máris kezdjük a jövő évi kenyérgabona vetés-előkészítését, ugyanakkor 150 hektárnyi silót is le kell vágni.- A Tarnaörsi-Erki Agrár- szövetkezetben legutoljára 1984-ben volt ilyen gabona- termés - tájékoztat Gunics János elnök. - Búzából négyezer tonna volt a hozam 700 hektáron, de hasonló a többi kalászos átlagtermése is, melynek nagyobb részét a Mátra Malom Rt.-nek és az Agria Trade Rt-nek adtuk el.

A tamai térségben is a tarlóhántás a napi feladat, majd a napraforgó betakarítása következik.- Sajnos - szól az elnöki tájékoztató -, közel 200 hektár cukorrépa-táblában a kívánt tőszám ugyan megvan, de a nagyfokú vízhiány miatt messze elmarad a tavalyi fejlettségtől. Ezt kissé keserűen vesszük tudomásul, de nem tudunk mit tenni.

Cseh Béla

Az elmaradott térség is igyekezne felzárkózni

A jelenleg még működő ön- kormányzatok küldetésük vége felé járnak, mandátumuk az év vége előtt lejár. Munkájuk értékét a települések közösségei mérik majd le.

Az ígérgetősök, a szájhőskö- dők hamar kihullanak a bizalom rostáján, míg az értékgyarapítók, a minden eshetőséget a köz javára kihasználók bizonyára hosszú távon is élvezői lesznek választóik bizalmának.

Tamaszentmiklóson Szécsi Ernő polgármester is egyike azoknak, akik a község fejlődéséért minden eshetőségre vállalkoznak. Ám az egyre karcsúsodé önkormányzati költségvetést kisegítő különböző pályázatok „adom, nem adom” pénzügyi labirintusából nem leli a kiutat.- Az ígért „adok” nem egyenlő a „kapok”-kal, legfeljebb elméleti síkon, de semmiképp akkor, ha már települést fejlesztő pénzekről van szó - kesereg a polgármester -, majd példákkal támasztja alá állítását. Még egy 1992-ben megjelent kormányrendelet Heves megye déli részét kiemelten fejlesztendőnek határozta meg. Az akkori polgármesteri értekezleten „mi lesz majd itt” hangulatban megtudtuk, hogy a tárcaközi bizottság a térség - köztük Tarnaszentmiklós - hét települése gázellátásának fejlesztésére 680 milliós támogatást irányzott elő. Az újdonsült polgármesterek - köztük és is - belelkesedtünk, hogy 1-2 hónapon belül lesz pénz az induló nagyberuházásra. Most sajnálkozva tapasztaljuk, hogy bizony máig sem nyílott ki az a bizonyos közös buksza. Lehet, hogy tényleg van és lesz pénz a beruházásra, de a munkálatokban előttünk járó községek példája bizonyítja: ahol már kiépült a gázvezeték, kénytelenek hitelt felvenni, mert az ígéret várat magára. Az összegszerűség apadása is elgondolkodtató. Az induló támogatás a térségi gázprogram 80 százalékára szólt, most majd a bekerülés 37 százalékára kapjuk a támogatást. Mai napig sincs eldöntve, mikor leszünk élvezői ennek az igen sovány ígérvénynek. Mekkora eséllyel indulhat az alig ezer lakosú Tamszentmik- lós a jogos fejlesztéshez, amikor egy költségvetésünk van. A közintézmények működtetése

több mint a felét felemészti. Nálunk a lakosság 30 százaléka cigány, nincs tehetsége a gáz bevezetésére. A munkanélküliek száma 70 körül mozog, az ellátásból kikerülők százan vannak. A maradék pénzünket - legalábbis nagyobb részét - segélyezésre fordítjuk. A 450 lakás közül 200 igényli a bekötést. Önerőből képtelenség gázügyben lépni. Az igénylők hozzájárulása, valamint a fejlesztésre előirányzott tartalék, s az innen-onnan lecsipkedett pénz nem elég a boldogsághoz. Bizony, nagyon kellene az a bizonyos kormánytámogatás. S ha nincs? Kénytelenek vagyunk hitelhez folyamodni, mikor elméletileg van is pénz, meg nincs is. Ki érti ezt?- Nem kenyerem a sopánko- dás - tűnődik el -, de hasonló volt a környezetvédelmi pályázaton nyert támogatás sorsa is, bár ott a pénzátutalás idején konkrétan egyezségre jutottunk. Történt ugyanis, hogy az idősek elhelyezésére és az iskolai testnevelés fejlesztésére kívánjuk átalakítani a volt pártházat. Az anyagiak enyhítésére pályázaton vettünk részt. Beadványunkban leírtuk, hogy a létesítmény átalakításához - amely 3,6 millióba kerül - saját erőnk a telek és az épület, esetleg a helyi munkaerő. Igaz, nyertünk a pályázaton, de csak a felét az igényelt pénznek. Ez is jó, de mit lehet vele kezdeni? Vagy addig végezzük az átalakítást, amíg a pénzből tart, vagy betesszük a takarékba, s ha majd annyi lesz, hogy fedezi a kivitelezési költséget, hozzálátunk a munkához. Megjegyzem: a pályázat kapcsán ha netán még helyszíneltek volna, bizonyára másképpen látnák a vidék, az elmaradott térség fejlődési igyekezetét. Nos, hol tartunk? Az épület tetőszerkezetét felújítottuk, s elfogyott a pénzünk. így a folytatás az anyagiaktól függ.

Az elmondottakhoz csak annyi megjegyzés kívánkozik, hogy lám, olykor-olykor a jó szándéknak és az igyekezetnek is megálljt parancsol a bürokrácia. Hát még ahol a jó szándék is ritka vendég?

Tamaszentmiklóson az ősz- behajlók szép öregkorban, a jövő nemzedéke szebb jövőben reménykedik. De meddig?- cseh Ajánló a városról...

Fotókkal teli, szép kiállítású ajánló prospektust adott ki nemrég a Hevesi Városfenntartó Kft. a településről. Rövid ismertetőt ad Heves történetéről, a strandról és a kempingről, illetve a környéken levő idegenforgalmi lehetőségekről is. Mindezt dr. Nagy Sándor, a társaság főkönyvelője szerkesztette. Német és angol nyelven is megjelentetik.

Kielégítő a Tisza-tó vízminősége. Ötvenöt forró nap van mögöttünk, így nem véletlen, hogy sokan a vizek mentén keresnek menedéket a szárazságban. Ezért az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársai gyakran vizsgálják folyóink és állóvizeink minőségét. Bakteriológiailag kielégítőnek találták a Tisza-tó vizét. Bár egyes sávjai - elsősorban, ahol az iszaptalanítás elmaradt - az utóbbi időben elmocsarasodtak. A Tisza vízminősége Szolnok és Kisköre között bakteriológiai szempontból kedvező.

Emlékeket idéz a régen volt Hevesről

Kedves levelet kaptunk nemrég Tasnády Istvánná egri olvasónktól. Több mint négy évtizede előfizetője lapunknak, illetve elődjének. Ebben szülőhelyéről, Hevesről idéz régi emlékeket. Ezekből adunk közre néhányat olvasóinknak:

„Apai részéről tősgyökeres hevesi vagyok. Huszonnyolc évig éltem az akkori községben, és nagyon sok mindenre emlékszem. Hároméves koromban édesapám jól felöltöztetve kitett a hóra azzal, hogy erős, edzett legyek, és megérjem legalább a hetven évet. Ez sikerült is... Heves évtizedekig mezőváros volt. A községházára városháza volt írva a következő szöveggel: „Állíttatta Heves mezőváros közönsége.” Annak idején egy bankja volt a községnek, a „Heves város és vidéke Takarékpénztára”, amelyet Figlár Géza igazgatott.

Több földbirtokos hozott létre alapítványt a faluért. így például Szerelem Alfréd, akinek a ma nevét őrző utcában laktunk nyolc évig. Villáját és birtokát az egyházra hagyta, abból lett a Szent Orsolya-zárda. Én is ide jártam, sőt egyetlen öcsém, Eger volt országgyűlési képviselője, Molnár József, volt ÉMÁSZ-főmémök is.

Hevesről több híres ember került el. így G. Mezei Mária televízióbemondó, vagy Kő Pál szobrászművész. De innen származott Nagy István atléta is, azután dr. Bócz Sándor orvos Mara nevű lánya, aki még most is a tévénél, mint sminkmester dolgozik. Dr. Szőke Ernő volt ügyvéd Gabriella nevű leánya kiváló zongora- művésznő lett, aki a németek bejövetele előtt, 1944. március 18-án ünnepi műsorban szerepelt Budapesten.

Heves már ötven évvel ezelőtt is tízezer lakosú mezőváros volt, mozival és gazdakörrel. Járásbíróság, főszolgabírói hivatal, közjegyzői iroda - ahol munkámat kezdtem 1937. augusztus 16-án - segítette a polgárokat. Volt csendőrség, továbbá tizenkét ügyvéd és tíz orvos állt a lakosság rendelkezésére.

1949-ben a férjemet Egerbe helyezték, mert megszűnt az adóhivatal. Azóta a megye- székhelyen élek, és sokat gondolok szülőfalumra. Még csak annyit, hogy Hevesről származik az a néni is, akiről a Heves Megyei Hírlap is megemlékezett 103 éves születésnapja alkalmából. Még most is jó erőben van. Az unokahúga, Tompa Béláné Igonda Juliska az Eu- rópa-hírű Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet megalapítója volt.”